Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 211. szám ÁRA: 1984. szeptember 8., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Bulgáriába Németh Káralynak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titká­rának vezetésével, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsa meghívására pénteken, ma­gyar párt- és kormánykül­döttség utazott Szófiába, Bulgária felszabadulása 40. évfordulójának ünnepségei­re. A küldöttség tagjai: Hoós János, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhiva­tal államtitkára és Köbli Gyula, a Központi Bizottság osztály vezető-helyettese. A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Baranyai Tibor, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagija, a KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának ve­zetője és Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Ott volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyaror­szági nagykövete. Közösségben élni Legelőször gimnazista ko­romban tárultak fel előt­tem több ember együttélé­sének furcsa helyzeteket is teremtő szélsőségei. Nagy létszámú osztályunk tagjai az érdeklődési körök, a baráti szálak alapján osztódtak különböző klik­kekre. Olyannyira mereven elkülönülve, hogy i néha ki­fejezetten ellenséges volt a viszony az egyes cso- portocskák között. Mégis, ha magát a nagy közössé­get érte „támadás”, bántó szó, valamennyien feled­tük addigi sérelmeinket, s közösen igyekeztünk védel­mezni saját igazunkat. Olykor még úgy is, hogy a valóság nem a mi elkép­zeléseinket fedte. Mindezt négy esztendő alatt szinte a tökéletességig fejlesztet­tük — teenager fejjel... Az együttes erő hatását mérhettem le egy tíz év­vel később megtörtént ese­ten. Ennek azonban már felnőttek voltak a szerep­lői. Egy megyei IBUSZ- csoport utazott külföldre. Legtöbben olyanok, akik nem ismerték, soha nem is látták egymást. Sokuknak ráadásul ez volt az első külhoni útjuk. Tapasztalat­ról, jártasságról az utazás­ban tehát szó sem lehetett. Amikor azonban egyik uti- társunk — önhibáján kí­vül — meglehetősen szo­rult helyzetbe került, egy emberként siettek a segít­ségére. Pontosabban: egy­valaki kivételével, aki a másik bajából is hasznot próbált húzni. Neki ezután már nemigen kellett fá­rasztania magát az ottani társaság íratlan szabályai­nak betartásával... Kétségtelen, szinte nem múlik el nap, hogy vala­milyen formában ne talál­koznánk mindazokkal a jogokkal és kötelmekkel, illemszabályokkal, előírá­sokkal, amelyek társaslény- mivoltunkhoz kötődnek. Er­ről írnak csaknem minden terület kapcsán az újsá­gok, helyeslő vagy ellenző előjelű kommentárok hang­zanak el a rádióban, lát­hatók tanulságos esetek a televízió képernyőjén. S akkor még nem esett szó a témát ki nem kerülő tá­jékoztatókról, előadások­ról, iskolai tananyagokról, ismertetőkről. Ez az eltúlzottnak tetsző figyelem, ami közösségi magatartásunkra irányul, szükséges és nélkülözhetet­len! Életünk színterei ugyanis mindig olyan he­lyek, amelyekben ember­társainkkal kell valamilyen módon érintkezni. A csa­ládtól a legmagasabb fo­kú iskoláig, a lakótelepek­től a munkahelyekig, a tömegközlekedési jármű­vektől a szórakozást nyúj­tó, művelődést segítő in­tézményekig. Az tehát bi­zonyos, bármerre is járunk, folyvást újabb és újabb közösségek „alkotóelemei­vé” válunk. Ennek megfe­lelően pedig nap mint nap próbára tesszük mindenek­előtt az alkalmazkodó ké­pességünket, s gyakoroljuk az alapvető viselkedési normákat. Azok ismerete híján viszont csak félem­ber lehet az ember... Szalay Zoltán „Mindkét országban a fejlett szocializmust építjük** Barátsági nagygyűlés Detken Virág Károly: „A barátság ápolására szükségünk van!” Bulgária felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkal­mából pénteken délután ün­nepi nagygyűlésre került sor a detki művelődési házban. A két nép Himnuszának el­hangzása és a kedves sza­valat után a résztvevőket — közöttük Maróti Sándort, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, Fiala