Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 9., csütörtök A kis Polski Fiatok a szerelőszalagon ■--------------------------------------------------­Lengyelország Sikerek, gondok, tervek... Csehszlovákia Évszázadok ; A Vysocina skanzen bognárműhelye A hetvenes években az el­sősorban idegenforgalmi ér­tékeiről és több mint kétszáz éves ipari hagyományairól ismert hegység, a Beszkidek, Lengyelország leglendülete­sebben fejlődő járműipari központjává lépett elő. Az itt felépült autógyárnak 11 üzemegysége és mintegy 30 000 dolgozója van. A Bielsko-Bialában és Tychy- ben működő üzemek legjobb éveiben a szerelőszalagokról naponta 800 gépkocsi — évente negyedmillió! — ke­rült le. A tervezettnél egy évvel korábban, 1976-ban kezdő­dött a Fiat 126 P kiskocsi exportja. Egy évvel később hozzáláttak az új motor szé- riágyártásához, kidolgozták a kis Fiatok komfortosabb mo­delljeit, valamint a rokkan­tak számára konstruált gép­kocsit. A Fiat 126 P egymil- liomodik hajtóművét 1979 ja­nuárjában gyártották le, s ugyanez év májusában — két esztendővel a kitűzött határidő előtt — ennek ex­portjával törlesztették a gyár építésére felvett hitel utolsó részletét is. A millio­modik gépkocsi 1980-ban ke­rült le a szerelőszalagról. Külföldre eddig 112 000 kis­kocsit adtak el. Az üzem — lengyel ne­vén az FSM — története azonban nem volt csupán a sikerek sorozata. A nyolcva­nas évek elején meginogtak, megszakadtak a kooperációs kapcsolatok, elfogyott az al­katrészek és a részegységek vásárlásához nélkülözhetetlen deviza. Ennek következtében a Fiat 126 P gyártása — amely 1980-ban 214 000 da­rabot tett ki — 1981-ben 150 000-re, 1982-ben 156 000- re csökkent. Az üzem meg­kezdte a harcot a termelés fokozásáért. Az átszervezés seknek és módosításoknak köszönhetően, az elmúlt év­ben a szerelőszalagról mát 187 000 kiskocsi gördült le, s az idei éves tervben már 200 000 darab előállítása sze­repel. Két évvel ezelőtt megkez­dődött a gépkocsi motorjá­nak szerkezeti korszerűsíté­se, s ennek eredményekép­pen az üzemanyag-takarékos Fiat 126 pE gyártása is. Ez a kocsitípus 100 km-en 5,5 liter benzint fogyaszt, azaz 1 literrel kevesebbet, mint a korábban gyártott modell. „Az FSM szakemberei — mondja Jerzy Siemianowska műszaki és fejlesztési igaz­gatóhelyettes — már elké­szítették a korszerűbb, az üzemanyagot még takaréko­sabban hasznosító gépkocsi prototípusát. Áramvonalas karosszériája az Opel Junior­ra hasonlít, a réginél hosz- szabb és szélesebb, üzem­anyag-fogyasztása 4 liter lesz száz kilométerenként.” A gépkocsigyárban 1982- től aktívan tevékenykedik a szakszervezet. A különböző gyáregységek képviselői lét­rehozták az üzemkombinát szakszervezetét, amely az FSM igazgatóságával megtár­gyalja az egész kollektívát érintő kérdéseket. Brygida Kamel, az üzemi szakszer­vezet titkára a következőket mondja: „Már eddig is szá­mos eredményt értünk el a szakszervezeti munkában. Ki­dolgoztuk a hatékony telje­sítménybérezési rendszert, amit elfogadtak dolgozóink. Üdülőinkben javultak a pi­henési feltételek, jó volt a gyermeküdültetés szervezése, az NDK-val. devizamentes üdülési cserére vonatkozó megállapodást írtunk alá. Ezek a kezdeményezések és a konkrét eredmények hoz­zájárulnak a szakszervezet tekintélyének és befolyásá­nak növekedéséhez. Termé­szetesen igen sok még a te­endő : a dolgozók lakáshoz juttatásának segítése, az üze­mi kulturális tevékenység fejlesztése, bérezési kérdések és így tovább.” Az FSM sok külföldi part­nerrel tart fenn kapcsolatot. A megbízható és jó partne­rek közé tartozik Magyaror­szág. Már 1973 júliusában lengyel—magyar kooperációs szerződést írtak alá, amely­nek értelmében a magyar fél az FSM-nék dugattyúkat, hangjelzőket, feszültségsza­bályozókat, ablaktörlőket, gyújtóberendezéseket, s más alkatrészeket szállít. Ennek fejében a magyar fél kis Fiatokat kapott. A kilenc­éves kooperációs kapcsolatok időszakában a magyar gép­kocsipiac több mint 40 ezer kis Polskival gyarapodott. Az idén Magyarországra 4000- nél több kis Fiat érkezik. A kooperációs szerződés két év múlva lejár. Eredményeivel mindkét fél elégedett, s a szerződést a lengyelek to­vábbi öt évre szándékoznak meghosszabbítani. Mi több. bővülni fog a Lengyelország­nak szállított termékek köre: a kis Polskinak magyar gyártmányú kormányzáras önindítójuk s javított vál­tozatú visszapillantó tükrük lesz. NDK flz Agra-Film alkotásai Az NDK-ban 25 eszten­deje játsszák rendszeresen az Agra-Film alkotásait. A stú­dió a mezőgazdasági filmek gyártója. Még az ötvenes évek vé­gén történt, hogy a Lipcse melletti Markkleebergben rendezett hagyományos Ágra mezőgazdasági kiállításon dolgozó szakemberek egy csoportja amatőr keskeny- filmet készített „Gazdagsá­gunk az erdő” címmel. Az első kísérlet éppúgy kedvé­re volt az alkotóknak, mint a közönségnek, a kiállítás lá­togatóinak. A lelkes amatő- tőrök ezért elhatározták, hogy együtt maradnak és a jövőben is forgatnak mező- gazdasági témájú filmeket, olyanokat, amelyek az ag­rártechnikai újdonságokat propagálják. Nos, ebből a kísérletből nőtt ki az Agra-Film, amely ma NDK-szerte ismert vál­lalat. Pedig a stúdió nem nagy, az alkotó kollektíva mindössze 22 tagú. Ez a kis stáb azonban évente 12 fil­met készít a mezőgazdasági termelés akutális kérdései­ről. Egy-egy film időtarta­ma nem haladja meg a 30 percet sem, de tartalmukra érdemes odafigyelni. A szer. kesztők és a rendezők: szak­emberek. Az Agra-Film, kevés kivé­teltől eltekintve, olyan alko. tásokat készít, amelyeket a falusi dolgozók legszélesebb táborának szánnak. A fil­meket szívesen vetítik le brigádgyűléseken, és sokak­nak az a véleménye, hogy ezek az alkotások megköny- nyítik, elősegítik a mezőgaz­dasági munka megtervezését. Az elsődleges cél az, hogy az Agra-filmekkel segítségé­re legyenek a háztáji gazda­ságok tulajdonosainak és a hobbikertészeknek. Az NDK filmforgalmazó vállalata jelenleg az Agra- Film 60 darabját tartja a filmszínházak, továbbá a művelődési házak, mezőgaz­dasági körök mozijainak műsorán. Az egyik film ta­valy a spanyolországi Zara- gózában, a Mezőgazdasági Filmek Nemzetközi Feszti, válján elnyerte a zsűri tisz­teletdíját. Az idén áprilisban a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésén határozatot hoztak az általános és szakmunkáskép­ző iskolák reformjának alapvető irányelveiről. Az iskolád reform tervezetének megvitatása a Szovjetunió­ban élénk társadalmi érdek­lődés t váltott ki a tudósok, a tanárok, és a szülők köré­ben. — A felnőttek véleménye mellett érdekel bennünket az is. hogyan képzelik el a jövő iskoláját maguk a je­lenlegi iskolások — mondja Szergej Szolovjev szocioló­gus, a Szovjetunió Pedagó­giai Tudományok Akadé­miájának tudományos mun­katársa. aki az általános is­kolák fejlesztésén dolgozik. — Annál is inkább, mivel sok újdonságolt alkalmaznak már most. és a gyerekeik tö­kéletesen értékelik ezek po­zitív oldalait, vagy ellenke­zőleg képesek rámutatni az elégtelenségekre is. A beszélgetéseken az is­kolásoknak ,sok értékes ja­vaslatuk is van. Minden is­kolához. véli többségük, tervbe kellene venni az ok­tató-kísérleti területet meg- legházakkal. pálmaházakkal. kerttel. A gyakorlatban kel­lene megerősíteni az elmé­Csehszlovákiában évente több százezer ember költö­zik új, korszerűen felszerelt lakásba. A régi épületek szá­ma mind a városokban, mind a vidéki településeken gyor­san fogy, pedig a társada­lomnak érdeke, hogy a tör­ténelmileg értékes és építé­szetileg érdekes házak, sőt egész házcsoportok fennma­radjanak. Északi szomszé­dunknál is egyre gyakoribb, hogy az értékes népi építő­művészeti objektumokat va­lamelyik skanzenben állítják ki. Ezek a szabadtéri mú­zeumok azt is bemutatják, hogyan dolgoztak az elmúlt századokban a földművesek, a háziiparosok, s milyen volt általában a falu életmódja. A Nymburk járásban fek­vő Prerov nad Labem köz­ség skanzenjének eredete 1896-ig nyúlik vissza, amikor a közeli kastély tulajdonosa egy XVIII. századi épületben területi múzeumot létesített. E ház körül később skanzen épült, amelyben Közép-Cseh- ország kisebb népi építőmű­vészeti emlékeit és tárgyait gyűjtötték össze — például egy ritkaságszámba menő leti tudást, amelyeket a nö­vény- és állatvilág órákon kapnak. Miként a városiak, a fa­lusi résztvevők is szakmai ismereteket szeretnének szerezni az iskolában. A ja- roszlávi kerület (az OSZSZK középső területe) felső tago­zatosai például elméletben egyaránt megismerkedtek a traktoros és a konyhakertész szakmájával, jártasságot szerezték a gépi feiésfoen. Ezért a végzősök nagyobb része nem véletlenül döntött úgy. hogy a kolhozokban., szovhozokban marad dol­gozni. Ugyanakkor helyén­való bírálatokat mondtak a munka szervezettségéről*, a tanműhelyekről*, a termelő­brigádokról. A gyerekek elégedetlenségüket fejezték ki a felnőttek felesleges gyámkodása mliatt. „Azt sze­retnénk — mondták —. ha jobban bíznának bennünk, s úgy tekintetének bennün­ket. mint a termelő kollek­tíva teljes jogú tagjait”. Figyelmet érdemelnek a felsőbb osztályosak válaszai. •Mind a városiak, mind a falusi gyerekék az oktatás .modernizálását, az oktató­technikai fejlesztését szor­galmazták. haranglábat, néhány külön­böző fajtájú kutat, gyümölcs­szárítót, hombárt, emeletes komlópajtát, erdészlakot. A Kolin járásban fekvő Kou- rim városban 1972 óta épül a falumúzeum. Legrégibb lát­ványosságai közé tartozik egy 1648-ból származó, sok­szögletű csűr. Érdekes a zsúpfödeles házikó is, ahol az ól közvetlenül a lakószobá­hoz épült. Fontos műemlék a teljesen fából ácsolt ko­vácsműhely, amelynek tűz­helyén az 1774. évi dátum látható. A Hlinsko város kö­zelében fekvő, Vysocina el­nevezésű skanzenben főként Kelet-Csehországból szárma­zó tárgyakat láthatunk. Ki­állítottak egy 1854-ből szár­mazó fűrésztelepet is, amely­nek különlegessége, hogy fű­részei vízszintes helyzetben működnek. Észak-Morvaor- szág leglátogatottabb törté­nelmi műemlékei közé tar­tozik Roznov pod Radhos- tem skanzene. 73 hektárnyi területen fekszik, 90 épület­ből áll. Bemutatja, hogy a lakás mennyire egybeolvadt a gazdasági tevékenységgel: Érdekes, hogy a felső tago­zatosok többsége az iskolai tantárgyak Integrációjáról beszélt. Például a biológia, a kémia, a földrajz tantár­gyakkal — véleményük sze­rint — az egységes termé­szetrajz keretein belül kel­lene foglalkozni*. A résztve­vők érdeklődésétől és hajla­mától függően néhány tan­tárgyat még mélyebben kel­lene tanulmányozni:, a töb­bi tárgy pedig fakultatív lehetne. Megszűnne így a túlterhelés, felszabadulna idő az olvasásra. mozira, színházra stb. Ugyanakkor a meglévő tantárgyak mellett a gyerekek új tan­tárgyak megjelenését vár­ják. mint például a pszicho­lógia. a kibernetika, a szer­vezés módszertana stb. A nyilvános vita folya­mán különösen érdekesek voltak a városi egész napos iskolák tanulóinak megnyi­latkozásai. Ezekben az is­kolákban a gyerekek nem­csak tanulnak, hanem a szabadidejüket is itt töltik el. Az Ilyen iskolák munka­rendje (ilyen iskola az or­szág sok kerületében műkö­dik már) a résztvevők vé­leménye szerint segíti az idő pontos beosztását és racio­nális felhasználását. A ta­a ház egyetlen nagy helyi­sége rendszerint nem csupán konyha, lakó- és hálószoba volt, hanem egyúttal mű­hely is. Itt éltek az állatok, házinyulak, libák, tyúkok. Több ilyen házikó még a XIX. században is kémény nélkül épült, s a füst sza­badon szállt fel a tető alatti térségbe. Az észak-szlovákiai Csaca járás Vychylovka nevű köz­ségében a környező hegyvi­dék érdekes falusi épületeit összpontosították, például egy működő vízimalmot és egy fatemplomot. A látogatókat keskeny nyomtávú erdei kis­vasút hozza ide. A skanzen­ben bemutatják a régi tech­nikákat, a konyhaedények készítését, a zsindelyfaragást stb. Ö-Lubló városban 1977- ben határozták el, hogy a vár alatti területen öthek­táros skanzent létesítenek! Befejezése után 30 épület lesz itt, köztük fatemplom, pásztorkunyhó, fűrészmalom. Az épületekben különböző háziipari és népművészeti ki­állításokat helyeznek el. nulláson kívüli Idő eltöltésé­re sok szakkör áll rendelke­zésre. sportszakosztályok, öntevékeny színházak, zene­iskolák. És még egy kérdés, amely érdekes számunkra: a gye­rekek viszonya az autonó­miához. A moszkvai Csajka elnevezésű kísérleti iskola­üzem egyrészt ipari vállalat, másrészt pedagógiai intéz­mény is. amely termékeket állít elő, s emellett több mint 30 moszkvai iskola 5 ezer tanulóját neveli és ók­tatja a szakmára. Kiderült hogy a tanulásban kiválók nem mindig ugyanolyan si­keresek a termelőmunkában. És ez érthető: itt. az élenjá­róknak minőségileg új köve­telményekkel keli szembe­nézniük. A kísérletek azt is megmutatták, hogy az üzemi munka jelentősen megjavít­ja a gyerekek tanulmányi eredményeit és általános ak­tivitását. ök még sokkal tu­datosabban fognak pályát választani. Nem csodálkoz­hatunk azon. hogy a moszk­vai vállalatok örömmel ál­lítják munkába ezeket a tanulókat. A szociológiai körkérdés­re kapott válaszokat termé­szetesen nem szabad túlbe­csülni. De a gyerekek véle­ményét sokszor figyelembe fogják venni a modern is­kola létrehozásának, a leg­jobb változat kidolgozásá­nak munkáiban. K. Gy. Stanislaw Mol ... és az utcán (Fotó: Interpress — KS) Vera Hévrová Szénapajta a Csaca járási skanzenben Szovjetunió Tanulók a jövő iskolájáról Rózsahegy településén 38 épület maradt fenn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom