Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-10 / 187. szám
4. kjFLjBSm ■IUmAjI ■KI NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 10., péntek A vörös grófnő Beszélgetés Kovács Andrással, új filmjéről Háborúból hazatért magyar bakák vonulnak a Lánchídon a páncélautó fedezékében. A pesti hídfőnél boldog polgárasszonyok szaladnak elébük a barikád mögül, őszirózsát tűznek a borostás fegyveresek sapkájára. Az enyémre is kerül egy szál. Győz az őszirózsás forradalom. Előkelő nemesek, bárók, grófok, vezérkari tisztek, bankárok, gyárosok' táncolnak a fényes bálteremben. Közöttük látjuk Károlyi Mihályt és elbűvölő feleségét. Ünnepel az arisztokrácia Frakkos, úri ficsúrtársaim- mal magam is hölgyvadászatra indulok a rendezőasszisztens intésére. De mindez csak játék, jelenetek Kovács András előreláthatóan őszig elkészülő, nagyszabású filmjéből, melyben amatőr szereplőként vettem részt. A vörös grófnő a Dialóg Stúdió, az MTV, a MOKÉP és a Hungarofilm közös produkciója, hat folytatásból álló tv-játék, illetve két, kétrészes mozifilm lesz. A most forgatott rész körülbelül öt évet ölel fel, 1949-ig, Károlyi emigrációjának kezdetéig. Ezek az események- Magyarországon játszódnak. A film tervezett második felét külföldön veszik fel. — Miért éppen Károlyinét választotta filmje főhőséül? — kérdeztem Kovács András rendezőt. — Mert lenyűgözött a nagyszerű asszony személyisége, életútja. Húsz esztendeje ismerem. Ügy tizenöt éve portréfilmet készítettem róla a televíziónak. Alkalmam nyílt megismerkedni a két kivételes ember sorsával, munkásságával. Izgatott ennek a csodálatos párnak az élettörténete. Károlyiné emlékezései, korabeli dokumentumok, levelezések, ismerőseik vallomásai alapján írtam a forgatókönyv vázlatát. Károlyi voltaképpen azért érdekelt már korábban, mert a magyar történelemnek ő is egyik félreismert alakja. A Horthy-rendszerben hazugságokat terjesztettek róla, 1949 után agyonhallgatták nevét, történelmi jelentőségét. Dramaturgiai megfontolásból választottam Károlyinét, ugyanis egy politikus pályája elsősorban verbálisán közelíthető meg, s én szerettem volna inkább képileg látványos, monumentális filmet forgatni. Ha Károlyi Mihály alakja állna a középpontban, túltengenének a párbeszédek, eluralkodnának a parlamenti viták, felszólalások. — Tehát áttételesen történelmi ez a film? — Pontosan. Károlyiné sorsa része a magyar történelemnek, voltaképpen egész századunkat átélte, az utóbbi hatvan évben mindig szerepet játszott, s ma is éles elmével figyeli az eseményeket, magas kora ellenére még mindig dolgozik. A film előterében a férfi—nő kapcsolata áll, s ezen keresztül jelennek meg a történelmi események: a két forradalom, a régi Magyarország szétesése. Nem szoborszerű hőst szeretnék formálni, hanem emberszabású alakot, természetesen a valóságnak megfelelően, igen nagy formátumút, olyan töprengő, moralizáló hőst, aki gyakran kerül válaszút elé. Elsősorban a személyiségek érdekelnek, a célokat maguk elé kitűző, tevékeny és a céljaikhoz következetesen ragaszkodó, kezdeményező emberek. — Milyennek látja és ábrázolja a Károlyi házaspárt? — A valóság tényei korlátozzák filmes fantáziámat, de Károlyiné rengeteg segítséget adott és ad munkámhoz. Rendszeresen konzultálunk, s néha jelentéktelennek tetsző részletek ellenőrzésére is megkérjük. Közben alkalmam nyílt megismerni kivételes emberi karakterét. Először hűen akartam utánozni személyiségét. Fiatalkori képeinek birtokában olyan színésznőt próbáltam felkutatni, aki külsőségekben is hasonlít hozzá, de ez nem sikerült, hiszen annyira szuverén egyéniség. Arisztokrata ifjú hölgy, kivételes intellektussal, műveltséggel. Kortársainak leírása szerint nőkéfit is gyönyörű, vonzó, szilaj, önálló személyiség. El kellett szakadnom a fotóktól, személyes emlékeimtől, elképzeléseimtől. Életéből bizonyos valódi epizódokat elhagytam, helyettük másokat találtam ki. „Modellem” kissé méltatlankodva olvasta az általam konstruált szerelmi jeleneteket, de nem tehettem mást, minthogy a naplója e vonatkozásban rendkívül tartózkodó. Vitáink során hétköznapi konfliktusairól, természetes összezördüléseikről próbáltam érdeklődni, ám sajnos a megszépítő emlékezet meglehetősen elhalványította ezeket. Pedig éppen ez a film egyik témája: hogyan képes két ennyire erős egyéniség évtizedekig eltéphetetlen emberi szövetségben együttélni. — Miért volt nehéz ez számukra? — Az akkori normák szerint sem voltak összeillő pár. A kettőjük közötti tizennyolc év korkülönbség nagy szálka volt környezetük szemében. Ellentétet szítottak a két család erősen eltérő tradíciói, politikai törekvései. Megismerkedésük idején Károlyi már tehetséges politikus, kialakult jellem, és tíz év óta együttél egy életkorban hozzá illő, de férjes asz- szonnyal. Károlyi nem forradalmár, de ellenzéki. Az arisztokrata családban, politizáló légkörben felnövő, minden iránt érdeklődő Katinka számára az alkat nagyon vonzó. Kettőjük szerelmének az lehetett a titka, hogy felismerték azokat az értékeket, amiket egymástól' kaphattak. A kölcsönös megbecsülés és a szellemi rokonság segítette át őket a későbbi nehézségeken. Szakítottak környezetükkel, vállalták döntéseik következményeit, óriási vagyonról mondtak le fiatalon, majd 1945 után a felkínált magas társadalmi státusról, hiszen Károlyi érdemeit elismerte az országgyűlés. Károlyi azonban a privilégiumokról lemondva, vállalta a szegénységet, a második emigrációt. Kapcsolatuk fontos eleme ez a következetes magatartás, és abban is kiegészítik egymást, hogy Károlyi tapasztalata naponta szembesül Katinka természetes kíváncsiságával, tettvágyával, ösztönzően hat rá a nyitott szellemű asszony. Mindkettőjükben hallatlan igazságérzet munkál. — Noha nem kimondottan történelmi filmet forgatnak, mégis évtizedeken átívelő tablót rajzolnak. Hogyan teszik hitelessé a kort, a figurákat? — A díszletek, a jelmezek, a választott helyszínek eredetiek, korhűek. A stilizálás elsősorban képi megoldásokban realizálódik. Barna, vi- razsírozott fotók hatását keltő jeleneteket is felveszünk, melyek önmagukban meghatározzák a film színeit, levegőjét. Az eredeti híradójelenetek így könnyebben is illeszkednek. Lényeges ez, mert az 1918—19-es keletkezésű híradó-dokumentumok igazolják, hogy akkor igazi népforradalom volt, nem pedig izgága értelmiségiek felelőtlen játéka, mint ahogyan a reakció hazudta. Az operatőr Bíró Miklós. A címszerepet Básti Juli, Károlyit Bács Ferenc játssza. Főszereplők: Kállai Ferenc (Andrássy gróf), Tolnay Klári (Károlyi nevelőanyja), Bálint András (Jászy Oszkár), Tordy Géza (Tisza Kálmán) és Torday Teri (Madelaine). Sámathy Tamás Borisz Arnaudov: Apai érzés Pitymallatkor megcsikor- dult a külső ajtó. Hrisztina felébredt, és megkönnyebbülten sóhajtotta: ..Milyen jó. hogy már évek óta nincs megkenve. Különben nem is tudnám, ha valaki belép a házba.” Valaki lassan és óvatosan a hálószoba felé közeledett, és halkan bekopogott. — Ki az? — kérdezte Hrisztina. — Én vagyok ►— tválaszolta égy rekedt iférfihang. — Ki az laz ién? — Mircsó. — Biztosan eltévesztette a lakást. — Nem én, (még most is ott van a folt la küszöbön. Tizenkilenc évvel ezelőtt, késő délután ugyanebből a lakásból mentem ki, hogy keressek egy petróleumlámpát. Amikor kialudt az áram. azt montad nekem: „öltözz fel. lés haza ne gyére petróleumlámpa nélkül!" — Mintha rémlene valami... Volt egy férjem, valami Mircsó nevű hegesztő. — Ma tmár a fér fecskéd főmérnök két felsőfokú végzettséggel. — Aha — (gondolkodott el Hrisztina —, eltűntél, mivel csak középiskolád volt. aztán meg nem tudtál egymagad helyrejönni. Már hallottam hozzád hasonlókról. Az egyik például elment cigarettáért, és soha többé nem tért vissza. A másik meg fogta a szemétxxidröt, és szintén nem ment visz- sza. — Én azonban, amint látod, visszajöttem. Akkor, tizenkilenc évvel ezelőtt szörnyű hóvihar volt. majd lefagyott a fülem. Bementem valahová, hogy iegy kicsit átmelegedjek, de rögtön elfelejtettem, hová és miért indultam. — Föltételezem. hogy most. miután visszatértél, legalább eleget teszel a megbízásomnak — nevetett Hrisztina. — Mi az hogy, ha tudnád milyen meglepetést készítettem neked! Itt hozok neked egy hétéves fiúcskát. Niko- lának hívják. Hárman voltak testvérek ... Csakhogy az anyjuk egy hónappal ezelőtt elment a másik kettővel cipőt vásárolni, és többé nem tért vissza. Koljó, fiacskám gyere be! A kisfiú félénken belopódzott a hálószobába. — Nincs imit tenni — tuszkolta előre Mircsó — mégiscsak az apja vagyok. Viseld gondját! Én megyek. — Hová? — kiáltott fel Hrisztina. — Nem azt mondtad, hogy ne jöjjek vissza petróleum- lámpa nélkül? ... Viszontlátásra. Fordította: Adamecz Kálmán Baráti kamarakoncertek Az európai szocialista országok felszabadulásának közelgő, 40. évfordulója tiszteletére a Magyar Zeneművészek Szövetsége a következő hónapokban több hangversenyt rendez. Az őszi kamarakoncerteket főként vidéki nagyvárosokban tartják meg a hangversenyeken mai szerzők műveit általában helyi együttesek szólaltatják meg. Szeptemberben Győrött rendezik meg azt a koncertet. amelynek műsorában kortárs bolgár zeneszerzőik műveit mutatják be. Október elején kerül sor Debrecenben arra a kamarahangversenyre, amelyen mai román zenszerzők alkotásai csendülnek fel. A Románia felszabadulásának évfordulójához kapcsolódó események sorában egyébként már korábban, augusztus 27-én román hanglemezkiállítás nyílik Budapestem a Rákóczi úti könyváruházban. Ugyancsak októberiben a mai cseh és szlovák zenéből kabhat ízelítőt a közönség a Budapesten és Vácott megtartandó hangversenyeken, míg november végén Pécsett NDK-beli zeneszerzők legfrissebb alkotásait tűzik kamaraegyüttesek műsorukra. (MTI) Egy régész és egy csillagász 1/ F , • FF FF • - FF Két egri műgyűjtő emlékezete Aki hallott már Barialos Gyuláról, az elsősorban úgy ismeri, mint a szépasszony- völgyi honfoglaláskori leletek feltáróját. De nemcsak régész volt, hanem műgyűjtő is. A líceumi lakásán felhalmozott régiségek Eger egyik legjelentősebb magángyűjteményét alkották* évtizedeken keresztül. A több mint nyolcezer darabból álló kollekció sok mindent magába foglalt: egri és Eger vidéki kő-, bronz- és honfoglaláskori leleteket, oszlop- és fehérmárvány párkánytöredékeket az egri várból, a városban előkerült török turbános fejköveket, fegyver- és éremgyűj- teményt. valamint ősállatok maradványait. Külön említést érdemel több ezer darabból álló kézirattára, amelyben nagy számmal szerepeltek II. Rákóczi Ferenc titkárának — Aszalay Ferencnek — levelei. valamint térképek és Pyrker János László egri érsek leveleiből, verseiből több mint ötszáz darab. A térképek, ma az egri levéltárban találhatók, a Pyrker-iratok pedig az Érseki Líceum Múzeumának 1920-ban történt átrendezése során a Főegyházmegyei Könyvtárba kerültek. Bartalos gyűjteményét 1909-ben a múzeumnak ajándékozta. Ekkor nevezte ki őt Samassa József érsek múzeumőrnek. Ebben az időben híre már túl járt a város és a vármegye határain. Jól bizonyítja ezt az, hogy 1911-ben. amikor még az ajándékozásról kevesen tudtak, Bartalost, — mint kiállítót — külön hívták meg a Bécsiben rendezett I. vadászati világkiállításra. Részt vett az angolkisasszonyok egri intézete gyűjtőmunkájában, rendszerezte a líceumi múzeum érmeit. ö szerezte vissza, majd ajándékozta 1922-ben a múzeumnak Canova: Keresztelő Szent János szobrát. amelyet a művész eredetileg még Pyrker érseknek készített ajándékba. Bartalos 1923-ban halt meg. A kiváló műgyűjtő és szenvedélyes régész emlékét írásai mellett méltón őrizte kollekciója, amelyet 1926- tól kezdődően a neve alatt mutattak be a múzeum eg.V külön helyiségében. Bizonyára kevesen tudnak arról, hogy Albert Ferenc, az utolsó egri csillagász régiségekkel is foglalkozott. sőt ennek érdekében régészkedett is. Gyűjteménye két részből állt. Az egyik főleg bronzkori tárgyakat tartalmazott Szolnok, Mezőtúr, Tiszaőrs, Szi- halom. Sírok, Felsötárkány és Füzesabony környékéről. Néhányat ezek köziül Mar- tonffy Károlytól. az első egri múzeumalapíitási kísérlet lelkes támogatójától kapott ajándékba. De voltak arany, illetve aranyozott tárgytöredékei is Makiár és Fegyvernek környékéről. Törökszentmiklós határában ő maga kutatott régiségek után bronzkori sírokban. E tárgyak sorsa jelenleg ismeretlen. A másik rész több mint 2500 darabból állt: pe- csétlenyomatokat és különböző rangú emberek gyűrű- pecsétjét és aláírásait tartalmazta. Ezek később KandPa Kabos birtokába jutottak és 1884-ben ' ő ajándékozta azokat áz egri Érseki Líceumi Múzeumnak. Kiss Péter könyvtáros Réz-, bronz-, népvándorlás- és honfoglaláskori leletek Bartalos Gyula gyűjteményéből Básti Juli és Bács Ferenc jelenete Básti Juli, a címszereplő (Inkey Alice felvételei — KS)