Tiva- darnét, a HNF megyei al- elnökét, Szántó Mártont, a KISZ Heves megyei Bizott­ságának titkárát — Gyön­gyös, Detk, Ludas és Hal- majugra képviselői mellett — Kónya Lajos, az MSZMP városi bizottságának első titkára üdvözölte. Majd Vi­rág Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának titká­ra mondott beszédet: — Kedves elvtársnők, elv­társak! Tisztelt nagygyűlés! Az MSZMP Heves megyei Bizottságának hivatalos de­legációja a. bugáriai Targo- Vistében köszönti,- a jelen­lévők pedig ma itt, Detken, a község lakosságával, a Ma­gyar—Bolgár Barátság ne­vét viselő termelőszövetke­zet dolgozóival, a bolgár nép történelmének egyik legna­gyobb eseményét, az 1944 szeptember 9-i antifasiszta fegyveres felkelés és a Ha­zafias Front Kormánya meg­alakulásának 40. évforduló­ját ünnepelik. Negyven esz­tendővel ezelőtt — a Bolgár Munkáspárt vezetésével — először jött létre olyan va­lóban népi hatalam, amely véget vetett a burzsoázia uralmának, s megnyitotta az utat a szocializmus építésé­hez. A Bolgár Népköztársa­ság a testvéri országokkal eltökélte, magabiztosan ha­lad azon államok szövet­ségében, amelyek utat tör­nek az emberiség számára a szabadság diadala, a kom­munizmus felé. A továbbiakban a szónok utalt a küzdelmes évszáza­dokra és említette, hogy a hasonló harcok a két nép­ben kölcsönös rokonszenvet, barátságot teremtettek. A hagyomány ápolása elősegí­ti boldogulásunkat, ünnepe­ink és dolgos hétköznapja­ink formálását. Utalt a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségére, szólt arról az őszinte tiszteletről, amely mindkét részről meg­Margarit Pirov: „ ... ki kit szeret jobban”. nyilvánul. Utána pedig így folytatta: — Napjainkban mindkét országban a fejlett szocializ­must építjük, amely sok megoldásra váró új felada­tot állít elénk. Ilyenek a nö­vekedés nehézségei, az in­tenzív termelésre való átál­lás gondjai. Közös problé­máink igénylik, hogy foko­zottan kell egymás segítsé­gére támaszkodnunk, meg­tanulva a. másiktól mindazt, ami jó, ami a saját, hazai viszonyok között hasznosít­ható. Tudjuk és rendkívül fontosnak tartjuk, hogy je­lentős eredményeket értek el barátaink például a ne­héz fizikai munka könnyí­tésében, arányának csökken­tésében. Ismerjük, hogy az ipar, a mezőgazdaság kor­(Folytatás a 2. oldalon) A téma: a politikai oktatás Ülésezett a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, ame­lyen egyebek között a szak- szervezeti tagság politikai oktatásának feljesztéséről tárgyalt. Az 1985/86-os évtől három­féle tömeges politikai okta­tási formát vezetnek be a szakszervezetek: a szakszer­vezeti iskolát, az időszerű kérdések tanfolyamát és a szakszervezeti vitakört. A szakszervezeti iskolát első­sorban szakmunkástanulók, pályakezdők, új szakszerve­zeti tagok részére szervezik. Itt népszerű formában dol­gozzák fel a szakszervezeti mozgalom történetét, mai feladatait, társadalmi szere­pét, tájékoztatnak a dolgo­zók és a szakszervezetek jo­gairól és kötelességeiről. Az időszerű kérdések tanfolya­ma elsősorban azok fóruma lesz, akik a társadalmi, a munkahelyi élet iránt ér­deklődnek. A szakszervezeti vitakör az olyan politikailag felkészültebb dolgozóknak nyújt újabb ismereteket, akiket a társadalompolitikai kérdések foglalkoztatják. Váncsa Jenő köszöntötte a fogathajtó VB győzteseit Tegnap, a városligeti Ma­gyar Mezőgazdasági Múze­umban Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta a VII. fo- gathaj tó-világbajnokság győzteseit, a magyar csapat tagjait és vezetőit. Külön köszöntötte az egyéni világ­bajnok Juhász Lászlót, és az aranyérmes három fős csapat másik két tagját: Bárdos Györgyöt és Fülöp Sándort, valamint a szakve­zetőket, így mindenekelőtt a szövetségi kapitány Váczi Ernőt. További sikereket, eredményes versenyzést kí­vánt válogatottunk vala­mennyi tagjának a már em­lítetteken kívül Bálintnak, Bozsiknak, Síposnak, Fin- thának, Muitynak, Fülöpnek és Krizsánnak. Az elismerés hangján szólt a szervezés­ről, amely rangjához méltó körülményeket teremtett a szilvásváradi VB megrende­zésében. A fogatok tulajdonosait — többek között a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ságot — emlékplakettel ju­talmazta a miniszter. A MEDOSZ legjobb spor­tolójának járó különdíjat Bárdos György érdemelte ki, amelyet Dobi Ferenctől, a MEDOSZ főtitkárától vett át. Egerben a várat — nem lehet kihagyni... (Fotó: Kőhidi Imre) Még nyitva vannak a kempingek, fürödnek a strandon — Tu­risták „ostromolják” az egri várat — Népszerű az „Ecsédi la­kodalmas” — Sok a látogató a Mátrában rr Őszi vendégjárás szép tájainkon Ha a fő szezoninál kisebb is, a nyár végi, ősz eleji ven­dégjárás sem jelentéktelen szűkebb hazánk szép vidé­kein. Meglehetősen élénk­nek mondható ezekben a napokban is például az egri vár idegenforgalma, hiszen újra meg újra legalább fél­ezren keresik fel Dobó Ist­ván hajdani „sasfészkének” történelmi látnivalóit. A me­gyeszékhely híres strandján még mindig ezer körülien fürdőznek, élvezik a szep­temberi jó időt és a megszo­kottnál sokkal kisebb zsú­foltságot. Csupán az EGER- TOURlST-nál 9 csehszlo­vák csoport üdül még min­dig, a helyi kempingben tel­ve a faház, s lakókocsis, sá­torozó családok, társaságok színesítik a szállásolok se­regét. Belföldiek és külföl­diek ismerkednek az ősi város nevezetességeivel nap nap után, s például az NSZK-ból a hét végére is jeleztek érkezőket a bejelen­tett 18 hazai csoport mellett. Telt ház van a Hotel Eger­ben — holland, német, olasz és osztrák vendégek múlat­ják az időt, részint a szál­ló éttermeiben, bárjában, borozójában, másrészt a legendás Szépasszony-völgy pincéjében — s mások mel­lett a hét végén angoloknak is helyet adnak. A Mátra Szálló kihasznált­sága mostanában 80 száza­lékos, de ez — mint a szak­mabeliek hangsúlyozzák — egyáltalán nem nevezhető rossznak. Egymást váltják a szovjet vendégek, mától pedig kisebb-nagyobb lét­számú hollandokat, olaszo­kat, osztrákokat is fogadnak a soproniak népes képvise­lői mellett, hogy egy másutt rendezett nemzetközi kong- ressszus fakultatív prog­ramjában Gyöngyösre kí­váncsiskodó 100 tagú „sereg­ről” már ne is szóljunk. A hotel dolgozói a következő időszakban sem nagyon unatkoznak, mivel például a Magyar Közgazdasági Tár­saságnak szeptember 18-án a városban kezdődő statisz­tika-történeti közgyűlése csupán egy a náluk is be­jelentett rendezvényekből. A szolgáltatásaikat igénylők közül a farkasmályi folklór mellett mind többen kérik a gyöngyöspatai orgonahang­versenyeket, amelyeket ép­pen nemrégiben már a Ma­gyarok Világszövetsége is „felfedezett” és ajánlott má­soknak. Az IBUSZ gyöngyösi ven­dégeit — ahogyan értesül­tünk — az idén különösen az „Ecsédi lakodalmas" ér­dekli. Eddig 44-szer voltak ilyennek részesei, ma ola­szok, nyugatnémetek is be­lekóstolhatnak a vigasságok­ba, szeptember 11-től pedig egy héten át szinte minden nap, „menetrend szerint” is­métlődik a műsor a külföl­dieknek. Nem csoda az élénk kíváncsiság, hiszen az ide­genforgalmi iroda valóban élménydús időtöltést bizto­sít. Emlékezetes marad már az is, ahogyan köszöntik a csoportokat a faluban. Nem mindennapi, hogy a lagzis előkészületek során a vállal­kozó kedvűek például ki­próbálhatják a rétes készí­tését — a tészta nyújtását, sütését — részesei lehetnek a menyasszony látványos kikérésének, a „vőlegényes háznál” végig ehetik a tel­jes, a heted-hétországra szó­ló vacsora minden fogását. Jócskán van még nyüzs­gés a Sás-tónál is. A MÁTRATOXJR1ST kem­pingje — noha messze van már az augusztusi csúcsot jelentő több mint 13 ezer személyes forgalomtól — ma sem csöndes. Legalábbis, ami a mozgást illeti. Ha­zaiak és idegenek pihennek a szálláshelyeken, mától már teljes foglaltságot is okozva megint. Rövidesen a szüret csal­ja tájainkra a további tu­ristákat, aztán — ma, hol­nap nagyobb számban vár­hatók vadászok is az erdé­szetekhez és a Füzesabonyi Állami Gazdasághoz, ami újabb változatosságot hoz az idegenforgalomba, a színese­dő lombok alá. Gyóni Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom