Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam. 227. szám Ara.1984. szeptember 27. csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ország minden tájáról érkezett kollekciók láthatók a gyöngyösi úttörőházban, ahol a művelődési házak bélyeg- gyűjtő szakköreinek első országos kiállítását rendezték meg. Falun Az iskolaigazgató panaszkodik, mert nincs testnevelés- és rajzszakos tanára. Nincs, mert elszívta a főváros, pedig itt kezdett mindkettő, még képesítés nélkül, de megfelelő képességekkel, ahogy később főiskolai, pecsétekkel ellátott papírjuk is igazolta. Elmentek, mert mindkettőjük számára lehetőség nyílt „álmaik városában”, s miért is maradtak volna. Azért a fizetésért, előmenetelért, amelyet kinevelő iskolájuk kínált? A sportklub, ahová edzőnek az egyik fiatalember került, kapásból „megduplázta a tétet”. Az iskolaigazgató meg is érti a választást, inkább az a fő gondja: honnan pótolja a hiányzókat. Érti a döntés okait, az alacsony kezdőfizetés, az elhanyagolt szolgálati lakás nem marasztalta túlságosan a fiatalokat. Amit nem akar elfogadni az érvek között az az, hogy a „vándormadarak” úgy érezték, lehetőségeiket megszabja, szemhatárukat összeszűkíti a falu, többre, jobbra: tágasabb világra vágytak. Sietősen sorolja, mintha most is a távozókkal perlekedne: az elmúlt évek során hogy megváltozott a község, minden porta megszépült, majd minden udvarba autó került (Sajnos — vakarja a fejét — a nagy igyekezetben, hogy minden jobb legyen, a szolgálati lakásokról valóban elfeledkeztünk.) Ott az új vízvezeték, minden járda aszfaltozott, hogy az utakat ne is említse. Szép az orvosi rendelő, nemrég bővítették az iskolát. Az emberek sem azok már, mint voltak, sok a diplomás közöttük, gyakori a házikönyvtár, újságok mindenhova járnak. Könnyedén elérhető innen a megye- székhely, naponta 15—20 busz is megáll a településen, de sokan autóval is nekivágnak, hogy egy-egy hangversenyt, színházi előadást megnézzenek. Nem megy az igazgató fejébe, miért él ma is a fiatalokban az, hogy minden község isten háta mögötti, sötét hely, ahol csak tengődni lehet. A filmek, az irodalom, az újságok tehetnek róla? Egy tény: nemigen kopognak ajtaján a jelentkezők. Kevesen jönnek azok közül is, akiket a falu indított útnak a képzettség, a tanári pálya felé. Szó szót követ, ahogy vitatkozunk, beszélgetünk, de nehezen jutunk dűlőre. Valóban sok az előítélet az emberekeben, dehát hogyan lehetne megváltoztatni a néhány száz éve belénk ivódott képet, amely a kistelepülések reménytelen sivárságát idézi fel. A kizsákmányolt, az „elsodort” falut, amely az elmúlt évek — történelmi időszámítás szerint mily kevés idő alatt — új arculatot kapott. Olyat, amely már alkalmassá teszi a teljes emberi élet színterére. Erre lyukadunk ki, de azért abban is megegyezünk, hogy a tudatformálás és a szemléletváltozás mellett nem árt a magasabb kezdőfizetés és a kevésbé romos szolgálati lakás sem. Mert a kép így teljes. Gábor László Gyöngyösi szüret ’84 Áll a vásár... Ha egyszer szüret, akkor jókedv és vidámság mint ahogy elkezdődött mindez a tegnapi nappal. A Kossuth Lajos utca megtelt sátrakkal. Ide csak a vásárlók juthattak be, mert lezárták a gépjárművek elől. Ki mit szeretne? Mintha erre a kérdésre adnának választ a kisiparosok, a nép-, és iparművészek, amikor a legkülönfélébb textil, bőr- és üvegkészítményeiket rakták ki a hajdan volt gyékény helyett a kecskelábú asztalokra. Olyan is akad közöttük nem is egy, aki a Dunántúl nyugati részéből kerekedett fel és meg sem állt a kéklő Mátra lábáig a kíváncsiskodók és a vevők örömére. Bizottság is alakult, hogy eldöntse: a vásárosok között milyen sorrendet állíthatnak fel az ízlésüknek megfelelően. Az első díjat Buglyó Péter debreceni kádárnak, a másodikat Aranyi Józsefné hajdúszoboszlói szűcsnek, a harmadikat pedig Zakar Jánosáé egri népi hímzőnek ítélték. Még heten dicséretben részesültek. Ugyancsak kihirdették a kirakatverseny eredményét is. Három első díjat adtak ki, 3—3 