Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
NÉPQJSAG, 1984. augusztus 8., szerda 5. Másfél millió hallgatónak Ötödik sebesség — hatodik éve Az Ötödik sebesség — a Magyar Rádió fiataloknak szóló vegyes műsora — egyik meglepetése a Buda" pest Sportcsarnokban fellépő világhírű rock sztárral. Chuck Berry-vei készítendő exkluzív interjú lesz. Április közepén, az új, egri Ifjúsági Házból közvetítenek egyórás műsort a létesítmény mozgalmas életéről. A hetente 3X1 órában, este fél hatkor kezdődő zenés. tematikájában, funkciójában. műfajában vegyes magazinműsor már a hatodik éve szórakoztat. tájékoztat mintegy másfél millió hallgatót. A korábbi rétegmüsorok kü'lön-külöm. próbáltak az ifjúsóé egyes rétegeihez. a diákokhoz, az ifjúmunkásokhoz. pályakezdő értelmiségiekhez szólni, de a tömegkommunikációs tárgyú kutatások kimutatták, hogy a fiatalok rádtóhatlgatásii szokásai nem idomulnak a társadalmi rétegződöttség- hez, nemcsak a hozzájuk és róluk szóló témákra, a saját rétegüket érintő kérdésekre érzékenyek. hanem kíváncsiak korosztályuk egyéb problémáira is. így született meg a szélesebb tömegekhez szóló általános ifjúsági magazinműsor. Némi profilbeli eltérés mégis érzékelhető a 'heti három adás között. Hétfőn az iparban. mezőgazdaságban és szolgáltatásban dolgozó fiatalok. szerdán a középiskolások. pénteken az egyetemisták és a fiatal házasok gondjairól ad képet. A műsor informatív, szórakoztató és szolgáltató blokkokra tagolható. Érdemes kitérni az adás szolgáltatásaira. Szinte mozgalommá vált az ifjúsági klubokban, művelődési házakban a Csere-bere akció: a rádió segítségével ker riil új tulajdonoshoz a sok különféle portéka. A Tele- kocsi az olcsón utazni vágyókat hozza össze a készséges gépkocsivezetőkkel. Időszakos szolgáltatás a vizsgaidőszakonként jelentkező jegyzetbörze. Mindezek után érthetően örömmel hallgatják ezt a műsort az általános, a közép és a szakmunkásképző iskolák tanulói, az ifjúmunkások és egyetemisták. Gyakoriságával, közönségének kedvező adásidejével a rádió egyik leghallgatottabb műsora. A már említetteken kívül a műsorban szó esik politikáról és természetesen sportról, ismeretterjesztésről és minden egyébről, amiről a szerkesztők feltételezik, hogy érdekelheti a fiatalokat. Körvonalaiban felvázolt éves terv alapján alakulnak az egyes adások. Az ifjúság életére hatást gyakorló. a társadalom, mindenkori időszakának adott állapotáról eredő legfőbb gondokkal igyekeznek foglalkozni a riporterek. A témákat a heti. sőt. napi aktualitások. a hallgatók levelei, a KISZ KB információs rendszeréből szerzett adatok és természetesen a nyitott szemmel, füllel járó-kélő munkatársak saját ..felfedezései” is meghatározzák. A magazinjelleg sok mű" fajúságot kíván: riportok, interjúk, portrék, jegyzetek, viták, irodalmi összeállítások. Zenés műsorról lévén szó. a 30—35 perces szöveget a legfrissebb világai ágerekből szakavatottan válogatva 25— 30 perc sztereóban sugárzott zenében oldják fel a zenei szerkesztők — Demj én Erzsébet és Varsányi Zsuzsa. Az Ötödik sebesség nyolc állandó munkatárssal és erős külső gárdával. 20—25 saját nevelésű riporterrel dolgozik. Közreműködnek a külföldi tudósítók és a vidéki rádióstúdiók kollégái is, mint például Melénesii Csaba Pécsről, vagy Kardos Ernő Szolnokról. A legrégibb riporterekhez sorolhatjuk Dán Lászlót. Pogány Györgyöt. Neumann Gábort és Sipos Júliát a legifjabbak sorába Indri Gyula. Jónás István és Kristóf Gábor. Sámathy Tamás Nyár: pihenés, szórakozás és ... Szünidőben az Ifjúsági Ház könyvtárában A tanév végi csengőszónál kevés boldogítóbb dolog van a diákok számára. Sarokba kerül a táska, a füzet, a könyv. Szeptemberig nincs gond a tanulásra. Az utolsó órán a magyartanárnő intő szóval engedi útjára a türelmetlen nebulókat: de azért nyáron is olvassatok ám! A legtöbben meg is ígérik: úgy lesz. Aztán jönnek a nyár önfeledt örömei: strand, kirándulás, diszkó... Az Ifjúsági Ház ilyenkor a legjobb találkahely, itt gyűlnek ösz- sze ha programjuk van, ha unatkoznak. S vajon mi újság a könyvtárban? Milyen sűrűn nyílik az ajtó, mit kérnek ilyenkor a fiatalok és mit kínál a könyvtár? Ezekre a kérdésekre legjobban Fekete Ildikó könyvtáros tud válaszolni, aki friss diplomásként került ide, s egy éve vezeti a könyvtárat. — Milyen tervekkel indult a könyvtár egy évvel ezelőtt, a nyitáskor? — Mivel ifjúsági könyvtár, ezért olyan könyveket válogattunk össze, amelyek a fiatalokat érdeklik és a középiskolai tananyaghoz is kapcsolódnak. Év közben nagyon sok diák ül be tanulni, vagy a leckéjét elkészíteni. Ezért főleg lexikonok, szótárak, kézikönyvek vannak a polcokon. Aki szabad idejét tölti itt, az het- venféle folyóiratból válogathat. — Mi volt a legnépszerűbb az utóbbi időben? — Bármilyen furcsán is hangzik: nem a könyvek. Azokhoz most már sok helyen hozzá lehet jutni. Keresettebbek voltak nyelv- leckés kazettáink, amelyekből elég szép számú gyűlt össze az eltelt egy év alatt. A benti olvasóban egyszerre négy ember hallgathatja ugyanazt a felvételt magnóról. Néhányhoz már könyvet, feladatlapot is tudunk adni. Tervezzük, hogy bő vítjük a hangtárat, sőt később még talán kölcsönözni is tudunk belőle. Ez azonban elég költséges, mert egyelőre nagyon drágák az idegennyelvű kazetták. Ha sikerülne ez a tervünk, olyan profilt tudnánk kialakítani, amely a városban eddig egyedülálló lenne. Ügy tűnik, hogy nyár közepén strandidőben ez az újdonság sem elég vonzó. Persze, ilyenkor csábítóbb a vízpart, a napsütés. Délelőtt 11 óra van, ketten ülünk az olvasóban a könyvtárossal, pedig felfelé jövet az előcsarnokban többen ücsörögtek. — Mindig így fest a kép? — Sajnos, elég gyakran. Nyáron jóval kevesebben járnak ide. Ha el is jönnek az Ifjúsági Házba, a könyvtárig már nem nagyon jutnak el. Ilyenkor nyilván kevesebb a diák a városban, mint év közben, de még ezt leszámítva is kevés a naponta itt megforduló 10—15 gyerek. — Próbálják-e becsalogatni valamivel a fiatalokat? — Van egy újításunk, amit még nem is sokan ismernek. Néhány hónapja kezdtük el gyűjteni a színes diasorozatokat, de már egészen széles a választék. Van például festészeti, építészeti, irodalmi, földrajzi és egyéb témájú. Mivel ezek kölcsönözhetők, nemcsak a diákokra számítunk, hanem tanároknak is ajánlom szemléltetéshez. Szintén csalogató- nak szánjuk a tárlóban elhelyezett könyveket. Igen gyakran cserélődnek, ugyanis mindig a Ház műsoraihoz, filmjeihez kapcsolódnak. Aki többet akar ezekről olvasni, az beül a lapozgatóba, vagy akár az olvasóudvarra, amely sajnos egyáltalán nincs kihasználva. — Gondolom már az őszi programokat tervezgetik. Mit várhatunk? — Próbáltunk változatos programot összeállítani. Egy rövid előzetes: novella-elem- ző-kör Kamarás Istvánnal, előadássorozat a lektűr-irodalomról; idegennyelvű előadások Angliáról és Franciaországról. .. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ehhez hasonló programokkal talán nyáron is tudna egy kis közönséget szerezni a könyvtár. Ne szoktassuk rá a fiatalokat, hogy a könyvtárba- járás „iskolaízű” legyen, szeptembertől júniusig tartson. Az őszi tervek mindenesetre sokat ígérőek. Szeptembertől, a szünidő végeztével remélhetőleg újból benépesül a könyvtár. De addig?. .. F. Czene Csilla Lányoknak — (kisjasszonyoknak Nadrágok A női divatban a nadrág századunk húszas éveitől hódít. Azóta kisebb, -nagyobb változtatásokkal a nadrág elmaradhatatlan darabja a női ruhatárnak is. Kezdetben szoknyát utánzó, buggyos nadrágot viseltek a szépnem képviselői, a harmincas években a sportos öltözködés tette divatossá a nadrágszoknyát, amelynek nadrágformája csak mozgás közben látszott a mély hajtás alatt. Ekkor lett az elegáns nők öltözete a szmo★ Tengerészkék garabonciás köpeny takarja a bokáig érő egyenes szárú nadrágot ezen a francia modellen king taftból, selyemből, bársonyból. Az ötvenes, hatvanas években a nőt már el sem lehetett nadrág nélkül képzelni. Bő szárú, csöves, térdnadrág, bokapantalló, halásznadrág követi egymást, hogy az utóbbi tíz év változásairól, a buggyos török bugyo- góról, a répanadrágról vagy a divatálló egyenes szárú nadrágról ne is beszéljünk. Most, hogy a divat újból a nőies nőt részesíti előnyben, mintha kevesebb nadrágot mutatnának be a divatrevükön. Pedig a nadrág még mindig kedvelt ruhadarabja a női öltözetnek: különösen ősszel, télen, amikor praktikussága vitathatatlan. A divattervezők most megint a férfidivatból merítik ötleteiket, amikor a nők számára kreálnak nad- rágos összeállításokat. A nadrághoz ugyanis férfias kiegészítők illenek — zakó, férfikalap, ingblúz, fiús kis- kabát, szmoking és mellény. Máskor a férfias nadrágot nagyon is nőies, zsabós, masnis blúzzal, lebegő köpennyel, sok fényes gyöngygyei, ékszerrel oldják fel. Az már biztos, a téli utca az idén sem lesz mentes a nadrágos nők látványától. A kereskedelem is gondoskodik róla, hogy sokféle fazonú, anyagú nadrágban pompázhassanak, s a nőies és a férfias divat hívei egyaránt találjanak maguknak kedvükre való pantallót. s. e. Pályakezdők Szakképzett kereskedők lesznek... Tücsköt, bogarat... Gyűjtemények gyerekek Talán már nem is okozna feltűnést, vagy csodálkozást, ha az élelmiszerboltok és iparcikküzletek kirakataiban nem lenne ott a megszokott táblácska, mely azt tudatja, hogy eladókat — szakképzetteket és szakképzetleneket egyaránt — valamint pénztárosokat felvesznek. A kereskedelem munkaerőgondjai ugyanis közismertek, s éppen ezért magától adódik a kérdés, vajon milyen lesz az utánpótlás, a most tanuló kereskedőnemzedék, mely majd a pultok mögé áll!? A létszám nem minden Ha a létszámot vizsgáljuk, nincs okunk különösebb aggodalomra. Az ötödik ötéves terv ugyanis hatvanöt- ezer új kereskedő szakképzését írta elő. E beiskolázás si terv realitását igazolja, hogy az ötödik ötéves terv befejezéséig az előirányzott hatvanöt és fél ezerrel szemben hatvanhét—hatvannyolc ezren tesznek szakmunkás- vizsgát. Az igaz, hogy a fiatalok száma előreláthatóan kétezerrel kevesebb lesz, a felnőttoktatásban viszont a tervezettnél öt és fél ezerrel többen vesznek részt. Ezek a biztató adatok azonban korántsem adhatnak okot különösebb derűlátásra. Hiába vezettek be ugyanis a kereskedelmi szakmunkásoktatásban új szakmai, elméleti és gyakorlati tárgyakat; mint például az etika, az eladástan, az egészségügyi és munkavédelmi ismeretek, a követelmény mégsem lehet több, mint az alapok ismerete. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy gyakran csak azok jelentkeznek élelmiszer- vagy iparcikk-kereskedő tanulónak, akiket rendkívül gyenge általános iskolai végzettségük miatt máshová • nem vesznek fel. Nem véletlenül panaszkodik nem egy üzletvezető, hogy a nemrég szabadult fiatal kereskedőket jószerivel felelősségre sem lehet vonni hibás számolás miatt, hiszen a könnyebb megoldás érdekében — az általános iskolai alapok híján — a számlákat általában kerekítik, mert nehezen végeznék el a viszonylag komplikáltabb számtani műveletet. .. Szerencsére vidéken valamivel jobb a helyzet, mert kevesebb népszerű szakma vonzza el a fiatalokat, s így az általános iskolát jobb eredménnyel végzett fiatalok közül is többen jelentkeznek kereskedőtanulónak. Vannak menő szakmák Vitathatatlan, hogy a vállalatok többsége — mivel ez saját érdeke is — lépéseket tesz a tanulóképzés érdekében. Tanegységeket hoznak létre, tanulmányi eredményektől függő ösztöndíjakat adnak, s még számos kedvezményt biztosítanak, ami különben nem lenne kötelességük. Sajnos azonban az üzletekben — a kényszerítő körülmények miatt — a gyerekeket nem mindenhol kezelik tanulóként, hanem ugyanazt a munkát várják tőlük, s néha még a megengedettnél hosszabb ideig is foglalkoztatják őket. Többek között ennek is betudható, hogy a képzés első és második évében általában húsz-huszonöt százalékos a lemorzsolódás. Kedvezőbb az iparcikkkereskedelemben az utánpótlás-nevelés helyzete, mint az élelmiszer-kereskedelemben. Elvileg ugyan ők is mindenkit felvesznek — néhány éve még volt módjuk rostálni — legfeljebb nem arra a szakmára, melyre az illető jelentkezett. Az iparcikk-kereskedelemben ugyanis vannak még „menő szakmák”, melyek vonzzák a fiatalokat. Ilyen például a kozmetika és az óra-ékszer, amikre többszörös a túljelentkezés, míg a ruházati szakmáknál legalább még a hármas tanulmányi átlag sem lehet követelmény. Hogyan tovább? Amíg az illetékesek azon fáradoznak, hogy mind magasabb fokú legyen a kereskedelmi szakmunkásképzés színvonala, ez a pálya — mi tagadás — még mindig nem tartozik a legvonzóbbak közé. Pedig már bevezették jelentős előrelépésként a negyvennégy órás munkahetet, a keresetre sem lehet különösebb panasz, s a vállalatok azon vannak, hogy a szociális körülményeket állandóan javítsák. A kereskedői szakmának mindezek ellenére mégsincs kellő rangja, s annak visz- szaállításához vagy újrateremtéséhez kellenek a valóban jól képzett, szakmájukat értő és szerető kereskedők. Persze az sem ártana, ha a pályaválasztási tanácsadók melegebb szívvel ajánlanák a fiataloknak a kereskedőszakmát és a kereskedelmi vállalatok a végzős nyolcadikosok között nagyobb propagandáit fejtenének ki, megismertetve velük ennek az ősi foglalkozásnak szépségeit. Ágh Tihamér (Tudósítónktól): Lassan véget ér a nyár, s a 7—14 éves gyerekek szüleinek legtöbbje alighanem a fejéhez kap bepillantván iskola előtti nagytakarításkor a lurkók birodalmába: teli a szoba kacattal. Azaz bogarakkal, naptárakkal, kagylókkal, szögekkel, madzagokkal, szalvétákkal, gyufás- skatulyákkal. Aligha kell bizonygatni, hogy az emberi személyiség fejlődésének természetes velejárója a gyűjtés. Legaktívabb időszaka éppen a kisiskolás kort követő pár év. Ez az az időszak, amikor a gyerekek érdeklődése maximális. Gyűjteni persze sok mindent lehet. Aki kiskorában világutazó, állatidomár, autóversenyző vagy híres sportoló akar lenni, az bizony naponta cserélgeti hobbijait. Néhányan közülük felnőtt korukra is átmentik ezt a mindenre rácsodálkozó, mindent birtokolni akaró szenvedélyt. Enélkül nem lennének képtáraink, képző- és iparművészeti múzeumaink, levéltáraink. Gyermekésszel persze nem töpreng az ember ilyesmin, csak gondosan elrakja a csokipapírokat, mert olyan szép színesek ... A „szertelenségeket” nem kell erőszakkal helyes irányba terelni, éppen ellenkezőleg! Mindez jól hasznosítható otthon és szeptembertől az iskolában egyaránt. Kedvező hatása abban mutatkozik meg, hogy kifejleszti a gyerekekben a nélkülözhetetlen megismerőkészséget. A gyerekek hobbiját tehát támogatni kell! Nem árt, ha az újonnan szerzett tárgyakról elbeszélgetünk velük, s átvezetjük őket az újat és igazi élményt adó játékos tanulás útjára. Jó ha tudjuk, a gyerekek — ellentétben a felnőttekkel — soha nem törekszenek teljességre. Nem egy kész gyűjtemény megteremtése a végcél. Odáig legtöbbször el sem jutnak, hisz rengeteg érdekes dolog köti le a figyelmüket közben. Számukra a cselekvés fontosabb a gyűjteménynél. Egy svéd gyermekvers jól illusztrálja ezt a gyermeki gondolkodást: „Bélyeget gyűjtöttem. Papa hozott egyszer egy kilót. Azóta nem gyűjtök bélye: get.” (Siv Widerberg) Ilosvay Ferenc összeállította: Németi Zsuzsa
