Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 188. szám ARA: 1984. augusztus 11., szombat 1,80 FORINT Hazaérkezett Csuvasiából a megyei pártdelegáció A Szovjetunió Kommunista Pártja Csuvas Területi Bizottsága meghívására Barta Alajosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága első titkárának vezetésével háromtagú pártdelegáció hétfőtől ötnapos hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott szűkebb hazánk szovjetunió- beli testvérterületén, Csuva- siában. Ütjük során megismerkedtek a köztársaság gazdasági, politikai és kulturális életével. A küldöttség, amelynek tagja Kovács Sán- dorné, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese és Csepelyi Károly, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, pénteken á késő esti órákban érkezett haza. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Faluképek Kérdezhetné valaki: va- jonjniért kell lefényképezni egy aprócska falu pár tucat házát, régi és újabb épületét?. A községeket járva, tapasztalható ugyanis, hogy egyre-másra örökítik meg lakóhelyüket és környékét a helybeliek. Többnyire a lelkes fiatalok, a honismereti szakkörök tagjai járják naphosz- szat az utcákat, hogy később tablókra, albumokba kerüljenek a mai élet pillanatai. Nem kizárólag hobbiból készülnek ezek a dokumentumok, hanem egy sok-sok eredményt hozó, megannyi küzdelmet maga mögött tudó, sikerekkel és kudarcokkal teli — de szép — korszak mementói- ként. Nem másról van szó, mint arról, hogy a Hazafias Népfront kezdeményezésére a falvak, a kistelepülések lakói is számvetést készítenek önmaguknak: mire haladtak, menynyit fejlődtek, s milyen alapokról lépnek tovább a 40. évforduló jegyében. A hazánk lakosságához forduló Országos Tanácshoz — mint arról beszámoltak a tömegkommunikációs szervek — egymás után érkeznek a híradások, hogy egy-egy ilyen, néhány száz lakosú településen miként készülnek az évfordulóra. Mert van miről beszámolni: egy borsodi községben például úgy döntöttek a helybeliek, hogy közösen ünnepelnek majd a jubileumon, s erre az alkalomra hazahívják mindazokat, akiket a szülőfalujuktól távol sodort az élet. Hogy győződjenek meg a saját szemükkel: a kistelepülések nincsenek a sorsukra hagyva. Bizonyítja ezt például a megye északi részén fekvő Istenmezeje példája is, ahol — részben az alkotmány ünnepe, részben a kongresszusi verseny jegyében — orvosi rendelőt avatnak. S nemcsak itt, hanem számtalan más helyen számolhatnak be olyan kezdeményezésekről, amellyel a lakosság életkörülményeit javították, ellátását fejlesztették. De sehol sem a helybeliek nélkül, mert ahol csak számítani lehetett az egészséges lokálpatriotizmusra ott a lakosság aktívan kivette részét a környezet szépítéséből. Nem számít hát dicsekvésnek, inkább reális számvetésnek, ha egy-egy kistelepülés lakói, vezetői levélben írják le, falugyűlésen adják mások tudtára, hogy a még szép számmal meglévő gondjaik ellenére volt és van értelme összefogni, együtt tenni a jövőért. S mint a már idézett üzenetekből kitűnik: a békés jövőért. .. Félreértés ne essék hát, ha ezekben az aprófalvakban is arra törekednek, hogy felidézzék az eltelt négy évtized emlékeit, eredményeit írásban, vagy fényképeken, hiszen azért teszik: követendő tanulság legyen a felnövekvő nemzedék számára. Mert egy helytörténeti munka, egy fotóalbum is hozzátartozik a ma faluképeihez. .. Szilvás István Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözli hogy a népgazdaság különböző területein dollgozó szocialista brigádok, vállalatok, szövetkezetek és intézmények kollektívái munkaverseny-felajánlásokat tettek a párt közelgő XIII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójának tiszteletére. A Központi Bizottság nagyra értékeli a dolgozók kezdeményezéseit, amelyek a szocialista haza iránti elkötelezettségről, a párt politikájával való egyetértésről, tettre- készségről tanúskodnak. Az üzemek, szövetkezetek, intézmények feladataihoz kapcsolódó vállalások teljesítése hozzájárul a népgazdasági terv valóra váltásához, az ország gyarapodásához. A mozgalom — hagyományainak megfelelően — erősíti a munkához való szocialista viszonyt, a kötelességtudatot, amely a nehezebb gazdasági feltételek között nélkülözhetetlen az előrehaladáshoz. A szocialista brigádok, a dolgozó kollektívák munkaverseny-vállalásai összhangban vannak a gazdaságpolitikai célokkal, örvendetes, hogy a felajánlások középpont* jában az eredményes gazdálkodás a tartalékok feltárása és hasznosítása, az észszerű takarékosság, a termékek minőségének és versenyképességének javítása, az exportfeladatok teljesítése, a munka szervezettségének és fegyelmének növelése áll. A társadalomnak és minden állampolgárnak érdeke, hogy ezek a törekvések minél jobban érvényre jussanak. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a dolgozók a vállalt kötelezettségeket becsülettel teljesítik, ily módon is hozzájárulnak az idei és jövő évi népgazdasági tervek eredményes megvalósításához. Ehhez elengedhetetlen, hogy a párt a szak- szervezet és a Kommunista Ifjúsági Szövetség támogassa a dolgozók alkotói kezdeményezéseit, a gazdasági vezetők pedig biztosítsák a vállalások teljesítésének feltételeit A kommunisták és az ifjúsági szövetség tagjai járjanak élen a kezdeményezésben, mutassanak példát a helytállásban. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben kiemelkedő eredményeket elérő 25 vállalatnak, szövetkezetnek és intézménynek kongresszusi zászlót, 80 szocialista brigádnak pedig kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására az 1986. május 1-i ünnepségek alkalmából kerül sor. Cél: jobb, gyorsabb, sokrétűbb szolgáltatás Az ELKO vezetői munkájukról, feladatukról és a jövőről Szalad az idő. Immár több mint négy éve annak, hogy a GELKA vette át 1980. január 1-én a propán-bután gázpalackikészülékek bekötését, javítását, ellenőrzését. Ezt követően — három esztendő múltán — oz ELKO folytatta és folytatja tovább azt a tevékenységet, amely mind a magán-, mind a közületi fogyasztókat közelről érinti. Mi a helyzet jelenleg, mik a további feladatok? — e témakörben adott tájékoztatót olvasóink számára Dósa Imre, az ELKO igazgatója és Böjti Illés műszaki ellenőr. Elöljáróban elmondották: az 1983. évi vállalati átszervezés után az ELKO jogot kapott az Állami Energiafelügyelettől arra, hogy nemcsak a palackos gázkészülékek, de a vezetékes gázhasználat teljes szervizelését is végezze. Az újonnan alakult cég szerződést kötött a gázkályhákat előállító gyárakkal termékeik bekötésére, időszakos műszaki ellenőrzésére és garanciális javítására. Szeretnénk ezt a munkát megrendelőink teljes megelégedésére végezni — hangoztatták az ELKO vezetői. Ennek természetesen üzleti, illetőleg gazdasági okai is vannak. Nemcsak erről van azonban szó: ezzel a tevékenységgel ugyanis mi egyben kapcsolódunk a Minisztertanács egyik nagyon fontos, hatodik ötéves tervi programjának megvalósításához. Konkrétan az energiagazdálkodási akcióprogramon belüli tüzeléstechnikai komplex karbantartó hálózati vitelében kívánunk részi venni. — Alapvető célunknak tekintjük — folytatták a gondolatsort —, hogy megvalósítsuk a háztartási gázkészülékek energiatakarékos, az üzembiztonság feltételeit kielégítő üzemeltetését. Alapos okunk van erre, hiszen a múlt év december 31-i adatok szerint Heves megyében 94 793 PB-gázfogyasztót tartanak nyilván: háztartási, közületi és nagyüzemi. Előbbi kettőnek mintegy 35 százalékát, a nagyüzeminek pedig 95 százalékát mi gondozzuk, nyolc gázszerelővel. Ugyancsak a témakörrel foglalkozva jegyezte meg Dósa Imre, hogy a vezetékes gázzal való tevékenységüket gyakorlatilag a TI- GÁZ-zal párhuzamosan végzik — egyféle konkurenciában. Ez természetesen nem valamiféle szembenállást jelent. Éppen ellenkezőleg: mindkét céget jobb, gyorsabb munkára ösztönzi. Ami minket illet — fűzte ehhez Böjti Illés — már több pozitív jelét tapasztaltuk annak, hogy a számunkra létkérdésként kezelt feladatainkat valóban legjobb tudásunk szerint igyekszünk ellátni. Nem pusztán a gázkészülékekkel, palackokkal kapcsolatos tevékenységről van azonban szó az ELKO esetében: a korábbi GELKA tevékenységi körből híradás- technikai és háztartási gépek javítását is végzik, és igény esetében komplex feladatsor megvalósítására is vállalkoznak. A gázszerelés mellett víz- és villanyszerelést, továbbá festést is vállalnak. Erre friss és igen jó példa a kerecsendi — Vadásztanya névre keresztelt — vendéglő, amelynek átalakítása során a lakatos- munkát, az üvegezést, a víz- és gázszerelést, valamint a teljes festést az ELKO dolgozói végezték. Sokrétű feladatuk jelenéről és a jövő elképzeléseiről szólva az igazgató és a műszaki ellenőr végezetül elmondották: napjainkra jellemző a turistagázpalackok töltése iránti igény jelentős növekedése. Ez júniusban és júliusban a korábbi hónapokhoz képest megduplázódott. A töltőhelyen tavaly októbertől napjainkig 2315 darab 2 kilogrammos, 221 darab egykilogrammos és 435 darab 0,5 kilogrammos palackot töltöttek meg az ELKO töltőhelyén. Ami pedig a jövőt — valószínűleg a távolabbi jövőt — illeti: most készül Eger város kábeltelevíziós tanulmányterve. Ha ez majd megvalósításra kerül, az ELKO a kivitelezés során szeretne részt venni az antenna- és erősítőrendszer szerelésében. Ha már itt tartunk — jegyezték meg befejezésül —, most is foglalkozunk központi antennák tervezésével, kivitelezésével, .karbantartásával és javításával — jóval nagyobb mértékben, mint korábban. Ezek mellett végzünk földelés-ellenállásmé- rést, szabványossági vizsgálatot és ezzel kapcsolatos javításokat. És — egyetlen mondáit erejéig visszatérve az említett komplex szerelési munkákra —, hadd mondjuk meg: nem kérkedünk, de büszkék vagyunk arra, hogy az építészeti munkák kivételével, a komplett belső szereléseket tudjuk vállalni és elvégezni. Ilyen szolgáltatás vállalására előttünk egyetlen cégnek sem volt lehetősége . . . Az ELKO számára anyagi és erkölcsi elismerést jelent egy-egy ilyen megbízatás, a megrendelő számára pénz- és időmegtakarítást, hiszen a sokféle szakipari munkát egyetlen vállalkozóval intézheti, és bonyolíthatja le. B. Kun Tibor A rekordtermés betakarításában segédkeztek: Magyar kombájnosok szlovák földön Az idei betakarítás mielőbbi eredményes befejezéséhez az idén is segédkeztek az ország több megyéjében szlovák kombájnosok. A baráti segítséget viszonozva — mivel az északabbi területeken később érik a búza — Szolnok és Heves megyei mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói, gépei álltak „csatasorba”, hogy a mindennapi kenyérnekvaló mielőbb a magtárakba kerüljön. Az időjárás is kedvezett a munkában részt vevőknek: csak a kánikula tette próbára az embereket. Az utóbbi évtizedekhez képest rekordtermést takarítottak be szomszédaink. Hektáronként 55 mázsa körüli átlag nemcsak ezen a vidéken számít igen jó eredménynek. Felvételeink a losonci járásban dolgozó magyar aratók hétköznapjaiból örökítettek meg néhányat. Vágó József, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet elnöke és Paulus János, a Füleki Állami Gazdaság vezetője határszemlén a gabonatáblák között. A füleki dombok tövében A szalma sem megy veszendőbe Most már lehet. Szlovák és magyar mezőgazdasági dolgozók koccintanak — természetesen sörrel — a jó termés örömére (Szabó Sándor képriportja)
