Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 212. szám ARA: 1984. szeptember 9., vasárnap 1,40 FORINT Kockázat? Hazai lapjainkban sem ritkaság már, hogy vezetői állásokra kiírt pályázatok­kal találkozunk. Nem is oly régen még a meglepetés erejével hatott, ám nap­jainkban mind természete­sebb, hogy a vállalkozók számára az igazgatói kine­vezés, sőt a sokkal szigo­rúbb választáshoz kötött el­nöki tisztség sem elérhetet­len többé. Legalábbis úgy nagy ál­talánosságban, „országo­san”. Megyénkben ugyanis aligha volt szó ilyenről ed­dig, nemigen olvashattunk, vagy beszélhettünk hason­lóról. Az az érzése az em­bernek, hogy óvatosabbak vagyunk másoknál. A szük­ségesnél is jobban kapasz­kodunk a megszokásba, nem akarunk, nem merünk szakítani a tradíciókkal. Akkor sem engedünk a gyakorlatból, ha akad jó néhány kellemetlen tapasz­talatunk, ha egyik-másik vezetővel olykor talán na­gyon is felsültünk. Ha nem egy kiválónak vélt vagy ítélt személy utóbb ilyen­olyan oknál fogva méltat­lanná vált a bizalomra, szakmai, emberi fogyaté­kosságai miatt alkalmatlan lett az irányító szerepére. Nehéz beismerni ha rossz lapra tettünk, kínos érzés csalatkozni a csalhatatlan- ságban. Sokkal könnyebb, a régi utat járni, az ismert szisztémát alkalmazni. Is­merőssel próbálkozni az is­meretlennel való kísérlete­zés, s az ilyen esetekben kétségtelen kockázat he­lyett. Noha a „rizikó” ez utóbbinál sem nagyobb, hi­szen nyilvánvaló, hogy itt is csak két eset lehetséges: vagy beválik az illető, vagy nem. Néha talán könnyebb is a dolog. Nincs szükség semmiféle „totóra”. Mivel aki jelentkezni mer az em­lített pályázatra, bizonyára nincs híján az olyan tulaj­donságoknak, erényeknek, amelyek a fontos, felelős­ségteljes poszthoz kellenek. Kellően képzett, megfelelően gyakorlott, vezetésben jár­tas személy a pályázó, ren­delkezik az elengedhetetlen emberismerettel, szót tud érteni környezetével és partnereivel, itt is, ott is képes elfogadtatni magát. Többé-kevésbé arra is fel­készült, hogy ha netalán mégis csődöt mond, ön­magától levonja a tanulsá­got és sértődés nélkül tá­vozik székéből. Nem utolsó- i sorban, természetesen kü- ! lön is leinformálható, sok­oldalúan ellenőrizhető. Ügy j hogy a nagy tévedés szinte j teljesen kizárt. Mégis idegenkedünk az j „újítástól”, nem merünk j I nyúlni a másutt jól bevált ; I receptekhez. Inkább csak | j beszélünk arról, hogy zöld j l utat kapnak az igazi tehet- ! ségek, mindenütt a kezde- 1 ményező, merész, magahiz- | tos, komoly egyéniségek ér­vényesülnek. Pedig ha valamikor, nap- j jainkban feltétlenül meg­érné kapni az ilyeneken. | Főleg ha nem is kell so- j káig keresgélni őket, ha­nem úgyszólván az első hívó szóra jönnek. Gyóni Gyula LESZDREVMAS ’84 Cel: a világpiaci elismertetés Lapunk rendszeresen be­számol a megyénk gazdasági egységeiben folyó újítói, in­novációs tevékenységről, amelynek célja a világpia­con is versenyképes termé­kek körének bővítése. Épp ezért nem szorul bővebb is­mertetésre a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság­ban kifejlesztett hulladék- mentes termelési rendszer, hiszen technológiai hátterét: a vágástéri hulladékok, il­letve a fűrészüzemi selejt hasznosítására kifejlesztett géprendszert nagy vonalak­ban ismertettük olvasóink­kal. Ami e témának mégis kettős aktualitást ad, az egyrészt a világpiacra kilépés pillanata, másrészt a zárt technológia kialakításának befejezése. Ötletgazdagság — közelről A szovjet metropoliszban a tervidőszakokat megelőző évben hagyományosan ren­dezik meg a LESZDREV­MAS kiállításokat. E bemu­tatók célja, hogy a közép­távú népgazdasági tervek előkészítéséhez a világpiac teljes termékválasztékát együtt mutassa be az erdő- gazdálkodás, a fafeldolgozás szakemberei előtt. Megtiszteltetés számba megy, hogy hazánkat egy tudományos intézet, illetve egy munkavédelmi célú gép mellett egri szellemi termék képviseli. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hulladékmentes technológiá­ja olyan érett fázisba ju­tott, amellyel már az üzlet reményében lehet kilépni a nemzetközi verseny moszk­vai színterére. A hazai ta­pasztalatok bősége minden­esetre reménytkeltő a se­regszemle előtt. Évente két tucatnyi ap­rítógép és ugyanennyi tü­zelőberendezés került ma­gyar vevőkhöz: a termelő- szövetkezetek, és az erdő- gazdaságok tulajdonába. Az aprítógépek egyik fajtája a mozgatható kivitelű, az er­dőben keletkező vágási hul­ladékokat „darálja le” kézi, vagy darus kiszolgálással. Ugyanezt a berendezést helyhez kötötten is gyárt­ják, fűrészüzemek szélezési hulladékaihoz. Az aprítógé­pek választékát a kérgező- gép teszi teljessé. E masinákból fél gyufás- skatulyányi méretű faaprí- ték kerül ki. Egyrészt gépe­sített rakodással elszállítha­tó az erdőből, másrészt au­tomatizálható eltüzelést tesz lehetővé. Ez utóbbi feladat­ra előtéttüzelő berendezések születtek a felnémeti gép­üzemben. Kivitelük olyan, hogy az olajégő helyére köz­vetlenül csatlakoztathatók — olajkiváltás céljából —, de önállóan is alkalmazhatók gőz, meleg víz, illetve fűtési célú meleg levegő termelé­sére. E gépeket nemcsak rend­szerbe illesztve tervezték és gyártják a MEFAG-nál. de — a mezőgazdaságban már szokott, az erdőművelésben egyedülálló — termelési rendszerként működtetik is. Tehát nemcsak gépét árul­nak, hanem szaktanácsot, szerviztevékenységet is ad­nak. És nem sajnálják a fáradtságot ahhoz, hogy gép- kölcsönzéssel segítsék a ki­sebb gazdaságokat, illetve hulladékszállítással tegyék gazdaságosabbá gépeik al­kalmazását. Itthon: napi haszon Moszkvában az ismerte­tett termelési rendszer vizs­gázik. Az előzetes remények eddig nem ismertetett má­sik alapja az, hogy vala­mennyi mozgatható aprító­gép a KGST-n belül és kí­vül egyaránt elterjedt MTZ traktorról kapja a hajtást. Ráadásul e géprendszer ele­meit kemény lombos fák hasznosítására fejlesztették ki. Tehát a világpiacon ed­dig ismert, és csak fenyő feldolgozására alkalmas gé­peknél „többet tud” az eg­ri megoldás. És hogy ebből üzleti siker — például KGST alapgéppé nyilvánítás — le­gyen, ahhoz minden lehet­ségest elkövet a MEFAG. Szakmai előadást tartanak — dr. Kovács Jenő és Bú­zás Imre összefoglalóját is­mertetik. Nonstop filmvetí­tés — angol, német és ter­mészetesen orosz nyelven —, valamint a gépek bemutatá­sa egészíti ki a képet. Nekünk, itthoniaknak pe­dig egy újdonság születik e napokban a MEFAG-nál. A technológia még hiányzó utolsó láncszeme, a fűrész- por hasznosítása is helyére kerül. Brikett készül belőle Felnémeten, a barnaszénnél magasabb fűtőértékkel, és tizenötször kevesebb hamu­val. Kénmentes, tiszta tü­zelőanyag, amelynek szállí­tása, égetése minden hagyo­mányos tüzelőanyag közül a legkényelmesebb. Egyelőre csak a MEFAG dolgozóinak hozzáférhető; de a rendszer terjeszkedik tovább... Kőhidi Imre Az előtéttüzelő berendezés ol aj helyett hulladékot fogyaszt— felügyelet nélkül (Fotó: Kőhidi Imre) TÖBB MINT KETEZREN DOLGOZTAK Kommunista műszak az építőknél és a KAEV-ben Szombaton megyénk kért. legnagyobb építőipari vál­lalatánál és az egri KAEV- nél tartottak kommunista műszakot. Az állami és ta­nácsi építők idén már má­sodszor vállalkoztak térí­tésmentes munkára. Ezen a pihenőnapon több mint kétezren. A műszak bérét a szociális és jóléti keret gyarapítására, valamint a dolgozók lakásépítési alap­jának támogatására aján­lották fel. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat bri­gádjai összesen húsz mun­kahelyen gyorsították meg az új lakások, intézmények építésének átadási határ­idejét. Egerben a legtöbben a megyei kórház mosodájá­nak építkezésén szorgoskod­tak. A mintegy hatvanöt millió forint értékű létesít­ményt ugyanis hamarosan át ikell adni rendeltetésének. A szakemberek ezúttal a próbaüzemelésen dolgoztak, míg az alkalmazottak a helyiségeket takarították. Jó ütemben haladtak a bri­gádok a bélapátfalvi szociá­lis otthon, s a gyöngyösi ok­tatási központ tanuszodájá­nak építésénél is. A válla­lat egri szakmunkástanulói az átadás előtt álló tanmű­helynél versenyeztek egy­mással. Eddig rossz körül­mények között tanultak a Nagyváradi úton. Most azon iparkodnak, hogy szeptem­ber végére elkészüljön új iskolájuk. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollek­tívái a párt- és szakszerve­zeti bizottság felhívására kongresszusi munkaver­senyben járultak hozzá a kiemelt tervfeladatok meg­valósításához, munkahe­lyük környezetének szépíté­séhez. A megyeszékhelyen főleg épületfelújításokat vé­geztek, Gyöngyösön és He­vesen lakásokait építettek a brigádok. Előrehaladtak a munkálatok az egri Gárdo­nyi Színház építésénél is. A mai napon befejezték a nézőtéri világítás szerelé­sét. A gyorsmérleg szerint az építők ezen a szombaton minden eddiginél eredmé­nyesebb társadalmi munkát végeztek. A KAEV egri gyárának dolgozói is az év második kommunista műszakját tar­tották szombaton, amelyen 249-en vdttek részt. Ezzel a műszakvállalásuk­kal elősegítették a III. ne­gyedév hátralévő, elsősor­ban az exportkötelezettségek határidőre történő teljesíté­sét. A tegnapi termelési be­vételt az üzemi bölcsőde, óvoda és a gyár nyugdí­jasainak támogatására for­dítják. Gondoltak a csa­ládos szülők gyermekeire is, aki addig, míg szüleik dol­goztak a gyár tanácstermé­ben, rajzos játékokkal szó­rakozhattak. Felvonulás, bálok, néptáncosok, kirakodó- vásár, kirakatverseny Gyöngyösi szőrei 1984 A gyöngyösi szüret ez évi eseményei a szokásosnál is színesebbnek ígérkeznek, hiszen a várossá válás 650. évfordulóját is idén ünnep­ük az ott lakók. Szeptember 28 és 30-a kö­zött nonstop-rendezvények várják az érdeklődőket, de már egy héttel korábban megindul a nyüzsgés. Huszonegyedikén a Smog együttes zenéjére táncol­hatnak az Orczy-kert előtti utcabál résztvevői, a követ­kező napokban pedig sorra nyílnak az alkalmi kiállí­tások. A Galériában Szüret a képzőművészetben, a Mátra Múzeumban Az ember és a természet címmel nyílik tárlat, az utóbbi egyben a megyei múzeumi és műem­léki hónap nyitó rendezvé­nye is. A Sárhegy növény- és állatvilágát a múzeum falai között szintén megis­merheti majd a közönség. Az úttörőház bélyeg-, a Mátra Művelődési Központ díszítőművészeti kiállítást rendez, és bizonyára sokak­nak lesz vonzó az a virág- kötészeti bemutató, mely a Volán kultúrotthonában nyí­lik. A séták során verseny­kirakatok kínálata vonzza majd a szemeket. Folklór-programokból sem lesz hiány. Középpont­ba 29-től az észak-magyar- országi néptáncfesztivál ese­ményei kerülnek. Tizen­négy csoport tagjai lépnek fel a színpadon. A legjob­bak külön gálaműsorban szerepelnek, és egy estén táncházra hívják a közön­séget. E rendezvények a Mátra Művelődési Köz­pontban a szabadtéri szín­padon zajlanak a megyei népzenei találkozó esemé­nyeivel párhuzamosan. Táncosok, muzsikusok és komédiások nemcsak a színpadokon, de a nagyobb tereken és a lakótelepeken is szórakoztatják alkalmi közönségüket. Népművészeti tárgyakból kirakodóvásár nyílik a Kossuth úton, az éttermek­ben szüreti bálok váltják egymást, és a szabadtéri színpadon még lottósorso­lásra is sor kerül. A legnagyobb látványos­ság természetesen idén is a szüreti karnevál lesz, szep­tember 30-án, vasárnap dél­előtt, 10 órakor indul a felvonulók tarka menete. Útirányuk hagyományosan a Jókai út és a Fő tér. Az egyes események idő­pontjairól plakátok, szóró­lapok, és a Népújság ak­kor megjelenő számai rész­letesen tájékoztatják a szó­rakozni vágyókat. Ez történt a labdarúgó NB l-ben Haladás—Ferencváros 0—I Ü. Dózsa—Csepel 0—1 Békéscsaba—Debrecen 2—1 SZEOL AK—Bp. Honvéd 0—1 A bajnokság állása: 1. Ferencváros t 1 — — 1-1 1 2. Csepel 2 2------1-1 1 3. B p. Honvéd 2 2------3-1 < « . Rába ETO 2 1 1 — (-3 3 5. Videoton 2 1 — 14-3 2 *. Eger 1 1------2-12 7 . Pécsi MSC J 1------1-0 2 S . Debrecen 2 1 — 13-3 2 3. Békéscsaba 2 1 — 12-4 2 10. Tatabánya 1 — 1-2-2 1 11. MTK-VM 1------11-2­Z TE 1------11-2­1 3. Vasas 1------11-3­H aladás 2------2 1-3­1 3. O. Dózsa 2------2 0-2­1 6. SZEOL AK 2------2 1-5 ­Rába ETO—Videoton 2—1 Az aprítógép falja a tát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom