Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 16., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Újabb divatszó a láthatáron Hírlapjaink és folyóirata­ink hasábjain egyre több divatszó jelentkezik, köztük különösen gyakran és feles­legesen olvashatjuk a nyel­vi formákat: valós (gondok), behatárolt (problémák), visszafogott (kereslet), be­szabályozott (nagyságrend), termékpálya, elvárás, kivál­tás, rangos, bérkiáramlás stb. Napjainkban egy újabb divatszó, a hangoltság jut nyelvi szerepekhez. Hogy milyen hangvételű és hasz­nálati értékű szövegössze­függésekben, arról ez a pél­datárunk bizonykodik: „Költészetének egyik, nem jelentéktelen korszakát elé- gikus hangoltság jellemzi” (Élet és Irodalom, 1984. júl. 27.). — „Köztudomású, hogy az Agria Játékszín elsősor­ban prózai hangoltságú” (Népújság, 1984. aug. 11.).— „Jogos az a hangoltság, amely Gyurkó László olva­satát kialakította” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 17.). — „A nézők hét évszázad tá­volából is megértették Mar­co Polo rendkívül szimpati­kus és humánus hangoltsá­gú üzenetét” (Népújság, 1984. aug. 22.). — „Az orpheuszi hangoltságot ötvözi a gon­dolattal” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 24.). Szótárainkban külön szó­cikkben még nem találkoz­hatunk a hangoltság szóalak­kal, de a szócsalád többi tagjának jelentése és hasz­nálati értéke segít bennün­ket abban, hogy a hangolt­ság szó értelmezését is el­végezhessük. A hangol szó igen változatos értelemköre, illetőleg átvitt értelmű je­lentéstartalma közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a hangoltság divatszó napja­inkban vállalt nyelvi szere­pét megérthessük. Vegyük tehát szemügyre alábbi pél­datárunkat: Jókedvre han­gol, — „Az édes érzések zengő rimelésre hangolták a nyelvét” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 24.). — „Herezeg Ferenc a francia szaloniro­dalmat áthangolta magyar­ra” (Üj Írás, 1984. 8. sz.) — „Nem ment könnyen a szük­séges pénzügyi alapok és források összehangolása sem” (Népújság, 1984. aug. 8.). „Külön értéke áz előadás­nak a ráhangolódás a darab stílusának könnyed elegan­ciájára” (Kritika, 1984. 7. sz.). — „Szelídre hangoltan vall rossz közérzetekről” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 24.). A hangol igealak és to­vább képzett formái egyre szélesebb körű nyelvi szere­pet vállalnak nyelvhaszná­latunkban. Erről az is tanús­kodik, hogy már a sport­nyelvben is fel-feltűnnek: „Miként sikerül lelkileg rá­hangolódnunk már az első meccsre” (Népsport, 1984. aug. 12.), A televíziós sport- közvetítés riportere is így fogalmazott: „A versenyző fel akarja magát hangolni erre a versenyre” (1984. aug. 20.). A divatszavak nemcsak kifejezéskészletünk gazda­gítását szolgálhatják, ha­nem a nyelv, a szókincs sze- gényítésének is forrásai. Újabban ritkábban halljuk és olvassuk pl. a csalódás, az elkeseredés, a borúlátás megnevezéseket. Nyelvi sze­repüket a lehangoltság szó­alak veszi át Éppenígy a hangoltság divatszó felesle­gesen vállalja a megegyezés, megfelelés, összhang, össze­tartás, egybehangzás, egy be­vágás, harmónia, egyöntetű­ség szavak használati érté­keinek közvetítését. DRÁGA JEDI! Szupermese — totális hatással Aki szereti a tudományos —fantasztikus filmet, annak maradéktalan élményt nyújt George Lucas és Lawrence Kasdan legújabb filmje, A Jedi visszatér. A Csillagok háborúja és A birodalom visszavág folytatása márpe­dig arra enged következtet­ni, széles e hazában min­denki szereti a sci-fit. Hosz- szú sorok kígyóznak a mo­zipénztárak előtt, s már na­pokkal előre elkelnek a je­gyek. De az ötlet atyja, George Lucas filmjei világ­szerte kasszasikert hoznak; tény és való, hogy a filmtör­ténetben még nem volt ilyen méretű vállalkozás. A rendező nyilatkozata sze­rint, kilenc folytatásra ter­vezi Luke, Han Solo és Lei történetét. 2000-re fejeződik be majd a kalandos, látvá­nyos szuperalkotás, amely­nek elkészítésében több nagy amerikai tévétársaság is részt vesz. Az egyes epi­zódok kivitelezése óriási összegbe kerül, ám ennek többszöröse térül meg. Magam is, bár nem va­gyok különösebb rajongója e műfajnak, egyre inkább elbűvölten néztem a Jedit. Míg az első rész, a Csilla­gok háborúja szokatlannak, A birodalom visszavág kis­sé unalmasnak tűnt, addig az új folytatás ötletgazdag­sága, fordulatos cselekménye csaknem teljes egészében megnyert. No és hozzájárult az is. hogy időközben meg­szerettük. már jól ismerjük a történetben szereplő ala­kokat. Ügy is mondhat­nánk: a rendező elérte, hogy szívünkhöz nőjenek. A film egyik legnagyobb erénye: legyen bár szó szörnyről, robotról, — valamennyien emberi tulajdonságokkal bírnak. Thiripio-nak, a bá­dogrobotnak és Artu-nak — aki leginkább egy mosógép­hez hasonlítható, — lelke van, és Yoda, aki oly csúf, hogy csak félszemmel mer ránézni az ember, — böl­csessége, jósága miatt, majdnem megsiratható halá­lakor. A film mindazonáltal a klasszikus meseelemekre épül. A szuperalkotásban, a bolygóközi háborúk során visszaköszönnek a Grimm- testvérek ötletei, máskor mintha a Robin Hoodot nézné az ember. No de a jó és a rossz, a sötét ha­talom és az ész, a tiszta ér­zelem itt is örök harcban áll, s nem kétséges, hogy ki lesz a győztes a film végén. A látvány, a totális hatás lenyűgözi a nézőt. A már- már elképzelhetetlennek tűnő bravúros megoldások a tökéletesen kivitelezett trükkök, az újabbnál újabb ötletek mellett azonban mégis a film humora adja az igazi sikert. Telitalálat az elképzelt bolygón játszó­dó epizód, a leginkább mackókhoz hasonlítható őslakók bűbájossága. Persze azért a felszabadult nevetés mellett akadnak olyan per­cek is, amikor a néző in­kább „kimosolyogja” a tör­ténetet, mert az a vágás majdhogynem bárgyúra si­került. Végül is mese ez igazá­ból. De jó mese. Pusztán a szórakozás igényével ülhe­tünk be a moziba, többet ne várjunk. Am a gyere­künket mindenképpen vi­gyük el. Mikes Márta A romokban heverő házigazdákhoz megérkezik a második Brigitte, akiről még senki sem tudja, hogy tulajdonképpen kicsoda, legkevésbé ő... (Fotó: Kőhidi Imre) ORSZÁGOS BEMUTATÓ llidámság — két őrén őt Akár fanyaloghatnék is. Az ötlet, a szerelmi sokszög, nem túl eredeti, hiszen hoz­zá hasonlóból készült víg­játékot nemrég láthattunk. De amit kezdett ezzel az alapgondolattal a szerző, a francia Marc Camoletti, ar­ra elismerően kell rábólin­tanunk. A kétrészes játék címe nem túlságosan szi­porkázó. Így hangzik: Bol­dog születésnapot. A történet francia kör­nyezetben bonyolódik. Akár­ha megeshetne nálunk is, bár ehhez a mi társadalmi közegünk eléggé más, elég­gé tartózkodó. Az is eszünkbe juthat az előadás után, hogy tulajdon­képpen afféle tévedések vígjátékát szórakoztunk vé­gig. Ennek egyik-másik for­dulata ugyan semmiféle meglepetést nem keltett a nézőben, mert nem volt ne­héz kiszámítani, mi követ­kezik majd az adott szituá­cióból. De nincs is szándékom­ban a szerzőt és a darabját értékelni, sokkal inkább a Népszínházról, annak sze­replőgárdájáról és magáról az előadásról mondanék né­hány megjegyzést el. Mindenekelőtt: mintha az új évad a felfrissülés té­nyét is jelezné. Soha ilyen jó­kedvűen, felszabadultan nem játszottak még a színészek, mint ezen az estén. Miután minden korábbi előadásukat láttam, megkockáztathatom ezt a kijelentést. Hadd fűz­zem hozzá: vonatkozik ez a rendezésre, a díszletekre is, csupán a jelmezek színvo­nala volt mindig ízléses. Gyürki István nevére az­előtt is fel kellett figyelnem. Mostani teljesítménye is megerősítette a korábbi vé­leményem: jó színész, érzi és visszaadja a vígjátéki at­moszférát, nagyon ügyelve arra hogy ne játssza túl a figurát. Most Bemard. a férj szerepében lépett" szín­padra. Jó partnere volt Kőhalmi Attila, aki barát­jaként hódította el tőle a feleségét, Jacquelinet. öt F on Gabi személyesítette meg többször jól illeszked­ve a többiekhez időnként azonban fáradtan, nem ta­lálva el az alaphangot. Két azonos nevű női sze­replőre is szüksége volt a szerzőnek, hogy jól megke­verhesse a „kártyákat”. Bri­gitte névre hallgatott tehát Bökönyi Laura és Réti Szil­via is. Mindketten újabb lendületet adtak a szipor- kázásnak amely jól szer­kesztett tűzijátékként vil­logott az egész előadás alatt. A rendező, Meczner Já­nos munkáját az dicséri, hogy egyenletes teljesít­ményre sarkallta a színé­szeket. Atmoszférát terem­tett már az első jelenetben, és ezt meg is őrizte mind­végig. A Népszínház Gyöngyö­sön, a Mátra Művelődési Központban tartotta meg idei országos bemutatóját — nagy közönségsikertől kísér­ve. G. Molnár Ferenc Felszabadulási trilógia Hódmezővásárhelyről Háromkötetes monográ­fiát állítanak össze és ad­nak közre Hódmezővásár­hely történetéről. Az első kötet elkészült és a város felszabadulásának közelgő 40. évfordulójára jelenik meg. Csaknem egy évtizede Csaknem egy évtizede- zett kutató-gyűjtő munka, neves néprajzosok, helytör­ténészek, irodalom- és mű­vészettörténészek bevonásá­val. A nagyszabású város­történeti trilógián mintegy száötvenen munkálkodnak. Az első kötet 780 oldal­ból áll és fotókkal, térké­pekkel. rajzokkal illusztrál­va tartalmazza a város történetét a kezdetektől 1848-ig. Néhány fejezetcím: A város környéke a hon­foglalás korában, A honfog­lalástól a török hódoltságig, A mezőváros fejlődése a tö­rök hódoltság utáni idők­ben, A feudalizmus utolsó évszázada, A tanyavilág születése, A város művelő­déstörténete. Ezen nevei Tiirknténia I Kurbanklics Hidirov: A lényeg Elmentem régi barátom­hoz. Kule üzletvezetőhöz. — Kule. szőnyeg kellene! — Szőnyeg?! — álmélko- dott Kule. — Nehéz ügy... Na jó, ha szerzek neked szőnyeget, mi lesz a követ­kező lépésed? — összetekerem. vagy szépen összehajtogatom ... — És aztán? — Beteszem a zsákomba. — Jó, betetted... És az­tán? — Előveszem a pénztár- rámát ... — Na végre. kapiskálod már! És? — Fizetek a pénztárban, a váltamra veszem a zsákot és ... — Lelkiismeretlen, hálát­lan fráter vagy. ha így mész el! — Miért.. — Gondold csak meg, el­feledkeztél a lényegről. Anélkül meg mire menne a kereskedelem? — Ahá, tudom, mire gon­dolsz! A kereskedelem szá­mára az a lényeg. hogy megköszönjem az árut. Meg is fogom ■ köszönni, ha meg­kapom. — Ökör! Tűnj oda, ahon­nan jöttél! ... Meg kellene kérdezni az ismerőseimet, akik Kulénél vettek szőnyeget, hogy szá­mára mi a lényeg.. Ami nél­kül szőnyeget se lehet ven­ni... Berdimuhamed Kulov: Névtelen levél „A Házkezelőség Igazga­tójának — Durdijev AllaXi, Szárnyas utca 28., 12. ajtó alatti lakostól. Névtelen feljelentés ...” Az igazgató ámulva ol­vasta végig a levelet. Aztán elnevette magát és így szólt: — Ipajzán jól adja ez az Allali! Méghogy névtelen le­vél. mikor rajta van az egész nacionáléja ... Aztán hivatta a házkeze- lőség szerelőjét: — Haladéktalanul javítsd meg a vízcsapot az adott cí­men. Aztán hozd ide a la­kás bérlőjét, beszédem van vele. Másfél óra múlva a „név­telen levél” szerzője — egy öszszakállú öreg bácsika — belépett a helyiségbe.----ön lakik a Szárnyas u tca 28-ban? A 12-es lakás­ban? — kérdezte az igazga­tó. — Én. — És önt hívják Allali Durdijevnek? Az öreg bólintott. Az igaz­gató elébe tolta a levelet: — És elismeri, hogy ezt a levelet ön írta? És odabigy- gyesztette a saját kezű alá­írását is? — Természetesen. — Allali-aga, látszik, hogy ön művelt ember. Miféle névtelen levél ez. ha egyszer megadja a pontos címét és a vezeték meg a kereszt­nevét is?! — A lakótársak oktattak ki! — mondta vidáman az öreg. — Már három kér­vényt írtam, hogy csinálják meg a vízcsapomat. de önök még csak válaszra se méltattak. A „névtelen le­vél” viszont segített — rög­tön megcsinálták! Hálásan köszönöm! Meret Gilizsov: Házi feladat — Gyerekek — szólt az óra végén a tanítónő —, is­mételjük el a házi felada­tot. Atajeva! — Anyukámnak ki kell hímeznie a tanító néni ruhá­jának gallérját. — Szabirov. neked mi van feladva? — Apukámnak harisnya­nadrágot kell szereznie a tanító néninek. — Cserkezova, neked? — Ablaküveget kell hoz­nom, amit apukám tud sze­rezni az építezésen. — Csorlijeva! — Apukámnak meg kell javítania a tanító néninél a vízcsapot. — Kicsöngettek! Hazame­hettek. gyerekek. És ne fe­ledkezzetek meg a házi fel­adatról — ellenőrizni fo­gom! Az ashabadi Tokmak (Po­roló) c. szatirikus lapból fordította: Zahemszky László Dr. Bakos József ■■■I

Next

/
Oldalképek
Tartalom