Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-16 / 218. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 16., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Újabb divatszó a láthatáron Hírlapjaink és folyóirataink hasábjain egyre több divatszó jelentkezik, köztük különösen gyakran és feleslegesen olvashatjuk a nyelvi formákat: valós (gondok), behatárolt (problémák), visszafogott (kereslet), beszabályozott (nagyságrend), termékpálya, elvárás, kiváltás, rangos, bérkiáramlás stb. Napjainkban egy újabb divatszó, a hangoltság jut nyelvi szerepekhez. Hogy milyen hangvételű és használati értékű szövegösszefüggésekben, arról ez a példatárunk bizonykodik: „Költészetének egyik, nem jelentéktelen korszakát elé- gikus hangoltság jellemzi” (Élet és Irodalom, 1984. júl. 27.). — „Köztudomású, hogy az Agria Játékszín elsősorban prózai hangoltságú” (Népújság, 1984. aug. 11.).— „Jogos az a hangoltság, amely Gyurkó László olvasatát kialakította” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 17.). — „A nézők hét évszázad távolából is megértették Marco Polo rendkívül szimpatikus és humánus hangoltságú üzenetét” (Népújság, 1984. aug. 22.). — „Az orpheuszi hangoltságot ötvözi a gondolattal” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 24.). Szótárainkban külön szócikkben még nem találkozhatunk a hangoltság szóalakkal, de a szócsalád többi tagjának jelentése és használati értéke segít bennünket abban, hogy a hangoltság szó értelmezését is elvégezhessük. A hangol szó igen változatos értelemköre, illetőleg átvitt értelmű jelentéstartalma közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a hangoltság divatszó napjainkban vállalt nyelvi szerepét megérthessük. Vegyük tehát szemügyre alábbi példatárunkat: Jókedvre hangol, — „Az édes érzések zengő rimelésre hangolták a nyelvét” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 24.). — „Herezeg Ferenc a francia szalonirodalmat áthangolta magyarra” (Üj Írás, 1984. 8. sz.) — „Nem ment könnyen a szükséges pénzügyi alapok és források összehangolása sem” (Népújság, 1984. aug. 8.). „Külön értéke áz előadásnak a ráhangolódás a darab stílusának könnyed eleganciájára” (Kritika, 1984. 7. sz.). — „Szelídre hangoltan vall rossz közérzetekről” (Élet és Irodalom, 1984. aug. 24.). A hangol igealak és tovább képzett formái egyre szélesebb körű nyelvi szerepet vállalnak nyelvhasználatunkban. Erről az is tanúskodik, hogy már a sportnyelvben is fel-feltűnnek: „Miként sikerül lelkileg ráhangolódnunk már az első meccsre” (Népsport, 1984. aug. 12.), A televíziós sport- közvetítés riportere is így fogalmazott: „A versenyző fel akarja magát hangolni erre a versenyre” (1984. aug. 20.). A divatszavak nemcsak kifejezéskészletünk gazdagítását szolgálhatják, hanem a nyelv, a szókincs sze- gényítésének is forrásai. Újabban ritkábban halljuk és olvassuk pl. a csalódás, az elkeseredés, a borúlátás megnevezéseket. Nyelvi szerepüket a lehangoltság szóalak veszi át Éppenígy a hangoltság divatszó feleslegesen vállalja a megegyezés, megfelelés, összhang, összetartás, egybehangzás, egy bevágás, harmónia, egyöntetűség szavak használati értékeinek közvetítését. DRÁGA JEDI! Szupermese — totális hatással Aki szereti a tudományos —fantasztikus filmet, annak maradéktalan élményt nyújt George Lucas és Lawrence Kasdan legújabb filmje, A Jedi visszatér. A Csillagok háborúja és A birodalom visszavág folytatása márpedig arra enged következtetni, széles e hazában mindenki szereti a sci-fit. Hosz- szú sorok kígyóznak a mozipénztárak előtt, s már napokkal előre elkelnek a jegyek. De az ötlet atyja, George Lucas filmjei világszerte kasszasikert hoznak; tény és való, hogy a filmtörténetben még nem volt ilyen méretű vállalkozás. A rendező nyilatkozata szerint, kilenc folytatásra tervezi Luke, Han Solo és Lei történetét. 