Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-31 / 204. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 31. péntek Mit várnak a csapatok? "“Äi"1 Szombaton kezdődik az 1984/85. évi labdarúgó NB I. őszi idénye. Hét találkozó lesz az első játéknapon, 16 órai kezdettel a Pécs—Ü. Dózsa, a Csepel—Békéscsa­ba, a Debreceni MVSC—Za­laegerszeg, az Eger—Hala­dás és a Bp. Honvéd—MTK VM mérkőzéseket bonyolít­ják le, 18 órától pedig a Vi­deoton—Vasas és a Ferenc­város—Szeol AK találkozók­ra kerül sor, míg a Tatabá­nya és a Rába ETO vasár­nap 16 órától méri össze erejét. A rajt előtt az MTI mun­katársai a tizenhat NB I-es csapat vezető edzőjétől kér­tek véleményt, mit várnak az erősödött, vagy gyengült csapatuktól, s hogyan íté­lik meg általában az esé­lyeket. KOMORA IMRE (BP. HONVÉD): — Bajnokhoz méltóan aka­runk szerepelni. Különö­sebb erősítés nem történt, a csapatban vannak még je­lentős tartalékok, az első há­rom között kell végezni, s szeretnénk helytállni a nemzetközi kupában és se­gíteni minél több jó formá­ban levő játékossal a ma­gyar válogatottat. VEREBES JÓZSEF (RÄBA ETO): — Ismét dobogós helyre yárom a csapatot. Nagy erő­feszítésre lesz ehhez szük­ség, mert erősítési terveink 4- mint mindig — most sem sikerültek. Igazolásaink csak olyan posztokra sike­rültek, ahol eddig is jó képességű játékossal rendel­keztünk. KOVÁCS FERENC (VIDEOTON): — A csapat az előző idény­ben megbízható, jó játékot nyújtott, várakozáson felül szerepelt. Nagy munkát vé­geztünk. és ezt az utat foly­tatjuk. Burcsával erősödtünk, a dobogóért akarunk ver­senyezni. TEMESVÁRI MIKLÓS (Ü. DÓZSA): — A játékosállományban jelentős változások történ­tek. Remélem, a korábbi idényekkel ellentétben so­rozatos sérülések nem tize­deli ka csapatot, s akkor az Ú. Dózsa ismét az élme­zőny helyeiért harcolhat. BACSÓ ISTVÁN (TATABANYA): — A szakosztályvezetés merész célt tűzött ki; a do­bogót. Én jelenlegi helyze­tünkben a középmezőnybe várom a csapatot. Vincze és Simon személyében két fiatal beépítését is tervez­zük. Szerintem a bajnok a Bp. Honvéd, a Videoton és a Rába ETO közül kerül majd ki. MÉSZÖLY KÄLMÄN (VASAS): — Több posztra igazoltunk ígéretes játékosokat, remé­lem, sikerül belőlük olyan gárdát formálni, amelyik az 1—4. hely megszerzésére esé­lyes. Tovább haladunk a ta­valy elkezdett úton, három éven belül a csúcsra sze­retnénk jutni. GELLEI IMRE (ZALAEGERSZEG): — A felkészülés során egyszer sem kaptunk ki, pe­dig rangos csapatokkal is játszottunk. Őszi sorsolá­sunk nehéz, elégedett lennék, ha 16 ponttal zárnánk a baj­nokság első szakaszát. Az el­nökség a 6—8. hely megszer­zését várja. Szerintem ismét Bp. Honvéd—Rába ETO versengés lesz az első he­lyért, a kiesés 5—6 csapa­tot veszélyeztet. A válogatott mérkőzései miatt szokatlan menetrend lesz az NB I-ben, amelyik csapat ehhez job­ban alkalmazkodik, az előbbre ér. PALICSKÓ TIBOR (MTK VM): — Sikerült a csapat kiadó helyeire tapasztalt, gyors labdarúgókat igazolni, lehe­tőség van a korszerűbb já­tékra. Az elmúlt évi 8. hely­nél előbbre is léphetünk. kaszAs GABOR (SZEOL AK): — A tavalyi 9. hely meg­ismétlését