Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
4, NÉPÚJSÁG, 1984. október 19., péntek A kőtár gótikus termének részlete (Fotó: Szántó György) Berki Viola lépi szürrealizmusa Új kiállítás a várban Az egri vár kaszárnyater- meibem már az 1930-as években rendeztek be kőtárat, bár azt az anyagot a szakemberek időről időre igyekeztek megújítani, újabbakkal felfrissíteni; ennek ellenére elavult. A vármúzeum vezetői néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a régi helyen egy vadonatúj kiállítást rendeznek be, s elsősorban azokat a régészeti feU tárások során előkerült leleteket mutatják itt be, amelyeket az elmúlt évtizedek során ástak ki a földből. A kazamata egyik folyosóján a román korból származó maradványokat gyűjtötték össze, s ezeket már több hónap óta megtekinthetik a látogatók. A közvetlenül mellette lévő teremben pedig már elhelyezték — rendkívül látványosan tálalva — a gótikus építészet emlékeit. Igaz, ezt a kiállítást még nem nyitották meg az érdeklődők előtt. — Ezeknek a köveknek a nagy része a vár területéről való — tudjuk meg dr. Bodó Sándortól, a Dobó István Vármúzeum igazgatójától. — Persze, nemcsak a hajdani székesegyházból, vagy a gótikus palotából hoztunk ide, a két helyiségbe például oszlop, vagy ablakfaragványo- kat, hanem valamennyi régi épületből. Emellett a városból és a környező településekről is kerültek ide emlékek, többek között a nosz- vaji templom ívpárkánysora. Látnivalónk sokkal gazdagabb, mint a 30-as években. Nagyobb területen helyeztük el a munkákat. A legújabb régészeti kutatásokra is támaszkodtunk. Ezt bizonyítja az is, hogy például már tavasszal elkezdődött a gótikus szakasz kialakítása, s időközben feltártak egy szép, emberfej alakú úgynevezett gyámkövet, és már ez is itt van. Az a külső szemlélőnek is feltűnik, hogy a gótikus termet még a másiknál is nagyobb műgonddal rendezték be. Az e korból származó ablakmaradványokat nagyszerűen sikerült elrendezni, mégpedig oly módon, hogy a feltárt kődarabokat az eredeti nagyságban felfestett ablakokra erősítették. — Hogy a gótikus emlékek közül számunkra melyik a legkedvesebb? Nekem például nagyon tetsaik az a templomi oszlopfej, amelyet gyönyörűen faragtak meg elődeink, s amelyet szőlőfürtök és levelek díszítenek. Ez azt mutatja, hogy a megyeszékhelyen és a környékén már évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztak ezzel a növénnyel. — Az a tumba — mutat rá az egyik gótikus síremlékre — egy egri püspöké volt. Mivel épségben maradt, ennek alapján sikerült rekonstruálni egy — az egri székesegyház belső terében Lévő — hasonló rendeltetésű követ. De egy-két reneszánsz- kori sírkövet — így például Verebélyi Simonét, az egyik egri várkapitányét — is alkalmasnak találtuk arra, hogy itt bemutassuk, mert értékesek. Hasonló meggondolásból kapott itt helyet a mellette lévő darab, amelyen a reneszánsz mellett román stílusjegyek is felfedezhetők: körfelirattal és címer- pajzzsal ékesítették. Sajnos, nem tudjuk kié... A hamarosan megnyitásra kerülő kiállító helyen nemcsak az oldalfalakra, illetve azok elé függesztettek köveket, ugyanis a hajdani püspöki palota „plafonjának” részletei a mennyezeten láthatók, s a hiányzó részeket melléjük festették. így köny- nyebb elképzelni, hogy az hogyan is mutathatott eredeti állapotában. Az érdeklődők a november 5-i megnyitás után kereshetik fel a gótikus kőtárat. Homa János Napjaink racionális művészete időről-időre száműzi az érzelmek áradását, a mesék irracionális világát, de kiirtani nem tudja, a romantikus lelkületű alkotók műveiben újra meg újra visszatér. Közéjük tartozik a nemrég Érdemes Művész címmel kitüntetett Berki Viola is. A Kiskunságról származott a fővárosba. 1932-ben született. A művészettel már gyermekkorában kapcsolatba került, ugyanis Thorma Jánosnak, a nagybányai mü- vésztelep alapító tagjának az unokahúga. A tehetséges gyermeket csáládja is festőnek szánta. Tanulmányait az Iparművészeti Gimnáziumban, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Az ötvenes évek dogmatikus légkörében életében törés következett be, fizikai munkás lett. Hivatásához visszatérve a modern művészeti kifejezés- formák iránt ellenszenvvel viseltetett, de a szentendrei művésztelepen Miháltz Pál, Barcsay Jenő, Korniss Dezső segítettek önmagára találásában. Ráébredt arra, hogy a festészet nem megoldandó számtanpélda, a