Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 13., csütörtök 3 . HARMINCÖT ÉVES A SZOVJET—MAGYAR TUDOMÁNYOS- MŰSZÁKI EGYÜTTMŰKÖDÉS Kiállítás és tanácskozás A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között immáron három- és félévtizedes múltra tekinthet vissza — a népgazdaság minden ágát átfogó — szervezett és célirányos tudományos-műszaki és termelési tapasztalatok kölcsönös cseréje. Az alap. és alkalmazott kutatásokat felölelő együttműködésben a Szovjetunió 60 minisztériumának és főhatóságának 260, valamint hazánk 17 minisztériumának és főhatóságának 200 szervezete több mint 350 probléma és téma kidolgozásában vesz részt. Együttműködésünk jelenle. gi szakaszának alapdokumentuma a „Magyarország és a Szovjetunió 1981—1990. évi gyártásszakosítási és kooperációs hosszútávú programja” címet viseli. Szeptember 12-én tudományos konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében a Magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés 35 éve címmel megnyíló jubileumi kiállítás alkalmából. A kiállításnak a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ad otthont, rendezői között ott találjuk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, a Magyar Tudományos Akadémiát, az MTESZ-t, az MSZBT-t, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságát. A jubileumi konferencia elnöki tisztségét a Magyar Tudományos Akadémia megbízott főtitkára. Láng István, az akadémia levelező tagja tölti be. Tőle megtudtuk, hogy nagy érdeklődésre számíthat Varga Andrásnak, a KFKI Kozmikus Fizikai Osztálya tudományos osztályvezetőjének „Az In- terkozmosz-program kutatásainak magyarországi eredményei” című előadása. Az Interkozmosz megszületését a szocialista országok kormányfőinek levélváltása előzte meg, még 1965-ben. A szovjet miniszterelnök akkori levelében javasolta kollégáinak. hogy tanulmányozzák az együttműködés lehetőségeit olyan területeken, mint a távolsági rádió- és tévéösszeköttetés megszervezése, a felső légkörnek és a kozmikus térségnek a tanulmányozása meteorológiai és geofizikai rakéták és műholdak segítségével, valamint az űrfizika és -biológia, és az űrorvostudomány terén. Ezt követően 1966-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett Interkozmosz Tanácsot alakítottak, amely jelenleg is koordinálja az egyes tagországok közös tevékenységét. A Magyar Népköztársaság — lehetőségeihez képest — hozzájárul ehhez a közös tevékenységhez. Két kutatórakétán és egy mesterséges rakétán helyezték el eddig a magyar —szovjet tervezésű mikro. meteorit-csapdát. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete készítette el azt a mikrometeorit-detektort és elektronikát is, amelyet 1974-ben az Interkozmosz— 12 műhold, 1975-ben az Interkozmosz—14. 1977-ben az Interkozmosz—17 vitt magával. Az 1977-ben indított Vertikál—6 rakéta is kétféle magyar részecskemérő műszert emelt a magasba. A magyar konstruktőrök bekapcsolódtak a Luna-hold- szondák által hozott holdkőzet elemzésébe, a földi semleges felső légkör, az ionoszféra, a magnetoszféra. a Vénusz illetve a Nap kutatásába is. A két ország kapcsolatainak az In- terkozmosz-program keretében kiemelkedő állomása volt az 1980. május 26-án elindult közös szovjet—magyar űrrepülés. A Szovjetunióban felbocsátott Szojuz —36 parancsnoka, a szovjet Valerij Kubászov volt, kutató űrhajósa pedig a magyar Farkas Bertalan. E sikeresen végrehajtott program keretében az űrhajósok eredményesen végezték el a biológiai kísérleteket és az orvosbiológiai megfigyeléseket is. Kroó Norbert, a KFKI tudományos igazgatója előadásának címe: Az anyagtudományi kutatások eredményei és perspektívái. Szovjet partnereikkel a hazai kutatók együttesen vizsgálják a fémfizika, az úgynevezett részben rendezett anyagok fizikáját, a fény és az anyag kölcsönhatását, s eredményeikről adnak számot. Korunk egyik legdinami. kusabban fejlődő tudományága a számítástechnika. De- metrovics János, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézetének munkatársa e témakörből tart előadást a konferencián, melynek címe: Magyarország eredményei, lehetőségei és teendői a számítás- tudományi és az informatikai kutatásokban. Demet- rovics János 'a több mint negyedszázados magyarországi számítástudományi kutatások legfőbb eredményét abban látja, hogy „ma a magyar népgazdaság minden szektorában jelen van a számítástechnika. Nincs az életnek olyan területe, a lakossági szolgáltatásoktól az államigazgatáson, az oktatáson keresztül az ipari és a mezőgazdasági termelésig, ahol meg ne találnánk számítógéppel előállított tervet, dokumentumot, szabályozási és vezérlési in. formációt, a folyamatokba közvetlenül, vagy közvetve beavatkozó számítógépes rendszereket.” Kicsi és nem túl korszerű gépállományunk felváltása korszerű számítástechnikai infrastruktúrával a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — tudományos akadémiáinak hatékony együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A vendég szovjet tudósok az anyagelőállítási és megmunkálási folyamatok robbantásos technológiával való tanulmányozásáról, a robottechnika gépészeti problémáiról tartanak előadásokat. Egyúttal elhangzanak a hazai eredményekkel párhuzamos szovjetunióbeli tapasztalatok ismertetései is. A szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködésért már eddig is sokat tettünk, s magasra értékeljük az elért eredményeket. Közösen munkálkodunk az együttműködés továbbfejlesztésén és elmélyítésén. Bonta Miklós Fagyasztó alagút Hazánkban először alkalmazták a Nógrád megyei Nézsán a termelőszövetkezetben a termőhelyi fagyasztá- sos módszert. A szedést követő két órán belül előhútötték. majd mínusz 50 Celsius fokon lefagyasztották az összegyűjtött termést, így az megőrzi eredeti minőségét. A közös gazdaság 60 hektárnyi málnaföldjéről szedett 200 vagon értékes, finom gyümölcsöt is így tartósították. A szállítható hűtőaiagutat később a csepeli Duna Termelőszövetkezetben alkalmazzák a gomba gyorsfagyasztására. (MTI-fotó: Kulcsár József felvétele — KS) Dokumentum ’84 Szakszervezeti amatőrfilmszemle Dokumentum ’84 címmel szeptember 28 és 30 között a szolnoki MÁV Járműjavító Üzem Művelődési Házában rendezik meg az idei országos szakszervezeti amatőrfilmszemlét. A SZOT, a KISZ Központi Bizottsága a Népművelési Intézet, valamint a Magyar Amatőrfilm és Videoszövet- ség által meghirdetett seregszemlén a nagyüzemek és művelődési házak által működtetett filmklubok, s egyéni alkotók mutatják be filmjeiket. A szemlét egy témapályázat kiírása előzte meg olyan új alkotások létrehozására, amelyek napjaink valóságát mutatják be filmdokumentum — publicisztika és szociográfia műfajában. A felhívásra tizenhat pályamű érkezett be, ezek közül tizennégy megvalósításához anyagi segítséget nyújtottak a rendezők. ÉVENTE MILLIÓKAT Az állami gazdaság „tanulói ii Elkészítik az oktatás ötéves tervét is a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság, ban. Minden naptári évfordulón meghatározzák ezen belül a következő 12 hónapra esedékes oktatási és továbbképzési feladatokat, s ezek egyaránt vonatkoznak a fizikai és a műszaki, illetve adminisztratív dolgozókra is. Ügy állítják össze a programot, hogy az megfeleljen a gazdaság egyes területei szakemberigényének. Az oktatást a hevesi és a péter- vásári szakmunkásképző intézetben végzik, de egy-két esetben más megye segítségét is kérik. Így például olyankor, amikor hűtőgépkezelő betanított munkásra van szükségük. Tanfolyamok Nagy szükségük lenne borász, szőlő- és gyümölcstermesztő szakmunkásokra, de betanított munkásokra is. Az egri mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tennivalói közé tartozik ezeknek az ismereteknek az átadása, de az itt végzett fiatalok rendre máshol helyezkednek el, pedig a gyöngyösi gazdaság vezetői minden évben felajánlják, hogy az érdeklődőkkel tanulmányi szerződést kötnek. A felnőttek részére maguk szerveznek tanfolyamokat. Az utóbbi években például szőlő-, illetve gyümölcs- termesztőket oktattak a szükséges ismeretekre, összesen mintegy harmincán szereztek így képzettséget. A céltanfolyamok általában két- három naposak, esetleg egy hetesek. A pétervásári és a bábolnai iskolák szervezik ezeket a kurzusokat. Törődnek azzal is, hogy a korábban szerzett ismereteket felfrissítsék. Az erőgépvezetők és a -szerelők számára adtak erre alkalmat három napon át Pétervásá- rán, ahol összesen 25-en hallgatták az előadásokat és végezték a gyakorlatokat. A műszakiak és a adminisztratív dolgozók a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetet látogatják. Évente 25—35 között van azoknak a száma, akik valamilyen képzésben részt vesznek. Számít a végzettség Sokat fáradoznak azon, hogy a gazdaság minden 35 éven aluli dolgozója rendelkezzék az általános iskola nyolc osztályát tanúsító bizonyítvánnyal. Az elmúlt öt év alatt 18-an fejezték be alapfokú tanulmányaikat. Legmagasabb azoknak a száma, akik valamelyik középiskolában tanulnak. Szakmérnöki diplomát szereztek négyen, és évente négy-öt dolgozó tanul a marxizmus —leninizmus esti egyetemen. Minden továbbtanulónak biztosítják a rendeletben meghatározott kedvezményeket. Tanulmányi szerződés megkötése esetén pedig vállalnak minden költséget. Az utóbbi években tíz fiatallal kötöttek szerződést. Az ösztöndíjasok között egyetemisták, főiskolások, közép- iskolások és szakmunkástanulók szerepelnek. Még 1977-ben megalakult a gazdaságban a közművelődési bizottság, amely a párt és a tömegszervezetek segítségével nagyon sokat tesz a dolgozók művelődési igényeinek kielégítéséért. A szocialista brigádok több olyan feladatot jelölnek meg vállalásaikban, amelyek a szabad idő kultúrált eltöltését, a kölönböző ismeretek megszerzését célozzák. Szakszervezeti politikai oktatást a téli hónapokban hat helyen rendeznek, a három pártalapszervezetnél pedig két helyen folytatnak politikai tanfolyamot. Anyagi lehetőség Jelentős összeg áll rendelkezésre a gazdaságnál a jóléti és a kulturális alapon. Az általános műveltséget tízezer, a világnézeti-politikai nevelést négyezer, a kiscsoportok működtetését húszezer, a szocialista brigádok kulturális vállalásait harmincezer, a munkásszállásokon folyó közművelődési tevékenységet ötvenezer forinttal támogatják. A KISZ- tábor kulturális kiadása 40 ezer forintot ér el. Az adatok egyben a gazdaság törekvéseit is híven tükrözik. Gondjaikat azonban tetézi az a tény, hogy eléggé széles területet ölel föl földrajzilag is a gazdaság. Ennek ellenére is azt kell megállapítani, hogy eredményeik lényegében megegyeznek az ipari üzemekre jellemző adatokkal. Az állandó foglalkoztatottak száma meghaladja a hét- százat. Közülük 66-nak van felsőfokú és 76-nak középiskolai végzettsége. Sajnos, még mindig több mint hetvenen vannak olyanok, akik nem végezték el az általános iskolát. Politikai oktatásban 142-en vesznek részt. A szak- szervezet 457, a KISZ 67 személyt szervezett be továbbképzésbe. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság közművelődési munkája hatékonynak minősíthető, és egyben azt is jelzi, hogy a termelési tevékenység mellett nagy gondot fordítanak az emberek műveltségének, világnézetének fejlesztésére is. G. Molnár Ferenc Kemping és mosógép Új sátorozási lehetőségek a világtalálkozó előtt Világszerte megnőtt a kempingezés divatja, de úgy is mondhatnánk, hogy jó szokása. Hazánk ugyan nem jár az élen ebben, de a fejlődés nálunk is örvendetesen megmutatkozik. Olyannyira, hogy a nemzetközi elismerés jeleként — mint ismeretes — az 1986-os kemping világtalálkozót Magyarországon rendezik meg. Jelentős fejlesztések E találkozó színhelyéül előreláhatóan valamelyik megyei tájegységünket választják majd, mégsem ér- oektelen a budapesti kempinghelyzet. Fővárosunk ugyanis, kedvező célpontja a hazai és a külföldi turizmusnak egyaránt. Egyrészt vonzó, magának Budapestnek számos érdekessége, történelmi és más nevezetessége van, másrészt innen sokfelé nyílik rövidebb, de változatos kiindulási alkalom vonaton, autóbuszon. Ezzel is magyarázható, hogy az ország egyik leglátogatottabb kempingje a budapesti Római-parton terül el. Ez 44 ezer turistának nyújt 164 ezer vendégéjszakára szállást, a másik legnagyobb, a hárshegyi pedig évente 44 ezer főnek 107 ezer vendégéjszakára. Immár másfél évtizede működnek, de fejlesztésük máris szinte halaszthatatlanná vált. A két kempinget fenntartó Budapesti Idegenforgalmi Vállalat ezért, mintegy 25— 30 millió forintos beruházásba fogott a Római-parton, úgy, hogy a főszezonban változatlanul a vendégek vehessék igénybe, de ősz- től-tavaszig az építők foglalatoskodhassanak. Egyelőre még csak a közműveket sikerült lefektetni, mert kivitelező nehezen akad a munkára. Remélik azonban, hogy tavaszra elkészül a terület egyik felét, majd a világtalálkozót megelőző t időszakra a másik felét kiszolgáló vízellátó hálózat, melegvizet szolgáltató berendezés, főzőhelyiségek csoportja, úthálózat és más hasonló. Napjainkban ugyanis a kemping nem egyszerűen sátortábor, hanem sokféle otthonias, vagy szállodaszerű kényelmi szolgáltatásra is szükség van. A Hárshegyen például a Budapest Tourist az idén bevezeti hűtőgépek és mosógépek bérbeadását, jövőre pedig már lakókocsikat is bocsátanak szállás céljából az érkezők rendelkezésére. Ággyal, ágyneművel A legnagyobb újdonság — amely a kempingezésben új korszakot nyit meg nálunk —, hogy a sátor nélküli vendégeknek teljes berendezéssel adnak bérbe sátrakat. Sátortábort alakítanak ki a Római-parton, közösen a Budaflax, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal. Ebben 2—6 személyes családok találhatnak pihenést kényelmes körülmények között, amelyhez ágyat, ágyneműt, asztalt, széket, nyugágyat és más hasonlót bérelhetnek. Sőt a sátortábort jövőre könnyen szállítható egyéb berendezéssel is kiegészítik: fürdővel, konyhával, elektromos energiaszolgáltatással. A kemping tehát egyre inkább megközelíti a szálló- . dai ellátást, de még mindig olcsóbb. A kedvezőbb ár vonatkozik természetesen magára a beruházásra elsősorban, de a vendégek pénztárcájára is. Sajnos, azonban, amint növekszik a kényelem, szélesedik a szolgáltatások köre, úgy emelkednek az igénybevétel árai is. A kempingezés tehát nem jelent egyértelműen olcsó szállást, ámbár mégis előnyös, mert Budapesten szerényebb szállodai elhelyezésre, aligha lehet tömegesen számítani. Gépkocsival, csónakkal A jövő tehát mindinkább a korszerű kempingeké, ezért is az utazás, az országjárás egyre inkább terjedő kedvelt formája. Ezt egészitik ki azok az egyszerűbb szálláshelyek, amelyek inkább Budapest környékén találhatók és újszerű ötletekkel hívják föl magukra a figyelmet. Ilyen például a Vénusz Motel, ahol a vendég szinte együtt aludhat a gépkocsijával, amelyet az ajtaja elé állíthat. így nem kell ki- és becsomagolással töltenie az idejét. Talán ezért is a főváros üdülőövezetének kedvelt szálláshelye, ahol évente tizenegy- ezer vendég tölt 28 ezer éjszakát. A vízen érkezőknek pedig, Szentendrén nyitották meg a Party szállodát, ahol a vízenjárók elhelyezhetik csónakjaikat, másoknak meg kölcsönöznek különféle vízijárművet. Gyakran aggódunk turizmusunk jövője miatt. Ha gzek az aggodalmak nem is mindig alaptalanok, mégis biztató, hogy viszonylag kis pénzért, mind több lehetőség nyílik a változatosságot kedvelő, hazánk tájait, fővárosunkat megismerni kívánó embereknek.