várom, de játék­ban feltétlen fejlődni aka­runk. Hátrányt jelent, hogy Kun a napokban szárka- pocscsont-törést szenvedett, és Segesvári is régen bajló­dik sérüléssel. Pályánkra csak augusztusban léphet­tünk, most sem tökéletes. A bajnoki címért várható Hon­véd—ETO párharc a vidéki­ek javára dőlhet el. ha a győriek meg tudják szerez­ni Kardost. RÓNAI ISTVÁN (PÉCSI MSC): — Jött Dohány, Róth J. és Gólyák, viszont eltávozott Nagy és Varga, Kónya pe­dig bevonul. A bajnokság­ban 30—32 pontot szeret­nénk gyűjteni, ezzel elérhe­tő lehet a 8. hely. ősszel ta­lálkozóink többségét hazai pályán játsszuk, 16 pontot jó lenne szerezni. Támadóbb szellemű játékra és sikeres hazai szereplésre készülünk. Már az Ú. Dózsa ellen győ­zelemmel akarunk kezdeni. GÉLÉI JÓZSEF (CSEPEL): — Ismert gondok közepet­te készültünk-, de nagyon el­szántan. A játékosok bizo­nyítani akarnak és fognak is. Hosszú, izgalmas verseny következik, célunk a gond­mentes bentmaradás és a szurkolók bizalmának visz- szaszerzése. VINCZE GÉZA (FERENCVÁROS): — A csapat fiatalítását, átszervezését tovább folytat­juk, úgy vélem, nagyon te­hetséges játékosok megszer­zésével sikerült lerakni egy későbbi, a Ferencváros rangjához méltó együttes alapjait. A 6. hely körül aka­runk végezni. rAtkai LÁSZLÓ (HALADÁS): — Csapatomnák reálisan a 10. hely tájára van esé­lye, egy-két pont különbség ugyanennyi helyezést jelent­het mindkét irányban. Vé­leményem szerint kiesési gondjaink nem lesznek. A Honvéd, a Rába ETO és a Videoton csapatán kívül aligha pályázhat más a baj­noki címre. — Lényegesen nem tud­tunk erősíteni. Földi méltá­nyolható családi okok miatt visszatért Salgótarjánba, Sze- begyinszky pedig későn kap­csolódott be a gyakorlásba. Üjonc lévén, elsősorban a bentmaradást szeretnénk ki­harcolni. Az NB Il-es össze­állításhoz képest csapatunk alapvetően nem változik. A bajnoki címben a Bp. Hon­védőn, az ETO-n és a Video­tonon kívül a megerősödött Vasas is reménykedhet. NAGY GYÖRGY (DEBRECENI MVSC): — A feljutó csapatnak mindig nehéz helyzete van, erre számítunk mi is, és így készültünk fel. A fe­gyelmezett gyakorlás és az akarás alapján biztos bent­maradást várok. Meglepetést sejtek a végeredményt ille­tően, a Videotonban látom a bajnokot. Az előző idény­ben a táblázat végén szere­pelt 5—6 együttes és a fel­kerülő három között ke­mény küzdelem lesz a ki­esés ellen. SÜLÉ ISTVÁN / (BÉKÉSCSABA): — Célunk egyértelmű, a 10—14. hellyel biztos bent­maradás, helytállás az MNK-ban és egységes, jó szellemű csapat kialakítása. CSANK JÄNOS (EGER): SZEBEGYINSZKY ANDRÁS A KLUBCSERÉRŐL: „A szimpatikus Egert választottam" A csapaterősítésről még most sem mondott le az Eger SE labdarúgó-szakveze­tése. Így sikerült megszerez­niük — élve a lehetőséggel — jóval az átigazolási idő­szak lejárta után az élvo­nal egyik ismert középpá­lyását. Szebegyinszky And­rást. A játékos körül az elmúlt napokban sűrűsödtek az ese­mények, bár mindezt ő is akarta. A fővárosból érke­zett fiatalember annak ide­jén vidékről indult pedig. — Hogyan is kezdődött? — kérdeztük a bemutatko­zását váró szurkolók nevé­ben is. — Alföldi vagyok, Szarva­son születtem, focizni a kis­városhoz közeli Kondoroson kezdtem. Amikor szüleim mezőgazdasági szakközépis­kolába írattak, átkerültem Orosházára. — Az Orosházi MTK-ban fedezte fel a Vasas? — Igen és hívtak Pestre. Mentem, noha a tanulmá­nyaimat csak Vácra járva tudtam befejezni, mert ott volt hasonló képzés. — Milyen emlékei vannak a Fáy utcából? — Szívesen gondolok II- lovszky Rudolf edzéseire, igaz. akkor még csak a „kettővel” gyakorolhattam nála. Később bekerültem az első csapatba, nem egészen százszor szerepeltem náluk, és gólokat is szereztem. — A legkedvesebb meccse, amit idézne? — Egy Vasas—Dózsa rang­adón, még piros-kék mezben két gólt lőttem, s 4—2-re nyertünk későbbi klubom ellen. — Az Üjpesti Dózsában két bajnoki év következett... — Az elsőben végig ját­szottam Temesvárinál, a legutóbbi bajnokságban már keveset. A tavasz végén éreztem, hogy ismét lépnem kell. — Vajon ha szabad tud­ni. a minden bizonnyal szebbre tervezett pályafutá­sa miért tört meg? — Részletekbe nem aka­rok bocsátkozni, azt azon­ban önkritikusan meg kell állapítanom, hogy magam is hibás vagyok. Voltak jó meccseim, 1982 őszén példá­ul én vezettem 6 góllal az NB I-ben a fejjel szerzett találatok listáját, többször sikerült kitűnnöm, a folya­matosság azonban hiányzott. Két, úgynevezett nagycsa­patnál a játékosállomány is megengedte az edzőknek, hogy cseréljenek, ezért hol be- aztán meg kikerültem a kezdő tizenegyekből. Vagyis abban az értelemben, ahogy szerettem volna, nem tud­tam kiugrani az élmezőny­ben. — Miért pont az Eger SE-ben szeretne bizonyítani ősztől, mert, ugye, erről nem mondott le? — A legszívesebben a jobb oldali középpályás posztján érzem magam, bár korábban csatárként is számításba vettek. A játékszervezésben igyekszem majd kamatoztat­ni tudásomat új csapatom­ban, februárban Komora Im­re ugyan hívott a Honvéd- ba, most azonban a szá­momra szimpatikus Egert választottam, a várost és újonc gárdáját. — Az Eger SE-t, jelenle­gi társait korábban látta játszani? — A csapatról csak az új­ságokban olvastam, ahogy megnyerték az NB Il-t a Békéscsaba és a DMVSC előtt, az imponált. Egyedüli ismerősöm Csepregi volt, vele Békés megye ifjúsági válogatottjában találkoztam először, azután 1977-ben együtt játszottunk a tuniszi I. junior világbajnokságon és később az utánpótlás-vá­logatottban, Toulonban is. — Mit gondol a csapat bennmaradást esélyeiről? — A megkapaszkodást nagy dolognak tartanám. Vol­tak és mindig is lesznek pa­píron kiesőjelöltek, ám a sorsuk a pályán dől el. Az Eger SE-hez én két eszten­dőt írtam alá. mindent el­követek majd, hogy jövőre is a magyar élmezőnyben je­gyezzenek bennünket. Egy csapatott irányítani nagyon­nagyon nehéz. Remélem, ezt a terhet a jövőben megosz­tom a társakkal. — Csank János vezető ed­ző miként fogadta? — örült, hogy számíthat rám, a helyemet azonban nekem is a mutatott játék­kal kell biztosítanom nála. Fizikailag úgy vélem, kemé­nyen helyt tudok állni, eré­nyeim közé számítom a fej­játékomat és a rúgótechni­kámat. Jó lenne szép rajtot venni holnap a Szombathely ellen! Szebegyinszky András portréjához tartozik még néhány kíváncsiságra szá­mot tartó adat, megjegyzés. A középpályás 1958-ban szü­letett, 186 cm magas, ver­senysúlya 84 kg. Pontosan nem tartja nyilván, de NB I-es góljainak száma 20 fe­lett van. A Vasasban 96 al­kalommal, az Ű. Dózsában mintegy ötvenszer játszott bajnokit. Nős. van egy nyolc- hónapos kislánya, Egerben IBUSZ-lakást bérelt az egye­sület családjának. (budavári) KILIMANDZSÁRÓ EXPEDÍCIÓ Fenn a c A Miskolci Alpin Club „Kilimandzsáró Expedíciója" augusztus 29-én, elérte a Kibó legmagasabb pontját, az FJhuru, vagyis „Győzelem” csúcsot. A Kilimandzsárónak két kiemelkedő pontja van, az alacsonyabb Mawenzi és a magasabb Kibó. Ide Afrika legmagasabb pontjára vit­te fel a hét magyar alpinista, Serván Julianna, Balázs Oszkár, Szabó László, Győrfy Mihály, Buday Gábor, Dió­dái László és Sebestyén Balázs a reájuk bízott városok zászlóit. Már 5950 méter magasan lengeti a szél Miskolc. Szombathely és Pécs zászlaját. Rövid Dar es Salaam-i tartózkodásuk alatt megállapod­tunk a hegymászókkal, hogy elméletben Eger város zász­laját is feltűzik a csúcsra. Azért „csak” elméletben, mert nem volt nálam egyetlen egri zászló sem. Azt hiszem, a város vezetői utólag elnézik nekem, hogy hozzájárulásuk nélkül, (elméletben!) felvitessem unicornisos lobogónkat a hegyre, de őszintén megmondom, nem tudtam ellen­állni a kísértésnek. Komolyra fordítva a szót! Örömömre szolgál, hogy me­gyei lapunk adhatja elsőként tovább a hírt a nem akár­milyen hegymászó teljesítményről. A csoport ugyanis a Heim Gleicheren feljutva mászta meg a Kibót, olyan he­lyen, ahol magyar alpinistának még nem sikerült. Az sem lebecsülendő, hogy Serván Julianna személyében nőnek is sikerült a vállalkozás. Hegymászóink néhány napos pihenés után kísérletet tesznek a Kilimandzsáró egyik, — eddig még meg nem hódított — 900 méter magas, függőleges sziklafalának megmászására is. A Great Bridge Wall, magyarul a Nagy Híd Fal, olyan akadályt jelent, melyet alpinistának még nem sikerült legyőznie. A mieink is, természetesen csak akkor indulnak neki, ha lentről nem sikerül felfedezni áthághatatlan akadályt. A csoport szeptemberben indul tovább Kenyába, a Mount Kenya megmászására és valamikor szeptember vé­gén, október elején érkezik haza, amiről már természe­tesen az országos sajtó is hírt fog adni. Addig is; Sok szerencsét a még előttük álló akadályo­kon való túljutáshoz. Dar es Salaam, 1984. augusztus. NYÍRI IVÄN, lapunk különtudósítója Kézilabda Siroki Vasas—Debreceni Kinizsi 26—20 (12—8). NB II-gs női mérkőzés. Sírok: 150 néző. V: Jancsu- rák, Jónyer. Sírok: HILYÁKNÉ — So- mogyiné 1, VAS 14, Nagy 1, Pelyhe, BAJZÁTHNÉ 8, Zahorecz. Cs: Kékesiné, Bo­ros 2, Gazsó, Kollár, Ocso- vai. Edző: Somogyi Tibor. A hét közepén lejátszott szezonnyitó mérkőzésen — kitűnő teljesítményt nyúj­tó átlövői révén — b;ztos győzelmet aratott a siroki gárda. Fo rdu lóról-fordulóra A területi labdarúgó-baj­nokság 2. fordulójában 11 játékos jóvoltából csupán 12 gól született, nyolccal ke­vesebb, mint a nyitányon. A hazai pálya előnyét élve­ző csapatok közül a H. Papp J. SE és a Gyöngyös bizo­nyult