Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1984. szeptember 11., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nehéz ősz Nehéz tavasz, nehéz nyár után más nem is várható! Az időjárás ebben az esz­tendőben is minden sze­szélyét kipróbálta rajtunk, többek között az aszály olyannyira elterpeszkedett földjeinken, hogy ember- emlékezet óta nem volt ehhez hasonló. A május — szerencsére — úgy-ahogy megemberel­te magát, alaposan megáz- tatta a gabonaféléket, ami­től egy mély sóhajtásnyi- ra fellélegzett a föld, de ennyivel azután be kellett érni. Az északi szelek messzire sodorták a felle­geket, újra felborult a ta­laj „vízháztartása”, és mint a száraz csont, megrepede­zett a föld az iszonyatos aszálytól. Húsz fok sem volt akkor, amikor har­mincnak kellett volna len­nie, és ősszel, fecskebúcsú- záskor nyári kánikula per­zselte az amúgy is kiégett határt. Megszokjuk már! — em­lítette a minap valaki. Ám az aszályt nem lehet meg­szokni, legföljebb elviselni és megsínyleni, miközben reménykedünk abban, hogy majdcsak egyenesbe jön­nek a dolgok, és nem ta­vasszal lesz a nyár, télen az ősz, mint ahogyan az már nem egyszer előfor­dult, és a legmegalapozot- tabb meteorológiai előre­jelzések is nevetni való tréfának bizonyulnak A magasan szervezett emberi munka diadala azonban az idén is meg­mutatkozott a kenyérgabo­na betakarításánál, ami­kor az említett egyetlen ki­adós eső egyenesbe hozta a dolgokat és beigazoló­dott, hogy ha az időjárás csak egy picit is kedvez, akikor a mezőgazdaság dol­gozóin kevés múlik. Az ősziek tekintetében az ország több vidékén — megyénkben is —, a várt­nál jóval gyengébbek az eredmények! Bizonyos, hogy nem elsősorban az emberi tényezőkön múlik a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a zöldségfé­lék alacsony hozama. Any- nyit viszont már megtanul­tunk, hogy gondjainkon bú- sulgatni, időt húzni, nem lenne célszerű, legfeljebb csak tetéznénk a bajokat. A gazdaságok tudják, hogy ilyenkor menteni kell, ami menthető és — a lehetősé­gek szerint — úgy kell elő­készíteni a jövő esztendőt, hogy a tél beálltával je­lentős adósságunk sem a talajmunkák, sem a beta­karítás, de a vetés tekin­tetében se maradjon. A vetésre a végtelenségig — mindenki tudja —, várni nem lehet, és ahol idejé­ben megtörténtek az elő­készületek, ott az optimá­lis időben földbe kerülhet­nek az ősziek. A legfonto­sabb, hogy a földművelők tegyenek meg mindent tu­dásuk, és a legjobb szán­dékuk szerint. Reményked­ve a kedvezőbb időjárás­ban. .. Szalay István KONGRESSZUSI ÉS FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENY Egyre többen — jobb munkával A termelőszövetke­zetek fele A TESZÖV ötvennégy tagszövetkezete közül au­gusztus végéig huszonhárom gazdaság csatlakozott a fel­híváshoz. Az országosan el­ső négy munkavállalást tett nagyüzem között volt a nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezet. Érdemes meg­említeni, hogy a már csat­lakozott huszonhárom gaz­daság 222 szocialista bri­gádjának több mint négy­ezer dolgozója kívánja em­lékezetessé tenni munkasi­kereivel a párt XIII. kong­resszusát, valamint felsza­badulásunknak 40. évfordu­lóját. Ugyanakkor tudomá­sunk van arról is, hogy újabb közös gazdaságok is készülnek vállalásaik meg­tételére. Ostoroson, Mátraderecs- kén, Pétervásárán, Viszne- ken, Istenmezején, Füzes­abonyban, Abasáron, Nagy- rédén, Egerszalókon és Pé- lyen többek között a költ­ségek szintentartása mel­lett, energiatakarékos ta­lajműveléssel a gabonafélék vetésterületének termésát­lag növelésére törekszenek. Feldebrön és Andornaktá- lyán a kertészeti ágazat, va­lamint a szőlőtermesztés eredményesebbé tétele a cél, méghozzá a kiadások csökkentésével. Mátrade- recskén, Pétervásárán a hízómarha értékesítésében, s a szarvasmarha-állomány növelésében kívánnak előbbre lépni. Tarnamérán, Besenyőtelken és Kálban az elhatározás szerint gazdasá­gossá teszik az abrakfel­használást, és csökkentik az állatok elhullását. Több he­lyütt tervezik a szántóterü­let és a tejtermelés gyara­pítását, s nem utolsó sorban az export fokozását. Az apci Qualitál 61 szocialista brigádja A Qualitál apci gyárában is munkásgyűlésen határoz­tak a versenyfelhíváshoz va­ló csatlakozásról. A terme­lőegység hatvanegy szocia­lista brigádja egyöntetűen döntött erről. Feladatként tűzték ki maguk elé, hogy négymillió forinttal kurtít­ják importjukat. Ugyanak­kor kiemelt figyelmet for­dítanak a nyersanyagok mi­nél gazdaságosabb feldolgo­zására, valamint a hulladé­kok hasznosítására. A kong­resszus idejére elkívánják érni a félmilliárd forintos árbevételt. A versenyképes­ség növelése érdekében, a piaci igények szerint . tíz százalékkal növelik a meg­munkált öntvények arányát. Ez elsősorban exportra me­nő termékeiknél jut ér­vényre a jövőben. Felaján­lásukkal a termelékenységi mutatók egy főre jutó ter­melési értéke 6,2 százalékkal nő. Mindenkinek megvan a szerepe Egerben, a II. számú kör­zeti pártalapszervezet, va­lamint a II. számú körzeti népfrontbizottság tagjai ké­szítettek felmérést arról, hogy mely üzemek, milyen vállalásokat tettek. Ebből érdemes kiragadni néhány fontos tételt. Mindenekelőtt azt a megállapítást, hogy mindenkinek megvan a ma­ga szerepe. S akkor lássuk — a teljesség igénye nél­kül — kik és mivel kíván­nak hozzájárulni a munka­verseny sikeréhez. Az Agria Bútorgyár 2—3 százalékos energia-, 1,5 százalékos anyagmegtaka­rításra törekszik. Cél: a munkaidő jobb kihasználá­sa. az állásidő 15—20 szá­zalékos csökkentése. Ezen­kívül továbbra is patronál­ják az egri gyermekintéz­ményeket, méghozzá a bú­torok rendbetételével, kija­vításával, felújításával. A Homok úti téglagyár dolgo­zói nem kevesebbre vállal­koztak, mint az egyébként is szűkös építőanyaghiány csökkentésére. így három millióval gyártanak többet a keresett, népszerű B—30- as téglából, ez a mennyiség 115 családi ház felépítésére elegendő. Az egri KAEV- nél tőkés exportjuk határ­idő előtti teljesítését tűzték ki célul. Ezen kívül túltel­jesítik a szocialista expor­tot,, méghozzá 4,5 millió forinttal. Jobb munkaszer­vezéssel egy százalékkal csökkentik az állásidőt, s 200 ezer forint értékű energiát takarítanak meg. Az Agroker vállalatok kö­zött külön verseny is fo­lyik. A megyei vállalat dol­gozói elhatározták, hogy a legmesszebbmenőkig segí­tik a termelőszövetkezetek. gazdaságok munkáját. A gépalkatrészellátást folya­matossá formálják, s min­den tőlük telhetőt megtesz­nek azért, hogy az értékes gépek alkatrészhiány mi­att ne kényszerüljenek pi­henőre. Az öntödénél úgy értéke­lik, hogy több mint egy százalékkal képesek csök­kenteni a termelési költsé­geket. Az egy foglalkozta­tottra jutó napi termelési értéket 36 forinttal növelik. Ezen kívül jelentős ener­gia-, s anyagmegtakarításra is törekszenek. Különös fi­gyelemmel kísérik nagyobb megrendelőik — közöttük a Finomszerelvény gyár, a Cse­pel Autó egri gyára —, többletigényeinek kielégí­tését. mivel ezek is elsősor­ban- a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­hez csatlakoznak ... Több gépet a mezőgazdasági üzemeknek A kibontakozott munka- verseny-mozgalomhoz kap­csolódtak az egri AGROKER Vállalat dolgozói és szocio- lista brigádjai is. Legfőbb feladatuknak tekintik, hogy a mezőgazdasági üzemek gép- és eszközellátását fo­kozzák. Ezzel is igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy a gazdaságok az országos cél­kitűzéseket időben és ma­radéktalanul teljesíthessék. A vásárlások mérséklődése jelentős erőfeszítéseket igé­nyel a vállalat kollektívájá­tól, hogy a tavalyihoz ké- • pest 7 százalékkal emelt éves tervüket teljesítsék. A lehetőségeken belül a gépek nagyüzemekbe való kihelye­zésére ötéves fizetési lejá­rattal, használati szerződést kötnek a gazdaságokkal Céljuk, az áruk körének bő­vítése, a költségek csökken­tése és nem kevésbé az ész­szerű takarékosság. Kis Szabó Ervin Hazaérkezett Targovistéből a megyei pártdelegáció A Bolgár Kommunista Párt Targoviste megyei Bi­zottsága meghívására Barta Alajosnak, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága első titká­rának vezetésével háromtagú pártdelegáció tartózkodott szeptember 5—10-e között hivatalos, baráti látogatáson Targovistében. A küldöttség —, amelynek tagja volt Bá- gyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese és Odor Lászióné, a megyei pártbizottság tagja, a Parád- sasvári Üveggyár párt-alapszervezetének titkára — részt vett a testvéri Bulgária felszabadulásának 40. év­fordulója jegyében rendezett ünnepségeken. A delegáció ötnapos targovistei tartózkodása során megismerkedett a testvérmegye gazdasági, politikai és kulturális életével is, s tegnap érkezett haza. A Ferihegyi repülőtéren a kül­döttséget Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Küzdelem az asztma ellen Orvosgyűlés Kékestetőn Hegyvidékeink magaslati levegőjét az eddiginél szé­lesebb körben és hatéko­nyabban hasznosítani kelle­ne a gyógykezelésben — hangoztatták hétfőn Kékes­tetőn a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság tudományos ülésén. Az évenként hagyományo­san ismétlődő kékestetői or­vosgyűlésen ezúttal az egyik legelterjedtebb légzőszervi betegség, az asztma felisme­résével és kezelésével kap­csolatos legújabb tudomá­nyos eredményeket és ta­pasztalatokat összegezték. A tanácskozást dr. Nagy György, a Mátrai Állami Gyógyintézet főigazgatója nyitotta meg, majd dr. Lö- vey András, a társaság el­nöke üdvözölte a tudomá­nyos ülés több mint négy­száz hazai és külföldi részt­vevőit. A tanácskozáson mintegy húsz előadás hangzott el a legújabb tapasztalatokról és vizsgálati eredményekről. Be­széltek arról, hogy a nehéz légzéssel és a különböző komplikációkkal járó aszt­más légzőszervi megbetege­dés széles körben elterjedt, és a legújabb ismeretek sze­rint növekvő tendenciát mu­tat. Ugyanakkor örvendetes­nek ítélték, hogy mind a felismerés, mind a kezelés területén jelentős előrehala­dás történt hazánkban. Egye­sek a hatékonyabb vizsgá­lati eredmények szűrőhatá­sával magyarázták a szám­szerű növekedést. Korábban az orvosi gya­korlatban a nagy költséggel létesíthető, úgynevezett klí­ma-szobákkal igyekeztek az asztmás betegeket gyógyíta­ni. Ma már bebizonyosodott, hogy a Kékestető és néhány más magaslati vidékünk le­vegője alkalmas a betegek tömeges kezelésére. A ta­nácskozáson éppen ezért részletesen elemezték azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket Kékestetőn klí­materápiás és gyógyszeres, úgynevezett kombinált keze­léssel elértek. Ugyanakkor arra is felhívták a figyel­met, hogy a kezelésnél kü­lönösen ügyelni kell az együtt alkalmazott gyógyszerek köl­csönhatására, mert előfor­dulhat — és ezt vizsgálati eredményekkel is bizonyí­tották —, hogy két külön­böző és nagyhatású medici­na együttes alkalmazása csökkenti vagy károsan be­folyásolja egymás hatását. A kékestetői orvosgyűlésen hasznos ismereteket tártak fel az egyes gyógyszerek ha­táscsökkentő akciójáról, mi­szerint az ilyen gyógyszerek együttes alkalmazását tilt­ják. Új színes, képes folyóirat«— gyerekeknek Magyar olvasóit is üdvözli a MISA Szeptembertől az orosz, az angol, az olasz, a német és a francia kiadás mellett ma­gyarul is megjelenik a MISA című gyermeklap, a Szovjet­unió című folyóirat új kiad­ványa. A magyar nyelvű szovjet lapok sorában ez a tizedik újság, amely most- már összesen nyolcvanhat or­szágban lát napvilágot, — hallottuk a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón, amelyet a MUOSZ Rózsa Ferenc termé­ben tartottak., a moszkvai és a budapesti szerkesztőségek képviselői. Az első szám másfél évvel ezelőtt került ki a nyomdából, „keresztap­ja” magyar volt, s a név bi­zonyára az olimpiai játékok kabalamackójára emlékezte­ti az olvasót. A harminckét oldalon ha­vonta megjelenő újság első­sorban a 4—12 éves gyere­kekhez szól, de természete­sen a szülők, nagyszülők és (Folytatás a 2. oldalon) Üzenet a földekről... Mezőgazdaságunkat igen érzékenyen érintette a kedvezőt­len időjárás. Egyes növények nem hozták a várt eredmé­nyeket; másutt, ahol öntözéssel vészelték át az aszályos időszakot, jó eredmények születtek. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság 2. számú kerületében jó közepes almatermés várható. A 30 hektárnyi gyümölcsösben je­lenleg a Golden-fajtát szedik az asszonyok, amelynek nagy része a Szovjetunióba indul exportra A horti Kossuth Termelőszövetkezet ötszáz hektáros napra­forgó tábláján az elmúlt napokban kezdődött meg a szemes­termény betakarítása. Az aszály miatt hektáranként csak 20—25 mázsára számítanak (Fotó: Szabó Sándor) Bőséges a káposztahozam Boldogon, ahol az öntözésnek is köszönhető, hogy vannak olyan táblák, amelyekről hektáranként közel 500 mázsát szedhetnek le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom