Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 14., péntek ~|||gFT|| 1. KÖRNYEZETVÉDELEM A HÚSIPARBAN ,/Aegcsontosodott“ gondok... Hosszú évek óta gondos­kodik szőkébb hazánk zök­kenőmentes húsellátásáról a Heves megyei, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A több mint ezer embert foglalkoz­tató gyöngyösi nagyüzemben naponta mintegy 45-féle termék készül. Kevesen tudják azonban, hogy az íz­letes kolbászairól, sonkáiról és egyéb finomságairól híres húsgyár közvetlen környeze­tének egyik legnagyobb szennyezője. A 3-as számú műút felől érkezőt a Szur­dokpart 1. szám alatti vágó­híd közelében gyakran orr­facsaró bűz fogadja. Ám ez csak az egyik. a laikusok által is érzékelhe­tő kellemetlen jelenségek ■közül. A táj- és környezet- védelmi szempontból van­nak ennél sokkal veszélye­sebb. súlyosabb ártalmak is. A Heves megyei Tanács ■környezet- és tájvédelmi bi­zottságának legutóbbi, hely­színen tartott ülésén, töb­bek között a nagyüzemi hússzék tevékenységével ösz- szefüggő feladatokat és gondokat vizsgálták. Molnár Gábor igazgató tájékoztatójában őszintén szólt azokról az intézkedé­sekről, amelyekkel már ed­dig is csökkenteni kívánták nehézségeiket. Kifejtette, hogy a vágóhídi és húsfel­dolgozási munka folyamán a környezetre veszélyes hul­ladéknak számít a zsír, csont, faggyú, bőr és vér. Mind­ezek gyorsan bomlő, szer­ves anyagok. A tapasztalatok szerint a levegőt leginkább a konténerekben tárolt, bomlásnak induló csontok szennyezik. Ám a kellemet­len szagot a jelenlegi feltéte­lek mellett nem tudják meg­szüntetni, ugyanis nem al­kalmazhatnak vegyszeres ke­zelést. mivel a Kőbányai Gyógyszergyár úgy nem venné át tőlük. Nem tud­nák felhasználni csontliszt előállítására. A gondok enyhítése érdekében a szőrt, szaruanyagot az NSZK-ba és Ausztriába exportálják. Kedvezőbb a helyzet az ipari bél tárolása terén. Zárt csővezetékeken keresz­tül jut el a gyűjtőtartályok­ba. Értékes biológiai alap­anyagnak számít —. ezért a gyógyszeriparban hasznosít­ják. A „csatornahálózatba bekerült faggyút és zsírt” zsírfogó aknák segítségével tartják vissza. Eddig lehető­ségeik szerint igyekeztek az egyre szigorúbbá váló kör­nyezetvédelmi előírásokat betartani. A nem értékesít­hető hulladékanyagokat szer­ződésük alapján a Heves megyei Településtisztasági Vállalat elszállítja. Ám amíg telepükön áll. veszé­lyes az élővilágra. Több al­kalommal fizettek szenny­vízbírságot is. A levegő tisztaságának megóvása ér­dekében két évvel ezelőtt 25 méter magas kazánkéményt építtettek. Beszámolójának végén az igazgató szólt további ter­veikről : — Tizenhárom millió fo­rintos beruházással épülő új szarvasmarha vágóhíd ko­moly segítséget jelent majd A biztató jövő: épül az új vágóhíd A tanácskozás résztvevői (Fotó: Szabó Sándor) a környezetvédelemben is. A tőkés importból szárma­zó berendezések lehetőséget nyújtanak a vízminőség vé­delmére. Űj szenny- és csa­padékvíz-elvezető csatornát alakítunk ki, s a rendelet­ben előírtaknak megfelelően még számos új zsírfogó ak­nát telepítünk. Gondjaink enyhítésére pályázatban fordultunk az Országos Víz­ügyi Hivatalhoz, hogy lehe­tősége szerint támogasson minket. A jövőben a szeny- nyezö anyagok zárt rendsze­rű továbbítását is meg kí­vánjuk oldani. Természetesen a részt ve­vő szakembereket elsősor­ban az érdekelte, hogy mi­kor tesz eleget a vállalat a környezetvédelmi előírások­nak? Sajnos erre vonatkozó pontos időpontot nem tu­dunk — mondotta referátu­mában a váll|alat vezetője. Sokan úgy vélik különös­képp a megdrágult húsárak miatt, hogy ez az ágazat korlátlan anyagi lehetősé­gekkel bír. A