Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 25., kedd 5. Jelenet István király életéből Koldus (MTI fotó — Benkő Imre felv. — KS) Lassan összegyűlik a cso­port a budai Várban, az Úri utca 9. szám előtt. Tíz óra­kor végre hosszú évtizedek után újra kinyílik a Várhegy alatt húzódó labirintus aj­taja. Az idegenvezető kioszt­ja a Burda divatsugallata nyomán szabott, színes eső­kabátokat (ha megtetszik va­lakinek, meg is vásárolhat­ja): indulunk a Dominó Pantomim Egyesület panop­tikumába. Hazánk történe­tén kalauzol végig a 64, meglepően élethű, korhűen felöltöztetett, felfegyverzett, díszített bábú. Múltunk ki­ragadott, jellegzetes esemé­nyeit, . történelmünk drámai fordulatait látjuk ember- testszínű gumiba-műanyag- ba dermedten — az őstörté­nettől a kora reneszánszig. Sámánok, vezérek, királyok, koldúsok mellett haladunk el a sejtelmes környezetben. Fejünk felett szalmacsepp-' kövekről könnyezik a kris­tálytiszta karsztvíz. — A 24 kilométer hosszú, természetes barlangrend­szer, melyből eddig 1,5 km-t hasznosítottunk, a jégkor­szakban keletkezett és néhol mammutagyar lenyomatát véljük felfedezni a falban — tájékoztat Köllö Miklós, az egyesület elnöke. — Talál­tunk Zsipmond-korabeli osz­lopfőket, hatalmas terme­ket, kutakat, régi börtönöket, sőt a német főhadiszállás maradványaira is rábukkan­tunk a feltáráskor. Gondol­tuk, kár lenne, ha mindez az érték elzárva maradna a nagyközönség elől. — Hogyan keletkezet ez az üregrengeteg? — Hévizek vájták, marták ki a gömbfülkés barlango­kat a lágy kőzetből. Később a középkoriak buzgón to­vábbfaragták, így valóságos föld alatti város alakult ki. Az újkorban eltömődtek, a jégvermeknek, bortárolók­nak menedéknek használt pincék, forráskutak. Az utóbbi években csövesek vertek tanyát a gazdátlan labirintusban, kalandvágyó gyerekek tévedtek el benne, de néha bűnözők is bújkál- tak, tönkretéve a korábban beszerelt elektromos kap­csolótáblákat, törmelékkel, hulladékkal elszennyezve a környezetet. — Miért fogott ilyen nagy vállalkozásba egy pantomi­mes társulat? — Régóta szerettünk vol­na saját klubot alakítani. Megkerestek bennünket ta­valy az I. kerületi tanácstól, lenne-e kedvünk a folyosók hasznosításához. Elfogad­tuk, fantáziát találtunk a panoptikum létrehozásában. Szerintem van rokonság a pantomim és a panoptikum között. Az előbbiben is egyetlen pillanatba, mozdu­latba sűrítjük azt a drámát, amit ki akarunk fejezni. A panoptikumban is azt a pon­tot ragadjuk ki a történelem sodrából, amely a legmoz­galmasabb, legjellegzete­sebb, s ezt a testi mozgá­son keresztül jelenetté kom- ponáltan ábrázoljuk. A pan­tomim nyelvi alapeleme a test tartása, s ezek a kime­revített pillanatok hordoz­zák azt a drámát, ami a régmúlt egy adott koordiná­tapontján történt. A pa­noptikum nem annyira mú­zeumi szempontból hiteles, mint inkább színházi szin­ten, a hangulat visszaadásá­ban. Természetesen előzetes tanulmányok után, törté­nészekkel konzultálva ala­kultak ki a jelenetek. — Milyen eljárással és miből készültek a figurák? — Az egyesület mellett működik kísérletező cso­portunk, a„K szekció", fia­tal technikusok, műszeré­szek, szcenikusok,, képző- és iparművészek, trükkmeste­rek, sminkesek. Kifejezet­ten a látványtervezés, a lát­ványszínház teremtése, a vi­zuális kultúra fejlesztése a feladatuk. Csaknem féléves kísérletezés előzte meg a munkát, mert ehhez semmi­féle útmutatás nem állt ren­delkezésünkre, s ez bonyo­lult, Magyarországon eddig még nem ismert és nem használt viasz- és műanyag­technikát igényelt. „Élő” bábük ezek, precíz