Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 2., csütörtök S, NDK Hulladékból nyersanyag Szovjetunió A szocializmus óceáni védelmezője A Minszk repülőgépanyahajón (Fotó: APN—KSj Július 29-én ünnepelték a Szovjet 2 Haditengerészeti Flotta napját. A Szovjetunió Haditengerészeti Flottája a Szovjet Fegyveres Erők részeként arra hivatott, hogy megbízhatóan védelmezze a szocialista hazát a tengereken és óceánokon. E fontos feladatat fennállása óta becsületesen teljesíti. A forradalmi matrózok és tisztjeik mindig részt vettek a szovjet hatalom vívmányaiért folyó harcban, segítették a nemzetközi reakció és a belső elleni orradal- mi erők elleni fegyveres küzdelmet. A szovjet haditengerészeti flotta méltóképp járult hozzá a fasiszta területrablók felett aratott győzelemhez, amelynek 40. évfordulója megünneplésére országunk és az egész haladó emberiség készül. Az USA agressziós tervei A második világháború befejezése után az imperializmus ismét visszatért a Szovjetunió megsemmisítésének terveihez. Az imperialista államok, élükön az Egyesült Államokkal átcsoportosított fák erőiket, a Szovjetunió és a többi szocialista ország köré katonai támaszpontok láncolatát építették ki, agresszív katonai blokkokat alakítottak. Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán. valamint a Földközi-tenger vizeit atommeghajtású tengeralattjárók és nagy csapásmérő erőt képviselő repülőgép-anyahajók tartózkodási helyévé változtatták. ■ A Pentagon vezetőinek véleménye szerint az amerikai haditengerészeti erők képesek rövid idő alatt bármely part menti állam határainál megjelenni, hogy agressziót hajtsanak végre, vagy a „furkósbot” politikai eszközéül szolgáljanak. Erre számos példát ismerünk. Korszerű harci technika Természetes, hogy a Szovjetuniónak ilyen körülmények között intézkedéseket kellett tennie a? ország védelmi képességének erősítésére, beleértve a tengeri és óceáni irányokat is. Az egyik ilyen intézkedés egy minőségileg új, óceáni, rakétákkal felszerelt, nukleáris meghajtású hajókkal ellátott haditengerészeti flotta megteremtése volt, amely műszaki ellátottságát tekintve megfelel a korszerű háború követelményeinek. A flotta jelenleg olyan harci technikával van ellátva, amely felhasználja a tudomány. a technika és a termelés legújabb eredményeit. A szovjet flotta tengeralattjárói és felszíni hajói félelmetes erejű fegyvereket hordoznak és különböző rendeltetésű műGrigorij Bondarenko admirális, a szovjet haditengerészeti erők főparancsnokának helyettese szaki rendszerekkel vannak ellátva. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a szovjet haditengerészeti flotta gyakorlatilag korlátlan hatótávolságúvá vált. Napjainkban a hadiflotta mindennapjait a hosszú ■távolságú óceáni utak jelentik. Hajóik láthatók az Atlanti-óceánon, a Csendes- óceánon, az Indiai-óceán tropikus övezetében, és a sarkvidéki óceánok jégtáblái között, vagyis mindenütt, ahol azt a Szovjetunió, a szövetségesei és barátai biztonsága megköveteli. A szovjet haditengerészeti flotta kijutása a világóceánokra azt jelenti, hogy a szovjet fegyveres erők képesek az agresszió visszaverésére. bármely irányból kezdődjön is az. A harcias nyugati stratégák kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a Szovjetunió és szövetségesei elleni támadást haladéktalan, elkerülhetetlen és elháríthatatlan vá- laszcsapás követi. Atomtengeralattjárók Mivel az imperialista fenyegetés a nyugat-európai országokban elhelyezett,' a Szovjetunió és a többi szocialista állam ellen irányuló amerikai nukleáris rakéták következtében növekedett, a Szovjetunió, mint azt a közelmúltban D. F. Usztyi- nov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere bejelentette, növelte atomtöltetű rakétákkal felszerelt tengeralattjáróinak számát az Egyesült Államok partjai közelében. A tengeri indítású szovjet rakéták jellemzői — tűzerő, találati pontosság, az Egyesült Államok területén található objektumok elérhetősége, a célig történő repülési ideje — ellensúlyozzák az Egyesült Államok azon fenyegetését, amelyet az Európában elhelyezett amerikai rakéták a Szovjetunióra és szövetségeseire jelentenek. A szovjet hadsereget és haditengerészeti flottát országunk soha nem használta hódító célokra. A Szovjetunió mindig aktívan és következetesen küzdött az óceán térségének militarizá- lása ellen, konkrét, konstruktiv kezdeményezésekkel lépett fel a tengereken folyó fegyverkezési versenyek ellen, többek között kifejezte azon készségét, hogy kész megállapodni a haditengerészeti flották tevékenységének kölcsönös csökkentéséről, a haditengerészeti fegyverzet korlátozásáról és felszámolásáról, a bizalomerősítő intézkedéseknek a tengerekre és óceánokra való kiterjesztéséről, az atomfegyver-hordozó hadihajók földközi-tengeri kivonásáról, az Indiai-óceánon folyó katonai tevékenység csökkentéséről és más intézkedésekről. „Nem törekszünk katonai fölényre” Az Egyesült Államok és a többi NATO-ország azonban válasz nélkül hagyta országunk ezen javaslatait. A szovjet katonapolitika, a szovjet katonadoktrína lényegét . világosan kifejezik K. U. Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szavai: „Nincs szükségünk katonai fölényre — jelentette ki Csernyen- kó. — Nem kívánjuk ráerőltetni másokra akaratunkat, ám nem engedjük meg a. kialakult • katonai egyensúly megbontását. Ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy a jövőben is gondoskodni fogunk arról, hogy erősítsük országunk védelmi képességét, . hogy elegendő eszközünk legyen, melynek segítségével lehűthetjük a katonai kalandorok forró fejét.” Ezen eszközök közé tartozik a szovjet haditengerészeti flotta is, amely állandóan készenlétben áll, hogy teljesítse a szocialista vívmányok óceáni védelmezőjének szerepét. A Német Demokratikus Kcetársaságiban a gyáripar számára szükséges nyersanyag 11 százalékát hulladékanyagok gyűjtéséből szerzik. Az összegyűjtött huszonnyolcmillió tonnányi anyag importtermékeket helyettesít. s több mint haf milliárd márka megtakarítását eredményezi. Jövőre harmincmillió tonna hulladékot szándékoznak begyűjteni. Amióta a világpiacon megdrágult a nyersanyag és sok más nehézség is adódik, az NDK igen nagy erőfeszítéseket tesz, hogy hazai forrásokból fedezze szükségleteit. Egész iparágak működése függ ettől. Csupán tavaly újabb ezer hulladékátvevőhelyet nyitottak az eddigi 10 500 mellett. Csak Az észak-csehországi No- vy - Bor lakosainak száma alapján nem tartozik a nagyvárosok közé és turisták áradata sem özönlik ide történelmi műemlékek megtekintésére. Nevét mégis világszerte jól ismerik. Novy Bor egyike azoknak a a városoknak, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Csehszlovákiát mint üveggyártó nagyhatalmat ismerik a föld minden táján. Novy Borban a Crystalex vállalat Csehszlovákia legnagyobb üveggyártója. Ezúttal azt a részét kerestük fel, ahol a gyakorlati tapasztalatokat az üvegipari szakközépiskola képzőművészeti tanulói megszerzik. — Iskolánk képzőművészeti tagozatára a fúvott- üveggyártási szakmunkás- tanulók közül választjuk ki a legtehetségesebbeket — mondja az iskola igazgatója, Ing. Cenék Mikeé. — Többnyire az erős fizikumú a műanyagok átvételére 1500 telep szolgál. A papírfeldolgozó ipar nyersanyagának 48.8 százaléka régi papír. Eredményesen működik az irodák és a háztartások hulladékpapír- jáit begyűjtő hálózat, különösen az if júsági szervezetek és iskolák útján: a diákok jó pontokat kapnak a papírgyűjtésért. A legjobb papírgyűjtőknek ingyenjegy is jár színháziba vagy kirándulásra. Ne üveg*, a kerámia- és a vegyipar —. amely az NDK-ban rendkívül fejlett — nyersanyagszükségletének 90 százalékát hazai forrásokból fedezik, s ezek közt egyre jelentősebb arányú a hulladék és csak 10 százalék a hagyományos import nyersanyag. Tavaly 157 ezer fiúkat szemeljük ki, hiszen az az „üvegcsepp”, amelyet az üvegfúvónak fúvócsövével a lehető leggyorsabban kell megformálnia, rendszerint jó néhány kilót nyom Iskolánknak az a feladata, hogy legjobb üveggyártóinknak — üvegfúvóinknak ne csupán olyan gyakorlati kiképzést adjunk, amit a szakmunkásképző iskolában is megszerezhetnek, hanem képzőművészeti és általános műveltséget is. Diákjaink az általános tárgyakon kívül rajzolni, művészettörténetet, modellezést, kohóüveggyár - tási szaktechnológiát és tech. nikai fényképezést is tanulnak. A munkát az olvasztó- kemencék mellett, a legkiválóbb üvegipari szakemberek vezetésével végzik. Nézegetjük, hogyan tanulják a fiúk a frissen megformált vázára ráforrasztani a forró Uvegmasszát. Az oktatás vezetője mindig nagy megértéssel avatkozik be, ha tonna szilíciumhomokot 47 ezer tonna szódát és 34 ezer tonna cementet takarítottak meg. mert a termelésihez » begyűjtött üveg- és kerá- miah ulladékat használták fel. Ezzel energiát is megtakarítottak, Minden kombinátot és vállalatot törvény kötelez a hulladék gyűjtésére, és a gyártási tervek is foglalkoznak ezzel. A hulladékok felvásárlásával. feldolgozásával és szállításával külön kombinátok foglalkoznak Tavaly több iparágban ösz- szesen tizenkét olyan üzem- részleg nyílt, amely hulladékot használ fel a terme- léshar. Az ország gazdasága számára rendkívül fontce például, hogy a n.yersacél 70 százalékát ócskavasból nyerik. — a — A fúvott üveg készítése nagy figyelmet, jó fizikumot és érzékeny, ügyes kezet követel (Fotó: ORBIS — KS) kell, hogy a mű, amit a tanuló üvegfúvóján készít, ne kerüljön a szemétbe, hanem a forró, élő, nehezen kezelhető üvegmasszából új, érdekes alkotás szülessék. — A képzőművészeti tagozaton az oktatás hároméves és érettségi vizsgával feje ződik be — folytatja a tájékoztatását az iskola igazgatója.' — Az érettségi tantárgyakhoz gyakorlati rész is tartozik. Ez egy önálló műtárgy elkészítéséből és megvédéséből áll. Arról, hogy hallgatóink miként tudják e feladatokat megoldani, számom, ritkaságszámba menő. értékes műtárgy tanúskodik Hogy hol érvényesíthetik tudásukat az iskola végzősei? Dolgozhatnak az üveggyártó és kézműves üzemekben, vagy az üvegkohókban, mint művezetők. A legtehetségesebbek folytathatják tanulmányaikat valamelyik képzőművészeti főiskolán és az üvegkészítés valódi művészeivé válhatnak. . A jövő üvegkészítő mesterei Csehszlovákia Az üveg ifjú művészei Románia „Én csak ennyit tudtam tenni” Egy erdélyi autószerelő Körösi Csorna Sándor nyomában Nemrégiben jelent meg a bukaresti Kriterion Kiadónál Jakabos Ödön Indiai útinapló című könyve. A szerző, foglalkozása szerint autószerelő és vasúti technikus, három éven át céltudatosan és alaposan készült indiai zarándokú tj ára. arra. hogy személyesen is fejet hajtson Körösi Csorna Sándor Dardzsilinglben található sírja előtt. Jakabos megtanult angolul. németül, belekóstolt a keleti nyelvekbe is. Ellátogatott. Kelet- és Nyugat" Éurópa töhb országába. s mintegy 300 tagú levelező hálózatot alakított ki. TSidta. hogy t>énze kevés lesz. s célját csak ismerősei, barátai támogatásával érheti el. S a barátok segítettek is: ki szállást adott, ki élelemmel, vonatjeggyel. pénzzel vagy csak értékes információval látta él őt. Útja közben segítségére voltak azok a magánszemélyek és intézmények, akik ma is tisztelik az első tibeti—angol srótár és a tibeti nyelvtan megalkotójának. Körösi Csornának az életművét. Jakabos Ödön 1972. október 15-én Erdélyből indult el. Kézdivásárhelytől Dard- zsilingig 128 napig tartott az útja. 1973. február 20-án érkezett meg a városkába, felkereste az úgynevezett Angol temetőt ahol Körösi Csorna síremléke „a bejárattól a harmadik, az út felől a második, 2X2 méteres betonlapján kettős öntött vaskoriét van. A négy sarkán virágtartók betonból”. Jakabos rendbe tette a sír környékét magakészítette virágkoszorút helyezett el a síremlékre, és a virágtartókban elhintette azt a maréknyi földet amelyet a háromszéki szülőfalu, Csoma- kőrös vén diófái alól hozott magával. Néhány napos tartózkodás után visszaindult Erdélybe, hátizsákjában ismét egy marék földdel, ezúttal a dardzsilingí sírról, hogy több hónapos, viszontagságos. kalandos út után elszórja azt a csomakőrösi diófák alatt ahol egykor a Csorna család háza állott. Több mint nyolchónapos utazása alatt naplót írt. jegyzeteket készített s ebből született meg az Indiai útinapló. Rendhagyó ez a könyv, ahogy az volt az utazás is. A szervo autóstoppal. zsúfolt vasúti kocsikon. rozoga buszokon. tengerjáró hajókon és sókat gyalogolva érte el célját. Ezért aztán a könyvben Indiát ..alulnézetből”- látjuk, az egyszerű emberek szemszögéből ismerhetjük meg a világrésznyi országot. Az író sajnos nem élhette meg műve kinyomtatását. 1979-ben — tüdőbetegségben — elhunyt. Könyvében Jakabos Ödön sajnálattal említi, hogyha lett volna p>énze. egy emléktáblát is elhelyezett volna Körösi Csorna sírján. Emléktáblára nem tellett, de az Indiai úti- napló többet ér egy márványtáblánál.
