Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 29., szombat Bolgár—osztrák tárgyalások A Bolgár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatokban nin­csenek vitás kérdések és megoldatlan problémák — hangsúlyozták azokon a ma­gas szintű bolgár—osztrák tárgyalásokon, amelyek csü­törtökön kezdődtek Szófiá­ban. A bolgár tárgyaló küldött­séget Todor Zsivkov állam­fő és Grisa Filipov minisz­terelnök vezeti, az osztrák delegáció élén Fred Sino- watz kancellár áll, aki há­romnapos hivatalos látoga­tást tesz Bulgáriában. Az osztrák kormányfőt elkísér­te Szófiába Kari Blecha belügyminiszter valamint az osztrák diplomáciai és gaz­dasági élet több vezető sze­mélyisége. A tárgyalások első fordu­lóján nagyra értékelték a bolgár—osztrák gazdasági együttműködés fejlődését, a szerződéses-jogi keretek konkrét tartalommal való megtöltését. A felek komoly aggoda­lommal szóltak a nemzetközi helyzet alakulásáról. Todor Zsivkov leszögezte, hogy Bulgária a jövőben is min­dent megtesz a nukleáris háború elkerüléséért vívót* küzdelemben. Mondale: van lehetőség előrehaladásra a kapcsolatok terén Gromiko találkozója Reagannal Andrej Gromiko, a Szov­jetunió első miniszterelnök- helyettese és külügyminisz­tere pénteken délelőtt Wa­shingtonban megkezdte tár­gyalásait Ronald Reagan amerikai elnökkel. A fehér-házi megbeszélés időtartamát két órára ter­vezték. Ezt követően Rea­gan elnök villásreggelit adott Gromiko tiszteletére. A tárgyalásokon szovjet részről jelen volt Georgij Kornytijenlko. a külügymi­niszter első helyettese és Anatolíij Dobrinyin, wa­shingtoni szovjet nagykö­vet. Amerikai részről George Bush alelnök, George Shultz külügyminiszter, Ro­bert McFarlane, nemzetbiz­tonsági tanácsadó, Arthur Hartmann, moszkvai nagy­követ és Jack Matlock, a nemzetbiztonsági tanács szovjet szakértője. A Reagan-kormány fenn­állása óta ez az első talál­kozó az elnök és a szovjet vezetés egy magas rangú képviselője között. Gromi­ko korábban rendszeresen találkozott New York-i lá­togatásai idején az amerikai államfőkkel, a Reagan-kor­mány azonban eddig nem jelentkezett ilyen igénnyel. Az elnök most találkozói javasolt a szovjet külügymi­niszternek, aki az ENSZ közgyűlésének ülésszaka al­kalmából tartózkodik az Egyesült Államokban. Gro­miko elfogadta a meghívást. A pénteki megbeszélésen tervek szerint szóba kerül­tek a szovjet—amerikai kap­csolatok helyzetével össze­függő kérdések, a nemzet­közi élet kérdései, a lesze­relés és a fegyverzetkorlá­tozás témájával összefüg­gő problémák Mind az amerikai, mind a szovjet állásfoglalások előző­leg jelezték, hogy a tanács­kozástól nem lehet konkrét eredményeket várni, az in­kább tájékozódó jellegű és a vélemények megismerésé­re szolgált. Ugyanakkor Andrej Gro­miko kész volt találkozni a demokrata párti elnökjelölt­tel, Walter Mondale-lal is. Mondale a csütörtökön, dél­után, New Yorkban, az ENSZ-küldöttség székhe­lyén tartott találkozót kö­vetően azt mondotta, hogy kifejtette a szovjet külügy­miniszternek a nemzetközi kérdésekkel, különösen a fegyverzetkorlátozás témá­jával kapcsolatos vélemé­nyét, a szovjet—amerikai kapcsolatokra vonatkozó el­gondolásait, s más témákról is beszéltek. A másfél órás megbeszé­lést az amerikai politikus igen jelentősnek minősítet­te. Külön aláhúzta, hogy nem szándékozott beavat­kozni az elnök hatáskörébe, sőt, arra kérte a szovjet kül­ügyminisztert, hogy vegye fi­gyelembe az amerikai fél javaslatait. Mondale azt mondotta, berjyomása sze­rint van lehetőség előreha­ladásra a szovjet—amerikai kapcsolatok terén a pénte­ki washingtoni megbeszé­lésen. „Arra kértem Gromi­ko külügyminisztert, hogy használjuk ki ezt a lehetősé­get, s ezt a tanácsot adnám Reagan elnöknek is” — mondotta a demokrata párti politikus. Ami szemnek szép, az mind látható a vi. A Mátra Művelődési Központban nyílt meg rágkötészeti bemutatón a népi díszítőművészeti kiállítás GYÖNGYÖSI SZÜRET ’84 Virágok és borok vorsonyo (Folytatás az 1. oldalról) ez a téesz kapta a Tramini­ért. Első helyezést ért el a Gyöngyös—domoszlói Álla­mi Gazdaság Olaszrizling- je. A félszáraz különdíjasa a nagyrédei Szőlőskert Tsz Sauvignonja, az első díjas pedig a visontai Remény­ség Tsz Olaszrizling]e. A félédes különdíját a gyön­gyöspatai Mátrai Egyesült Tsz Olaszrizlingje, az első díjat pedig a visontai Re­ménység Tsz ugyancsak Olaszrizling bora kapta meg. Az édesek különdíját az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát Traminija érdemelte ki, az első díjat pedig a verpeléti VOSZK Muskotálya. A vörös borok kategóriájában csak második és harmadik helyezést adtak ki. A helyezetteknek Kato­na József az Országos Bor- minősítési Bizottság elnö­ke nyújtotta át a díjakat. A szebbnél szebb virágcso­korrá formálást a Volán mű­velődési házában végezték az ikebana-verseny indulói, összesen tizenketten vetél­kedtek egyéni kategóriában, mellettük négy csoport és két kiskereskedő mérkőzött a díjakért. Versenyen kívül hárman indultak. A tálak kategóriájában a legszebb kompozíciót a gyöngyösi Mátra Kincsé Tsz kertésze, Szabó Istvánná állította ösz- sze. A vázák közül Kiss An- dornénak, a gyöngyösi vá­rosgondozási üzem dolgozó­jának a munkáját sorolta az első helyre a bizottság, a menyasszonyi csokroknál ugyancsak Szabó Istvánné, a gyöngyösi termelőszövetke­zet kertésze érte el a leg­jobb eredményt. Az összesí­tésben szintén Szabó Ist­vánné jutott az első helyre. A csapatversenyt Gyön­gyös nyerte. Különdíjban részesült Juhász Jenő. A házigazdákon kívül Hat­van, Mezőkövesd és a Mát­ra Kincse Tsz virágnevelői indultak. A Mátra Múzeumban dél­után Varga András osztály- vezető múzeológus nyitot­ta meg A Sárhegy növény­éi állatvilága című kiállítást. Gyöngyösoroszi, Gyöngyös­pata, Gyöngyössolymos, Márkáz, Karácsond, Nagy- füged, Nagyréde és Hort népdalkörei a köztereken szólaltatták meg műsorai­kat délután. A már egyre jobban emelkedő szüreti hangulatot csak fokozták a nótázásukkal városszerte. Megnyílt a tízéves jubileu­mát ünneplő kézimunka­szakkör kiállítása a Mátra Művelődési Központ kama­ratermében. Fehér hímzése­ket mutattak be, zömmel a palóc népművészetből való­kat. Az érdeklődőket Tom­pa Béláné, a népművészet mestere tájékoztatta. A dán küldöttség délelőtt a visontai Thorez bányaüze­met kereste fel, ahol Kálo­mista Imre üzemigazgató ka­lauzolta őket. Innen a Ga­garin hőerőműbe mentek. Ott Bódi Béla vezérigazgató köszöntötte a vendégeket. Délután Eger következett: Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke, majd Németh László, a városi pártbizott­ság első titkára fogadta Ringstedt delegációját. Ma, délelőtt a VIII. észak­magyarországi néptáncfesz­tivál kezdődik a művelődési központban. A megyei mú- zenei találkozót rendeznek előtt, 11 órakor lesz a Mát­ra Múzeumban. Itt' az Em­ber és a természet című ki­állítás várja az érdeklődőket. Délután utcai játékokat lát­hatnak a gyöngyösiek. Nép­zenei találkozót rendenek Gyöngyösorosziban, a műve­lődési házban. Este az Avar és a Mátra Szállóban, vala­mint a Kékes Étteremben bálokat tartanak. A műve­lődési központ táncházba várja a vendégeit. Újabb gyilkosságok Spanyolországban Űjabb áldozatai vannak a spanyol terrorizmusnak. Pénteken hajnalban a baszk­földi Alegriában — eddig is­meretlen tettesek — pokol­gépet robbantottak, aminek következtében három tűz­szerész meghalt, öten meg­sebesülték. Egy ismeretlen telefonáló azt közölte a csendőrséggel, hogy időzített bombát he- ilyeztek el a vasúti síneken. A pokolgépek hatástala­nításával foglalkozó külön­leges alakulat tíz tagja a helyszínre sietett. Amikor munkához akartak látni — feltételezések szerint a kö­zelből irányítva — a szerke­zet felrobbant, öt csendőr megsebesült. Közülük kettő­nek az állapota válságos. Narcis Serra hadügymi­niszter arról tárgyalt Baszk­földön, hogy esetleg a kato­nai erőket is bevetik az egy hete tartó zavargások, tüntetések. szabotázs cse­lekmények megfékezésére. Közben a francia kor­mány által kiadott, s a madridi börtönben őrzött három terrorista újabb éh­ségsztrájkba kezdett. Mes­terségesen táplálják őket. —( Külpolitikai kommentárunk )~ Szovjet álláspont ALIGHA VÉLETLEN, hogy Andrej Gromiko az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében többször is nyomatékkai feltételes módot használt. Vagyis vilá­gosan utalt arra: ha az Egyesült Államok készséget mutat a konkrét és egyenjogi tárgyalásokra, akkor jó esélye lehet a megállapodásoknak. Bármily ke­ménynek is minősítették egyes NATO-politikusok a szovjet államférfi beszédét, azt nem vitathatták el. hogy a Szovjetunió változatlanul — következetes és állhatatos eddigi irányvonalának megfelelően — fele­lősséget érez a világ sorsa iránt és a komoly tárgya­lások híve. Alig 24 órával a Reagan elnökkel folytatandó esz­mecseréi előtt a szovjet politikus rendkívül érzékle­tesen vázolta föl országa álláspontját. Ennek kiindu­lópontja az elmúlt években mitsem változott: a Szov­jetunió és a szocialista közösség többi országa min­den eszközzel a nukleáris világégés megakadályozá­sára törekednek. A Szovjetunió már a második vi­lágháborút követő években azzal az igénnyel lépett föl, hogy a nukleáris fegyvereket tiltsák be. Ám saj­nos, az Egyesült Államok újabban semmiféle reali­tásérzéket nem mutat az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján kötendő megállapodások iránt. Már­pedig — mint mondta — „a nukleáris korszak azt követeli, hogy a politikai gondolkodás legyen össz­hangban a realitásokkal”. GROMIKO KÉT FONTOS ÜJ JAVASLATOT ter­jesztett az ENSZ közgyűlése elé. Az egyik a világűr demilitarizálását tűzi ki célul, annál is inkább, mert félő, hogy a kozmosz visszafordíthatatlanul a katonai versengés színterévé válik. A másik szovjet javaslat az állami szintű terrorizmus eltiltását célozza. Fölös­leges magyarázni, mi késztette erre a Szovjetuniót: az elmúlt időszakban a Grenada elleni katonai akció, a Nicaraguát ért szüntelen támadások, a Kuba elleni meg-megújuló fenyegetések, Izrael agressziója Li­banon ellen, az afganisztáni ellenforradalmároknak nyújtott nyílt támogatás arról tanúskodik, hogy egye­sek semmibe veszik a népek azon elidegeníthetetlen jogát, hogy sorsukat maguk határozzák meg. Részletesen szólt a szovjet külügyminiszter Moszk­va és Washington kapcsolatainak alakulásáról, mint a nemzetközi helyzet egyik igen fontos tényezőjéről. Kinyilvánította azt a szovjet szándékot, hogy az Egyesült Államokkal normális kapcsolatokra töreked* nek. Csakhogy ehhez „nem a szavakban történő biz­tosítékok, hanem csupán a konkrét tettek vezethet­nek el”. NOS, A PÉNTEKEN LEZAJLOTT magas szintű találkozó részben már választ adott Washington valós szándékaira. Reagan elnök és Andrej Gromiko tár­gyalásai azokat igazolták, akik nem fűztek illúziókat hozzájuk. A Szovjetunió álláspontjáról már a kül­ügyminiszter beszéde meggyőzhette az elnököt. S — akárcsak a személyes eszmecserén — afelől sem ha­gyott kétséget, hogy a bizalom helyreállítását, a kap­csolatok normalizálását csakis új megközeiítésseltl, a szavak és a tettek közti összhanggal lehet megterérri-i teni. Gyapay Dénes MSZBT — szakcsoportvezetők tanácskozása A magyar—szovjet barátságért ötéves tudományos kutatómunka összegző- Egy teljes utcát foglalnak le a vásári áru- dik azon a természettudományos kiállításon, sok, többségükben ízléses, jó portékákkal amely a Mátra Múzeumban látható tegnaptól (Fotó: Kőhidi Imre) (Folytatás az 1. oldalról) oldják meg ugyan a gaz­dasági és a politikai élet meglevő gondjait, de fel­tétlenül megkönnyítik azt az átállást, melyet az ex- tenzív gazdasági növekedést felváltó intenzív fejlesztés szükségszerűen megkövetel. Sok intézkedés született, mely az állami és gazdasá­gi irányítás szabadságát nö­velte, ugyanakkor a párt és a tömegek kapcsolatát szo­rosabbá fűzte. Napról nap­ra fokozódik a termelés szervezettsége, és folyik a harc a konzervativizmus el­len. Szaporodnak azok az anyagi és erkölcsi ösztönzők, melyek segítik a termelés színvonalának minőségi emelését. Ez utóbbi a fej­lődés döntő feltétele. Mi­vel a külpolitikai sikerek a tömegek bizalmának teljes megnyerése, a gazdasági te­vékenység jelenleginél gyor­sabb ütemű fejlesztése nél­kül elképzelhetetlenek, kü­lönösen fontosak a belpoli­tikai életben jelentkező biztató változások. A szovjet külpolitikát jellemző békés egymás mel­lett élési szándék ellenére az USA a leplezetlen ka­tonai szembenállás elvét hirdeti. E nehéz helyzetben legfőbb feladat a katonai egyensúly biztosítása. A két nagyhatalom közötti meg­romlott viszony javulásának lehetősége megcsillant a mostani Gromiko—Reagan- találkozó megszervezésé­ben. A további sikerek nagy­ban függnek e megbeszélés eredményességétől, mely ka­punyitásnak tekinthető a tárgyalások újbóli megkez­désében. Szólt a szovjet—kínai kap­csolatok örvendetes javu­lásáról, a szocialista tábor országai közötti viszonyról, mely mentes komoly ellent­mondásoktól és a magyar— szovjet kapcsolatok alaku­lásáról. Hangsúlyozta, hogy mindkét állam egymás mód­szereinek merev „kopírozá- sa” nélkül a kölcsönös se­gítség, a bizalom és a meg­értés szellemében halad az úton. Thünmer Gyula előadása után Földeák Gábor műve­lődési miniszterhelyettes, a magyar és a szovjet felső­oktatás helyzetét elemez­te, majd Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára a baráti társaság tevékenységéről adott tájékoztatást. Ma délelőtt tovább folyta­tódik a program. Nagy Im­re, a KISZ KB egyetemi és főiskolai titkárságának ve­zetőhelyettese a barátsági munka jelentőségéről, a fel­sőoktatási intézmények kap­csolatairól, politikai, mozgal­mi tevékenységéről tart előadást. Befejezésül tapasz­talatcserére kerül sor, ahol korreferátumok formájá­ban az ideológiai nevelés, a szervezeti kapcsolat, a KISZ- tevékenység, a tudományos ismeretterjesztés, a kulturá­lis eredmények népszerűsí­tése és az orosz nyelvokta­tás idevágó kérdései is na­pirendre kerülnek. Szabó Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom