Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
NÉPÚJSÁG, .1984. augusztus 16., csütörtök 5. Az új színház A tér egy részlete (A szerző felvételei) Hogy Marosvásárhelynek színháza legyen, ez a gondolat megvan vagy kétszáz éves. Hogy hol épüljön fel ez a színháa, arról is vitatkoztak eleget. Például 1908-ban is azért dúlt valóságos csata a Városházán, hogy a színházat (amelynek megtervezése éppen a Városháza meg a Kultúrpalota — a Cifra Palota — megálmodói,. Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek kaptak megbízást) ne a Fő térre telepítsék, mert az veszélyeztetné a kisiparosságot és kereskedelmet. Az idő tájt — 1909-ben — végül az erősakaratú polgár- mester, dr. Bernády György szava döntött: igenis a Fő téren épüljön fel Marosvásárhely színháza. Le is bontották gyorsan az ezermester Bodor Péter híres-nevezetes, évszázados, pótolhatatlan zenélő kútját... de a várt államsegély elmaradt, s színház nem épült mégsem. ✓ Ahhoz a népelnyomó — és kultúra-elnyomó — rendszernek is meg kellett változnia Romániában, hogy Marosvásárhelynek színháza legyen. Legelőbb — 1946. márciusában — az első állandó vásárhelyi társulatot, már mint állami intézményt, a Kultúrpalota fogadta be, egy röpke évtizeddel ezelőtt pedig az új színházépület is tető alá került. A Fő téren. Ekkor is meghökkentően merésznek tűnt a szándék, hogy megbontsák a várds történelmi főterét, voltak is ellenzői jócskán ennek az elképzelésnek, de mára az ellenzők is büszkék új Színház terükre. Mert egy egész tér nyílik most a Fő - térről, ami kitágítja a városközpontot, napfényes, márványlépcsős teraszokkal, szokatlan, modern, de cseppet sem hivalkodó formákkal, a népi építőművészet elemeit őrző épület- együttessel gazdagítja a várost. A magyar turista jobbára nem sokat tud erről a látnivalóról, de miután az új tér alatti parkolóban kiszáll a buszból, felmegy a lépcsőn, és sietne tovább a volt Városházához, a Cifra Palotához .. . ámulva áll meg itt. Nincs fogalma arról, hogy a főtéri házsor mögött mennyi roggyant viskót, salétromot udvart, tűzfalat, gödröt, dűledéket, mennyi múltat kellett eltakarítani, hogy megszülethessen ez a tér; maga a látvány állítja meg, megáll tehát — bármilyen sietős is a dolga — megáll és gyönyörködik. Aztán bebarangolja a teret. A teret ölelő épületek tövében érdekesen tagolt, zegzugos, barátságos világra bukkan, s ha visszanéz, mindennünen másnak látja a szobrokkal, kovácsoltvas lámpákkal, virágágyakkal, egy szökőkút különös gömbformáival „dúsított”, de alapvetően egységes térkompozíciót. A színház hátul, az enyhén emelkedő lejtő közepén áll. Aszimetrikus, fehér, a teteje cserép, csillogó piros és barna, leginkább a többi marosvásárhelyi régi középület Zsolnay-mázas hangulatát idézi. Es mintha a tér többi építménye, a szálloda, az áruház, az üzletsorok fölé magasadó házak mind-mind a testvére volna. És az épületek dinamikája, a tetők játéka, az ajtók-kapuk rajzolata azt láttatja, hogy az építész a század végi szecesszióhoz (amely a városközpont sajátos stílusjegye) igazodva tudatosan ötvözte a középkori architektúra hagyományát a ma vasbeton-építészetével. Nem véletlen, hogy lényegében egy ember tervezte az egész teret. Constantin Savescu a neve. Neki megadatott, ami Komor Marcell- nek a századelőn álma volt: teljes egészet alkotott. Nem érdektelen, hogy hogyan. Egyszer nyilatkozott róla. Akkor már a galaci új lakótelep, — amit oly sok magyar túrista ismer —, s a tengerparti Mangália és Neptun fürdőtelepek tervezésével új iskolát teremtett a román építészetben. És mögötte volt a bukaresti Nemzeti Színház környékének rendezése, Vajdahunyad, Pitesti központjának kialakítása, s egységes lakótelepeket tervezett Nigériának is. Marosvásárhelyen 1965- ben járt először. Később — már a Színház tér elkészülte után — ezt mondta: — Nem ültem buszra . .. sétáltam, ácsorogtam, azt akartam megízlelni, megérezni, milyen ez a város, ahol színházat kell építenem ... Ahogy belekóstoltam ebbe a hangulatba, rögtön tudtam, hogy mit akarok! Hogy is magyarázzam meg . .. Sokat utazom, jártam mindenfelé, láttam Nyugatot, láttam az orosz építészetet, láttam Görögországot, Egyiptomot, de az ókori csodák, a piramisok, a mexikói méretek nem emberszabásúak. A monumentalitás számomra elviselhetetlen ! Félelmetes erőt, nyomasztó hatalmat demonstrál.. . Engem igazán az öreg európai városok érdekéitek, Salzburg, Innsbruck, Mantova.... Mantovában a Dante tér méreteit nem is sejti élőre az ember, váratlanul nyílik meg minden részlet, benyílók, sikátorok, korszerűen rekontsruált és restaurált középkori falmaradványok, lépcsők, csupa fölfedezés, új kép, új élmény ... Ezekre a barátságos részletekre emlékeztem, amikor újra és újra bebarangoltam a vásárhelyi Fő .teret... Azt akartam, hogy az épület benne éljen a környezetben, közel legyen az emberekhez... A tér körülnövi a színházat, de csak fokozatosan mutatja meg magát. A látvány az építészt igazolta. Aki olyan környezetet akart teremteni, amely közel van az emberekhez, s amelyet az emberek — akik ott élnek és akik ott járnak — magukhoz éreznek közelinek, noha tisztában vannak vele, hogy ez az új tér nemcsak a marosvásárhelyi Fő téren nyitott kaput a nagyvilágra. Aczél Gábor CSEHSZLOVÁKIA Nyár van szomszédainknál is A szomszédos Csehszlovákiában is augusztusi kánikula van. Sokan keresnek felüdülést a vízközeiben. A Losonc és környékiek kedvenc pihenőhelye ilyentájt a város határában levő Ladovo-tó, amelynek jól kiépített partján horgászni, napozni, s nem utolsósorban pihenni lehet. (Fotó: Szabó Sándor) SZOVJETUNIÓ Csebokszári mozaik A csebokszári traktorgyár építkezésére megérkezett Olaszországból az első szállítmány technikai berendezés, amellyel a modern automata hegesztő üzemegységet fogják felszerelni. Az egység területe több mint harmincezer négyzetméter, méreteit és felszereltségét tekintve nem marad el más gyáregységek mögött. Itt készülnek majd a traktorok kerekei. E nagy és bonyolult alkatrészek súlya több mint két és fél tonna. Az üzemben automata gépsorokat állítanak fel a kerekek hegesztése és műszaki megmunkálása céljából. ■ Üzembe helyezték a csu- vas fővárosban épülő elektromos hőerőmű első energiablokkját. A köztársaság legnagyobb hőerőműve a csebokszári traktorgyár energia- szükségletének kielégítéséről fog gondoskodni. ■ A csuvas fővárosban kijelölték az új úttörőpalota építési területét. A létesítmény a volgai új vízi csomópont kialakítása során keletkező Csebokszári-„tenger” egyik öblének partján fog állni. A csuvas erdészek fenyőmagvakkal telített, gondosan becsomagolt, légmentesen zárt palackok ezreit küldték Karéliába, az Ural vidékére és a Szovjetunió egyéb területeire. Mindez több ezer hektár új erdőt jelent. A köztársaság erdőgazdaságának dolgozói és ifjú segítőtársaik az iskolai erdésze, tekből kétszeresen túlteljesítették maggyűjtési vállalásukat. ■ A csuvasiai Szverdlov és Üj Élet kolhozokban, valamint a Zaszurszkij állami gazdaságban automata telefonállomásokat helyeztek üzembe. Telefonkészülékeket szereltek fel az állattenyésztő telepeken, a javítóműhelyekben, a növénytermesztők, állattenyésztők, gépszerelők lakásaiban. A közeljövőben a köztársaság valamennyi járási központját, kolhozát és állami gazdaságát automata telefonközpontokkal látják el. Csuvasiában úgynevezett „Vörös könyvet” létesítettek amely a köztársaság területén élő ritka állatfajokról és madarakról szóló tudnivalókat tartalmazza. Az összeállítók célja az volt, hogy megóvják az állat- és növényvilág sokféleségét. A közelmúltban Csuvasiában kipusztulás fenyegette a jávorszarvast, a vaddisznót és a hódot. Ma nagy számban tenyésztik ezeket az állatokat a csuvas Volga-vidéken. ■ Novocsebokszárszk (Üj- Csebokszári) hat iskolai menzáján megszervezték a gyermekek előfizetéses diétás étkeztetését. Az étrendet orvo. si javaslatok alapján állítják össze, a szakácsok speciális kiképzésben részesültek. ■ A festői ligetben felépült Orbita úttörőtábor hamarosan fogadja a közlekedési dolgozók gyermekeit. Csuvasia úttörőtáboraiban az idén több mint ötvenezer falusi és városi iskolás fog nyaralni. Az Iljinszkij üdülőbe nagy mennyiségű játék érkezett. Az üdülő területén gyermek- játszóteret alakítottak ki. Alkalmazottai között mostantól fogva pedagógusok is dolgoznak. Az üdülőt gyermekes családok vehetik igénybe, minden család kényelmes, külön szobát kap. (A szovjet sajtóból gyűjtötte: Zahemszky László) Bulgária — képekben Aki Bulgáriában járt. bizonyára felfigyelt az építészet remekeire, arra, hogy milyen gondosan ötvözik a hagyományokat a kor követelményeivel. Jó példa erre Szmoljan, a fehér város a Rodope-hegységben. A képen: a város központja látható Az országban négyezer rendelő és több mint 180 korszerűen felszerelt kórház van, ZZ ezer 800 orvos áll a betegek rendelkezésére. A képen: korszerű műszerek egy rendelőben Világhírű a bolgár mezőgazdaság. Az itt dolgozók sokat tet- tek-tesznek e hírnév öregbítéséért. A képen: talaj nélküli zöldségtermesztéssel próbálkoznak a plovdivi kísérleti komplexumban A kultúrpalota Szófia egyik látványossága. A hatalmas kulturális központban egyszerre több rendezvényre kerülhet sor, de a bolgár fővárosba látogatónak már magának az érdekes épületegyüttesnek a megtekintése is nagy élményt jelent. A képen: Joan Leviev A tűz című falfestménye az egyik teremben (Fotók: SOFIAPRESS — KS) ROMÁNIA Kapu a nagyvilágra
