Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-05 / 183. szám
1 4. :'í :;|pÍNjr; 'ilBllife 323 LTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 5., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Kifejezetten: kimondottan A német hatásra elterjedt nyelvi formák között számolja el a nyelvművelő szakirodalom és a nyelvvédő gyakorlat a kifejezett, kimondott nyelvi alakulatokat, és zsargonízt éreznek még ma is sokan e nyelvi formák módhatározói rágós alakjaiban, a kifejezetten, kimondottan szóalakokban. Nyelvvédőink emlegetik német megfelelőiket is: kifejezett, kifejezetten: ausdrücklich; kimondott, kimondottan: ausgesprochen. A jegyzetfüzetembe került példák arról árulkodnak, hogy elsősorban az élőszóbeli megnyilatkozásokban jelentkeznek a jelzős szerkezetek: kifejezett óhaj. szándék, kívánság; kifejezetten értelmes, értékes, erkölcsös stb. Hogy újabban az írásos közleményekben is fel-fel- tűnnek arról ezek a szöveg- részletek bizonykodnak; „Hozzászólnak a kifejezetten módszertani kérdésekhez is" (Népújság, 1984. jón. 29.). — ,,Az 1934-ben megjelent Nagy Lajos Kiskun- halomja Illyés Gyula kifejezetten irodalmi szándékú írásának lehetett csak előképe és ösztönzője" (Alföld. 1984. 7. (júh). sz. 37. 1.). Az idegen jellegű tükörkifejezések között emlegetett e két határozószó. a kifejezetten és a kimondottan közül. az utóbbi a gyakoribb mai nyelvhasználatunkban. A házassági hirdetésekben pl. a kimondottan szinte divatszóként viselkedik, főleg ilyen szövegkörnyezetben: „Kimondottan csinos, arányos termetű, diplomás nő értelmiségi férfi ismeretségét keresi házasság céljából” (Magyar Nemzet. 1984. febr. 19.). De mintha újabban a kifejezetten venné át a kimondottan szerepét. Erről bizonykodik ez a szövegrészlet is: „Kifejezetten jó alakú, csinos, házias, gondoskodó fiatal lány vagy elvált asszony ismeretségét keresi házasság céljából lakással rendelkező fiatalember” (Magyar Nemzet. 1984. jún. 29.). Méltán kérdezhetik olvasóim. a teljes elítélés álláspontjáról ítélkezünk-e ezekről a nyelvhasználati formákról. Nem egészen, de annyiban igen. hogy a gyakori jelentkezésük miatt jó magyar megfelelőik kiszorulnak a nyelvhasználatból. Ezekre a nyelvi formákra gondolunk elsősorban: határozottan, kétségkívül, valóban, igazán, nyilvánvalóan, világosan, teljes mértékben stb. Ha tehát igényesen, választékosán és árnyaltabban akarjuk magunkat kifejezni, akkor fogalmazzunk így: igazi szépség, s ne így: nem az a kimondott szépség. A hivatali nyelv szakzsargonja még elbírja ezt a nyelvi formát: kimondott szaktekintély. de több a minőségi értéke ennek a megfogalmazásnak: elismert, igazi szakember. Dr. Bakos József Vám- és pénzügyi tanácsok a Házi iogtanácsadóban . Az utasforgalomra vonatkozó fontosabb szabályokat, a szeszfőzéssel kapcsolatos' tudnivalókat ismerteti, a pénzügyi jogsértésekkel foglalkozik a Házi Jogtanácsadó most megjelent 7. száma. Megtudhatók egyebek között a legfontosabb devizarendelkezések, a légi és a földi utazással kapcsolatos vámszabályok, az arany- és ezüsttárgyak behozatalára vonatkozó legújabb előírások, s az ajándékok vámtarifái. A NYÁRI EGYETEM VENDÉGKÖNYVE Merre tart a városméretű muem I ékvédelem ? Beszélgetés Mendele Ferenccel, az OMF igazgatójával M I H A I L G L U z s z K I J Izgalmas, s nemcsak a szakemberekre tartozó központi gondolatkört taglalnak az idei műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem hazai és külföldi előadói, akik a városméretű értékmentés legfontosabb kérdéseit elemzik. Az ilyen jellegű hazai törekvésekről készítettünk helyzetfelmérést. Mendele Ferenccel, az Országos Mű- léki Felügyelőség igazgatójával. Az elsők között — Mikor kezdődött, milyen menetrend szerint haladt. s hol tart ez a sOkakl által figyelemmel kísért, a nagyközönséget is foglalkoztató folyamat? — 1964-ben a franciák bontottak zászlót, s velük szinte egy időben léptünk mi is. Ebben az esztendőben tizenhárom települést, illetve városrészt nyilvánítottunk kiemelt jelentőségű területté. Jelenleg huszonegy áJl védelem alatt. Ide tartozik —. hogy csak néhány példát említsek — a budai Vár polgárnegyede. Eger, Győr, Kőszeg. Pécs, Sopron belvárosa, a veszprémi Püspökvár. Esztergom, Kalocsa. Vác egyházi, valamint világi centruma és öt falu. Hadd említsem még meg — kifejező adalékként —. hogy ebbe a körbe sorolható. 9141 óvásra méltó épületünk ötven százaléka. Munkatársaimmal együtt rendkívül örülünk annak, hogy a hazai feltételek —a meglévő nehézségek ellenére is — igen kedvezőek. Ennek az a magyarázata, hogy a városrendezés és a műemlékvédelem — a legtöbb európai államtól eltérően — nálunk egy tárcához, az Építésügyi és , Városfejlesztési Minisztériumhoz sorolt tevékenység. azaz nincs lényegbeli akadálya a szervezett, az átgondolt, az összehangolt cselekvésnek. így aztán érthető, hogy az általunk formált, s 1995-ig szóló távlati elképzelésekben hangsúlyozott szerepet kapott ez az ügy, az effajta tiszteletre méltó buzgalom. Természetesen arra is törekedtünk, hogy bővítsük a kört, s az előbb jelzett listába nem került történeti együtteseknél — Mezőkövesdnél, Sza- lafőnéL Pannonhalmánál és Tokajnál — is ilyen alapélvek érvényesüljenek, 's ezek szabják meg a részletes rendezési tervek mintázódását. A cél nemcsak eleink örökségének mentése. hanem azok huszadik századi hasznosítása is. Gondok — közelről — Ez kétségkívül biztató, de arról is tudunk. hogy nem minden megy a rendjén, s az egységes a lane Ivek gyakorlati megvalósítása itt-ott akadozik. kisebb- nagyobb csorbát szenved. Remélhető-e a mai bajok felszámolása, s ha igen, akkor miként? — Az összkép nem elszomorító, de megnyugtatónak sem minősíthető. Egerben. Hollókőn. Mosonmagyaróvá- rott. Pápán. Pécsett és Szombathelyen — ezt túlzás nélkül állítom — minden úgy történik, ahogy kell. s ilyen lesz a jövő is. Másutt — a budai vámegyednél. Esztergomban. Kalocsán, Székesfehérvárott — most ötvözik a minden meghatározó szempontot tükröző javaslatokat. Fertőrákoson. Kőszegen és Szigligeten korszerűsítés, Csongrádon. Győrött és Sopronban pedig kiegészítés szükségeltetik. Annak se örülünk, hogy a különben dicséretes ..haditerv" karbantartása elmarad. Ebben nemcsak az illetékes tanácsok passzivitása a ludas, hanem az építési szakemberek, illetve a tervező irodák „merevsége" is. Az elvi egyetértés sehol sem hiányzik. csak az ehhez méretezett gyakorlati lépések hiányoznak. Az effajta érdektelenséget kellene felszámolni mindenütt, méghozzá minél hamarabb. Nem rezervátumok i — Az eddigiekből is kitűnik. a múlt hagyatékának megbecsülőire seregnyi feladat vár. Hallhatnánk ízelítőt ezekből? — Először hadd oszlassak el egv félreértést, amely bizonyos vonatkozásban napjainkban is kísért. Nem rezervátumokat, skanzeneket óhajtunk létrehozni, ahol szenved az atomkor embere, hanem rég volt századok hangulatát idéző korszerű, kényelmes környezetet. Ebből következik, hogy nagy gondot fordítunk az eredeti településszerkezet az úthálózat. a terek, az utcák légtérarányainak megóvására. Ahol lehet, ragaszkodunk a régi telekosztáshoz és aM beépítési vonal megtartásához is. Nem mellékes szempont az épületek tömegformálása, magassága. Vonatkozik ez nemcsak a történelmi városmagokra, hanem az azokat övező átmeneti zónákra, gyűrűkre is. Annál is inkább. mert az utóbbiakkal hosszú ideig egyáltalán nem törődtünk, holott — képletesen szólva — egyáltalán nem mindegy, hogy a káprázatos ékköveket milyen minőségű, értékű, miként megmunkált foglalatokba illesztjük. Ezért váltak sok helyütt a históriai jellegű centrumok betonkolosszu- sokkal körülvett mélyfékvé- sű „mocsarakká”. S ha már itt tartunk, akkor hadd utaljak arra, hogy ezek az előírások nem kötik meg az építészek kezét, legfeljebb irányt szabnak alkotó fantáziájuknak. Bizonyítja ezt a magyar törekvések egyértelmű nemzetközi sikere s Eger példája. Az ICOM OS — az UNESCO műemlékvédelmi szervezete — 1972-ben Budapesten tar-; tott III. kongresszusán a hazai gyakorlatot ajánlotta követelésre méltónak más országok számára is. A soproni rekonstrukciós eredmények kiérdemelték az FVS Alapítvány műemléki Euró- pa'díját. Az se véletlen, hogy az ICOMOS végrehajtó bizottsága hazánknak, közelebbről az önök barokk városának adta meg azt a jogot. hogy otthont nyújtson a történeti városok nemzetközi bizottságának. Ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy jó úton haladunk, legfeljebb a tempót lehetne gyorsítani. Mindazok örömére, akik hisznek abban, hogy eleink öröksége nélkül szürkébbek, tartalmatlanabbak lennének holnapjaink. Pécsi István Színész, akit újra felfedeztek. Méghozzá ötvenéves korában. De ne szaladjunk ennyire előre, kövessük végig Mihail Gluzszkij életútját, művészi pályáját. A szovjet színész, akit a héten Az elnök éjszakája című produkcióban láthattunk, 1918-ban született. A főiskolát 1940-ben fejezte be. 1946 óta dolgozik színházi és filmszínészként. Több mint három évtizeden át játszotta a legkülönbözőbb ki- sebb-nagyobb szerepeket kaland- és mesefilmekben, komédiákban és tragédiákban. Ellenszenves figurákat, például Ivasovot a Két óceán titkában, Kalnyikovot a Csendes Donban; rokonszenveseket a Tizenkilenc éves voltam és az Élők és holtak tábornokai című filmekben. Aztán jött az újrafelfedezés. Gleb Panfilov, az akkor kezdő fiatal rendező rábízta Fokics szanitécvonat-pa-- rancsnok alakjának megformálását. A tűzön nincs átkelés című filmjében. A mű világsiker lett, a rendezőt szárnyra kapta a hírnév, Gluzszkijra pedig felfigyeltek, az alkotók és a közönség egyaránt. Egy másik kezdő rendező, a színészként ismert Nyikolaj Gubenko remek szerepet kínált neki A katona visszatért a frontról című alkotásban, amely szovjet filmünnepi bemutatóként a magyar közönség elismerését is elnyerte jó tíz évvel ezelőtt. Ezért az alakításáért 1973-ban Vaszil- jev-díjjal tüntették ki. Ugyanabban az évben újabb nemzetközi siker következett: Ilja Averbah rendező Monológ című alkotásának idős professzora. Az idén 66 éves művész filmjei közül a közönség A prémium, aztán Az utolsó áldozat, a Péter cár és a szerecsen, valamint a Magyarországon nemrég műsorra tűzött Utószinkron című alkotásokat láthatta. Mihail Gluzszkijt újrafelfedezése után külföldre is gyakran meghívják. Az NDK televíziója szerepeltette a többi között a Jelszóra nincs szükség és a Vörös és fekete című filmjében, játszott szovjet—bolgár és szovjet— lengyel közös produkciókban. Csütörtökön televíziónk 1- es programjában sugározták Az elnök éjszakája című. napjainkban játszódó filmet, amelyet Lev Mirszkij rendezett, és amelynek Mihail Gluzszkij a férfi főszereplője. (erdős) Tv-sorozat a testről A testünk című, nágy sikerű ismeretterjesztő sorozat újabb epizódjait készítették el a közelmúltban a televízió munkatársai. Macskássy Kata rendező. Kopper Judit szerkesztő és Szabó Gábor operatőr további három epizódot rögzített filmszalagra, amelyeket szeptember elejétől vasárnap délelőttönként tűz műsorára a televízió. Amit eszel, te leszel a címe annak a filmnek, amely a táplálkozás és az emésztés folyamataival ismerteti meg nézőit. Az én szívem mindig dobog, című epizódban a lélegzés és a vérkeringés a „főszereplő". Az idegrendszert és az érzékszerveket mutatja be Az agyam csodákra képes című film. Ralph Weiner: Hasznos séta ______ A „Boldog jövő" óvoda apró neveltjei hosszú sorban álltak a takarékpénztár bejárata előtt. — Mi történt, ti mind pénzt akartok felvenni? — kérdeztem. — Ige-e-en! — harsant a gyermekkórus több szóla- mú válasza, és a húsz arcocska úgy ragyogott, mint megannyi újdonatúj tízpfen- niges pénzérme. Különös — tűnődtem. Kivettem a takarékkönyvemből 50 márkát, és a rádiójavító műhelybe indultam. Itt csodálkozva vettem észre ugyanazt a vidám, lármás gyermekhadat. — Mi történt, ti mind rádiót akartok javíttatni? — Ige-e-en! — sivították ütemesen a kis lurkók, sőt még a taktust is verték hozzá a lábukkal. A rádió fogalma náluk nyilván nem a legújabb hírekkel társult. További utam a postára vezetett, innen táviratot küldtem a drága nejemnek, s közöltem, hogy... nos, ez nem tartozik ide. Alighogy megkaptam a nyugtát, az ajtóban megjelent az ismerős vidám gyermektársaság. — Mi történt, ti mind táviratozni akartok? Vagy bélyeget vásárolni? — Ige-e-en! — felelték kórusban szenvedélyes ifjú levelezők, s megnyalták a nem létező bélyeget és ráragasztották a képzeletbeli borítékra. ... Fél óra múlva, hazafelé igyekezve, az anyakönyvi hivatal előtt mentem el — és nem hittem a szememnek: megint ugyanazok a lurkók topogtak ott. s igyekeztek befurakodni az ajtón. — Mi történt, ti mind házasodni akartok? — Ige-e-en! — sivították vidáman a kislányok. A kisfiúk egyetértésüket nyilvánították — bár nem annyira hevesen. Kíváncsiság fogott el. Végül a gyerekek kitódultak az utcára. Nyomukban pedig megjelent az óvónő. Christine, aki a szomszédom volt. — Hát maga is szépen sétál ezekkel a gyerekekkel — jegyeztem meg, s hangomból visszafojtott szemre- hányás csendült ki. — Bocsásson meg, kérem! — mondta bűnbánóan az óvónő. — De pénzt kellett felvennem a takarékpénztárban, be kellett adnom javításra a lemezjátszómat, azután bejelentkeztem a házasságkötő teremben, és sür- gönyöztem a vőlegényemnek ... Most pedig még daueroltatnom kell, azután felpróbálom a méretes szalonban rendelt ruhámat, elmegyek a fogorvoshoz, és végül élelmiszert veszek. De amikor befejezem a munkámat. addigra minden bezár. Hát mit tegyek? — Christine mélyet sóhajtott, majd szemügyre vette apró neveltjeit. — Nosza, gyerekek, álljatok párba, folytat juk a sétát! Fordította: Gellért György (Fotó: Szabó Sándor)