2000-re fejeződik be majd a kalandos, látványos szuperalkotás, amelynek elkészítésében több nagy amerikai tévétársaság is részt vesz. Az egyes epizódok kivitelezése óriási összegbe kerül, ám ennek többszöröse térül meg. Magam is, bár nem vagyok különösebb rajongója e műfajnak, egyre inkább elbűvölten néztem a Jedit. Míg az első rész, a Csillagok háborúja szokatlannak, A birodalom visszavág kissé unalmasnak tűnt, addig az új folytatás ötletgazdagsága, fordulatos cselekménye csaknem teljes egészében megnyert. No és hozzájárult az is. hogy időközben megszerettük. már jól ismerjük a történetben szereplő alakokat. Ügy is mondhatnánk: a rendező elérte, hogy szívünkhöz nőjenek. A film egyik legnagyobb erénye: legyen bár szó szörnyről, robotról, — valamennyien emberi tulajdonságokkal bírnak. Thiripio-nak, a bádogrobotnak és Artu-nak — aki leginkább egy mosógéphez hasonlítható, — lelke van, és Yoda, aki oly csúf, hogy csak félszemmel mer ránézni az ember, — bölcsessége, jósága miatt, majdnem megsiratható halálakor. A film mindazonáltal a klasszikus meseelemekre épül. A szuperalkotásban, a bolygóközi háborúk során visszaköszönnek a Grimm- testvérek ötletei, máskor mintha a Robin Hoodot nézné az ember. No de a jó és a rossz, a sötét hatalom és az ész, a tiszta érzelem itt is örök harcban áll, s nem kétséges, hogy ki lesz a győztes a film végén. A látvány, a totális hatás lenyűgözi a nézőt. A már- már elképzelhetetlennek tűnő bravúros megoldások a tökéletesen kivitelezett trükkök, az újabbnál újabb ötletek mellett azonban mégis a film humora adja az igazi sikert. Telitalálat az elképzelt bolygón játszódó epizód, a leginkább mackókhoz hasonlítható őslakók bűbájossága. Persze azért a felszabadult nevetés mellett akadnak olyan percek is, amikor a néző inkább „kimosolyogja” a történetet, mert az a vágás majdhogynem bárgyúra sikerült. Végül is mese ez igazából. De jó mese. Pusztán a szórakozás igényével ülhetünk be a moziba, többet ne várjunk. Am a gyerekünket mindenképpen vigyük el. Mikes Márta A romokban heverő házigazdákhoz megérkezik a második Brigitte, akiről még senki sem tudja, hogy tulajdonképpen kicsoda, legkevésbé ő... (Fotó: Kőhidi Imre) ORSZÁGOS BEMUTATÓ llidámság — két őrén őt Akár fanyaloghatnék is. Az ötlet, a szerelmi sokszög, nem túl eredeti, hiszen hozzá hasonlóból készült vígjátékot nemrég láthattunk. De amit kezdett ezzel az alapgondolattal a szerző, a francia Marc Camoletti, arra elismerően kell rábólintanunk. A kétrészes játék címe nem túlságosan sziporkázó. Így hangzik: Boldog születésnapot. A történet francia környezetben bonyolódik. Akárha megeshetne nálunk is, bár ehhez a mi társadalmi közegünk eléggé más, eléggé tartózkodó. Az is eszünkbe juthat az előadás után, hogy tulajdonképpen afféle tévedések vígjátékát szórakoztunk végig. Ennek egyik-másik fordulata ugyan semmiféle meglepetést nem keltett a nézőben, mert nem volt nehéz kiszámítani, mi következik majd az adott szituációból. De nincs is szándékomban a szerzőt és a darabját értékelni, sokkal inkább a Népszínházról, annak szereplőgárdájáról és magáról az előadásról mondanék néhány megjegyzést el. Mindenekelőtt: mintha az új évad a felfrissülés tényét is jelezné. Soha ilyen jókedvűen, felszabadultan nem játszottak még a színészek, mint ezen az estén. Miután minden korábbi előadásukat láttam, megkockáztathatom ezt a kijelentést. Hadd fűzzem hozzá: vonatkozik ez a rendezésre, a díszletekre is, csupán a jelmezek színvonala volt mindig ízléses. Gyürki István nevére azelőtt is fel kellett figyelnem. Mostani teljesítménye is megerősítette a korábbi véleményem: jó színész, érzi és visszaadja a vígjátéki atmoszférát, nagyon ügyelve arra hogy ne játssza túl a figurát. Most Bemard. a férj szerepében lépett" színpadra. Jó partnere volt Kőhalmi Attila, aki barátjaként hódította el tőle a feleségét, Jacquelinet. öt F on Gabi személyesítette meg többször jól illeszkedve a többiekhez időnként azonban fáradtan, nem találva el az alaphangot. Két azonos nevű női szereplőre is szüksége volt a szerzőnek, hogy jól megkeverhesse a „kártyákat”. Brigitte névre hallgatott tehát Bökönyi Laura és Réti Szilvia is. Mindketten újabb lendületet adtak a szipor- kázásnak amely jól szerkesztett tűzijátékként