valóságban nem így van. A jelenlegi gazdasági szabályozók alap­ján évi nyereségünk 0,5 és ,2 százalék között mozog. A huszonöt évvel ezelőtt kor­szerű üzemnek számító vá­góhíd ma már elavult. Ak­koriban napi 300—350 állat vágására tervezték. Nap­jainkban 1300—1400 sertést dolgozunk föl. Tudom, hogy az OKTH lég- és vízszeny- nyezési kutatásokat is vég­zett. Sajnos a vállalaton be­lül' nem kielégítő a szenny­vízkezelés sem. A tröszt a fejlesztési alapot minden évben más és más üzemegy­ség között osztja fel. Vilá­gosan kell látnunk azt is, hogy igen drága és valuta- igényes eszközökkel dolgo­zunk. Az új marha vágóhíd építése réldául 30 millió forint értékű konvertibilis valutát igényel. Ám. ahogy a mondás tartja „hajózni hell" ennek értelmében mi nem állhatunk le a vágások­kal. Ám tisztában vagyunk azzal is, hogy a táj és a környezet védelme jövőnk szempontjából fontos. Ezért szeretnénk új megoldásaink érdekében a környezetvédel­mi alapból is támogatást nyerni. Már csak azért is, hogy a jelen problémái ne legyenek a jövő megcsonto- sodott gondjai, — mondta végezetül az igazgató. Soós Tamás Még közvetlenebb segítséget adni a politikai, gazdasági munkához Interjú Béta Alberttal, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetőjével Ma kapják bizonyítványaikat a MLEE szakosító és speciális tagozatain legutóbb végzett hallgatók Egerben. Ennek kapc sán, s abból az alkalomból, hogy az ősz már hagyományosan nyitány a politikai iskolákon is, Bóta Alberttól, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetőjétől kértünk interjút az intézmény munkájáról, eredményeiről és törekvéseiről a Népújság számára. — Hogyan értékeli az elmúlt oktatási évet, há­nyán szereztek bizonyít­ványt, mennyien tettek vizsgát, s milyen ered­ménnyel ? — A káderek képzési és továbbképzési tervének meg­felelően alakult a hallgatók összetétele. Elsősorban azok tanultak, akiknek a munka­körük ellátásához indokolt a felső-, illetve a közép­fokú politikai végzettség megszerzése. A felsőbb párt­szervek döntése értelmében tovább növekedett a tovább­képzésben részt vevők ará­nya. Ma már elmondható, hogy az intézményben tanu­lók több mint a fele tovább­képző tanfolyamokon bőví­ti ismereteit. — Arról is számot adha­tunk, hogy nagyobb szám­ban látogatják a foglalko­zásokat azok, akik helyi pártoktatásban — propagan­dista munkát végeznek, de szívesebben látnánk közü­lük még többet is. Nőtt a fiatalok, a KISZ- és szak- szervezeti aktivisták aránya is. több munkás tanul a különböző tagozatokon. S elégedettek lehetünk a nők részvételével is, hiszen az ál­talános tagozaton 29, a sza­kosítón 21, a speciális kur­zuson 32 százalékos az arányuk. összesen 954 hallgató tett vizsgát és elégedettek lehe­tünk az eredményeikkel, mert 3,7—4,7 az osztályok átlaga, az össztanfolyamé pedig 4,2. — Milyen a mostani be­iskolázás, az érdeklődés? — Az elmúlt héten az ál­talános tagozaton és a bent­lakásos pártiskolán, a héten pedig a szokosító és a spe­ciális tanfolyamokon kezdő­dött el az oktatás, összesen 1823 hallgatóval. Bár a be­iskolázottak többsége most is a terv szerint kezdte meg tanulmányait, évről évre növekszik az egyéni érdek­lődők száma is, mégsem va­gyunk elégedettek a jelen­legi tapasztalatokkal. A na­gyon fontos, az élet által indokolt, illetve igényelt tanfolyamokra kevés hall­gatót küldtek a pártszervek. Hadd említsem meg példá­ul, hogy A magyar munkás- mozgalom fő kérdései, A nemzetközi politika kérdé­sei, A pártélet-politikai ve­zetés, vagy A pártoktatás pedagógiai kérdései c. spe­ciális kurzusokra több hall­gatót vártunk. S remélem, hogy a jövő évi beiskolázás előkészítésére nagyobb gon­dot fordítanak mindenütt. — Változott-e az 1984 85-ös tanévre az intéz­mény ajánlata? Milyen képzési formákban vesz­nek részt a hallgatók, mi az újdonság a te­matikában? — Jelentősen bővült aján. latunk az elmúlt évihez ké­pest. A központi tematikát használó foglalkozások mel­lett nőtt a megyei tanfolya­mok száma, különösen a speciális tagozatokon. Ilye­nek például az agrárpolitika, a gazdasági propaganda pe­dagógiai és módszertani, a termelés és a gazdálkodás vállalati kérdései, a belke­reskedelem, az üzem- és munkaszervezés témaköre, az Agitátor, az Ifjúságpoli­tika stb. című tanfolyamok. Ugyanekkor fontos feladat­nak tekintjük a XIII. párt- kongresszus határozatainak megértetését, s a végrehaj­tásukra való mozgósítást, illetve felszabadulásunk 40. évfordulója méltó megün­neplésének előkészítését. Szeretnénk még közvetle­nebb segítséget adni a po­litikai, gazdasági munká­hoz, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejleszté­séhez, hozzájárulni a ter­melés és gazdálkodás haté­konyságának növeléséhez, a korszerű munkaszervezés módszereinek a gyakorlat­ban történő hasznosításához. — Folytatódlk-e az idén az egészséges „nyitás”? — Természetesen. Az idén is megrendezzük az idősze­rű ideológiai kérdések elő­adás-sorozatát, ahová a pro­pagandistákon kívül minden érdeklődőt szívesen várunk. Az egyes előadásokat, s az előadók neveit c Népújsá­gon keresztül előre jelezzük, hogy az érdeklődők igénye­ik szerint vehessenek részt rendezvényeinken. Ismét ter­vezzük, hogy tanszékeink egy-egy elméleti kérdés vi­tájára már intézmények, szervek dolgozóit, pedagógu­sait meghívják. — Az idei tanévben le­hetőséget teremtünk a párt-, szakszervezeti és KISZ-pro- pagandistáknak a levelező tanfolyamon való részvéte­lére is, havonta egy-egy egész napos foglalkozással (előadás, konzultáció, vita, gyakorlati munka). További tervünk, hogy „Vezetők akadémiáját" szervezünk a legfontosabb, az embereket mostanában leginkább fog­lalkoztató politikai, ideoló­giai, gazdasági kérdésekből. Orientáló, felvilágosító, el­igazító, meggyőző munkát akarunk. — Javultak-e az okta­tás személyi és tárgyi feltételei? — Örömmel mondhatom, hogy meglevő gondjaink el­lenére is fejlődésről beszél­hetek. Ma már korszerű esz­közökkel rendelkezünk mi is. Videotechnikát használ­hatunk, s reméljük, hogy video-lánc kiépítésére is sor kerülhet. A KISZ Heves megyei Bizottsága Oktatási Központjának berendezése is segíti az intézményben folyó oktató-nevelő munkát. — Gondunk, hogy az okta­tás sajnos, még mindig több helyre decentralizált a megyében, s így az előadók kiutazása, a szükséges tech­nika eljuttatása ma sem a „legolajozottabban” törté­nik. Ám ezt a problémát is igyekszünk megoldani. — A korábban, esetleg az utolsó évben végzet­tek közül sikerült-e biz­tosítani az utánpótlást a politikai oktatáshoz? »— A pártalapszervezetek a politikai oktatáshoz mindig a nálunk végzett hallgatók közül választanak, hiszen egyik alapvető feladatunk a helyi pártoktatás propagan­distáinak képzése és tovább­képzése. Ugyanez mondható el a káderképzés propa­gandistáinak kiválasztásá­ról is. Elsősorban a Politi­kai Főiskolán, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen, vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, s a politikai munká­ban már tapasztalatot szer­zett egyének körében válo­gatjuk tanárainkat. S évek óta gyakorlat az is, hogy o szakosító tagozatról kikerült legjobb hallgatókat is be­vonjuk az oktatásba. így a korábbi években kapcsoló­dott be munkánkba Angeli József, Tóth Árpád, Z sir ka László, Jurányi János, vagy Budai Sándor. A most vég­zettek közül először vesz részt a tanári kar munkájá­ban Pádár Dénesné, Sasi Károlyné, Gyuricza István­ná és Berta István. Előadá­sokat, egyéb foglalkozásokat pedig — mint óraadók — többen is tartanak volt hall­gatóinkból. — Befejezésül megjegy­zem még, hogy munkatár­saim lelkiismeretesen fel­készültek a tanév feladatai­nak jó és eredményes vég­rehajtására. Meggyőződé­sem, hogy az 1984/85-ös tan­év ránk váró tennivalóit is eredményesen végrehajtjuk. — Köszönjük az interjút. Gyónj Gyula Vtllalkizni - Helyén lil is A SZÖVTERV (Szövetke­zeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat) eg­ri irodája, több mint más­fél évtizedes múltra tekint vissza, munkájukról mégis keveset tudunk. Pedig me- gyeszerte sokan vették és veszik igénybe szolgáltatá­saikat Elsőrendű feladatuk az áfészek, takarékszövetke­zetek, lakásszövetkezetek beruházásainak megterve­zése. Emellett jelentős sze­repet vállalnak az építke­zéseknél is. Fő profiljuk a kereskedelmi és vendéglátó ipari épületek terveinek el­készítése. Többek között az ő elképzeléseik alapján épült fel a hevesi takarék- szövetkezet, a parádi ABC- áruház és egy vendéglő Kékestetőn. A magánlakások kivite­lezésénél igyekeznek olyan új szerkezeti elemeket fel­használni, amelyek csökken­tik a költségeket. Arra is törekszenek, hogy a leen­dő lakástulajdonosokat be­vonják az építkezésekbe, mert ez is olcsóbbá teszi az új otthonokat. Napjaink­ban a beruházások erőteljes mérséklődésével egyre in­kább a felújítások és bő­vítések kerültek előtérbe. Gondot jelent a SZÖV- TERV-nek az is, hogy a jelenlegi pénzügyi szabályo­zók mellett képtelenek fel­venni a versenyt a gmk- kal. A nehézségeken úgy próbálnak úrrá lenni, hogy a szövetkezeti megrendelé­sek mellett más vállalatok számára is végeznek mun­kát. A megbízásokért a me­gyén túlra is elmennek. Példa erre. hogy Tiszafü­red környékén jó néhány be­ruházás az ő nevükhöz fű­ződik. Munkájuk minőségé­ről csak annyit: kilenc éve nem volt peres ügyük. Mint azt Gömöri József irodavezető elmondta, a jö­vőben is nagy feladatok előtt állnak. Hatvanban mintegy 300 négyzetméter alapterületű szolgáltatóház létesül majd, és készülnek a füzesabonyi piac tervei is. Közreműködésükkel való­sul meg többek között Egerben a vízműtelep gáz­zal való ellátása. A ME- SZöV-vel és az áfészekkel közösen, egész Heves me­gyében felmérik, majd pe­dig felújítják az 1500 la­kosúnál kisebb községek re­konstrukcióra szoruló üzle­teit és vendéglátó helyisé­geit. Olcsóbb útépítés — számítógéppel Az UVATERV egyre szé­lesebb körben alkalmazza a számítástechnikai módsze­reket, melyek segítségével jelentős időt, anyagot és energiát, s így pénzt lehet megtakarítani a kivitelezés­ben. A számítógép alkalmazá­sának egyik legfontosabb te­rülete a mérnöki munka, a tervezés automatizálása. Egyelőre főként a közleke­déstervezésben, a geodéziá­ban, az úttervezésben, a vasúttervezésben, valamint a metró- és hídtervezésben ve­szik igénybe a számítógépet az UVATERV szakemberei. Az automatizált mérnöki tervezés során a gép tároló- egysége gyűjti az adatokat, a tervezéshez szükséges szá­mításokat szintén a számító­gép végzi, a hozzácsatolt rajzgép pedig a számítások alapján elkészíti a tervraj­zot. A rajzgép igen termé­keny: 40 rajzolót képes he­lyettesíteni, s az általa ké­szített rajzok és feliratok egyenletesek, kiváló minő­ségűek. Az exportra végzett tervezés során a gép alkal­mas arra is, hogy a kívánt nyelven és szabványok sze­rint készítse el a terveket és a feliratokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom