Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
NÉPÚJSÁG, 1984 .augusztus 11., szombat Augusztus 25-től szeptember 5-ig: Zenés színházi nyár Hatvanban Üj, s minden bizonnyal hagyományteremtő vállalkozást indít útjára a Hatvani Galéria, amikor augusztus 25-től szeptember 5-ig a városi nyári színházba invitálja a zenés műtajok kedvelőit. Oldal-összeállításunkban az ígéretes programsorozatról közlünk hasznosítható tájékoztató jellegű információt. Az igényes szórakoztatás jegyében Gödöllői Lajos, dési Minisztérium osztályának vezetője: — Évek óta figyelemmel kísérem a galéria dicséretes, kezdeményezéseit. A változatos ajánlatlista alapvető erényének a komplexitást tartom, azt hogy ízelítőt adnak a művészetágak értékeiből, azt, hogy széles rétegeket nyernek meg a nemes ügy számára.. Valaha — a Vasas Művészegyüttes igazgatójaként — magam is próbálkoztam effélével, így aztán személyesen is drukkoltam sikereikért. A zenés színházi találkozó önmagában véve nem újszerű valami, ilyesmit másutt is rendeztek, az viszont unikum, ahogy ezt a többletet beágyazták közművelődési haditervünk egészébe, amelynek tiszteletre méltó célja az, hogy az igazi kultúrát közkinccsé tegyék. Egyszer sem megalkudva, mindig tartva a szintet. Lövei Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője: — A megyei tanács példamutató erőpróbának minősíti azt, hogy Hatvanban is szabadtéri játékokat indítanak. Érthető, hiszen — az effajta buzgalom révén értő közönség nevelődik nemcsak itt, hanem a megyehatár közelében fekvő községekben is. Az sem mellékes, hogy a szervezők tulajdonképpen házhoz viszik a kultúrát. Amit tesznek, hiánypótló jellegű. Igaz, di- városi előadásokra hirde- városi előadásokra hirde tett autóbuszutak, de nem helyettesíthetik ezt a zászlóbontást. Egyébként ilyen profilú ajánlat nincs szű- kebb hazánkban. Köztudomású, hogy az Agria Játékszín elsősorban prózai hangoltságú, így aztán új színfoltot hoz a nekibuzdulás. Abban is bízunk, hogy az így verbuválódott nagy létszámú közönség egy része felkeresi majd Thália év végéig feltétlenül megnyíló újjávarázsolt, önálló egri otthonát. Hadd jegyezzem meg, hogy osztályunk nagyra értékeli a városi párt- és állami vezetés segítségét, s a galériavezető tettvágyát, áldozatkészségét, a társadalmi összefogás jelentőségét. Meggyőződésem az, hogy ez a hiánytalan egyetértés, összhang aranyfedezete a későbbi sikernek. Magi István, a debreceni Csokonai Színház ügyvezető igazgatója: — örültünk annak, hogy megkerestek bennünket, hogy kérték, igényelték részvételünket. Mindjárt fantáziát láttunk az ötletben, ugyanis arra törekszünk, .hogy az általunk tolmácsolt, a valóban gonddal kiválasztott és bemutatott darabokat minél szélesebb körben megkedveltessük. A Zagyva-parti város és környéke számunkra „szűz” terület, így hát — azt hiszem ezt hangsúlyoznom sem kell — izgatottan készülünk a fellépésre. Határozottan állítom, hogy komolyan vesszük a próbatételt, és száműzünk minden hakni jellegű mozzanatot. Annál is inkább, mert úgy érezzük, hogy tradíció születik, olyan fórum formálódik, ahol az igényesség a meghatározó, s ebben a nemes versengésben mi se óhajtunk lemaradni. Az elkövetkező években természetesen bővítjük a repertoárt, és prózai művekkel is pódiumra lépünk. Remélve, hogy a jövőben is postázzák a meghívást. Miszlay István, a Népszínház direktora: — Az elképzelést rögvest gyümölcsözőnek éreztem. Többek között azért, mert igen sok jót hallottam a jónevű képzőművészeti intézmény országos hírű akcióiról. Értékelésem szerint ez az újabb lépés feltétlenül beváltja a hozzá fűzött reményeket. Olyat nyújt a helybelieknek, amelyben korábban aligha volt részük. Alaposan tájékozódtam, megértettem a nehézségeket, s munkatársaimmal együtt — lehetőségeimhez mérten — felkaroltam a vállalkozást. Társulatunk műszaki vezetője és főmérnöke Hatvanba utazott, hogy segítse az elfogadható szín- pádtechnikai feltételek megteremtését. Mi egyik legsikeresebb produkciónkat Az ezred lányát, ezt a populáris vígoperát visszük Hatvanba, kellemes, tartalmas esti időtöltést ajánlva azoknak, akik szeretik az ötletes, a szellemes, a színvonalas muzsikát. Nagy László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója: — Mi tagadás: meglepett a jelentkezés, a sajátos igény. Akkor is, ha követésre méltónak tartottam a galéria valamennyi ötletét. Ebben nincs semmi különös, ugyanis régebben hosszú eszteedőkön át foglalkoztam népműveléssel. Ez a mostani nyitás kétségkívül nagyszabású továbblépés, annak a jele, hogy bővítik a kört, s ezrek számára kínálnak maradandó élményeket. A felkérésnek szívesen teszünk eleget, mert az ilyen és az ehhez hasonló elképzelések megértést, felkarolást érdemelnek. Épp ezért hiszek abban, hogy a rajt eredményekben bővelkedő folytatás nyitánya lesz. Ebből nem akarunk kimaradni, azaz visszatérünk nemcsak jövőre, hanem a későbbi esztendőkben is. Moldvay Győző, galériavezető : — Nálunk a szabadtéri színpadon kívül nincs hol színházasdit csinálni. És bár elég kockázatos a zenés műfaj legjobb teljesítményeinek felvonultatása, sokba kerül a nagy társulatok fogadása, én úgy gondoltam: ez a fajta koncepció itt és a környéken méltánylásra talál, de értékelik törekvésünket a magyar színházak is. Mennyire volt érdemes bizakodnom? Két héttel az ünnepi nyitás előtt szinte minden bérlet elkelt. Jó idő esetén pedig szép számmal jönnek majd pénztárainkhoz a napi jegyekért is, amelyeket csak az adott produkció délutánján árusítunk. A városi tanács elsősorban a népkerti színpad felújítási költségeinek előteremtésével segítette az ügyet. Erkölcsi súlyával, tekintélyével hasonlóképpen a vállalkozás hasznára szolgált a városi pártbizottság, amely nem csupán elvben fogadta el kezdeményezésünket, hanem az alapszervezeteken keresztül értékes propagandamunkával is tá. mogatott bennünket. Voltak ' és vannak egyszemélyes „szervező irodáink” is, mint például Zagyvaszántón, ahol a termelőszövetkezet egyik szocialista brigádvezetője Krecsák György- né három tucatnyi bérletet értékesített munkatársai körében. Ami a . lényeg mindezek mögött: jót kínálni, ajánlani az embereknek. Akkor nem maradhat el a siker. Ha pedig ez bekövetkezik, léphetünk tovább, nézhetünk előre, az 1986-os Színháztörténeti kiállítás Kelemen Kristóf szobraival Az első „hatvani zenés „színházi nyár” eseményeihez stílusosan kapcsolódik a Galéria soron következő kiállítása is, amely dr. Cenner Mihály rendezésében a magyar színjátszás történetét tükrözteti a felszabadulástól napjainkig. A tablók fotóin, régebbi és újabb nyomtatványain, a színlapokon, műsorrendeken természetesen találkoznak a látogatók az éppen ezekben a napokban, hetekben Hatvanban vendégszereplő színházak — Debrecen, Szeged, Budapest, Békéscsaba — múltjának emlékeivel is. Ami pedig még tartalmasabbá, látványosabbá teszi ezt a szemlét: Kelemen Kristóf két tucatnyi szoborportréja, amelyeket művészeti életünk, színjátszásunk kiválóságairól mintázott. A tárlatmegnyitóra augusztus 25-én, szombaton, este fél 7 órakor kerül sor a galéria emeleti termében, és nyitó beszédet Szokodi Ferenc, az MSZMP Hatvan városi bizottságának első titkára mond. Felvételünk az erdélyi származású szobrászművészt mutatja be. esztendőre, meg a soron következőkbe. Nem titkolt szándékunk ugyanis, hogy a Hatvani Galéria és Játékszín az idei vállalkozásból hagyományt teremt, nyárvégeken városunk szabadtéri színpadán vonultatja fel egy-egy évad legjobb darabjait, az operától az operettig, a táncjátéktól a zenés vígjátékig. Végezetül . egy személyes motívum: mindezt nem először csinálom, szülővárosomban ifjoncként két évig álltam egy társulat élén. Van tehát ilyen téren is némi tapasztalatom. Persze a „vizsga” hátravan. Az oldalt írta és összeállította: Pécsi István Arán yfácán-díjak Az első „hatvani zenés színházi nyár” alkalmával ítéli oda a Lövei Gyula megyei művelődési osztályvezető elnökletével működő zsűri a Hatvani Konzervgyár által felajánlott Aranyfácán-díjakat a legjobb színházi produkciónak, a legjobb színészi alakításnak, illetve a legjobb rendezői munkának. Mindhárom ólomkristály serleg Szakács Miklós parádi iparművész alkotása. A rájuk kerülő aranyfácán emblémák művészi kivitelezője pedig Dévényi János SZOT-díjas ötvös lesz. Vélemények a kínálatról a Művelőszínházi Műsorrend Szegedi Nemzeti Színház: Augusztus 25-én, szombaton este 8 órakor ABRAHAM PÁL: BÁL A SAVOYBAN Revüoperett 3 felvonásban Rendező: Angyal Mária Vezényel: Várady Zoltán Szereposztás: Henry de Faublas márki — Madeleine, a felesége------D aisy Parker--------------------Musztafa bej--------------------La Tangolita, brazil táncosnő Celestin Fourmint, ügyvéd — Pomerol főpincér---------------A rchibald, komornyik------R ené---------------------------------M aurice-------------------------— L ili---------------------------------P aulette-----------------------------Bébé, komorna--------------------Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, zenekara, tánckara. Díszlet- és jelmeztervező: Ék Erzsébet Koreográfus: Pethő László Debreceni Csokonai Színház: Augusztus 31-én, pénteken este 8 óraikor ERKEL FERENC: BÁNK BÁN Opera 3 felvonásban Vezényel: Tarnay György Rendező: Kertész Gyula, Erkel-díjas érdemes Csizmadia László Törölk Vera Kelemen Márta Bácskai János Harmath Andrea Ragó Iván Herczeg Zsolt Marosi Károly Fekete Imre Rácz Imre Vajda Julianna Fehér Julianna Rónay Beáta Szereposztás: II. Endre, magyar király — Gertrud, királyné-----------Ottó, merániai herceg, Gertrud öccse —----------B ánk bán, Magyarország nagyura ------------------------M elinda, a felesége-----------Tiborc, paraszt--------------------Petur bán, bihari főispán — Biberach, kóbor lovag------U dvarmester-------------------T iszt---------------------------------U dvarhölgyek, udvaroncok, békétlenék, katonák, szerzetesek, parasztok Díszlettervező: Fehér Miklós érdemes művész. Jelmeztervező: Greguss Ildikó. Közreműködik a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház és a Járműjavító Vállalat énekkara, a Csokonai Színház balettkara. Békéscsabai Jókai Színház: Szeptember 5-én, szerdán este 8 órakor EISEMANN—BARÓTI: BÁSTYASÉTÁNY 77’ művész Kertész Tamás Tas Ildikó Kecskés Sándor Horváth József Hegyes Gabriella Martin János Gyapjas Tibor Tréfás György Liszt-díjas, érdemes művész Virágh József Vasváry Géza Vezényel Operett Meskó Sándor 3 Szereposztás: Török István--------------------Anna, a leánya---------------B enedek Péter —---------------H ajdú Tini------------------------D oma Rudi------------------------E lvira-----------------------------S asek -----------------------------P atkó — ------------------------B özsi, a csillagász---------------Ö dön, a régész--------------------Díszlettervező: Nagy Sándor Koreográfus: felvonásban Rendező: Mlhályfi Sándor Gálfi László, Jászai-díjas Kővári Judit Tomanek Gábor Szabó Zsuzsa Hodu József Dénes Piroska Jászai-díjas Széplaky Endre Csiszár Nándor Andódy Olga Jancsik Ferenc Jelmeztervező: Wieber Mariann Felkai Eszter Népszínház Operatársulata: Augusztus 29-én, szerdán este 8 órakor DONIZETTI: AZ EZRED LÁNYA Vígopera Vezényel: László Endre Szereposztás: Mari, az ezred lánya — — Simon Rodogune őrmester — A márkinő------------------------O rtensio, hoppmester----------T onio, parasztfiú---------------D andini gróf--------------------A grófnő----------------— — K áplár-----------------------------J egyző -----------------------------Társalkodónő--------------------Teresa-----------------------------A dina-----------------------------L ucia, komorna — ----------O roszlán--------------------„■— C zibere-------—------------- — N yámnyila------------------------S zólótáncos--------------------Díszlettervező: Makai Péter Közreműködik a Népszínház Bp. Józsefvárosi Színház: két részben Rendező: Kertész László érdemes művész Bakonyi Ilona Jánosi Péter Bihari Tóth Zsuzsa Bordás Dezső Hegedűs József Németh József Szatmári Olga Nagy János Iván József Németh Hajnal Sass Júlia Igaz Tünde Kubicza Zsuzsa Viznyiczky János Gara István Oláh Sándor Bognár Éva Jelmezterv: Rimanóczy Yvonne ének-, zene- és tánckara Szeptember 2-án, vasárnap este 8 órakor EISEMANN—SZILÁGYI: ÉN ÉS A KISÖCSÉM Zenés vígjáték Zenei vezető: Elekes Ágnes Szereposztás: Kelemen Kató — — ----------V adász Frici-------------------A ndersen —-------— — — Z olestyák------------------------Dr. Sas-----------------------------Dr. Vas-----------------------------K elemen Félix --------------------P iri---------------------------------A két „ZABAKOL”-----------Díszlet- és jelmezterv: Pilinyi Márta Diss Pili. két részben Rendezte: Petrik József Vándor Éva Szilágyi Zsuzsa Rosta Sándor Hável László Felföldy László Eszes Sándor Kölgyesi György Somfai Éva Beszterczei Zsuzsa Kozáry Ferenc Táncrendező: Somos Zsuzsa
