Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-05 / 208. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 5., szerda 3. KÉT ÉVTIZEDES HUZAVONA UTÁN Új vasúti felüljáró épül Füzesabonyban A közlekedők nem keveset bosszankodtak már a füzesabonyi vasúti felüljáró miatt, a 33-as úton. Az egyébként is keskeny, két nyomsávú hídon, biztonsági okokból tavaly szeptembertől csak egy irányban közlekedhetnek a járművek. Ez pedig a kényelmetlenségen túl, esetenként komoly forgalmi dugókat is okozhat. Elegendő bizonyíték erre, hogy a felmérések szerint naponta ötezer jármű halad át a felüljárón. Bojtor Lajostól, a Miskolci Közúti Igazgatóság létesítményi főmérnökétől érdeklődtünk arról, hogy mikorra várható változás. — Valóban nem újkeletű a gond — kezdte a főmérnök. — Már húsz éve kezdődtek a romlási tünetek. Az alátámasztásoknál repedések keletkeztek, amelyek különböző okokra vezethetők vissza. Az azonban még ma sem egyértelmű, hogy valójában is mi a közvetlen előidézője a híd romló állagának. — Ha már két évtizede gondot okoz ez a felüljáró, akkor miért csak most próbálnak megoldást találni...? — A híd felújításának az évek során számtalan terve született. Ezek közül azonban a MÁV vezérigazgatóság egyet sem fogadott el. Tehát nemcsak most kezdtünk el kapkodni a felújítással, mi már többször próbálkoztunk. — A MÁV-nak nem érdeke, hogy felújítsák a hidat? — Nem erről van szó. A híd négy nyílása közül, egy mezőgazdasági út, a másik három alatt pedig a vasúti sínek futnak. Ebből a háromból, egy nincs igénybe véve, a másik alatt viszont két vágány is van. Ez olyan terhelést jelent, hogy egyszerűen a vasúti forgalom jelentős akadályozása nélkül nem lehet munkát végezni. Egyetlen deszka sem fér el ugyanis a felüljáró és a vonatok teteje közé. Mindig is ez jelentette a híd javításának problémáját. — Azért csak van valamilyen megoldás... — A jelenlegi elképzelések szerint — amit már a MÁV vezérigazgatósága is jóváhagyott —, az esetleges katasztrófa elhárítása érdekében a híd acélcsőjárom alátámasztást kap. A munkát már megrendeltük a helyi Közúti Építő Vállalattól. Várhatóan a negyedik negyedévben ezzel elkészülnek. — Ez azt jelenti, hogy decembertől újra megindulhat a felüljáró teljes szélességében a forgalom? — Közel sem! — Már megmegrendeltük az új felüljáró tervezését az UVATERV-től. Ez a régi mellett épül majd fel, valamivel rövidebb lesz, mint elődje, két nyomsávosra tervezzük, de ugyanakkor mégis szélesebb. — Ennek valamennyien csak örülhetünk, de mikorra készül el, és mennyiért? — A terveket még jóvá kell hagynia a Közúti Közlekedési Főosztálynak, s ami az eddigi tapasztalatok szerint a problémásabb, a MÁV vezérigazgatóságnak is. Mindezzel együtt úgy gondolom, hogy jövőre el lehet kezdeni a munkát, s ha minden az optimális körülmények között zajlik, akkor 1986 végén már az új hídon közlekedhetünk. Arra vonatkozólag, hogy a végső ára mennyi lesz, még nem tudok választ adni. Egy mindenesetre biztos: az új híd építése olcsóbb lesz, mint a régi tökéletes felújítása lenne. .. Örülnünk kellene, hogy végre megoldódik a gond. Ám, mindent figyelembe véve, mégis nehezen érthető, hogy miért kellett húsz évet várni a végső megoldásra. Kis Szabó Ervin A sebességkorlátozás és a félpályás útlezárás hosszú várakozásra kényszeríti az autókat (Fotó: Szántó György) MAR A TÉLI TAROLÁSRA KÉSZÜLNEK Van zöldség-gyümölcs — de továbbra is drágán... Nem nagy keletje van a szeptemberi hét forintos dinnyének .., (Fotó: Köhidi Imre) Az időjárás ebben az esztendőben sem kényezteti el túlzottan a kertészetben dolgozókat. Miután tovább folytatódik a szárazság, nem kis gondot jelent a folyamatos burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátás. Vannak olyan cikkek, amelyekre a májusi, júniusi eső jótékonyan hatott. Ennek köszönhető például, hogy megfelelő a kínálat karalábéból, karfiolból és káposztafélékből. Sárgarépá. ból, gyökérből és zellerből egyensúlyban van a kereslet és a kínálat. Hiánypiacról beszélhetünk viszont a legvízigényesebb termékekből, így a paprikából, paradicsomból, pritamin paprikából és uborkából, s ami ezekből az elárüsítóhelyekre kerül, azokat magas árakon adják. Érthető okkal és joggal változatlanul a fogyasztók érdeklődésének középpontjában áll a zöldség-gyümölcspiac. Hídvégi Istvántól a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat kereskedelmi, valamint Kiss József gazdasági igazgatóhelyettestől ezért a jelenlegi helyzetről érdeklődtünk. Elmondták, hogy a szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelem aránya az idén tovább csökkent a piacokon és meghatározóvá vált az őstermelők, valamint a zöldségkereskedők szerepe. Ez egészséges versenyt indított el a különböző szektorok között. A kedvezőtlen időjárás miatt viszont háromhetes eltolódás van az érésben. így nem csupán a zöldség, hanem a gyümölcsfélékkel is baj van. Viszonylag kiegyensúlyozott ellátást biztosítottak a korábbi hetekben cseresznyéből, meggyből, ribizliből és egresből. Most pedig jelentős az igény a mátraalji csemegeszőlőből is. A saszlát Kis- nánán, Domoszlón, Marka- zon. Gyöngyöstarjánban és Gyöngyöspatán termelik. Ebből több száz vagonnal értékesítenek hazai ellátásra, valamint csehszlovák, lengyel, NDK és osztrák exportra is. Almából a szárazság miatt országosan 15 százalékkal kisebb termésre számítanak, mint amennyi tavaly volt, de így is biztosítják a megyei szükségletet. Gond van viszont a görögdinnyével, mivel a várttól később érik, és gyengébb minőségű is. így a tervezett külpiaci értékesítésnek csak a felét tudják teljesíteni. A lakossági forgalomban is megmutat- koz'k a dinnye késői érése, hiszen az eddig eladott mennyiség csaknem fele a múlt évinek. Fogyasztói ára is magas, és nemigen csökken már. Burgonyából a tavasztól megfelelő kínálat volt és a ZÖLDÉRT olcsóbban árulta mint a korábbi években. Az őszi-téli szükségletet is garantálja a vállalat. A burgonyát a Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT-től, a mándoki, a pátrohai és az őrhalmi termelőszövetkezettől szerzik be, a megyéből pedig a háztáji gazdaságoktól 500 tonnát vásárolnak az áfészek közvetítésével. Az aszály nem károsította a vöröshagymát, amelyből 350 tonnás a megyei igény. Az árut a nagyfügedi, a tiszaőr- si, a jászárokszállási és a jászkiséri termelőszövetkezettől hozzák. A ZÖLDÉRT-nél az esz tendő első felében 10 szá zalékkal magasabbak voltak a felvásárlási mint a fogyasztói árak. Júliustól pedig teljesen megváltozott a helyzet, miután a felvásárlási 15,7, a fogyasztói árak viszont 42,9 százalékkal emelkedtek! Ennek legfőbb oka a keresleti piac és nem kevésbé az érésben bekövetkezett háromhetes eltolódás volt, ami szűk áruhelyzetet eredményezett. Bár jelenleg nagyobb választékból kínálnak, de az egyes cikkek lényegesen magasabb árakon szerezhetők be, mint tavaly ilyenkor. Már készülnek az őszi-téli tárolásra is, melynek során hatezer tonna burgonyát és zöldséget vesznek át a megyei és néhány megyén kívüli gazdaságtól. Ezzel is igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy a lakosság szükségletét folyamatosan biztosítsák a jövő évi új áruk megjelenéséig. Mentusz Károly A FOGYASZTÓK TANÁCSA A VÁSÁRLÓK VÉDELMÉBEN Több pénzért jobb minőségű árut! A pénztáros forgatja a konzervdobozt, keresi az új árat, de a címkén még a régi, nyomtatott ár olvasható. Átszól a másik pénztárosnak, az vállat von és bizonytalanul mond egy számot, amely pillanatokon belül megjelenik a pénztárgép számlapján. A vevő nem mer és ideje sincs . hangosan gondolkodni, mögötte hosszú sor, a pénztáros már a tizedik tételt zongorázza a billentyűkön. Most mondja meg, hogy kételkedik a gépbe ütött árban? Hallgat, közben úgy érzi, becsapták, még akkor is, ha nem. Érzékenyebb a lakosság A közelmúltban életbe lépett fogyasztói áremelések még érzékenyebbé tették a lakosságot a kereskedelemmel, a szolgáltatásokkal szemben. A vásárló elvárja, hogy pénzéért jó minőségű, igényeinek megfelelő terméket kapjon és az érdekeit sértő szabálytalanságokat (például az árfeltüntetés hiányát) kifogásolható magatartást egyre kevésbé tűri el. Ez lemérhető a bejelentések, a panaszok számából is, amelyek az ellenőrző állami és társadalmi szervekhez érkeznek. Köztük a Hazafias Népfront keretében több mint egy éve létrejött Fogyasztók Országos Tanácsához és a csaknem 200 területi, megyei városi és nagyközségi fogyasztók tanácsához. A FŐT, mint a fogyasztók kollektív jogvédelmi szervezete, a lakosság ellátási színvonalának megőrzését, javítását segíti észrevételeivel, állás- foglalásaival, figyelemmel kísérve a vásárlók érdekeinek érvényesülését. Együttműködik a minisztériumokkal, az Anyag- és Árhivatallal, az Országos Kereskedelmi Felügyelőséggel, a Központi Népi Ellenőrzéssel, az államigazgatás apparátusával és számos belkereskedelmi, gazdálkodási vállalattal, intézménnyel. Rövid fennállása óta sok fontos, a lakosság széles rétegeit érintő témával foglalkozott a FŐT, és négy szakértő bizottsága: így például a tartós fogyasztási cikkek minőségével, a lakáskarbantartás helyzetével, az AFIT és a GELKA átszervezésének tapasztalataival. Ez utóbbival kapcsolatban megállapították, hogy nem is annyira a szolgáltatók magasabb, árai miatt csökkent a kereslet, hanem, mert a megrendelők magasabbra tették a minőségi mércét. Felvetették azt is, hogy a végzett munkát nem tükrözik áttenkinthetően a gépkocsiszervizekben kiállított számlák. A piaci árfelhajtók ________ellen________ B ár a zöldség—gyümölcsellátásra — az aszálysújtotta év ellenére — sem lehet (ett) panaszunk, azért a magas piaci árak tavaly is megviselték, s most még • inkább apasztják pénztárcánkat. Nem kerülte el ez a FŐT árszakértő bizottságának figyelmét sem. Felméréséből megtudható: a nagyban eladó piacokon tőzsdeszerűen felhajtják az árakat, egy éjszaka alatt az áru, mozgatás nélkül, több kézen megy át. Mindenki hozzáteszi a maga kis hasznát, ezért a termelői és fogyasztói árkülönbözetek jóval nagyobbak az indokoltnál. A bizottság a MÉM- hez, a SZÖVOSZ-hoz és a Belkereskedelmi Minisztériumhoz benyújtotta javaslatát. Indítványozta a közvetlen kapcsolatok minél szélesebb körű megteremtését a kiskereskedelem és a felvásárlók között, hogy a felesleges költségeket (mi- 1 nősítés, tárolás, szállítás, áruromlás, stb,) ki lehessen iktatni. Továbbá szorgalmazta, hogy a tsz-ek is foglalkozzanak közvetlen eladással, létesítsenek árusító helyeket, s ne ragaszkodjanak a kényelmesebb, egytételes eladási formához. A zöldség—gyümölcs minőségére vonatkozóan kifogásolták, hogy a kereskedelem gyakran nem a minőségnek megfelelő minősítési osztályba sorolva adja el az árut, s ezt még tetézi az esetenkénti téves számolás. mérés. A fogyasztók védelme ezen a területen egyáltalán nem megoldott,, még ha időnként hallani is a visszaélők felelősségre vonásáról. 1984-ben a FŐT újból javasolja az illetékes ellenőrző szervezeteknek a zöldség—gyümölcs-ellátás további vizsgálatát, s azt, hogy szigorúan járjanak el a lánckereskedelemmel szemben. Tavaly országra szóló programja volt a fogyasztók tanácsainak az élelmiszerkereskedelem munkájának felmérése, amely a Fogyasztók Kiváló Boltja-pályázat meghirdetésével kezdődött. A decemberi FOT-ülésen meglehetősen éles kontúrú kép állt össze az éves tapasztalatokból : a fogyasztók érdekvédelmét törvények, rendeletek írják elő, ezek betartása, ellenőrzése nem megfelelő, s kevés kivételtől eltekintve nem jellemző a kulturált kiszolgálás sem. A termelőt és a fogyasztót közösen kell érdekeltté tenni az áruszállításban, a választék bővítésében, mindezt a jó minőség megkövetelése mellett. Nagyobb városokban célszerű lenne munkaszüneti napokon (szombaton estig és vasárnap is) legalább egy városközpontban lévő élelmiszerboltod nyitva tartani Áttekinthető ártájékoztatást Minden túlzás nélkül állítható, hogy Magyarországon jó az élelmiszer-ellátás színvonala, talán éppen ezért is feltűnőbbek a kereskedelem hibái, az ártájékoztatás a múltban is gyenge pont volt, s most a FŐT nemcsak a vevők érdekében, hanem a kereskedelmi dolgozók anyagi és erkölcsi biztonságáért is szorgalmazza ennek javítását. Ne kerüljön az eladótéri gondolákra árazás nélküli áru, ne cseréljék össze a csoportosan rakott cikkek árcéduláit; a kimért árukra ne csak a forint összegét, hanem a sajt, felvágott, stb súlyát is írják rá. A választék áttekinthetőségéért minden hús- és hentesáru mellé tegyék ki az árjelzést, így elkerülhetők lesznek a viták eladók és vevők között, s kevesebbet tévednének a pénztárosok is. (Egy elgondolkodtató tény a szakértői bizottságok megállapításából: évente a kereskedelemben 500 millió forint többlet és 200 millió forint vissza nem térített leltárhiány keletkezik. Az 500 millió forintból feltehetően 200—250 millió forint a fogyasztók megkárosításából ered! E tűrhetetlen és tarthatatlan helyzeten sürgősen változtatni kell.) Mentségükre szólva A felsorakoztatott vádak ellen a kereskedők mentségül hozzák fel, hogy a nagy forgalomhoz kevés a munkaerő, munkájukat lényegesen befolyásolja az ipar is, például árváltozáskor, jó, ha az életbe lépéstől számított harminc napon belül már új, javított címkével szállítja az árut de előfordul, hogy fél évig vagy még tovább is a régit használja, amíg a készlete tart. A vevők érdekében ezek az indokok nem fogadhatók el. A vásárlónak — ha nincs jól tájékoztatva — ahhoz is joga van, hogy elkérje a pénztárostól, az eladótól az árjegyzéket, s beírhatja észrevételeit a vásárlók könyvébe. A jelenlegi gazdasági helyzet nemcsak a vállalatokat kényszeríti takarékosságra, a lakosság is egyre jobban meggondolja, hogy mire adja ki pénzét. A körülmények is arra késztetnek bennünket, hogy változtassunk vásárlási szokásainkon. A közeljövőben a FŐT a Belkereskedelmi Kutató Intézet tanulmánya alapján megvitatja a jobbára kényszerű pazarló fogyasztás okait. Ugyanis sok üzlet választéka nem igazodik a vásárlók igényeihez, árban és mennyiségben. Tavasszal a kistelepülések, aprófalvak áruellátásáról, vásárlási körülményeiről is tanácskozik majd a FŐT. Nagyobb lenne a foganatja A ma már hatezer tagot számláló fiatal társadalmi szervezet eddig is sokat tett a fogyasztókért. Bizottságaiban, megyei, városi, területi, helyi tanácsaiban elismert, nagy gyakorlatú vezetők, szakértők tevékenykednek. A fogyasztói tanácsokban végzett munkájukkal is bizonyították, hogy felkészültségük, tapasztalatuk nagyobb — ellenőrző, végrehajtó — jogkörre is érdemesítené a szervezetet, amelynek révén hasznos ténykedésének még nagyobb lenne a foganatja. H. A.
