Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-29 / 202. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 29., szerda für' * awy x k § i ff- L Hif. , -f*- * éki 5 • Mit er Cel) az ember a Beruäban, Ha fiatal Két esztendeje lehet, hogy hallgattam egy fiatal bervai mérnök kesergését. El kell ismerni, tulajdonképpen sokban igaza volt, csak egyet hagyott figyelmen kívül. Nevezetesen azt, hogy amiről beszél — a pályakezdő értelmiség hátrányos helyzete — nem bervai sajátosság. Sajnos, általában probléma, hogy az értelmiségi fiatalok jelentős csoportja. — beleértve a műszakiakat — nem találja meg a számítását, amikor munkába áll. A bajon segíteni kell, mert nemcsak a zöldségesnek, butikosnak „átképzett” mérnökök száma jelzi a gondot, hanem az is, hogy egyre csökken a műszaki egyetemre, főiskolákra jelentkezők száma. De addig is, amíg összességében megoldódik e probléma, az üzemek saját házuk táján tehetnek egyet és mást. Mint például, ahogy az egri Finomszerelvény- gvárban teszik. "Öt év alatt 29,5 százalékkal A pályakezdőkkel való foglalkozást tulajdonképpen már az iskolákban kezdik. Kapcsolatot teremtenek azokkal az egri és Eger környéki fiatalokkal, akik műszaki pályán tanulnak. Azzal a nenj is titkolt számítással keresik meg őket. hogy minden fiatal szívesebben helyezkedik el közel a családi házhoz. Beszélgetnek velük, felajánlják az ösztöndíjat, s ezzel együtt a munkalehetőséget is. Pályázatokkal és ezzel elérik, hogy évente 8—10 fiatal mérnök választja a Finomszerel- vénygyárat. Amikor egy fiatal első állását keresi, természetesen azt nézi, hogyan alakul a keresete. Hiszen többségük a család további anyagi támogatására nem számíthat, némelyikük már házasként érkezik. Nem mellékes tehát, mennyi van a borítékban. Ezért tartják a vállalat vezetői fontosnak, hogy állandóan „karbantartsák” a pályakezdők bérét. öt esztendő alatt 29,5 százalékkal növelték ezt, így ma az egyetemet végzettek alapbére átlagosan meghaladja a négyezret, a főiskolásoké a 3800-at. Ami a jó közérzethez kell A bér lényeges, de nem minden. Ahhoz, hogy egy pályakezdőből törzstag legyen, az is szükségeltetik, hogy jól érezze magát a munkahelyén. Ezt is igyekeznek segíteni. Nagyon jól bevált az úgynevezett „for- gatásos módszer”. Így nevezik azt a gyakorlatukat, hogy a pályakezdőknek az első hat hónapban lehetővé teszik, ne csak leendő munkahelyükkel ismerkedjenek meg alaposan, hanem a munkakörük ellátásához szorosan kapcsolódó társszervek tevékenységével is. Közben arra is van idő, hogy előadások, beszélgetések keretében megismerjék a vállalat szervezeti felépítését, a gyártmányokat, s ami nem kevésbé fontos, a távlati lehetőségeket. E módszer eredményeként könnyebb a beilleszkedés, s nem utolsósorban emberi kapcsolatok alakulnak ki. Nagyon lényeges az is, hogy törődnek lakásproblémáikkal. A gyár az ötéves terv időszakára 50 lakás bérlőkijelölésének jogát szerezte meg. Ugyanebben az időszakban kialakítottak nyolc kis önálló lakrészt a munkásszállón. Ezzel és azzal, hogy a visz- sza nem térítendő, valamint a kamatmentes kölcsönök 75 százalékát harminc éven aluliak kapták, meg tudták oldani a pályakezdő műszakiak lakásproblémáit is. Szakmai távlatok A bérek és a lakáshelyzet mellett a pályakezdő műszakiak állandó témája, lesz-e alkalmuk szakmai előrelépésre, a vezetői posztokra. Az egri Finomszerelvény- gyárban jelenleg 31 fiatal számít pályakezdőnek. Közülük négyen csoportvezetők, hárman főművezetők. Százalékban is kifejezve: több mint húsz százalékuk már valamelyest vezetői posztnak számító beosztásban van. Ám az igazi szakember szemében nem csak egy vezetői beosztás jelent szakmai előrelépést, hanem a lehetőség, hogy alkotókészségét kibontakoztathassa. Erre módot nyújtanak a különböző pályázatok. Az évente meghirdetett Alkotó Ifjúság pályázatra öt év alatt 17 felsőfokú képzettségű fiatal adott be pályamunkát, s ezek a vállalat gazdálkodásában is nagy jelentőségűek. A vállalati műszaki problémák megoldására kiírt pályázat kilenc fiatalt késztetett elgondolásainak kidolgozására. Ugyanakkor 29 fiatal jelentkezett újításokkal. Mindezek alkotó elképzelésüket, készségüket dicsérik, elfogadásuk pedig e képességek elismerését. De lehetőséget nyújt a gyár a gazdasági előnyt nyújtó GMK-ban való foglalkozásra, s a prémiumrendszer például ösztönzi a normaóra-megtakarítást elősegítő módszerek bevezetését is. Akad még tennivaló A tapasztalatok összessége azt mutatja, jó irányban haladnak a íinomszerel- vénygyáriak. De azért minden eddigi eredmény mellett sem mondható el, hogy minden a helyén van. Jócskán akad tennivaló a fiatalok nevelésében éppúgy, mint az idősebbek szemléletének változtatásában. Akad még olyan vezető, aki a mindennapi feladatokra hivatkozva megfeledkezik a fiatalokról, nem segíti tanácsokkal, önálló feladatokkal beilleszkedésüket, szakmai tudásuk gyarapodását. S a teljesség kedvéért azt is el kell mondani. hogy a számottevő bér- fejlesztés ellenére, az itt dolgozó műszaki pályakezdők bére a közepesek közé sorolható. S akad példa arra is, hogy valóban nem a képzettségének megfelelő beosztásba kerül. De ugyanakkor a fiataloktól is több elvárható, mert igaz ugyan, többségük igyekszik a KISZ-ben dolgozni, mégis, politikai képzettségük nincs egy szinten szakmai ismereteikkel. Az egri Finomszerelvény- gyár termelésének csaknem 80 százaléka a hazai és a külpiacokon egyaránt keresett, műszakilag fejlett cikk. Gyártásukhoz nem mellőzhető a fiatal erő. S elképzelhetetlen a fiatalok nélkül az állandó megújulás, a műszaki színvonal folyamatos fejlesztése, a gyártás állandó korszerűsítése. Űj. friss szellemük a gyár fejlődésében nélkülözhetetlen. Épp ez követeli meg. hogy sorsuk a továbbiakban is állandóan a figyelem középpontjában legyen. Deák Rózsi Összeállította: Németi Zsuzsa Kiállításra készülnek a dekoratőrök Itthon és külföldön is Reklámot csinálnak a Fémműveknek Aki csak a lába elé néz a Mátravidéki Fémművek siroki bejáratánál, az talán nem is tudja, hogy a feje fölött, emeletnyi magasságban dolgoznak a dekoratőrök: Kalocsay István és Kovács Miklós. A stúdió rajzasztalán festékek, dekorációs kellékek, drapériák. — Hogyan lettek dekoratőrök? — Korábban a lakótelepi művelődési házban dolgoztam. Örömmel jöttem a Fémművekhez, mert itt próbára tehetem a képességeimet. Egyszer talán még reklámszakember lesz belőlem... — válaszolja Kalocsay István. — Mi az eredeti szakmád? — Szerszámkészítő. Értettem ezt a munkát is, de most már jobban érdekel a reklámkészítés. Megszerettem az ecsetet, vonzanak a színek. Kovács Miklós egy éve cserélte föl az elektroműszerész mesterséget. — Jó itt a stúdióban. Rengeteg az elfoglaltság, de megéri. A cégérezéshez fantázia kell. Ügyesek, találékonyak. Ez a véleménye beosztottjairól Katona Györgynek, az exportosztály vezetőjének. — Mi a fiatalok feladata? — Mindenekelőtt az, hogy jó reklámot és propaganda- anyagot készítsenek. Egyebek mellett transzparenseket, termékismertetőket csinálnak, illusztrációs anyag gal látják el a rendezvényeket. Közreműködnek termék- bemutatókon és kiállításokon is. Elégedettek vagyunk a teljesítményükkel. Jó forma- és színérzékkel, kitűnő rajzkészséggel rendelkeznek. Nagy részük van abban, hogy vállalatunk termékei iránt külföldön is megnőtt az érdeklődés. Elvégre a külcsínre is adni kell. A dekoratőrök színes fotókkal teli albumokban őrzik munkájuk jelentősebb eredményeit. Ügyesen dolgoztak a Budapesti Nemzetközi Vásáron, számos termékcsomagolási bemutatón öregbítették a cég jó hírnevét. Munkáikkal elismerést szereztek a finnországi Poriban is. Budapesten a hamarosan sorra kerülő csomagolástechnikai kiállításon új termékekkel jelentkezik majd a vállalat. A dekoratőrök ezúttal színes rajzkompozícióval reklámozzák a legújabb üdítő italos dobozokat. Mika István Sír a gyerelc Az iskola kapujában Fiatal édesanya mesélte: „Laci fiam hároméves kora óta óvodába járt. Nem mondom, hogy könnyen szokta meg, hiszen előtte három évig otthon voltam vele, és rettenetesen ragaszkodott hozzám. Hosszú ideje még az ételt, az italt is csak tőlem fogadta el. Még az apja sem tudta megitatni. megetetni, mert csak az én kezemből volt jó neki étel-ital. Szóval, nehezen szokta meg az óvodát, de megszokta. Sőt: nagyon is szeretett később odajárni. De most baj van: nagy izgalommal készültünk az is. kólára, arra, hogy ő már elsős lesz. Együtt vettünk meg mindent és nem is ál- mondtam, hogy valami baj lesz. Amikor első nap elbúcsúztunk a kapuban, láttam, hogy sírásra görbül a szája. És azóta már elmúlt egy hét és Laci minden reggel már otthon kezdi a sírást és — mint a tanító néni mondja — bizony folytatja az iskolában is ... Éppen esztendeje lesz. hogy az édesanya elmesélte gondjait. Néhány hónappal később, amikor találkoztunk, akkor viszont már boldogan újságolta: Laci szeret iskolába járni, nem sír már reggelenként, inkább ő sürgeti, hogy induljanak, mert szeretne mielőbb ott lenni. Miért jutott eszembe a tavalyi történet? Mert a tanévkezdés minden szülő-diák számára esemény, de különösen nagy esemény azoknak, akik elő. szőr lépik át az iskola kapuját, akik először vesznek búcsút gyereküktől a nagy kapu előtt. Sok gyerek hamar beilleszkedik az új környezetbe, de bizony sokan nehezen fogadják a változásokat. Üj ember a tanító néni, újak a pajtások — legalábbis egy ré. szűk, mert szerencsés esetben akad néhány volt óvodai társ is az első osztályban, és akkor mindjárt nem olyan borzasztó az egyedüllét. Tudom, a szülőnek a szíve hasad meg, ha síró gyerektől kell elbúcsúznia az iskola kapujában. Csak egyre gondoljon: mindez hamarosan elmúlik, teljesen érthető, és átmenetileg főleg azoknál a gyerekeknél jelentkezik, akik otthon kiegyensúlyozott környezetben élnek. Baj tehát nincs. Az egyik gyerek könnyebben fogadja a változásokat, a másik nehezebben. Csak egy kis türelem szükséges: néhány nap, néhány hét, és eltűnnek a könnyek. S. M. Ifjúsági jogszabálygyűjtemény „Az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos jogszabályok” címmel hézagpótló kiadvány jelent meg az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Könyvszerkesztőségének gondozásában. A kötet tartalmazza az állami ifjúságpolitikai tevékenységgel kapcsolatos valamennyi központi rendelkezést. Megtalálható az összeállításban az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény, annak indoklása és a végrehajtással kapcsolatban kiadott valamennyi jogszabály, és számos. a törvénnyel összefüggő fontosabb jogszabály, határozat, irányelv, közlemény. Teljes terjedelmében olvasható az Állami Ifjúsági Bizottság 1974 óta megjelent, és ma is hatályban levő valamennyi határozata, irányelve, és egyéb, elvi jelentőségű előírása. Megtalálhatók a könyvben az ifjúsági parlamentekkel, a KISZ érdekképviseleti és érdekvédelmi jogosítványával, az ifjúsági bizottságokkal, az ifjúságpolitikai célú pénzeszközökkel kapcsolatos tudnivalók is. A 440 oldal terjedelmű jogszabálygyűjteményt tárgy- és számmutató egészíti ki, s a kézirat elkészülte óta napvilágot látott néhány fontosabb új rendelkezést függelékben csatoltak a kötethez. Ez volt a nyár... (fotók: K’ <r e)