villogott az egész előadás alatt. A rendező, Meczner János munkáját az dicséri, hogy egyenletes teljesítményre sarkallta a színészeket. Atmoszférát teremtett már az első jelenetben, és ezt meg is őrizte mindvégig. A Népszínház Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban tartotta meg idei országos bemutatóját — nagy közönségsikertől kísérve. G. Molnár Ferenc Felszabadulási trilógia Hódmezővásárhelyről Háromkötetes monográfiát állítanak össze és adnak közre Hódmezővásárhely történetéről. Az első kötet elkészült és a város felszabadulásának közelgő 40. évfordulójára jelenik meg. Csaknem egy évtizede Csaknem egy évtizede- zett kutató-gyűjtő munka, neves néprajzosok, helytörténészek, irodalom- és művészettörténészek bevonásával. A nagyszabású várostörténeti trilógián mintegy száötvenen munkálkodnak. Az első kötet 780 oldalból áll és fotókkal, térképekkel. rajzokkal illusztrálva tartalmazza a város történetét a kezdetektől 1848-ig. Néhány fejezetcím: A város környéke a honfoglalás korában, A honfoglalástól a török hódoltságig, A mezőváros fejlődése a török hódoltság utáni időkben, A feudalizmus utolsó évszázada, A tanyavilág születése, A város művelődéstörténete. Ezen nevei Tiirknténia I Kurbanklics Hidirov: A lényeg Elmentem régi barátomhoz. Kule üzletvezetőhöz. — Kule. szőnyeg kellene! — Szőnyeg?! — álmélko- dott Kule. — Nehéz ügy... Na jó, ha szerzek neked szőnyeget, mi lesz a következő lépésed? — összetekerem. vagy szépen összehajtogatom ... — És aztán? — Beteszem a zsákomba. — Jó, betetted... És aztán? — Előveszem a pénztár- rámát ... — Na végre. kapiskálod már! És? — Fizetek a pénztárban, a váltamra veszem a zsákot és ... — Lelkiismeretlen, hálátlan fráter vagy. ha így mész el! — Miért.. — Gondold csak meg, elfeledkeztél a lényegről. Anélkül meg mire menne a kereskedelem? — Ahá, tudom, mire gondolsz! A kereskedelem számára az a lényeg. hogy megköszönjem az árut. Meg is fogom ■ köszönni, ha megkapom. — Ökör! Tűnj oda, ahonnan jöttél! ... Meg kellene kérdezni az ismerőseimet, akik Kulénél vettek szőnyeget, hogy számára mi a lényeg.. Ami nélkül szőnyeget se lehet venni... Berdimuhamed Kulov: Névtelen levél „A Házkezelőség Igazgatójának — Durdijev AllaXi, Szárnyas utca 28., 12. ajtó alatti lakostól. Névtelen feljelentés ...” Az igazgató ámulva olvasta végig a levelet. Aztán elnevette magát és így szólt: — Ipajzán jól adja ez az Allali! Méghogy névtelen levél. mikor rajta van az egész nacionáléja ... Aztán hivatta a házkeze- lőség szerelőjét: — Haladéktalanul javítsd meg a vízcsapot az adott címen. Aztán hozd ide a lakás bérlőjét, beszédem van vele. Másfél óra múlva a „névtelen levél” szerzője — egy öszszakállú öreg bácsika — belépett a helyiségbe.----ön lakik a Szárnyas u tca 28-ban? A 12-es lakásban? — kérdezte az igazgató. — Én. — És önt hívják Allali Durdijevnek? Az öreg bólintott. Az igazgató elébe tolta a levelet: — És elismeri, hogy ezt a levelet ön írta? És odabigy- gyesztette a saját kezű aláírását is? — Természetesen. — Allali-aga, látszik, hogy ön művelt ember. Miféle névtelen levél ez. ha egyszer megadja a pontos címét és a vezeték meg a keresztnevét is?! — A lakótársak oktattak ki! — mondta vidáman az öreg. — Már három kérvényt írtam, hogy csinálják meg a vízcsapomat. de önök még csak válaszra se méltattak. A „névtelen levél” viszont segített — rögtön megcsinálták! Hálásan köszönöm! Meret Gilizsov: Házi feladat — Gyerekek — szólt az óra végén a tanítónő —, ismételjük el a házi feladatot. Atajeva! — Anyukámnak ki kell hímeznie a tanító néni ruhájának gallérját. — Szabirov. neked mi van feladva? — Apukámnak harisnyanadrágot kell szereznie a tanító néninek. — Cserkezova, neked? — Ablaküveget kell hoznom, amit apukám tud szerezni az építezésen. — Csorlijeva! — Apukámnak meg kell javítania a tanító néninél a vízcsapot. — Kicsöngettek! Hazamehettek. gyerekek. És ne feledkezzetek meg a házi feladatról — ellenőrizni fogom! Az ashabadi Tokmak (Poroló) c. szatirikus lapból fordította: Zahemszky László Dr. Bakos József ■■■I