modern kép a festő szabadságát jelenti az önkifejezésben. Évekig kísérletezett, míg kialakította a rá oly jellemz^, a szárnyaló fantáziának és aprólékos realitásnak a vonzó ötvözetét. Szovjet tanulmányútján az ikonművészet, Olaszországban pedig a reneszánsz mesterek képei segítették ebben az igazodásban. Formanyelve a hatvanas évek közepére alakult ki. Ellső önálló kiállítása 1965- ben a Mednyánszky Teremben meghozta az elismerést, 1969-es Derkovits-terembeli tárlata pedig az átütő sikert. Nem követ külföldi példákat, szorosan véve nem tartozik iskolához sem. Fejlődése öntörvényű. Ha irányzatát egyáltalán meg lehet határozni, a népi szürrealizmus fogalma illene rá leginkább. Fő élménye a magyar népdalok világa, melyet egy naiv művész világracsodál- kozásával, egy mindenre kíváncsi, tanult, mai alkotó groteszk formalátásával de- koratívan, a perspektíva feladásával, véletlenszerűnek tűnő szerkesztéssel, ezer apró részlettel önt formába. Tevékenysége sokoldalú, a grafikától a kerámia falképen át a mozaikig terjed. Kezdetben sokat illusztrált. Petőfi, Csokonai, Berzsenyi verseit elevenítette meg, a múlt század hangulatvilágát enyhén parodizálva. Kármán József hagyományaiban a romantika negédességét, Arany János költeményei kapcsán a biedermeier életképfestészetet kérdőjelezte meg. Jó évtizede már a monumentális feladatok foglalkoztatják. A törökkort idéző mozaikja a Várba, a Tárnok utcai iskolába került, az 1971.. évi Vadászati Világkiállításra készült a „Régi magyar vadászat” című munkája. Törekvéseivel modern festészetünk mesés narratív ágához kapcsolódik Pekáry István, Gross Arnold, Galambos Tamás lelki rokona —, de a maga útján járó művész, izgalmas tematikájával, gyöngéd, átszellemült festői előadásmódjával, naivba oltott modernségével még nagy távlatokat sejtet. Brestyánszky Ilona Duna-parton A NÉPÚJSÁG KLUBJA Az egri lakáshelyzetről Feszültnek mondható-e az egri lakáshelyzet? Drágák Heves megyében a lakótelepi otthonok? Várható azok árának csökkenése? Igazságos-e elosztásuk? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az egri Ifjúsági Házban a meghívott vendégekkel a Népújság klub tagjai. Dr. Gyula Zoltán, a megyeszékhely városi tanácsának vb-titkára egyebek mellett elmondta, hogy jelenleg több mint 1300 igénylőt tartanak nyilván. Egy hároméves programot dolgoztak ki, amely szerint a következő időszakban azoknak biztosítanak elsősorban új „fészket” akiknek a szociális helyzete ezt indokolttá teszi, illetve igénylésüket 1983. júniusáig adták le. Az igazságosabb elosztás érdekében társadalmi bizottság vizsgálja a kérelmezők helyzetét, tagjai a helyszínen is meggyőződnek az igénylőlapon feltüntetett adatok valódiságáról. s ha azok hamisak, általában kiderül a turpisság. A kiutalás előtt harminc nappal közszemlére teszik ki a névsort, de nagyon ritkán kell abból kihúzni valakinek a nevét megalapozott bejelentés miatt. Mindezeket dr. Kovács Ágnestől, a városi tanács igazgatási osztályvezetőjétől tudtuk meg. A megyeszékhelyen jelentkező gondokat csökkentené, ha a környező községekből nem költöznének be Egerbe, hanem helyben építkeznének — jelezte Gazsó László, a megyei KISZ-bizottság titkára. Fejtegetéséből az is kiderült, hogy szorgalmazni, propagálni kellene a környező falvakba való kiáramlást, ahol sokkal olcsóbbak a telkek. Borics László, a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy az építőipari vállalatoknak és szövetkezetéknek még nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a magánerős otthonok kialakítására, hogy elkészüljenek a VI. ötéves tervidőszak elején számításba vett családi házak. Véleménye szerint az e célra szánt OTP-kölcsönöket is differenciáltan kellene adni. „Azok kapjanak nagyobb hitelt, akik olyan községekbe szeretnének letelepedni, amelyeknek még nagy a „teherbíró” képessége, ahol akad munka és házhely. Mucsi Péter, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat párttitkára arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az utóbbi időben félkész lakások .