a legeredményesebb­nek az Edelény, illetve Hat­van elleni 2—2 (!) találat­tal. A góllövőlista élmezőnye: 3 gólos: Balogh (H. Papp J. SE), Juhász (Hatvan), 2 gó­los: Nagy G. (Gyöngyös), Sváb (Hatvan). A kitűnő kapus- és gyen­ge csatárteljesítmények mi­att nem kis gondot okozott a forduló válogatottjának összeállítása. A mezőny leg­jobbja teljesítményt nyújtó „portásai” — Magyar (Recsk), Koncsik (St. Sík­üveggyár), Kiss (B. Építők Volán) — közül azért esett a választás Magyarra, mert csapata idegenben harcolta ki az értékes győzelmet. A forduló válogatottjában a következők kaptak helyet: Magyar (Recsk) — Danyi (Recsk), Módi (Gyöngyös), Torbavecz (Füzesabony), Szabó Gy. (Nagybátony), — Balogh (H. Papp J. SE). Tóth (St. Síküveggyár), Hor­váth (Bélapátfalva) — Ju­hász (Hatvan). Veiland (Ganz-MÁVAG), Bódi I. (Recsk). Az előző fordulóhoz ha­sonlóan, ezúttal is jó mér­leget zártak a hevesi csapa­tok: nem szenvedtek vere­séget más megyék együtte­seitől. A Gyöngyösi SE me­gyei rangadó keretében ki­egyenlített küzdelemben ér­tékes győzelmet ért el a Hat­vani KVSC ellen. A Bélapát­falva nem tudta két pontra váltani a hazai pálya elő­nyét a jól védekező B. Épí­tők Volán ellenében. Az újonc Füzesabony ismét ér­tékes pontot szerzett, ez­úttal a BKV Előrétől. A forduló egyik meglepetését a Recsk szolgáltatta: rosz- szul sikerült hazai rajt után bravúros győzelmet aratott a volt ózdi labdarúgókkal megerősödött Borsodnádasd otthonában. Az otthon-idegenben pont- vadászat a hazai csapatok nagy fölénye jegyében (12— 4) zajlott le, akik a nyolc lőtt gól ellenében négyet kaptak. A nyolc mérkőzés­re 4650 néző volt kíváncsi. A megyei labdarúgó-baj­nokságban már a 3. forduló mérkőzéseire került sor. A bajnoki nyitány óta hétről hétre csökkent (30. 28, 20) a gólok száma. A húsz gólon 19 labdarúgó osztozott. A pályaválasztók közül a Selyp és a Sírok tyzonyult a leg­eredményesebbnek, az Apc, illetve a Domoszló elleni 3—3 találattal. A góllövőlista élmezőnye: 5 gólos: Bukrán (Pétervásá- ra), 4 gólos: Dely (Petőfibá- nya), Őszi Cs. (Boldog), 3 gólos: Fodor II. (Apc), Sza­bad (Selyp). A hét tizenegyében a kö­vetkezők kaptak helyet: Jekkel (Nagyréde) — Csil­lag (Tárnáméra), Nagy (Bol­dog), Nász (Heves), Földi J. (Pétervására) — Komjáti (Gyöngyöshalász), Kovács (Tárnáméra), Bálint (Selyp) — Bukrán (Pétervására), Szabó L. (Gyöngyöshalász), Szabad (Selyp). Döntetlenül végződött (8— 8) az otthon-idegenben pont- vadászat. A hazaiak 11 gól­jára kilenccel válaszoltak a vendégek. A 8 mérkőzésre 2150 néző volt kíváncsi; pillanatnyilag ez az őszi ne­gatív látogatottsági csúcs. ( szigetváry) A megyei ifjúsági labdarúgó­bajnokság állása: 1. Selyp 2. Sírok 3. Heves 4. ESE 11. 5. Pétervására 6. Tárnáméra 7. Besenyőtelek 8. Petőfibánya 9. Kompolt 10. Gy.halász 11. Poroszló 12. Domoszló 13. Boldog 14. Apc 15. Nagyréde 16. Mikófalva 3 3 - - 11- 1 6 3 2 1 - 9-2 5 3 2 - 1 14- 3 4 3 2 - 1 14- 4 4 32-1 9-44 32-1 7-44 32-1 7-94 3111 5-63 3 111 5-7 3 31-2 4-62 3 1-2 2-62 31-2 3-82 31-2 3-11 2 3-12 3-81 3-12 3-11 1 3-12 1-10 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom