Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-09 / 212. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 9., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Rusztikus: parasztikus Nem véletlenül került párba a címbeli két szóalak. Éppen napjainkban jutnak egyre gyakrabban sajátos nyelvi szerepükhöz. Jelentés- tartalmukban, használati értékükben. éppenúgy közük van egymáshoz, mint. alakjukban. Akik tanulták a latin nyelvet, azt is tudják e két nyelvi formáról, hogy eredetüket tekintve is szoros párba vonhatók. A rusztikus a latin rus (falu, falusi jószág), rusticus (falusi, paraszti) melléknévi alakjaként került nyelvhasználatunkba. A parasztikus pedig felemás szóforma: a magyar alapszóhoz a latin eredetű -ikus képző társult. Hogy mai nyelvhasználatunkban milyen beszédhelyzetekben és használati értékben vállalnak nyelvi szerepet, arról ezek a szöveg- részletek bizonykodnak: „Hálóhelyiségét rusztikus francia- és gyerekágy, paraszt barokkszekrény, komód uralja”. (Forrás, 1983 9. sz., Író- szemmel, 1984. 145. 1.). — A televízió betűreklámja „rusztikus tölgyfaajtókat’' ajánl megvételre (1984. máj. 22.) — „Soós Imre rusztikus, szenvedélyesen tiszta Rómeójával szembeállítja Latino- vits szerepvállalását” (Élet és Irodalom, 1984. jún. 22.). „Parasztikus viselkedésünk sem tetszik mindenkinek” (Egy értekezleti hozzászólásból.). A latin jövevény, a rusztikus jelentésváltozatai között sorolhatjuk fel ezeket a rokon értelmű szókat: falusi, falusias; paraszti, parasztos stb. Ezekhez társíthatok ezek az átvitt értelmű nyelvi formák: műveletlen, bár- dolatlan, faragatlan, diszí- tetlen; durva, otromba; esetlen, nehézkes, gyámolatlan stb. Az egyszerű, az őszinte jelentések is kapcsolódhatnak a rusztikus minősítéshez. Ha tehát el akarjuk kerülni a latin jövevény gyakori és felesleges használatát, van miből választanunk. A nyelvhasználat azonban másról árulkodik: a rusztikus mellett a latin szócsalád más tagjai is jelentkeznek, elsősorban a sajtó hasábjain. A faragatlanság, a műveletlenség, a darabosság, a durvaság megnevezését a ruszticitás nyelvi formára bízzák. A szóban forgó latin jövevények jelentéssíkjainak változásaiban jelentkező használati értékváltozás tapasztalható a magyar paraszt szó életútjában is. Még ma is kísért a rosszalló, elítélő minősítés a paraszt, paraszti, parasztos szavak használatában. Talán ezért is iktatják ki sokan nyelv- használatukból, és helyettesítik a semlegesebb ízű rusztikus szóalakkal. Vannak, akik az ironikus, a tréfás felhangot is tükröző felemás (azaz latin és magyar formájú) parasztikus szót veszik ajkukra és tollúkra, annál is inkább, mert alakjában beilleszkedik ebbe az idegen eredetű szósorba is: drasztikus, fanatikus, eklektikus, publicisz- tikus, dinasztikus, klimatikus stb. Dr. Bakos József Felkészítő ifivezetöknek A téli, majd a tavaszi szünidőben megrendezendő foglalkozásokra a megyei KISZ-bizottságoktól és a KISZ budapesti bizottságától igényelhető jelentkezési lap, amelyet kitöltve, a jelentkező úttörőcsapatának, középiskolájának, KISZ- szervezetének és szülőjének, (gondviselőjének) javaslatával együtt október 15-ig kell eljuttatni a megyei úttörő- elnökségekhez. AZ ELSŐ NAP... Tanévkezdés Péterkén Mint a felbolydult méhkas, olyan az aula. Betódulnak az ajtón a nebulók, akik ez alkalommal először bújtak a kék iskolaköpenybe, először vették fel a háti- táskát. De itt vannak a nagyobbak is; az ő körükben már a diplomatatáska a módi, és komolykodva beszélik meg az új élményeket. A tanév első tanítási napja a pétervásári általános iskolában... — Mi újdonságot hozott az idei szeptember? — kérdeztük Király Gábor igazgatót. — Mindenekelőtt azt, hogy a tanévnyitót már a mező- gazdasági szakmunkásképző nemrégiben átadott tornatermében tarthattuk. Nagy segítség ez nekünk, hogy használhatjuk a létesítményt, hiszen eddig a gyerekeink a folyosón tornáztak. Bár már fél év telt el a járások megszűnése óta, mégis az idei tanév indulásakor újdonságnak számít, hogy a városkörzethez tartozunk. Az egri művelődési osztály nagy segítségünkre volt, megkaptuk a szükséges pénzeszközöket. — A felső tagozatban több tárgyból új tanterv lépett érvénybe... — A nevelőtestület felkészült a feladatokra. Négy új tanár jött, jó a szakos ellátottságunk. Természetesen szükség van arra, hogy rugalmasan közelítsünk az új tantervekhez. Csak példaként említem: az ötödik osztályos tananyag oroszból rendkívül zsúfolt, szinte alig biztosít ismétlési lehetőséget. A nevelőknek tehát módot kell találniuk arra, hogy a tanmenetbe beépítsék az ismeretek felelevenítését. — Napjainkban mind nagyobb önállóságot kapnak az iskolák gazdasági és pedagógiai téren... — Bár nagyobb a felelősség, mi örülünk ennek. Számos ötletet valósíthatunk meg, és igazodhatunk a helyi adottságokhoz. A környezet- ismeret oktatásában például sokat jelent, hogy jó a kapcsolatunk a környező üzemekkel. A gyerekek Jaj, de jó egy nagyot kiabálni... (Fotó: Perl Márton) gyakran ellátogatnak a termelőszövetkezetbe. a váraszói faüzembe is. Sokszor a pályaválasztást is orientálja ez. Környékünk mezőgazda- sági vidék, és Pétervásárán itt a szakiskola is. Mégis, az elmúlt években csak kevesen jelentkeztek ide iskolánkból. Tavaly például 66 tanuló végzett, s mindössze ketten nem tanultak tovább, egészségügyi okokból. A gimnáziumokba, a szakközépiskolákba és az ipari szakmunkásképzőkbe valamennyi gyerekünk felvételt nyert. — A pétervásári, körzeti iskola. Milyen plusz feladatot jelent ez? — Erdőkövesdről, Ivádról és Váraszóról tíz éve járnak ide a felső tagozatosok. Az elmúlt tanévtől a kisfü- zesiek is itt tanulnak. Az iskolabusz biztosított számukra, s természetesen a tanulók napi programjába^ is figyelembe kell venni á tényt, hogy bejárók. Egyébként tizenhét tanulócsoportunk van, sikerült megvalósítani a délelőtti tanítást. A tavalyihoz képest eggyel több a napközis osztályok száma, így minden igényt ki tudunk elégíteni. Az iskola tizenhat tanterme szűknek bizonyult, ezért egy szükségtermet is nyitottunk. Fokozatosan szeretnénk áttérni a szaktantermi oktatásra, az ének—zenei már meg is valósult. Bíró Lászlótól, az iskola csapatvezetőjétől az új mozgalmi év feladatairól érdeklődtünk: — December 21-én lesz Pétervására felszabadulási ünnepe, majd az áprilisi negyvenedik évforduló méltó megünneplésére készülünk. Az MSZMP XIII. kongresszusát és a Varsói Szerződés harmincéves születését is szeretnénk köszönteni. Mindezt érzelemgazdagon, közelítve a gyerekek világához, életkori sajátosságához. Az úttörők már a múlt tanév végén megkezdték a gyűjtőmunkát; kiállításokat, albumokat tervezünk. Egyébként tavaly alakítottuk ki az úttörőszobát; barátságos környezet fogadja itt a tanulókat. Az előcsarnokban két nyolcadikossal találkozunk. Juhász Zolival és Bódi Péterrel.: — Mi vagyunk az ügyeletesek — mondják. — Ez kitüntetés, rögtön az első napon? — Hát nem mindenkit osztanak be, csak a négyes, ötös tanulókat. Reggel nyolctól délután fél ötig tart a „szolgálat”. Ilyenkor útba kell igazítani a vendégeket, és felügyelni a gyerekekre a szünetben, hogy ne rendetlenkedjenek. Persze, azért az első tanítási nap még nem olyan szigorú rendben zajlik, mint a többi. Az órák még azzal telnek a pétervásári iskolában is, hogy á gyerekek megismerjék az új órarendet, megvásárolják a tankönyveket. (Megtudtuk: az idén itt nem volt baj az elosztással, mindegyikből jutott elegendő.) Benéztünk az elsősök tantermébe is. Szántó Szilvivel és Hegedűs Jóskával beszélgettünk: J- Hogy tetszik az iskola? — Jól. Sárika tanítónéni olyan, mint az óvónénink volt... Kedves. Megmutatta a betűket, és verset is tanultunk. — És aki rossz lesz, boszorkányos rajzot kap. .. — Nekem anyukám szép iskolatáskát vett, meg tolltartót és van már ceruzám is. Véget ér a hatévesek első tanítási napja. Ma még csak ismerkedés, csak játék volt. De azért feloldódásként jólesik egy nagyot kiabálni, szamárfület mutatni... Mikes Márta EGY TISZTA NŐ ¥ Alom a filmvásznon Romantikus történet? Véres szerelmi dráma? Egy asz- szony kitartó lázadása? — vetődtek fel a kérdések az irodalomtörténetben Thomas Hardy regénye kapcsán. Ám az Egy tiszta nő című mű sokkalta több ennél, hiszen a múlt századbeli angol társadalom visszásságairól, erkölcseiről mond ítéletet. A klasszikus regény azóta már világhírűvé vált, és Hardy is megkapta a méltó értékítéletet a világirodalomban. Első látásra úgy tűnik, nem kétséges hát, mi késztette Roman Polanskit arra, hogy filmre vigye Tess, a szegény sorsú lány történetét. Ám ismerve a lengyel származású, kitűnő rendező eddigi munkásságát, mégis elgondolkodhat a néző: mi izgatta e klasszikus regényben? Mert bár tudjuk, .hogy szereti a megrázó témákat, s a rá oly jellemző sajátos módon dolgozza föl ezeket, — rendezői egyéniségétől talán idegennek tűnhet az angol író világa. Tess, az elszegényedett ősi, nemesi család sarja mindvégig lázad a kényszerítő erők ellen, ám nem a társadalmat, a rendet akarja megváltoztatni — korlátái ezt nem is tehetnék lehetővé —, saját életét próbálná alakítani. Polanski úgy ülteti át vászonra a történetet, hogy az a ma emberéhez is szóljon. Hiszen a lázadás és az élet eszméje olyan ellentétek egy adott társadalomban, amelyek alapvető következményeket vonnak maguk után. Ezt maga a rendező is elmondja, kétrészes filmjével, amely az első percétől az utolsóig — lebilincselő. Az adaptáció magasiskolájával találkozunk. A cselekmény hű követése itt épp nem válik hátránnyá: nem „másolat” hanem önálló mű született. Mindez köszönhető az emberi lélek különös ábrázolásának, a kapcsolatok mély, jó értelemben intim feltárásának. Hiszen a főhős életében a ma embere számára vannak érthetetlen fordulatok, társadalmi erkölcseink túllépték már a regényben szereplő problémákat. S mégis: Polanski oly hitelesen álmodta vászonra mindezt, hogy a néző azonosulni tud az alakokkal. A csaknem háromórás film egészében és részleteiben is megragadó. Nem véletlen; hogy a rendező nagy szerepet szánt a fényképezésnek: hangulatában, hatásában meghatározója az operatőri munka az alkotásnak. Az impresszionista színhatások, a már-már álomszerű áttűnések — mint formái megoldások tökéletes kifejezőjévé váltak a mondandónak. A főszereplő, Nastassia Kinski nem pusztán egy új sztár. Tökéletes szépsége mellett lenyűgöző kifejező ereje, mély átélése, ahogyan megformálja Tess alakját. Jellemfejlődése úgy bontakozik ki, hogy egyben sejteti is az elkerülhetetlen bukását. Az Egy tiszta nő című film eljut a katartikus élmény nyújtásáig. M, M. Műsor Szentendrén „Édes hazámnak akartam szolgálni” címmel Kájoni János énekeskönyvének dallamaiból, verseiből összeállított műsort ad ma a Bakfark Bálint lant-trió és a Kecskés együttes Szentendrén. A XVII. században élt csíki ferencesrendi szerzetes, orgonaépítő és muzsikus Kájoni János azon kíyül, hogy összegyűjtötte és feljegyezte a kor zenei dokumentumait, önmaga is szerzett énekeket, dalokat. A koncert délelőtt 11 órakor a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén, a Felső- Tiszavidék tájegység mándi református templomában lesz. Tóth-Móthé Miklós A nagy színész átutazóban II1/2. — Igazán? — Bizony. Később pedig Örs Dezső, Ányos Pál, Om- lai Alfréd, csupa híres, nagy színész, akik valamennyien átutazóban tartózkodtak Me- zőcsanáloson... Sajnos már mindegyikük a föld alatt.' És látja, milyen a sors. én az egyszerű asszony túléltem őket... Perc Adorján feszeng a fotelben, kényszeredetten mosolyog. Kedves a néniké, igazán aranyos... — Mivel kínálhatom meg? — Köszönöm, de éppen csak... — Ne szabadkozzon, drága mester... Azért az öregasszonynál is akadhat valami itóka... Konyak? Gin? Whisky... ? — Ugyan, hiszen ma még vezetek... — Akkor talán tea — mondja az idős hölgy —, finom, zöld teácska. és mellé püspökkenyér... Tegnap sütöttem, majd meglátja kedvesem, hogy milyen omlós. .. Az én püspökkenyerem még szegény Omlai Alfrédnek is nagyon ízlett... Még csomagoltatott is az útra. .. Perc Adorján nem tiltakozik tovább. Körülnéz. Legalább húsz ember zsúfolódik a szobában, és mind őt lesi. Akár egy különös állatot, akit a vénasszonynak sikerült befogni a ketrecbe. És most várják a nagy produkciót. Hogy issza majd a teát, hogy eszi a püspökkenyeret. És csakugyan, amint a háziasszony begőzölög a teával, halk, várakozásteli moraj a nézők között. Figyelem emberek, most fogja meg a csészét, most emeli a szájához, kortyol. .. Szépen kortyol, azt el kell ismerni. Most visszateszi a csészét, tör a püspökkenyérből, beteszi a szájába... Öriási, ahogy beteszi a falatot a szájába. Hogy csinálta? ök így sohasem tudták betenni, ilyen finoman, ilyen elegánsan. .. Fantasztikus! De nini, már megint kortyol... Ez talán még az előbbi kortynál is jobban sikerült. És most. .. most mi lesz? Megint fog törni a süteményből, vagy újabbat kortyol a teából? Ilyen nagy művészeknél ezt sosem lehet tudni. De nem számít, ráérnek, kivárják. Amikor Perc Adorján megköszöni a vendéglátást, és távozik, hálás taps kíséri. Aztán az emberek egymás után foglalnak helyet a fotelben, amit nemrég még a nagy színész feneke lapított. Megfogdossák a csészét, a kanalat, a szerencsésebbek megosztoznak a morzsákon, amit a tányéron hagyott. — Mit kér a csészéért — kérdezi egy lila ruhás hölgy reménykedve. — Leikecském, ez megfizethetetlen — szorítja magához a matróna, és amúgy mosatlanul elhelyezi a vitrinben, Perc Adorján végre beér a színházba. A színészek körülveszik, a kezét szorongatják, ölelgetik, a próba egy időre félbeszakad. — Ma végre itt otthon vagyok — rnondja Perc Adorján —, folytassátok csak. nézem egy kicsit... Beül a színház nézőterére, középre. Joó Jónás, a rendező is odaül mellé, onnan szól fel izgatottan a színpadra Szilánka Macának és Ló- nyainak, hogy ismételjék meg a jelenetet. A színészek érzik az esemény ünnepi voltát, hogy Perc Adorján szeme rajtuk, és mindent beleadnak. — Jó — kiált fel a jelenet végén Joó Jónás, majd a nagy színészre tekint. — Dórikám. neked van valami észrevételed ? — Semmi — mondja Perc., — el vagyok ragadtatva.. . Gyerekek, nagyszerű lesz! Ezután az igazgatóval találkozik a nagy színész. A titkárnőn bordó kiskosztüm, és új frizura, amit sebtiben igazíttatott a színházi fodrászatban, amíg Perc a próbát tekintette meg. A kávé a termoszban kitöltésre készen, mellette a díszvendégnek járó herendi porcelán csészék. — Parancsoljon — leheli a titkárnő, és kitárja a párnázott ajtót a nagy színész előtt, aki egyenesen az igazgató ölelő karjaiba érkezik. (Folytatjuk)