^kialakításával” is foglalkoznak. Igaz, jelenleg még csak a saját dolgozóikon igyekeznek ily módon segíteni. Előnye: a hátralévő munkákat a tulajdonos már baráti, netán szocialista brigádbeli segítséggel is befejezheti. Ezzel pedig jelentős összeget takaríthat meg. Amint megállapította, sajnos a megyében még idegenkednek ettől a megoldástól, pedig az ország egyes területein ez már elfogadottnak számít. . Szó volt még többi között a telekellátásról, a tetőtér-beépítésekről és arról is, hogy számtalan előnye lenne, ha a vállalatok összefogásával is készülnének lakótelepi házak. Palotás Dezső: Honfoglalás II/2. Tévedett. A macska hajnalban felnyávogta álmából; a tányérja előtt ült, de a kolbászdarab még mindig érintetlen volt. „Borjúhús — dühöngött Vébé —, borjúhús, fityiszt! Magamnak sem jutna rá. Te rohadt dög, kézrebbentő hülye elnyomó. .. gondoskodjon rólad a gazdád, ha már így szoktatott!” Sokáig csengetett az elülső ház ajtaján, de senki nem nyitott ajtót. Végre a szomszédasszony előjött, és átszólt a kerítés fölött: — Elutazott mindenki vidékre, a rokonokhoz Nem tudta? — Nem. Nem tudtam... Este a kolbász még mindig érintetlenül hevert Gi- zus tányérján. „A te bajod” — morogta Vébé, és lefeküdt. Amint elaludt, a macska rögtön felnyávogta. Vébé hozzávágta a cipőjét, erre csend lett. Félóra múlva Vébé ismét éktelen nyervá- kolásra ébredt. Elkapta a macskát, nem törődött a karmolások okozta fájdalommal, feltépte az ajtót, és kidobta Gizust. De megfeledkezett a nyitott ablakról. Gizus beugrott, megint felébresztette Vébét, és többé nem hagyta magát megfogni. Vébé másnap délelőtt gyűrötten, kialvattanut, ásítozva utazott be munkahelyére, elkéredzkedett néhány órára, és nekivágott a városnak. Albérletet keresett. — Nem, kérem, sajnálom, de már kiadtuk. Még tegnap. Sajnálom. — Elnézést a zavarásért. — Kétezer, olcsóbban nem lehet. Gondolja meg, fözö- fülke is van, fürdőszoba- használat. .. — Jó, kiveszem. — Három hónapra előre kérném a bért, uram... — Három hónap... köszönöm, akkor tárgytalan... Nem ment vissza a munkahelyére. A város parkjában kóborolt, bement az állatkertbe is. Az egyik ketrec előtt megtorpant: az állítólagos VADMACSKA kísértetiesen hasonlított lakótársára. Színben, nagyságban, kövérségben; és mintha gúnyosan sandított volna Vébére. Kétkedve és szégyenkezve hazarohant, és megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy kínzója otthon tartózkodik. Némi lelkitusa után vett három borjúhúskonzervet. Alighogy kilépett az üzletből, a dobozokat restelkedve és dühösen bevágta egy szemétkosárba. A váróterem padján próbált szundikálni, de egy rendőr felrázta. — Menjen haza. Itt nem lehet aludni. Érti? Vébé bedagadt, zavaros szemmel pislogott fel a rendőrre. — Menjen haza. Érti? — Kezdem már érteni — vihogott Vébé —, van egy macskám, úgy hiszem, megszelídített engem... — Minek vedel, aki nem bírja... menjen haza. Vébé elzarándokolt a szemétkosárhoz, amelybe a konzerveket dobta. Azóta kiürítették. Éjfél után fél három volt. Hazafelé indult. összepakolt. Az ajtóból a macska felé köpött. A kulcsot bedobta a postaládába. „De borjúhúst mégsem adtam neki” — gondolta, és két táskájával nekivágott a diadalmas hajnalnak. (Vége) FÓRUM A MISKOLCI RÁDIÓBAN Téma: a környezetvédelem A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Szerkesztősége 1984. október 29-én hétfőn délután, 17 óra 10 perctől fórumműsort sugároz „Környezetünk védelme, településeink tisztasága” címmel. Az 50 perces élő adásban szó lesz természeti szépségeink védelméről, a levegő és a víz tisztaságának megóvásáról, a környezetszépítésről, a települések rendezéséről, a városszépítő mozgalmak tevékenységéről, állami és társadalmi szervek természetvédelmi tevékenységéről. Az imént felsorolt témakörökkel összefüggésben várják hallgatóik kérdéseit, illetve leveleit, október 26-ig az alábbi címre: Magyar Rádió Körzeti Stúdiója Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15., 3527. Az adás alatt is telefonügyeletet tartanak, Miskolcon a 35-510-es, Egerben a 12-946- os, Salgótarjánban a 11-191- es telefonon várják az érdeklődők hívásait. A válaszokat Borsod, Heves és Nógrád megye, valamint az Országos Természetvédelmi Hivatal szakemberei adják majd meg. Azokra a kérdésekre, amelyekre az adásidőben nem kapnak feleletet a hallgatók, az Észak-Magyarországban. a Déli Hírlapban, a Nóg- rádban és a Heves megyei Népújságban válaszolnak vendégeink. ZORÁN. Az ötödik nagylemezét készitö Sztevanovity Zorán adott koncertet szerdán a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola zsúfolásig telt dísztermében. Mai slágerei mellett az egykori Metró-sikerekből is hallhatott a közönség (Fotó: Laczkó István)