ezer forint összegben. Kapta a Domoszlói Katalin és Tari József páros, méghozzá egyszerre kettőt is a GYÖNGYSZÖV Áruház kirakataiért, mellettük a Skót Béla, Hagymást János kettős vett át még első díjat a Fenyő Áruház Károly Róbertét ábrázoló kirakatáért. A Pelle Gabriella Tóth Ernöné, valamint a Domoszlói Katalin, Tari József párosok a második helyet szerezték meg a hozzá tartozó Immár harmadik évtizede hagyomány, hogy ősszel a magyar múzeumokban egyhónapos színes rendezvénysorozat kezdődik. Az idén szeptember 28-án, Karcagon a Győrffy István Múzeumban kerül sor a rendezvény országos megnyitójára. Szerte az országban kiállítások egész sorát rendezik meg ez alkalomból. Szentendrén Ámos Imre és Anna Margit, Pécsett Amerigo Tot és Nemes Endre, Kaposvárott pedig Martin Ferenc állandó kiállítása nyílik meg. A rendezvények 2—2 ezer forinttal. A városi tanács elnökének nagydíját Tari József vehette át a tanács elnökhelyettesétől, Murcsányi Lászlótól. A Szüret ’84 képzőművészeti tárlatot a Gyöngyösi Galériában, délután 5 órakor nyitották meg. Ide a megyei és az innen elszármazott művészek hozták el alkotásaikat, hogy kompozícióban, színekben valljanak az őszi betakarítás leghangulatosabb eseményéről, a szőlő begyűjtéséről, be- hordásáról, préseléséről és a „végtermékről”, a tüzes gyöngyösi borról. A dán küldöttség délelőtt a Mátra Kincse Tsz-be látogatott, ahol Visontai László elnök és Falcsik János párttitkár köszöntötte őket. sorából kiemelkedik a Petőfi Múzeum megalapításának 75. évfordulójából rendezendő budapesti állandó Petőfi-kiállítás. Felszabadulásunk 40. évfordulójára készülve már idén számos tárlatot nyitnak, októberben például Kecskeméten, Nyíregyházán és Miskolcon. Irodalmi muzeológiai konferenciát rendeznek a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a fővárosban múzeumi népművelők tanácskozására, Miskolcon néprajzosok taDélután a városi tanács hivatalos fogadása zajlott le a székházban, majd Kónya Lajos első titkár a városi pártbizottság épületében üdvözölte a G. Müller Rasmussen polgármester vezette, singstedi delegáció tagjait. Ezt követően az aba- sári Rákóczi Tsz-be látogattak a vendégek, ahol Rudas Sándor elnök adott tájékoztatót. Ma a Gyöngyösi szüret ’84 programjában a Magyar Gyógyszerészeti Társaság megyei szervezetének előadói ülése szerepel, amelyet délelőtt tartanak a zeneiskolában. Ezen a Richter gyógyszertár dolgozói a város történetét, közegészség- ügyi és gyógyszerészeti sajátosságait vázolják. pasztalatcseréjére kerül sor az elkövetkezendő hetekben. A gazdag kínálatot ismertető sajtótájékoztatón Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium osztály- vezetője elmondta, hogy a magyar múzeumi hálózat kialakultnak tekinthető, belső struktúrája megfelel a korszerű követelményeknek. A következő hónapok és évek legfontosabb feladata a múzeumi épületek fizikai állapotának javítása, a gyűjtemények, valamint nemzeti kincsek védelmének pontosítása lesz. A dán vendégeknek dr. Tir Dezső, a városi tanács elnöke mutatta be a mátraalji várost (Fotó: Kőhidi Imre) Országos múzeumi és műemléki hónap Új kiállítások, konferenciák országszerte Termelők és külkereskedők párbeszéde Megyei tájértekezlet Egerben A megye exporttermékei közül a hatvani konzervek és az egri borok (Fotó: Perl Márton) A Minisztertanács Gazdasági Bizottságának döntése alapján a Külkereskedelmi Minisztérium ebben az évben önálló megyei hálózatot hozott létre annak érdekében, hogy a helyi termelővállalatoknál előállított termékekből minél több export árualapot tárjanak fel és közvetítsék a külkereskedelemnek. Ennek érdekében, Heves megyében is fél esztendeje dolgozik külkereskedelmi megbízott. Ezzel összefüggésben az exportmunka feladatairól, a külgazdasági kapcsolataink helyzetéről, eredményeiről tartottak tájértekezletet szerdán délelőtt Egerben, a megyei tanács nagytermében. A résztvevőket — közöttük Jurányi Jánost, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető-helyettesét. valamint Csollák Gábort, a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottságának titkárát — Bá- gyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte. Ezután Berényi Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást. Rámutatott, hogy a tájértekezlet kedvező lehetőséget kínál ahhoz, hogy a Heves megyei termelők, valamint a jelenlevő húsz külkereskedelmi vállalat képviselői találkozzanak, kapcsolatot teremtsenek és üzleti tárgyalásokat folytassanak. Ezt követően vázolta külkereskedelempolitikánk helyzetét. Aláhúzta, hogy az idei népgazdasági terv fokozott szerepet szán külgazdasági kapcsolataink erősítésének az ország egyensúlyi helyzetének javításában, fizetőképességünk megőrzésében. Ezt figyelembe véve, csaknem háromnegyed év eredményei alapján, a külkereskedelmi vállalatok igyekeztek teljesíteni feladataikat. Az ágazatok közül javult a kohászati termékek és fokozódott a vegyipari cikkek kivitele a tőkés országokba. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar is fokozta exportját, noha a cserearányok .tovább romlottak, ami nehezíti az ágazat munkáját. A rubelelszámolású kivitelben különösen a gépipar és a mezőgazdaság ért el eddig jó eredményeket. Berényi Lajos szólt a gondokról is. Kiemelte, hogy az esztendő hátralevő részében a külkereskedelemben dolgozóknak mindent el kell követniük, hogy a nép- gazdasági tervben megfogalmazott feladatokat teljesítsék. A továbbiakban külgazdasági kapcsolataink jövő évi elképzeléseiről, valamint a VII. ötéves terv előkészítéséről beszélt. Utalt az MSZMP Központi Bizottságának idei, áprilisi határozatára, amely meghirdette a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését. Ezzel összhangban kiemelte a külkereskedelmi vállalatok szervezeti korszerűsítésének fontosságát is. A továbbiakban kérdésekre válaszolva a főosztályvezető elmondta, hogy a Heves megyét is érintő borexportban a következő években még nagyobb szerepe lesz a márka- és eredetvédelemnek, a jó minőségnek. A jövőben is meghatározó jelentősége marad a gabonakivitelnek. Ezt szolgálja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett termelési program, amely elősegíti a korszerű gépek, berendezések, alkatrészek beszerzését. Műtrágyát gazdasági kapcsolataink alapján továbbra is elsősorban a szocialista országokból, így a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból importálunk. Végül arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy Heves megyében sok a közép- és kisvállalat, amelyek közül több, eddig is és a jövőben is eredményesen segítheti a gazdaságos export bővítését. Ezt szolgálja az a kiállítás is, amelyet a megyei tanácson rendeznek péntekig a szűkebb hazánkban tevékenykedő vállalatok, például az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, az Egri Cipőipari Szövetkezet, a GYÖNGYSZÖV Áfész, a Hatvani Konzervgyár, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Heves megyei Vízmű Vállalat. a Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet, az abasá- ri Rákóczi Termelőszövetkezet, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság exportra szánt termékeiből. A tájértekezlet délután kétoldalú tárgyalásokkal folytatódott, amikor a megye termelő vállalatainak képviselői húszféle terméket. egyebek között műanyagipari cikkeket, szerszámosládákat, sportpályák borításához hasznosítható vörössalak-őr- leményt ajánlottak fel export értékesítésre a jelenlevő külkereskedelmi vállalatok képviselőinek. A konferencia Bágyi Imre összefoglalójával zárult Mentusi Károly Ülést tartott a TOT elnöksége A termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyzetéről tárgyalt szerdai ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége. Megállapította, hogy a szövetkezeti vagyon védelme sokat javult, de továbbra is előfordulnak visszaélések Különösen fontos, hogy a kiegészítő tevékenységnél elemezzék a visszaélések okait, mert itt gyakran elmosódnak a nyereségszerzés megengedett és a jogot sértő formái közötti határok.
