Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

A tudományágak összefogására Van szükség Megkezdődött az automatizálási világkongresszus Hétfőn az építők székhá­zéban megkezdte munkáját a Nemzetközi Automatizálási Szövetség Világkongresszusa. A 9. alkalommal megrende­zett kongresszuson 39 or­szágból mintegy 1200-an vesznek részt. A résztvevőket a kormány nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Emlékeztetett rá; hogy az emberi világ meg­értéséhez és birtoklásához a tudományágak összefogására van szükség, ez pedig lehe­tetlen a tudósok összefogása nélkül. Korunk sürgető igé­nye, hogy újfajta harmóniát teremtsünk a gazdasági nö­vekedés, a szellemi értékek és a környezet számára. Az elmúlt évtizedek világszerte jelentős ipari és mezőgazda- sági fejlődése, a városiaso­dás, a nemzetközi munka- megosztás számos, merőben új problémát hoztak felszín­re. Mindezek megoldásában jelentős a tudomány, így az automatizálással kapcsola­tos kutatás-fejlesztés szere, pe. Budapest lakossága és a fővárosi tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, a fővá­rosi tanács elnöke üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően a hazai tudományos élet ne­vében Pál Lénárd akadémi­kus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke köszöntötte a kongresszust. Beszédében az automatizá­lásnak a műszaki-tudomá­nyos életben betöltött sze­repe kapcsán kiemelten szólt a nagy bonyolultságú számí­tógépes rendszerek, a mes­terséges intelligenciák jelen­tőségéről. Pál Lénárd fi­gyelmeztetett a tudósok, fe­lelősségére is. A tudósoknak segíteniük kell a politikuso­kat és a közvéleményt hogy az új technikai vívmányok ne válhassanak a pusztítás eszközévé. Ezért is fontos a tudósok együttműködésének fenntartása, amelynek folya. matában fontos állomás a mostani kongresszus is. Vámos Tibor akadémikus, a Nemzetközi Automatizáló, si Szövetség elnöke beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a számítástechnika és hírköz­lés új eredményei, az egyre nagyobb hatásfokú technikai eszközök mellett fokozott fi­gyelemmel kell fordulni a rendszerek felé, ahol azokat alkalmazzák. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az automatizálás a műszaki, a fizikai, a biológiai és a gaz­dasági rendszereket egyaránt érinti. Az automatizálás ter­jedése ugyanakkor mindin­kább megköveteli, hogy an­nak társadalmi, hatását vizs­gálják. A megnyitó beszédeket követően Vámos Tibor át­nyújtotta Jakov Z. Cipkin szovjet akadémikusnak az automatizálás terén végzett sok évtizedes tudományos munkája elismeréséül a szö­vetség legmagasabb kitünte­tését, a Quazza emlékérmet. Az ünnepélyes megnyitó után a kongresszus plenáris előadásokkal folytatta mun­káját. Délután pedig a Ma­gyar Tudományos Akadémia épületében, valamint a Fó­rum és a Duna Interconti­nental Szállodákban szekció­üléseket tartottak. Bajnok Zsolt a Magyar Hírlap főszerkesztője A Minisztertanács Darva­st Istvánt, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét saját kérésé­re történő nyugállományba vonulása miatt érdemei el­ismerése mellett e tisztségé­ből felmentette. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Darva- si Istvánnak több évtizedes munkásmozgalmi, közéleti, újságírói, szerkesztői mun­kássága elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság Zász­lórendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Travtmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Bainok Zsoltot államtitkári tisztsé­géből, a Minisztertanács pedig a kormány Tájékozta­tási Hivatala elnökének megbízatása alól felmentet­te, s egyidejűleg a Magyar Hírlap főszerkesztőjévé ki­nevezte. (MTI) S íme, egy szép példány ... (Fotó: Szabó Sándor) Túl az év felén A csodáravárás ez év elején is elmaradt. Aki ma is még csak valami szeren­csés fordulatot remél gaz­dasági életünkben, az most is hoppon marad, s „el is vérzik” az egyre inkább élesedő harcban. Többek között ennek is hangot adott a nemrégiben véget ért országgyűlés nyá­ri ülésszakán Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Aztán még hozzátette, hogy kizárólag erőteljes gazdaságtervező és export- értékesítő munkával bizto­síthatjuk a szükséges kül­gazdasági egyensúlyt 1984- ben. csak ezáltal alapozhat­juk meg a következő esz­tendőt, valamint a VII. öt­éves tervet. Néhány nappal az or­szággyűlés után pedig a televíziónak adott interjú­jában arra figyelmeztetett a külkereskedelmi minisz­ter, hogy bizony elmarad­tunk az első félév során a remélt exportteljesítések­től. A félévi mérleg már so­kat elárul arról, hogy si­kerül-e gazdaságunknak tel­jesíteni az egész évre elő­irányzottakat. Megyénk­ben az elmúlt hónap kö­zepén az MSZMP Heves megyei Bizottsága ezért is tűzte naprendjére a gazda­sági egységeink eredmé­nyeinek feltérképezését. Mint akkor arról lapunk­ban beszámoltunk, teríték­re került a gépipari válla­latok munkája csakúgy, mint az építőipar, az élel­miszergazdaság, a mezőgaz­daság tevékenysége, s szó volt a gazdasági munkakö­zösségekről, a beruházások alakulásáról, valamint ma­gáról a gazdálkodásról. Ez az ülés még nem je­lentett fél évi számvetést, de már sokat elárul abból, hogy a terveknek megfele­lően teljesítettünk-e. Örömmel állapítható meg, hogy egyértelmű elmarasz­talásban egyetlen iparágun­kat sem kellett részesíteni. Ugyanakkor azonban tény az is, hogy túlzott előrelé­pésekről sem adhatunk számot. Jól halad céljai el­érése felé az egri Finom- szerelvénygyár, a Mikro­elektronikai Vállalat, csak­úgy, mint a Csepel Autó egri gyára, de nem lehet panasz a Mátravidéki Fém­művek és a Mezőgép egri gyárának teljesítményére sem._ A Gagarin Hőerőmű termelése viszont időará­nyosan elmaradt a tervtől, ami elsősorban a májusi sorozatos üzemzavaroknak tudható be. Sajnos jelent­keztek a technikai elhasz­nálódás következményei. Az építőipar a tervezett szin­ten teljesít, a mezőgazda­ságra pedig az elkövetke­zendő hónapokban hárul a legnagyobb feladat. A ked­vezőtlen időjárás ellenére a gazdaság egészének nagy szüksége van eredményeik­re. összességében elmondha­tó, hogy megyénk gazda­ságának nem kell szégyen­keznie az országos fél éves számvetés előtt. Ahhoz azonban, hogy mindezt év végén is elmondhassuk, van még tennivaló bőven. Erre hívta fel a figyelmet Ve­ress Péter az országgyűlé­sen, s ennek adott hang­súly megyénk pártbizott­sága is. Kis Szabó Ervin I Talp minden mennyiségben Gyöngyösön kedvezőek a tapasztalatok Országosan beváltak a lakásszolgálatí irodák Kialakult a magánlakás­építőknek szakszerű tanácso­kat, különféle építési és mű­szaki szolgáltatásokat nyúj­tó lakásszolgálati irodák or­szágos hálózata. Eddig több mint száz helyen — elsősor­ban a megyeszékhelyeken és a nagyobb településeken — hozták létre ezeket az irodá­kat a tanácsok, a tervező, a városgazdálkodási vállala­tok, a beruházók, az építő­ipari szövetkezetek és más szervezetek. Nemcsak az ala­pítók köre ilyen változatos, hanem a magánlakás-építők­nek nyújtott támogatásuk formája és annak műszaki tartalma is. A mindenütt je­lenlévő tanácsadók általában információt adnak a telek- vásárlás, a tervbeszerzés és OTP-kölcsönhöz jutás lehe­tőségeiről, a kivitelezőkről, s ezen túlmenően — erejük­höz mérten és méltányos anyagi ellenszolgáltatásért — vállalják a tervezést, az épí­tési engedélyek megszerzését, a kivitelezés műszaki ellen­őrzését, sőt az építés teljes lebonyolítását is. Egyebek között az Építésügyi Tájé­koztatási Központtal kötött szerződés alapján 40 lakás­szolgálati iroda a katalógus­ból kiválasztott, ajánlott ter­vek műszaki dokumentáció­ját is rendelkezésre bocsát­ja ügyfeleinek. Nagyrészt az utóbbi egy-két évben alakul­tak meg az ilyen irodák, s eddig működésük egyértel­műen bizonyítja, hogy be­vált a szolgáltatás: a saját- ház-építők kedvezően fogad­ták, és szívesen használják fel. Szűkebb pátriánkban a fentebbieknél tarkább a kép. Mint megtudtuk, Gyöngyö­sön a Mátra vidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet hozott létre, majd három évvel ez­előtt a belvárosban egy olyan információs központot, aho­vá a nagy munkának neki­vágok bizalommal fordulhat­nak. A létesítmény két mun­katársa kapcsolatban áll az OTP-vel, a TÜZÉP-pel, a tanáccsal — többek közt — így, szinte naprakészen meg tudják mondani, van-e ép­pen beépíthető telek, nagy­jából milyen hitelekre szá­míthatnak az építkezni vá­gyók, s milyen anyagok áll­nak rendelkezésükre. Az iroda szolgáltatásait igénybe vevők kaphatnak tervdokumentációt, jjítsé- get a házhoz szükségesek szállításához, műszaki taná­csot, ellenőrzést, sok infor­mációt. Igaz, ahhoz, hogy kellő­képp gazdaságos legyen e létesítmény fenntartása, eb­ben az épületben foglalkoz­nak bútorbemutatóval, érté­kesítéssel is... Hatvanban 1981-ben pró­bálkoztak meg a tanács mű­szaki osztályának irányításá­val hasonlóképpen segíteni a helybéli lakosságot, ám e városban oly kevésnek bizo­nyult az érdeklődők száma, hogy tavaly már bezártak. Egerben, a megyeszékhe­lyen viszont pillanatnyilag az a? álláspont, hogy mind az ideig, amíg „csak” többé- kevésbé pontos tájékoztatók­kal tudják ellátni a hozzá­juk fordulókat, kár külön berendezni egy helyiséget. Érdemben erről akkor lehet­ne szó, ha a jó tanácshoz mondjuk téglát is tudnának mellékelni... Azaz megfele­lő lenne és folyamatos az el­látás, így informálhatnák az ügyfeleket arról, mikor, mi­ből, mennyit és mennyiért, egyáltalán lehet-e valamit egy magánházhoz vásárol­ni!.. Németi Zsuzsa Megyei KISZ-esek utaztak Csuvasiába Elutazott hétfőn Eger­ből a KISZ megyei delegá­ciója Csuvasiába, Sós Ta­más első titkár vezetésével. Ez alkalommal a testvér­szervezet hazafias honvé­delmi nevelését, illetve az ifjúsági mozgalom gazda­sági építömunkáját tanul­mányozzák majd. A bará­ti látogatás és tapasztalat- csere egy hétig tart. A delegációt Szántó Már­ton megyei titkár búcsúz­tatta. Növekvő tőkés export Lábbelik Kerekharasztról.. A Duna Cipőgyár kerekharaszti gyáregységében az idei évben 925 ezer pár lábbelit készítenek az ügyes kezű szak­munkásak. Termékeik lépést tartanak a divattal, hisz saját érdekük, hogy miinél kelendőbbek legyenek a hazai és a külhoni piacon. A tőkés partnereik elégedettek az itt készült cipők minőségi mutatóival: az idén háromszorosára növek­szik a tőkés országokba irányuló kerékharaszti lábbelik szá­ma. NSZK exportra készülő ci­pők felsőrészét állítják ösz- sze az ügyes kezű leányok és asszonyok AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 154. szám ARA: 1984. július 3., kedd 1,40 FORINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom