Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-05 / 208. szám
4. —KOZMÜV NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 5., szerda ŰJ ARCULAT KERESTETIK kz egri nyár után A játék hangulata vitte sikerre Nagy Ignác Tiszlüjilását (Fotó: Szántó György) Nem könnyű Egerben színvonalas kulturális kínálatot biztosítani. Annak ellenére, hogy a város vonzásában jelentős szerepe van a történelmének, múltjának, mindannak, ami a művelődés eszközeivel nyomon követhető és bemutatható. Pedig a kövek nem beszélnek, a vár romjai bármilyen szépen is fogadnák az érkezőket, keveset mondanának arról, amit a látogatók keresnek. Ugyanis a legtöbben kíváncsiak arra, hogy mi is volt a védők lelkében, amelyben a falak ereje rejlett Gárdonyi szép mondása szerint. A színház nyelvén Eger nem dúskál kulturális létesítményekben. Szinte minden intézmény helyhiánnyal küszködik, még alaptevékenységük biztosításához is sok energia szükséges. Így törvényszerű, hogy az idegenforgalmi csúcsidényben szabadtéren kell valamit adni az ide látogató közönségnek. Nyáron egyébként is v i :ZÓ a csillagos tetem színház, tíz évvel ezelőtt ezért is alakult meg az Agria Játékszín. Az első időben az egri várban ütötte fel székhelyét, s közönségcsalogató módon igyekezett tálalni régi magyar drámai emlékeket. Már többször írtunk e bemutatókról lapunkban: nem voltak minden szempontból sikeres színházi vállalkozások. Hiányzott mö- gülük a műfaj teljes fegyvertára, az a többlet, amelyet az igényesség, a mondandó adhat meg. A kiindulópont sem bizonyult megfelelőnek. ugyanis szűkös az a drámai hagyaték, amelyet érdemes újra elővenni. Az első öt év után kirajzolódtak a válság jelei. Ezért a következő öt évben más művészeti vezető kezébe került az irányítás. Ez az időszak sem tekinthető ellentmondásmentesnek, de mégis, ekkor vált valójában jegyzetté az egri nyári színház, igazi művészi teljesítményeket láthatott a közönség. Ugyan nem járt sikerrel az a pályázat, amely a mai, történelmi tárgyú színjátékok írására ösztönözte volna a szerzőket, de az alkalmi társulatok mégis valamilyen egységes elgondolás szerint igyekeztek dolgozni. Ezért, aki az egri vár Romkertjébe vásárolt jegyet, az tudhatta, hogy valamilyen színházi csemegét, például egy görög darab izgalmas színre- állítását láthatja, a Líceum udvara pedig inkább azokat várta, akiket a tartalmas szórakozás vonz. Vígjáték és tragédia Az idén sem volt másként: a vár romjai között Bornemisza Péter Electrá- ját, a főiskola udvarán pedig Nagy Ignác Tisztújítását tűzték műsorra. Elemeztük e hasábokon mindkét előadást. összegzésül: Bornemisza darabja minden nyelv- történeti és történelmi érdekessége mellett sem bizonyult vonzónak, s ebben csak részben ludas a színre- állítás módja. Annak, aki ilyenfajta előadásra vállalkozik, tisztában kell lennie azzal, hogy milyen rétegeket tud becsábítani a színházba, kiket akar megnyerni. Ilyen szempontból szürkére sikerült a bemutató, nem csillantott fel olyan erényeket, amelyek messzi földről vonzották volna a színházbarátokat. Bár lehet, hogy ügyesebb szervezéssel utat talált volna még így is az érdeklődőkhöz. Kevesebb gond volt a Tisztújítás című vígjátékkal, mára élvezhető és befogadható színpadi játék született az irodalmi alkotásból. A látottak sajátos ízei hatottak inkább, nem pedig az aránylag középszerű darab. összességében mégis némi fáradtság tükröződött ebben az esztendőben, amelyet az előjáték színvonala világosan érzékeltetett. A régen oly nagy tetszést kiváltott látványosság helyett olcsó kabarétréfák hangzottak el az egri utcákon. ... és a körítés? Az ember szinte fel sem kaphatta a fejét, máris vé- geszakadt az előadásoknak, az idén két hét alatt lefutott a két darab. Mellettük előadóestek szerepeltek a kínálatban, de azok is kevés újat hoztak. A tíz évad népszerű művészei című sorozat kínált néhány érdekes csemegét, de ez sem kerülhetett a figyelem középpontjába. aránylag szűk közösség érdeklődésére tarthatott igényt, s nem is sikerült olyan pódiumot találni, amely állandó helyszínül szolgálhatott volna. Sikeresnek bizonyultak a hangversenyek. A Székes- egyház méltó környezetet biztosított, híres orgonája megfelelő volt az igényesebbek számára is. Folytatódott az ígéretes kezdeményezés: a megye jeles együttesei közül az Egri Szimfonikus Zenekar, vagy az Építők Heves megyei Kórusa is tért kapott a bemutatkozáshoz. Üj színfolt volt az idén a Harlekin Bábegyüttes műsora, különösen a szabadtéri előadásai keltették fel sokak érdeklődését. Kettészakadt nyár Nemcsak július elején, de augusztus 20-a körül is felgyorsultak az események. Néhány nap alatt harmincnál is több különböző kulturális rendezvény kínálkozott. Érthető volt a törekvés, a fogathajtó-világbajnokságon és az alkotmány napján gondoskodjanak nívós programokról. A tanulság az lehet, hogy gondosabb elosztással jobban lehet sáfárkodni a lehetőségekkel. hogy ne csak a nyár egy részében fogadja a városba érkezőket valamilyen érdekes kulturális esemény, hogy minden látogató megtalálja a számítását. A hosszabb üresjáratok alatt sok érdeklődő hoppon maradhat. Hogy mit és hogyan ezután ? Az eddigieknél jobban eleget kell tenni annak a várakozásnak, amellyel hazánk közvéleménye fordul Eger felé. Olyan programot lehet kialakítani, amely új lendületet és folytonosságot adhat az egri nyár és az Agria Játékszín rendezvényeinek. A színházi bemutatók esetében már az előadásra szánt művek kiválasztásánál, de a színreállítás módjában is átgondoltabban kell élni azzal a lehetőséggel, hogy az emberi helytállás szép példája jut annak eszébe, aki Eger nevét kiejti a száján. De a többi program is álljon annak a sajátos arculatnak a szolgálatába, amelyet a város hagyományai jelenthetnek. s így rangos módon erősödhetne a település vonzása. Gábor László Bornemisza Péter Electrája kevés érdeklődőt vonzott 1. A HŐS Pirencsev kollégám vá- ( ratlanul szabadságot vett ki. : méghozzá fizetetlent. És éppen akkor, amikor annak 3 kellett eldőlnie, hogy ki ? lesz az új főnökünk. És nem 1 kezdett lázasan kapcsola- | tokát hajszolni, ahogy gondolná az ember, hanem el- ; indult, hogy megküzdjön az- í zal a sárkány bürokraktá- val, aki három lakatra zár2 ta a város víztárolóját. És I csak csodálkozhatunk „és töprenghetünk azon, hogy mire kelldtt neki az a víz, ü amit már esztendők óta nem ivott senki. Városunk- : ban rengeteg étterem és kocsma volt, az alkoholmen- •, tes és alkoholos italokat pedig mintha dézsából öntöt- ? ték volna... Pirincsev, nem .• számolva a speciális körülményekkel, eliramodott, hogy egy olyan hőstettet vi- ^ gyen véghez, amit aligha fog valaki is feljegyezni. Miután elment, hosszú 1 ideig híre-pora sem volt. Ij Mígnem egy reggel, mikor 5 beléptünk a hivatalba, no, 'í mit gondolnak, kit láttunk | az igazgatói karosszékben Targovistei újságíró DINAKA NIKOLOVA* 3xf történet terpeszkedni... hát persze, hogy Pirincsevet... — Hogy sikerülhetett neki? — kérdezgettük egymást. És aligha tudtuk volna valaha is kideríteni az igazságot, ha egy bőséges vacsora után a legjobb barátja ki nem kotyogja: — No nézd csak, milyen ravasz, mi meg azt hittük, hogy tökfilkó! Valameny- nyiünket eláztatott. Ehhez kellett neki az a sok víz, amit nálunk senki sem ivott.. .. 2. A KRISTÁLYTISZTA VÍZ Legvégül a nagymama és az unokája elértek a folyó partjára. — Ö, kisunokám, úgy kimerültem, hogy most lefekszem pihenni, te ezalatt énekelj nekem, hogy a szemeimet, amelyek olyan nehezen csukódnak le, be tudjam hunyni és elalhassak végre. De amíg énekelsz, le ne vedd a szemed a folyóról. . . — Miért, nagymama? — Hogy akkor ébreszthess fel, amikor kell. Jól figyelj! Ne akkor kelts fel, amikor sárgá víz folyik, sem akkor, amikor kék, vörös, zöld vagy fekete, hanem amikor kristálytiszta... És amint kiadta az utasításait, a nagymama a2 unokája ölébe hajtotta a fejét, elandalodott csengő hangja hallatán és hamarosan elszenderedett. . . Mondják, hogy a kisuno- kából azóta már nagylány lett, egészen berekedt, már majdnem teljesen elveszítette a hangját, mert még mindig énekel, a nagymama pedig édesen, háborítatlanul alszik. 3. A FENYŐ Ó, micsoda csodálatos fenyő! Vékony, sudár. úgy áll, mint a gyertyaszál. És milyen szívós — egyetlen vihar sem tudta kettérop- pantani. Körülötte minden fa sérült: az egyiknek letörtek az ágai, a másiknak eltört a törzse, a harmadik tövestől kifordult a földből Csupán ő mered egyenes törzzsel a magasba, csúcsa a felhőkbe vész. Lenyűgözve álltam előtte — egyszerűen nem hittem a szememnek. Olyan büszke, szép és hajlíthatatlan volt árva magányában. Tekintetem százszor, ezerszer tetőtől talpig végigsiklott rajta, mire meg tudtam állapítani a körülbelüli magasságát. Alig tudtam elmozdulni onnan Ám a fenyő egész nap a szemem előtt lebegett: gondolataim únos-úntalan sudár, magas, semmihez sem fogható szépsége körül forogtak. Nem győztem kivárni az estét, s már alkonyaikor kilopakodtam hozzá. . És most. .. most az enyém a leghosszabb, legerősebb televízióantenna az egész városban. Bolgárból fordította: Zahemszky László mmmmmmammmmmmmmmmm inimiiH — Újra a Gárdonyi Géza Színházban Az Országos Filharmónia bérleti műsora Az évad első hangversenyén a Shola HungaTica szerepel majd. Szendrey Janka és Dobszay László együttese előadja a Vízkereszti csillagjátékot. Nagy érdeklődésre számot tartó zenei anyagukból nem hiányoznak majd a középkori magyar kódexekből vett húsvéti énekek, a XVI. századból származó karácsonyi motetták sem. A vendégkarmesterek sorát decemberben Hans Richter (NSZK) nyitja meg, aki a Budapesti MÁV Szimfonikusok élén Beethoven, Mozart és Haydn műveit dirigálja. Ezen a hangversenyen Gyarmati Vera hegedűművész Mozart A-dúr hegedűversenyét szólaltatja meg. Februárban az Egri Szimfonikus Zenekar Muszorgszkij-, Beethoven- és Schumann-müveket játszik. Szólistájuk Gabos Gábor zongoraművész, aki Beethoven c-moll zongoraversenyét adja elő. Márciusban a Miskolci Szimfonikus Zenekart Ligeti András vezényli. Vendégművésze is van az estnek, Constantin Iliescu (Románia) személyében, aki Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét fogja játszani; a műsor második felében Mendelssohn I. szimfóniája hangzik majd el. Ugyancsak márciusban a Bartók Vonósnégyes — Komlós Péter, Bánfalvi Béla, Németh Géza, Mező László — lép az egri közönség elé. Áprilisban a Liszt Ferenc Kamarazenekar — hangversenymestere Rolla János — két Mozart-művet játszik és Bartók Diverti- mentóját. A koncert vendégművésze Friedrich Ádám Mozart Esz-dúr kürtversenyében játssza a szólót. Májusban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara koncertezik Egerben. A vendégkarmester, Frantisek Vajnar Csehszlovákiából érkezik, míg a szólista Kiss András hegedűművész lesz. Berlioz Római karneváljának a nyitánya, majd Dvorák VIII. szimfóniája hangzik el, míg Kiss András közreműködésével Mendelssohn e-moll hegedűversenye lesz a versenyszám. Május végén Lehotka Gábor orgonái a székesegyházban. A bérletezés már megkezdődött, a szokott módon. Gyöngyösön a 84/85-ös évadban négy hangversenyt rendez a Filharmónia. A zenei világnap alkamából, október elsején Kárpáti József orgonái. December fűén Baranyai László zongoraművész Scarlatti, Chopin, Schumann és Durkó Zsolt műveiből ad műsort. A harmadik zenés esten, januárban Perényi Eszter, Kiss Gyula és Ormai Gábor szonátákat játszanak majd. A májusi hangverseny Sirák Péter orgonaművészé. Műsorában a Budapesti Madrigálkórus is közreműködik, Szekeres Ferenc vezénylete mellett. (f. a.) ÖT SZÜKSÉGTEREM Segít az összefogás Ostoroson Nemcsak azért, mert szeptember a tanévkezdés ideje, hanem azért is, mert a gondjaik egyik legnagyobbika: Ostoroson mostanában minden vezető embernek az iskola jut az eszébe. A községi tanács elnöke, Mészáros József arról beszélt, hogy befejezték az iskolai napközi és az óvoda külső vakolását, korszerűsítették a fűtést, felújították a konyhát és mindezért mintegy 300 ezer forintot fizettek. Az általános iskolásokat három épületben tanítják, ezekben összesen 9 tanterem található, amelyek közül öt csak szükségből lett azzá. Érthető tehát, ha minden törekvésük már évek óta azt célozza, hogy a mai időknek megfelelő iskolaépületük legyen. Szükségessé vált az oktatási intézmény korszerűsítését is elvégezni olyan mértékben, ahogy azt lehetett. Erre a célra 380 ezer forintot használtak fel. Új lakótelep A helybeli Egyetértés Tsz azzal segített a tanács gondjainak egy részén, hogy mintegy húszhektárnyi területet átadott parcellázásra. A családi házak építése ezen az úgynevezett északi lakótelepen már megkezdődött és tovább is folytatódik. A telkek értékesítése révén a tanács jelentős bevételhez jutott. Ahogy a tsz elnöke, Trieb János megjegyezte, kapcsolatuk a helyi államhatalmi szervekkel, a különböző egyesületekkel és ntézményekkel állandó és gyümölcsöző. Megtesznek mindent, ami rajtuk múlik, hiszen a fuvar vagy a szocialista brigádok társadalmi munkája magától értetődő. Tervek és tervezők A mostani feladatok közül kiemelhető a lakótelep egy részén az út- és a vízlevezető árok megépítése. Az István út egyik szakaszán ugyancsak a vízelvezetés a tennivaló. Erre összesen 525 ezer forintot szántak. Ebben az összegben benne van az a 125 ezer is, amelyet a megyei tanácstól kaptak A szép, virágos faluért versenyben elért eredményükért. Kialakult az a gyakorlat, hogy a községgel kapcsolatban lévő üzemek dolgozói segítik a tanácsot a terveinek megvalósításában. Így például az előbb említett munkálatok tervét az Észak-magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének egri kirendeltségén dolgozó, a Tessedik Sámuel nevét viselő szocialista brigád állította össze Gál Imre irányításával. Az útépítés dokumentációját pedig Balázs Géza és Tasi Béla készítette. Növekszik a létszám Amíg 1980-ban összesen 124 gyerek járt iskolába, az idén már a beiratkozottak száma meghaladja a kétszázat. Az óvodában 80 kisemberke pihen, játszik és szerez életkorának megfelelő ismereteket. Ezek az apróságok szintén két épületben töltik idejüket, mert a tanács egyéb lehetőséget nem tudott előteremteni a számukra. Ebből következik, hogy az új iskolaépület mellé új óvodát is szeretnének tető alá hozni. Az elmondottak alapján úgy tetszhet, mintha az ostorosiak túlságosan magasra állították- volna a mércét önmaguk előtt. Pedig ők nem arra vágynak, hogy helyettük más fáradozzék, hanem csupán önnön erejük támogatását remélik a környezetüktől, a közelebbitől és a távolabbitól is. (gmf)
