Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 16., kedd *• Pusztító szelek Tixennyolemilliárd éves a Világegyetem Gyakran láthatunk képsorokat a Tv-híradóban a Fülöp-szigeteken, vagy másutt pusztító trópusi szélviharokról. Emberek ezrei válnak hajléktalanná, több halálos áldozat is van és az anyagi kár többnyire óriás méretű. Mik ezek a szélviharok. hol és miért jönnek létre? A forró égöv forgóviharait minden földrészen más és más néven emlegetik. Az Indiai-óceánon ciklonnak hívják, a Csendes-óceán déli részén hurrikán a nevük. A Távol-Keleten tájfun, a Füilöp-szigetek környékén baguio riasztja a hajósokat. Ilyen forró övi orkán pusztította el 1591 júliusában az Újvilág kincseivel Havannából Spanyolországba tartó spanyol hajókat. Százra becsülik a viharban elpusztult hajók számát. 1780-ban a nyugat-indiai szigetvilágban húszezer ember és negyven nagy csapatszállító hajó esett áldozatul a forró övi orkánnak. 1856-ban a Mexikóiöbölből indult el az a nagy vihar, amelynek következtében a tenger elárasztotta Last Islandot, és teljesen elpusztította a sziget üdülőhelyét a vendégekkel együtt. A hurrikánok tulajdonképpen heves légörvények, középpontjukban rendkívül alacsony légnyomással, amelyet az áramló levegő spirál- alakban vesz körül. Az ellentétes irányú áramlás örvénylést kelt a légkörben. A két áramlás találkozásának vonalában a levegő egy képzeletbeli függőleges tengely körül gyors forgásba kezd, természetesen mindez óriási méretekben képzelendő el. A forgató erő a forró levegőt a tengelytől eltávolítani igyekszik. A magasban erősebb a mozgás, így fölfelé táguló tölcsér keletkezik, és alulról áramlik befelé a levegő. A légörvényben a gyors- nyomáscsökkenés miatt a szél sebessége viharos: a forgó mozgás óránkénti 100 kilométeres sebessége csak az alsó határ, elérheti a 300— 500 km-es sebességet is. A hurrikán haladási sebessége viszont lassú, átlagosan 30— 40 km/óra. de olykor egy helyben is állhat. A hurrikán központjában teljes a szélcsend. ezt nevezik a hurrikán „szemének”, itt teljesen derült az idő. Ha egy hajó. vagy repülőgép eléri a ciklon belsejét, megszűnik számára a vihar, de ez csak átmenet, mert továbbhaladva ismét bekerül a viharos förgetegbe a hurrikánfalba. Egy-egy hurrikán átmérője 200—300 km. Függőleges kiterjedése 7—8 km. a hurrikán központjának átmérője 25—30 km. Egy-egy hurrikán-családnak több tagja is lehet, amelyek egymás után keletkeznek. Számuk 5—7. de előfordult már 10 egymást követő hurrikán is. Az egy családba tartozó hurrikánokat az ábécé egymást követő betűivel jelölik, de emellett az amerikaiak' nőíi nevet is adnak egymást követő hurrikánoknak. s e neveli a vihart jelölő betűvel kezdődnek. Az 1961. évi hurrikáncsalád első tagja például az A—Alice, a második a B— Beáta, a harmadik a C—Clara, a negyedik a D—Diana, az ötödik az E—Eszter nevet kapta. Közülük a Clara még a „gyilkos” melléknevet is viselte, mert méltóságteljes vonulása során rendkívül nagy pusztítást végzett a Mexikói-öböl térségében. Évszázadunk egyik legpusztítóbb hurrikánja, amelyet F ifinek neveztek el, 1974. szeptember 15-én alakult ki a Kariib-tenger felett. 18-án érte el Honduras partvonalát. Megérkezését szokatlanul nagv esőzés, és óránkénti 170 kilométeres szélvihar jelezte. A rendkívüli rombolást és a halálesetek többségét mégsem elsősorban a szélvész, hanem inkább az esőzés, és az azt követő hatalmas áradás okozta. Számos község teljesen víz alá került. A hivatalos jelentések szerint a halottak száma ötezerre. a hajléktalanoké hatvanezerre becsülhető. A fellelt holttesteket azonnal elégették, hogy a járványoknak elejét vegyék. A legsúlyosabb kár Cholo- ma városát érte. Szeptember 20-án a várossal szomszédos dombok egyikéről kövekből, fatörzsekből, földből és sziklákból álló lavina zúdult le. amely két-háromezer embert temetett maga alá. A lavina következtében a Choloma folyó eltorlaszoló- dott. és gyors ütemben áradni kezdett az iszapból és törmelékből álló gát mögött. Amikor a gát átszakadt az iszapos víz a várost elárasztotta, s rengeteg ember pusztulását okozta. A Cholomához közeli Omaában az esőzés szintén földcsuszamlással járt. A város jelentős részét iszap és kőtörmelék borította el, Az áradások következtében az Ulua folyó völgyében — San Pedro Súla város és a folyó torkolata között — egy 32 km széles új tó keletkezett. Airnkor teljesen feltöltődött, a víz 3,5 m magas áradást keltve visszafelé a völgyiben, tehát a folyótorkolattal ellentétes irányban kezdett kifolyni. A hurrikán szeptember 19-én Honduras- tól észak felé tartott, és elérte Belize (Brit-Honduras) területét egy nappal később pedig már Mexikó déli részén okozott további súlyos károkat. El Salvador területén az áradás hetvgnöt embert ölt meg és mintegy kétezer főt tett hajléktalanná. A hurrikánok. tájfunok félelmetes erejét jól szemlélteti. hogy a második világháború vége felé az amerikai flotta két rombolóját és néhány kisebb hajóját megsemmisítette. és több nagyobb hajó is megsérült. Ha az örvénylő vihar a szárazföldön halad tovább, szinte hihetetlennek tűnő jelenség is bekövetkezhet: a légörvény az útjába kerülő ki- sebb-nagyobb tavak vizét a magasba emelve egészében magával ragadhatja úgy, hogy csak a száraz meder marad vissza. Ez az állapot óráikig, néha napokig fennmaradhat. egészen addig, amíg a tó vize újra fel nem töltődik. A miami Nemzetközi Hurrikánkutató Intézet véleménye szerint nő a hurrikánok száma. Az USA-ban a hurrikánok okozta károk 1915 és 1924 között évenként 13 millió dollárra növekedett. Ennek a növekedésnek több oka van. Minél gyorsabb az iparosodás, minél több lakás épül és minél több gépkocsi közlekedik az utakon, annál több alkalom adódik a természeti erők okozta károk keletkezésére. Másrészt az évenként a Karib-tengeren és a Mexikói-öbölben fellépő forgószelek átlagos száma az elmúlt fél évszázadban növekedett. 1930 előtt évenként átlag csupán 7 volt a hurrikánok száma, 1930 óta pedig évi 9—10-zel kell számolni. A szakemberek felvetették azt a gondolatot, hogy a félelmetes trópusi viharokat, hurrikánokat, tájfunokat hidrogénbombával kellene szétrombolni. A számítások szerint azonban egy gyengébb hurrikán energiája is kb. kétezer hidrogénbomba felszabaduló energiájával lehet egyenlő. Ilyen roppant erőkkel szemben nyilván még a hidrogén bomba is hatástalan lenne, arról nem is szólva, hogy a hidrogén- bomba-robbantásnak is súlyos következményei lennének. H. J. A Világegyetem 18 milliárd éves — ez derül ki keletkezéstörténetének újabb megfigyeléseiből, valamint a világmodell ezzel összefüggő új számításából; a számítás a bonni egyetem asztrofizikai és Földön kívüli kutatási intézetében történt Wolfgang Priester professzor irányítása alatt. A részletés tudományos értekezés alapján kiszámított koradat kétmilliárd éves eltérés lehetőségével pontos, ha a lehetséges hibahatárokat figyelembe vesz- szük. Priester nemrég számolt be Bonnban a Német Kutatóközösség egyik rendezvényén arról, hogy ezt a kort hogyan számították ki, és hogy ebből milyen következtetések adódnak az Univerzum képére vonatkozólag. Kiderült, hogy további meglepetésekkel kell számolni, és egyes pontokat illetően a kérdező tudós számára aligha látszik lehetségesnek a válaszadás. Ez már a Világegyetem keletkezését is megvilágítja, amely mai tudásunk szerint egy hihetetlen energiasűrű- ségű titokzatos képződmény gigantikus ősrobbanásával kezdődött. A Világegyetem ezért egy még mindig szerterepülő robbanási felhőnek látszik, amely számtalan, sugárzástól körülvett anyagi törmelékből áll. Összeköti valamennyit a gravitáció láthatatlan hálózata, amely megpróbálja többé-kevésbé összetartani az anyagtörmelékeket. Ha ezek az erők egyre tovább gyengülnek az ősrobbanás tovább ható ereje miatt, akkor az Univerzum nyitott és kiterjedése az örökkévalóságig folytatódik. Ha ezek az erők a nagyobbak, akkor a világegyetem zárt marad; kiterjedése idővel megáll vagy akár zsugorodásba fordul át. A lehetséges jövőt és a tényleges múltat csak akkor Micsoda történelmi nyomozásra adhat okot egyetlen ruha! Ki hordta, mikor viselte, milyen anyagból van, hogyan 1 maradt meg? Csak ezekre a kérdésekre adott válaszokból is regény kerekedhetne. Mint ahogyan a budapesti Nemzeti Múzeum látogatói gazdag történeti anyag kíséretében tekinthetik meg Habsburg Máriának, 11. Lajos magyar király feleségének — talán menyegzői ruháját. A terem közepén magas üveges tárlóban áll a világoszöld damasztruha, arapy övvel, nyaklánccal, alatta ezüst hímzéses fehér lenből szőtt, „patyolat” inggel. Körben a teremben pedig felsorakozik a korszak: Mária életéről, II. Lajos tragédiájáról tudósíKészlet a kiállításról (Fotó: Hauer Lajos —Ks) lehet egy logikus világmo- dellben összekapcsolni, ha visszaszámolva nyomára jutunk az ősrobbanásnak, pontosan kiszámítjuk a világ- egyetem tágulási sebességét és a benne eloszlott anyag mennyiségéből kiszámítjuk a tőle elválaszthatatlan gravitáció erejét. Magáról az ősrobbanásról hírt ad egy, a Világegyetemben szemmel láthatólag mindenütt egyenlő erősségű, 3 kelvines háttérsugárzás, tehát egy olyan hőmérséklet, amely 3 fokkal van az abszolút nulla fok felett. Ezt George Gamov 1948-ban megjósolta, 17 évvel később Arno Penzias és Robert Wilson kimutatta és ennek a világalkotó robbanásnak a maradványhőjeként lehet felfogni. Ennek a robbanásnak a mozgási energiája viszont megmutatkozik az Edwin Hubble-ról elnevezett számban, amely Alan San- dage (Egyesült Államok) és Gustav Tammann (Basel) mérései szerint 15 kilométer másodpercenként és millió fényéveket tesz ki. A csillagászati objektumok távolo- dási sebessége 100 . millió fényév távolságban eszerint 1500 km másodpercenként, de egymilliárd fényévnyire már 15 000 km másodpercenként, ami egyúttal azt is mutatja, hogy a Világegyetem részei annál gyorsabban távolodnak egymástól, minél nagyobb már közöttük a távolság. Az Albert Einstein gravitációs elméletét illető számos ellenőrzés azóta a legnagyobb biztonsággal igazolta annak helyességét. Ennek alapján alkotta meg 1922-től Alexander Friedmann az első világmodelle- ket. Ami azonban napjainkig kétséges maradt, az az anyag szerepe. Az anyag számára ugyanis a bonni intézet új, Einstein—Friedmann típusú világmodelljétanak a képek és írások (Mária 1505-ben született. 1522-ben ment férjhez. és 1526-ban a mohácsi csata idején vesztette el II. Lajost, aki a Csele patak vizébe fulladt.) Helyet kapott itt a ruha kapcsán a kor divatja, az ékszerviselettől a damaszt előállításának módszeréig. láthatjuk az öltözék szabásmintáját, s a textilrestaurálás folyamatát bemutató fotókat. A dokumentatív erejű képi érvekre szükség is van: a ruha, amelyet a mariazelli búcsújáróhely kincstárában őriztek 1928- ig. csak ezek segítésével bizonyíthatja hovatartozását. A restaurálás i munka alatt széles körű divattörténeti feltárás is készült, ennek segítségével állapították meg a ruha elkészülésének idejét, például az anyagok, minták, szabásvonalak alapján. Mária 17 éves korában ment férjhez, 21 éves korában maradt özvegyen. Portréja szép, szomorú fiatal nőt mutat be. Bár még hosszú ideig élt — 25 évig volt Németalföld kor- inányzónője — soha nem i'ledte „vidám. kedves urát." Végrendeletében azt a kis arany szívet, amelyet férje viselt, majd ő hordott, „beolvasztani és a szegények közt elosztani” rendelte. A kor szokása volt, hogy jelentős nagyúri ruhákat egy-egy búcsújáróhelynek, templomnak adományoztak kegyes célra, hogy templomi ruhát készítsenek belőlük. Valószínűleg ben is káprázatosán nagy befolyási lehetőség maradt nyitva. Ha ugyanis ennek a modellnek a segítségével az anyag ősrobbanás során való keletkezésének legelemibb eseményeiből összeszámoljuk a Világegyetem összes látható és láthatatlan anyagának tömegét, akkor csak mintegy a tizedét kapjuk annak a tömegnek, amelyre elméletileg szükség lett volna, hogy a Világegyetem kiterjedését a gravitációjával hatásosan fékezze. Ma mégis úgy látszik, mintha nemcsak ez a hagyományos atomokból álló normális (barionikus) anyag játszana szerepet. Áz ősrobbanás során ugyanis olyan óriási meny- nyiségben kellett neutrínóknak is keletkezniük, hogy az atomok számát milliárdszorosan meghaladhatják. A Világegyetem minden köbcentiméterében 300—400 lehet ebbpl a kísérletszer részecskéből, a Földön minden embert minden másodpercben kereken 20 millió ilyen neutrino sugároz át, csakhogy ezeknek olyan gyenge a kölcsönhatása, más anyagokkal, hogy annyira ártalmatlanok, mintha nem is volnának. Míg a fizikatankönyveinkben még az áll, hogy ezeknek a részecskéknek nincs tömegük, az új elméletek arra utalnak, nem biztos, hogy ez igaz. Ha ezek az elméletek helytállóak, fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon a neutrínók óriási tömege nem elég-e mégis, hogy a Világegyetem kiterjedését feltartóztassa. A heidelbergi Max Planck Atomfizikai Intézet profesz- szorának, Till Kirstennek a munkái arra utalnak, hogy a neutrino tömege legfeljebb 5,6 elektronvolt, vagyis kereken 100 000 milliárdszor milliárdszor milliárd (1032) neutrino nyomna éppen egy így maradt meg az öltözék Mariazell kincstárában. (Szerencsére nem alakították át egyházi ruhává.) Ez a ruha egyébként a világon a második legrégebben megmaradt darab.) A legrégebbit Uppsala dómjában őrzik. A ruhának azonban párja is van: egy aranyszállal átszőtt férfiköpeny a hozzá tartozó inggel, ez grammot. A moszkvai Valentin Ljubimov professzor egy másik mérési eljárással arra jutott, hogy a neutrino tömege legfeljebb 20 elektronvolt. Amennyiben azonban a neutrínók tömege valóban 5—20 elektronvolt, akkor irtózatos nagy számuk miatt mégis ők jelentenék a Világegyetemben a domináns tömeget, ezzel fékezni tudnák a kiterjedését és döntően meghatározni a további sorsát. A bonni világmodell mégis abból indul ki, hogy a — mindössze háromféle — neutrínók átlagos tömege nem több, mint 0,4 elektronvolt. Ez is arra az eredményre vezetett ugyanis, hogy az Univerzum kiterjedését a normális anyag nem tudja megállítani — és ebben az egyáltalán nem normális neutrínók még okozhatnak meglepetést. Értékes utalásokkal szolgáltak Priester munkájához a csillagotthonunknak, a Tejútnak a korára vonatkozó, a csillagászattól független új számítások; ezek a megtalált meteoritokban előforduló, hosszú életű radioaktív elemek bomlására vonatkozó számításokon alapulnak, amilyeneket a heidelbergi Max Planck Atomfizikai Intézetben és a müncheni Max Planck Asztrofizikai Intézetben végeztek. Ezekből 14—22 milliárd éves „meteorikus” világéletkorra lehet következtetni, ami egyúttal kizárja a 10 elektron- voltot meghaladó átlagos ne- utrinotömeget. Ebbe a keretbe jól illenek a csillagászok elképzelései, melyek szerint az olyan nagy galaxisok, mint a Tejút a mintegy 18 milliárd évvel ezelőtt végbement ősrobbanás után kb. egymilliárd évvel jöhettek létre. Ehhez képest a Föld és a Naprendszer többi része a kereken ötmilliárd évével igazán fiatalnak hat. is — még restaurálatlanul — Nemzeti Múzeumunk birtokában. Ha a szép, egyszerű és nemes szabásvonalú férfiköpeny is elkészül, tudósítani fog két emberről, akik — Mária királynő végrendeletének szavaival — „az életben, szere- tetben és hajlamban soha elválasztva nem voltak.” Torday Aliz Mária királyné ruhája Kiállítás a Nemzeti Múzeumban Mária királyné ruhája