műfog­sorral, műszemekkel, szem­pillákkal, szemöldökökkel, hajzattal, szőrzettel. A tör­ténelmi személyiségek hi­telesített portréit pontos le­írások, feljegyzések alap­ján szobrászok mintázták meg. A többi figura élő, megközelítő hasonmásokról gipszmintavétellel készült. A negatív formába először speciális, az emberi bőrhöz megtévesztően hasonló gu­mi, majd az ezt megtöltő, műanyag hab került, me­lyet a Műegyetem kémiku­sai háromféle műanyag kom­binációjából állítottak elő. — Tervünknek még csak az első harmada valósult meg — magyarázza Köllő Miklós. — Jövőre újabb történeti időszakkal, 1848- ig bővül a panoptikum, majd 1985-ben eljutunk száza­dunk megörökítéséhez. Ek­kor összesen 220 figura lesz gyűjteményünkben. Első­sorban a magyar történel­met szemléltetjük, de ter­vezünk jeleneteket a közép- és kelet-európai országok történelméből is, amelyek a mi sorsunkat is befolyásol­ták. Elkészül a kézművesek utcája, továbbá a pódium­színpad. a táncház és drink­bár is. Kedd kivételével na­ponta tíz órától éjjel tizen­kettőig tartunk nyitva. Sámathy Tamás Lincsbíráskodás hulláma söpör végig Brazílián A fiatalembert összekötöz­ve vitték a Rdim Guanham- bu külvárosi negyed Elios bárjába. Itt felsorolták a bűntetteket, amelyekkel vá­dolták : három gyilkosság, kábítószer-kereskedelem, rablótámadások. Szavazás következett: „Emelje fel a kezét az, aki a halálát kí­vánja." Valamennyi kéz a magasba emelkedett. Az utolsó kívánság: egy pohár rum, egy cigaretta. A tö­meg, mintegy 60 férfi és nő azután a szabadba vonszol­ta az elítéltet, és botokkal agyonverte. A 33 éves Osvaldo Pires „kivégzése” különösen nagy feltűnést keltett, mert a sajtó részletesen beszámolt róla. Ez azonban csak egy eset volt a sok közül. Mind több brazíliai folyamodik ma a lincsbíráskodáshoz, csak. nem minden héten maguk veszik kezükbe az emberek az ország valamelyik részén a törvénykezést. Sao Paulo, a legnagyobb város az utób­bi öt hónapban 20 ilyen gyil­kosságot tartott nyilván, kö­zöttük a következőket: Je­ferson Figueria ügyész tavaly decemberben elkapott egy 15 éves fiút, aki egy. nő nyakáról leszakította a lán­cot. Figueira a fiút az asz­faltra dobta, és halálra ta­posta. Járókelők tucatjai nézték. Jósé Itamar dós Santos (42 éves) februárban 2 és fél kiló rizst lopott egy élel­miszerüzletben, és leszúrt egy eladót. Este megjelent 40 ingerült férfi a lakásán, és felesége és öt gyermeke szeme láttára agyonütötte. „Az emberek látják a bű­nözés terjedését és elveszí­tették az igazságszolgáltatás­ba vetett bizalmukat" — ál­lapította meg Mara Kotscho szociológusnő, aki közvéle­mény-kutatást tartott a kérdésről a Folha de Sao Paulo című lap számára. A megkérdezettek fele a líncs- ■bíráskodás mellett foglalt állást. Különösen a szegé­nyebb lakónegyedekben, ahol a rendőrség már nem tud úrrá lenni a helyzeten, he­lyeslik a lakosok az önbírás­kodást. „Különleges” módszerekkel a maffia ellen Kétséges módszerekkel próbálja visszaszorítani a maffia befolyását Szicíliában a rendőrség és a carabi- nierik. A hatóságok „figyel­meztetésben” részítik azokat, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel, vagy akiket alvilági kapcsolatok­kal gyanúsítanak: ez eleinte csak erkölcsi nyomást je­lent. Az utóbbi időkben azonban a rendőrség egyre inkább áttér arra, hogy be­vonja az érintettek hajtási jogosítványát. így „figyel­meztetett” sok személy el­veszti emiatt a lehetőségét foglalkozásának gyakorlá­sára, holott jogerősen el sem ítélték, vagy a bünte­tését már rég leülte. Egyes esetekben a gyanúsítottak­tól — bírói eljárás nélkül — még az iparigazolványu­kat is bevonták. A „figyelmeztetésben” ré­szesítettek listája a helyi újságokban olvasható. Becs­lések szerint, 1956 óta egye­dül Palermoban 10 000— 15 000 embert büntettek ilyen módon a bűnösség bi­zonyításával vagy anélkül. A regionális iparegylet egyik szóvivője ezt így kommentálja: „Képtelenség embereket megbélyegezni, akik talán 20 évvel ezelőtt állták a törvény előtt és az­óta már rég tisztességesen élnek." A hatóságok visszautasít­ják ezeket a szemrehányá­sokat, és kitartanak amel­lett, hogy a „figyelmeztetet- tekre” gyakorolt lélektani nyomás csökkenti a maffia cinkosainak számát. Ugyan­akkor azt is elismerik, hogy az iparigazolvány bevoná­sa ma a rendőrség kedvelt intézkedései közé tartozik. „Milyen út áll még nyitva akkor a javulásra kész kis tolvajok és csalók számára — kérdi gondterhelten a szicíliai parlament egyik tagja —, ha kirekesztik őket a társadalomból?" Azt, hogy milyen követ­kezményei lehetnek a bün­tetéssel való fenyegetésnek, azt most megtudta a 72 éves Aurelio Drago. Mivel abba a gyanúba keveredett, hogy „mafioso”, a rendőrség azt javasolta, hogy utasítsák ki az olasz szárazföldre, de már előre bevonták a cata- niai és palermói repülőtéri bárokra vonatkozó engedé­lyét. A tartományi bíróság elutasította a rendőrség ja­vaslatát de Drago nem foly­tathatja régi tevékenységét: a bároknak már más bérlő­jük van. Várható házastársi ellentétek Még valaki beleszól, hogy a jövendőbeli házastárs va­lóban az igazi-e: két ame­rikai komputerszakértő ki­dolgozott egy programot, amellyel állítólag pontosan meg lehet jósolni, hogy a házasságban a jövőben mi­lyen viszályok törnek ki, és milyen gyakran kerül sor veszekedésre. A komputer, be emberi magatartási mó­dokat tápláltak be. Az em­bernek a program szerint pontosan 65 536 féle maga­tartásra van lehetősége. Egy partnerral kombinálva a lehetséges magatartási mó. dók száma 4,29 milliárd. Ezekből a magatartásokból rajzolja meg azután a kom­puter a jövőbeli házasság görbéjét. Újabb jel árulja el, ki volt a tolvaj Igen sok mikroorganizmus — baktérium, gomba — ta­pad fém- és papírpénzünk­re. A nyugat-berlini szö­vetségi egészségügyi hiva­tal, nemrég ismertetett vizs­gálatai során egy papírpénz mindkét oldalán, mintegy 50 kórokozót mutatott ki: Bi­zonyos azonban, hogy ez a szám a valóságban még na­gyobb, mert a sok kézen átment papírpénzen levő mikroorganizmusok közül nem valamennyi okoz be­tegséget. Noha, a bankjegyek sok kézen vándorolnak végig, mindegyik papírpénznek más a mikroflórája. Mikro­organizmusok formájában egy fajta ujjlenyomat kelet­kezik — állapította meg Peter Hirsch professzor — amely nemcsak az egyes papírpénzekre jellemző, ha­nem elárulja azt is, hogy a pénz utoljára kinek volt a kezében: Egy nemrég folytatott vizsgálatnál például, amelyet a kiéli mikrobiológus egy gyilkossági perben kért szakértői vélemény céljára végzett, kimutatta, hogy melyik papírpénz származik egy meghatározott pénztár­cából, és melyik nem. Egy másik esetben megvizsgálták egy egyetemi hallgató öt különböző papírpénzét. Ki­tűnt, hogy valamennyit egy sajátos gomba fertőzte meg. A mikrobák elárulták a pénz utolsó tulajdonosát. Elég, ha valaki csak meg­fog egy bankjegyet, hogy a rá nézve tipikus mikroba­ujjlenyomatot hagyja a pén­zen. És bizonyosan érdekes lenne annak a kéznek a mikroflóráját, amely éppen megfogott egy pénzt, a pénz mikrobáival összehasonlí­tani. Hirsch meggyőződése szerint a kettő igen hason­ló lenne egymáshoz. Az ilyen vizsgálatok azonban rendkívül soká tartanak, több hónapig elhúzódhatnak. Hosszabb idő után is meg lehet állapítani, hogy vala­kinek kezében volt-e egy adott papírpénz, vagy nem. Sok mikroorganizmus ugyan­is jól bírja a szárazságot és hosszabb ideig is fennmarad táplálék nélkül. Spórák for­májában vagy más stádium­ban ott maradnak a bank­jegyen, és később ismét élet­re kelthetők. Speciális vizs­gálatok azt is megmutatták, hogy a nyugatnémet pénz sokkal „tisztább”, mint a' külföldi. Ennek egyértelmű­en az az oka, hogy a nyu­gatnémet bankjegypapírhoz már hosszabb idő óta hoz­zákevernek egy anyagot, amely átmenetileg fékezi a mikroorganizmusok növe­kedését. De ez a védelem nyilvánvalóan nem tart örökké, mert a bankjegyeket időnként bevonják, meg­mossák és kivasalják. Az­után ismét forgalomba ke­rülnek, és a mikroorganiz­musok ismét birtokukba ve­hetik. Minthogy a tudósok ma, nagyarányú vizsgálataik alapján jobban megértik, hogyan tudnak . a mikroor­ganizmusok olyan valószí- nűtlenül szilárdan odatapad­ni a pénz felületére, hogy mechanikusan nem távolít­hatók el, tulajdonképpen le­hetségesnek kell lennie, hogy olyan anyagokat fej­lesszenek ki, amelyek a mikroorganizmusoknak ezt a tulajdonságát hatástalanít­ják, illetve, hogy a bank­jegyeket a mikroorganizmu­sokat taszító anyaggal lás­sák el. H eti humor ét elején — Csak azt szeretném tudni, Willy, miért beszélsz mindig álmodban? — Mert nappal nem hagysz szóhoz jutni, Ágnes! ★ — Nagyon sajnálod, hogy nem választottak be a váro­si tanácsba? — Tulajdonképpen nem. Amit megígértem, azt úgy­sem tudtam volna megtar­tani. ★ — Nálunk egyetlen csepp alkohol sem kerül az asz­talra — mondja Peter Bi- enke egyik vendégének. — Nálunk sem. Én is mindig nagyon óvatosan töltök. — A férjem ma megint sokkal jobban van — mondja Erika Blache szom­szédnőjének. — Tegnap még Sherlock Holmes-nek tartot­ta magát, ma már csak Der- ricknek. ★ — Most először nincs a házi feladatodban egyetlen hiba sem. Hogy történt ez Ottó? — Az édesapám elutazott, tanító úr. ★ — Mennyibe kerül egy liter zsírtartalmú tej? — Három korona tíz. — Te jó isten, ennyiért még pilseni tejet is vehet­nék! ★ Két vámpír beszélget: — Szereted a zenét? — Igen. A legjobban a Bécsi vér című keringőt... ★ — Nekem elég, ha egy férfinak a szemébe nézek, már rögtön tudom, mit gon­dol rólam! — Te szegény .. ★ — Nem tudom, miért tö­rik magukat az emberek annyira csak a pénz után, mikor a világon olyan sok szép dolog van: ékszerek, szőrmék, autók, utazá­sok ...! A jövőben „összevarrják” a repülőgépeket A könnyebb, szál- és grafiterősítésű műanyag- polimerekből készült építő­eleméknek a repüilőgépépítés- ben való felhasználásával az egyes részek egymáshoz ra­gasztása. vagy szegecselése már nem felel meg. A Lockheed repülőgépgyár mérnökei által most végzett kísérletek után a textilipar­ból vett modern technikákat szeretnének alkalmazni. Töb­bek közt az ún. tuftling (le­tűző) eljárásról van szó, amivel nagy szélességű sző­nyegeket és térítőkét állí­tanak elő. Ehhez nagy szé­lességben „összetűzik” a szőnyegfátylat szövedékké, vagy nemezalátétté. A .re­pülőgépgyártók ezt az eljá­rást hozzáigazították a könnyű építőanyagaikhoz: itt csak az egyik oldalról varrnak, az átfűzött fátyol­csíkok lefogása elmarad. Vé. gül az így erősített mű­anyagból összetűzött építő­elemeket nagy nyomás alatt és hőmérsékleten . szilárdan összekötik. Így különösen sima felület jön létre, amely a különben még mindig je­lentős súrlódási ellenállást tovább csökkenti. Panoptikum a vár alatt Séta a labirintusban

Next

/
Oldalképek
Tartalom