Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I XXXV. évfolyam, 11». szám ARA: 1984. augusztus L, szerda 1,40 FORINT i AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Káldy Zoltán a Lutheránus Világszövetség új elnöke A Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése kedden Bu­dapesten Káldy Zoltánt, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnökét vá­lasztotta a világszövetség so­ros elnökévé. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke kedden a Parlamentben fo­gadást adott . a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyű­lése résztvevőinek tiszteleté­re. A fogadáson megjelent Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke, to­vábbá az Elnöki Tanács töbt* tagja. A kongresszus küldöt­tei és az LVSZ vezető tiszt­ségviselői mellett ott voltak a társegyházak képviselői is. Gabonánk Húzó ágazat! Nélkülöz­hetetlen szerepé van a nép­gazdaság egyensúlyi hely­zetének javításában és a kiegyensúlyozott hazai el­látásban. így emlegetik a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, amely az I utóbbi évtizedben eredmé­nyeivel néhány területen felküzdötte magát a nem­zetközi élmezőnybe. Ott van például a világ- viszonylatban is méltán el­ismerést szerzett gabona- termelésünk. Mindez an­nak a céltudatos fejlesztő- munkának az eredménye, amelyet az ösztönző ag- Várpolitiika révén az el- műit években az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek elértek. Er­re serkent a VI. ötéves tervidőszakra meghirdetett gabonaprogram megvaló­sítása is. Ez a téma most az aratás idején még in­kább szóbeszéd tárgya, hi­szen országosan és megye- szerte közvéleményünk fo­kozott érdeklődéssel kíséri a földekről érkezett jelen­téseket. Vannak korszerű búza­fajták, miután az utóbbi ölt esztendő eredményei a ha­zai nemesítő intézetek si­kereit hozták. Nem ke­vésbé dicséretes az élen járó technika elterjesztése is, amelyet elsősorban a Heves megyében is dolgo­zó bábolnai, nádudvari, bajai, valamint a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere tesz­nek. Az elmúlt napokban a figyelem Bábolnára irá­nyult, az iparszerű kuko- ricatermélési rendszer te­vékenységére, amely orszá­gos búzabetakarítási bemu­tatót rendezett a Komáro­mi Mezőgazdasági Kombi­nátban. Bábolna neve min- i dig szorosan összefüggött, a magyar mezőgazdaság fejlesztésének kezdemé­nyezőivel. A Hevesben is tevékenykedő termelési rendszerük ezúttal a ga­bonagazdaságban alkal­mazott legújabb technikát vonultatta fel az érdeklő- í dők előtt. Jól szemléltették, hogy mire képesek az energiata­karékos betakarítók, bá­lázók, folyékony műtrágya­szórók és talajművelő gé­pek, amelyek egy része már a pantnergazdaságak- han is megtalálható. Ugyanakkor a résztvevők több olyan korszerű kom­bájnt is megtekinthettek működés közben, amelyeket külföldi cégek ajánlanak mezőgazdaságunknak. s ezek kipróbálását éppen a bábolnaiak vállalták. Ter­mészetesen ott voltak a magyar mezőgépipar új­donságai is, például a Rá­ba Magyar Vagon és Gép­gyár által lácenc alapján készített eke, amely vál­toztatható szélességű és forgatható, így a dombos vidéken is eredményesen hasznosítják. ígéretes tehát az új tech- ; nika, amely minden bi­zonnyal jól találkozik az üzemekben dolgozók aka- ; rátával és szándékával, se­gítve a gabonaprogram ' megvalósítását. A korsze­rűséget. a továbblépés út- ; járnak keresését bizonyító erőfeszítéseket igazolta ez a nagyszerű bemutató, ki­emelve a gazdaságosságra törekvő szemlé'et kitelje­sedését. Mentusz Károly Olcsóbb az „építőtábori gyümölcs” Az építőtáborok félidei mérlege Javuló eredmények megyénkben Csökkent a tankötelesek beiskolázása A közoktatás egyik alap­vető feladata, hogy a tan­köteles kor befejezéséig egy- egy korosztály minél na­gyabb arányban végezze el eredményesen az általános iskolát. Az utóbbi években a jelentős iskolai és iskolán ■kívüli erőfeszítések ellené­re valamelyest csökkent a tankötelesek beiskolázása. Az elmúlt tanévben több mint 175 ezer gyermek lé­pett a tanköteles korba, de a beiskolázási arányuk csak 95 százalékos, az egy évvel korábbinál 0,5 százalékkal kevesebb. Az iskolát nem idejében elkezdő gyermekek a társadalom perifériáján élő, illetve a többszörösen hátrányos helyzetű családok­ból kerülnek ki. Iskolázta­tásuk lehetősége nagyban függ attól, hogy e családok gondozását — a munkahe­lyekkel, a társadalmi szer­vekkel együttműködve — hogyan sikerül megoldani. A tankötelezettség teljesí­tése területileg is igen vál­tozó. A tárca illetékesei sze­rint a megyei, illetve a helyi tanácsok dolga, hogy a települések iskolázási fel­tételeit felülvizsgálva gon­dos mérlegeléssel döntse­nek a pénzek elosztásáról, az egyenlőtlenségek mérsék­lése érdekében. Hangsúlyozták, hogy a gyermekek egy részének fejlesztése, felzárkóztatása elsősorban a korrekciós osz­tályokban lehet eredményes. A Művelődési Minisztérium azért szorgalmazza ilyen ta­nulócsoportok szervezését. Kedvezőtlen tény, hogy az iskolaéretlenség miatti fel­mentés az 1983/84-es tanév­ben tovább emelkedett: 2,9 százalékról 3,5 százalékra (a cigányszármazású tanulók­nál 15,7 százalékról 16,2 szá­zalékra). Tavaly az iskola rendszeres látogatása alól 6870 tanulót mentettek fel, 742-vel többet, mint az előző évben. A felmentet­tek 28,6 százaléka betöltöt­te a 15. életévét. Ezért is kívánatos lenne elérni, hogy a 14. életévüket betöltött ta­nulók közül a felmentettek a dolgozók általános iskolá­jában, ifjúsági osztályokban fejezzék be az általános is­kolát. Az elöbbrelépés érdekében a minisztérium fontos fel­adatának tekinti a tankö­telezettség teljesítését gátló körülmények feltárását. a hátrányos helyzetű gyerme­kek mind teljesebb körű óvodába járatását, iskola-elő­készítését, az időben törté­nő beiskolázást, az iskola- érettségi vizsgálatok szak- szerűségének javítását. El­sődleges cél, hogy megte­remtsék a differenciált ne­velő-oktató munka feltéte­leit, eszközeit, nagyobb fi­gyelemmel, intézményesen foglalkozzanak a hátrányos helyzetű gyermekek család­jaival. Amint Búzás Zoltán, a megyei művelődésügyi osz­tály főmunkatársa elmond­ta, Heves megyében a Mű­velődési Minisztérium ille­tékesei az elmúlt évben ele­mezték a tankötelezettségi törvény végrehajtását. Meg­állapították, hogy a leendő első osztályosok mintegy 98 százaléka, 5640 gyermek vett részt óvodai felkészí­tésében. A sokirányú intéz­kedés hatására, a szülői munkaközösségek, az óvodák és a tanácsok segítségével szinte minden gyermeket összeírtak, s a hatéves ko­rúak iskolába való beíraíá- sa 96 százalékos volt. amely az országos átlagnál jobb eredmény. Különösen figyel­nek a cigánygyermekek beis­kolázására, s a különböző intézkedések révén örvende­tesen javul az óvodai el­helyezésük. Gondot jelent viszont, hogy az iskolaérett­ségi vizsgálat után 216 ki­csinek későbbre kellett ha­lasztania a tanulást. A megyében nagy figyel­met fordítottak a pedagógiai módszerekre; a korrepetálá­sokra. a differenciált foglal­kozásokra, a hátrányos hely­zetű tanulók napközi ott­honban való elhelyezésére, amelynek eredménye, hogy egyre többen fejezik be idő­ben az általános iskolát. Ti­zennégy éves korukra a ta­nulók 86,6 százaléka végez­te el bukás nélkül a nyol­cadik osztályt, 16 éves ko­rukra pedig 88,5 százaléka, amely valamelyest az orszá­gos átlag alatt van. Az utóbbi években csök­kent az általános iskolát es­ti és levelező tagozaton be­fejezők száma. Kevés in­tézmény szervez ilyen okta­tást, melyek közül kiemelke­dik a Gyöngyösi 1. számú Általános Iskola tantestüle­te, ahol példásain szervezik a cigányfiatalok beiskolá­zását is. A korábbi évekhez ké­pest megyénkben lényeges a javulás, s továbbra is fon­tos társadalompolitikai és közoktatás-politikai felada­tuknak tekintik a tanácsok és az iskolák a tankötele­zettségi törvény megvalósítá­sát, s tudják, hogy sikereket csak megfelelő számonké­réssel, az értelmes iskolai fegyelem megszilárdításá­val lehet elérni. Homa János Félidejéhez érkezett az épí­tőtábori idény: július utolsó napjáig több mint harminc­ezer fiatal töltött emlékeze­tes heteket mezőgazdasági, építőipari, út-vasútépítési, vendéglátóipari és más jel­legű idénymunkával. Az épí­tőtábori mozgalom nemzet­közivé válását jelzi, hogy több ezer magyar és külföldi fiatal dolgozik „cseretábo­rokban”. Kedden például 600 bolgár fiatal utazott haza, befejezve a magyar építőtá­borokban végzett munkát, s 400 magyar fiatal tért visz- sza a bolgár építőtáborok­ból. Nagyistók László, a KISZ KB építőtáborok bizottságá­nak titkára az MTI munka­társának elmondta: a félidei mérleg adatai szerint az épí­tőtáborok idén a korábbi éveknél is eredményeseb­bek. Az első két turnusban dolgozó fiatalok napi mun­kabérének átlaga 117,50 fo­rint volt, szemben az 1982-es 81 és a tavalyi 107 forinttal. Ez a teljesítmények javulá­sát és a jobb munkaszerve­zést egyaránt jelzi. A fiatalok túlnyomó több­sége idén is az építőtáborban tevékenykedik; munkájuk révén jól halad — egyebek között — az Üttörőstadion újjáépítése, a bicskei és a tiszadobi nevelőotthonok fel­újítása, valamint a szombat- helyi KISZ-lakások építése. Táborozók dolgoznak az Aj­ka környéki vasúti pályán, Makó csatornahálózatának bővítésén. Szentendre szépí­tésén, csinosításán, s a Bé­kés megyei szanazugi úttörő­tábor építésén is. Rendkívül népszerűek az idén először szervezett sáto­ros környezetvédő táborok: a Balatonnál és a Velencei­tónál nagy lelkesedéssel gyűjtik a szemetet, tisztítják a parkokat a diákok, önzet­lenül, társadalmi munkában végzett tevékenységükért va­lamennyi helyi tanácstól el­ismerő véleményt hallottak a KISZ KB illetékesei. Az idei év érdekes kísérle­te a diákok áltál leszedett gyümölcs önálló értékesíté­se. Július elejétől a Balaton északi és déli oldalán tíz ál­landó és öt mozgó árusító helyen vásárolhatnak „építő­tábori gyümölcsöt” az üdü­lők;. július 15-től a Velen­cei-tónál, az elmúlt héten pedig a budapesti nagyüze­mekben is megjelentek a diá­kok gyümölcs standjai.: Any- nyi már az igazi gyümölcs­szezon beköszönte előtt lát­szik, hogy a kezdeményezés révén sok helyütt a megszo­kottnál olcsóbban juthatnak gyümölcshöz a vásárlók. A cseresznye, a meggy és a sárgabarack átlagos ára pél­dául az elmúlt napokban 26 —27 forint volt, miközben az üzletekben 36—45 forintért kínálták kilóját. Sok helyű' sikerült elérni a kezdetben sem titkolt célt: a környék­beli kiskereskedők kénytele­nek voltak csökkenteni bor­sos áraikat. Ugyancsak jól sikerült az idei év második próbálkozá­sa: sokan keresik fel az épí­tőtáborozó diákok által üze­meltetett pécsi szállodát. Az egyéni diákturistákat foga­dó hotel kihasználtsága ed­dig mintegy 60—70 százalé­kos, s a kedvező tapasztala­tok alapján a KISZ KB il­letékesei tervezik, hogy ha­sonló nyári szálláshelyekből országos hálózatot építenek ki. A szállodát egyébként diákigazolvánnyal lehet igénybe venni — legfeljebb három éjszakára —, s a 35— 40 forintos napi szállásdíj a reggeli költségeit is tartal­mazza. (MTI) Vége az aratásnak, új. friss barázdát szánt az eke Kápolna határában Nyár a földeken Bár még az aratás a „sláger” a földeken, de »holnapi kenyerünk betakarítása mellett jé ütemben haladnak megyénkben az egyéb mezőgazdasági munkák is. Jó termést ígér a napraforgó Horton (Fotó: Szabó Sándor) Lisztharmat elleni permetlével szórják be a szőlősorokat a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet területén

Next

/
Oldalképek
Tartalom