Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 161. szám ARA: 1984. július 11., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MSZMP-küldöttség utazott Prágába Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság .tit­kára vezetésével kedden MSZMP küldöttség utazott Prágába. A delegáció tagjai Aczél György, a Politikai Bizottság tagja és Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára. A küldöttség részt vesz a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjai központi bizottsá­gai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titká­rainak prágai tanácskozá­sán. Kíséretükben vannak Ba­rabás János, Kovács László és Radios Katalin, a KB osz­tályvezető-helyettesei, vala­mint Kovács Béla, hazánk csehszlovákiai nagykövete, aki Prágában csatlakozik a küldöttséghez. Búcsúztatásuknál a Feri­hegyi repülőtéren jelen .volt Ondrej Durej, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. (MTI) Ápolónők Az egészségügy közkato­nái! Csitrik, fiatalosak, ta­pasztaltabbak, komoly szak­avatottak és olyanok is, akik ezen a nehéz pályán . már megették a kenyerük javát. Ök valamennyien a beteg emberek ápolását, gondozását, a velük való testi és lelki törődést vá­lasztották élethivatásul. Fehér köpenyesen suhan­nak a kórházak folyosóin, a kórtermekben, teljesítik az orvosi utasításokat, haj­nalban kezdenek, este vé­geznek, éjszakáznak —, ha beosztásuk úgy hozza — végigdolgozzák a piros be­tűs ünnepeket, és vállalják a munkájukkal járó rend- szertelen életet. Ápolónők! Reggel mosdatnak, ágy- tálaznak, ágyaznak, injek­cióznak, lázat, vérnyomást mérnek, gyógyszereznek és rohannak, ha valamelyik kórteremben kigyullad az ajtó fölötti lámpa, vagy kiáltás hallatszik. Ha száz fülük és száz szemük len­ne, az is kevésnek bizo­nyulna sokszor, amikor nagy a hajtás, amikor egy dolgozik három helyett, hi­szen egy nőnek millió gondja-baja lehet otthon, a saját családjában is. Be­teg a gyerek, baj van az iskolában, és — uram bo- csá — egy ápolónő is le­het beteg, nem is szólva arról, hogy azért nyári sza­badságra is illene elmenni, amikor két hétig — végre — át lehet aludni az éj­szakát és nem akkor kell nyugovóra térni, amikor nappal odakint hétágra süt a nap. Egy ápolónőnek minden betegéről illik tudni min­dent, legalábbis sok min­dent, ami csak a betegsé­gével összefügg. Tud, de nem beszél, illetve a be­szédje, a szava csakis a beteg gyógyulását szolgál­hatja. — Nővérke, legyen szí­ves! A nővérke pedig — a legtöbb esetben — szíves, készséges, türelmes, a nyug­talan, ideges beteggel szem­ben megértő, sőt mosolyog is, miközben legszívesebben sírna, mert a főnővér, az orvos, vagy éppen a beteg a szomszéd szobában un­dok volt és goromba, vagy éppen a kolléganő nem volt hajlandó cserélni ve­le, pedig a srác máskor nem jöhet haza a katona­ságtól. .. Csodálatosan szép, — mondjuk ki — áldozatos egy ápolónő munkája, ha hivatása, esze és szíve sze­rint választotta a pályát, de iszonyatosan nehéz is. Ha lány, férjhez kell men­nie, ha asszony, a család gondja csak az övé marad, aztán ott vannak a buta „előítéletek”. „Ápolónő”! Miért? A gépírónő, a tit­kárnő, a takarítónő, a mér­nöknő, a tanárnő az nem lehet céltábla? Egy ápolónőnek mindent vállalnia kell, amikor a pályára lép. Szerencsére a legtöbben nemcsak vál­lalkoznak, de helyt is áll­nak. Köszönet nekik! Szalay István Cigányfiatalok között Tíz boldog nap a hatvani ifjúsági táborban zetéről, életkörülményeiről. Miért fontos ez? A Művelő­dési Minisztérium 50 ezer forintot biztosított azért, hogy ebből Czakó Kálmán és munkatársai az új iskola­év beindulásához táskákat, tornafelszerelést, füzetegy- ségcsomagakat ajándékoz­hassanak a Kömlőről, Dor- mándról, Gyöngyösorosziból és más falvakból idegyűlt, rászoruló cigánygyermekek­nek. Az idei a hatodik nyár, ami­kor tíz boldog napra jóeszű, szorgalmas cigánygyerme­kekkel népesül be a hatva­ni ifjúsági tábor. Az ötven általános iskolás fiú, leány a megye különböző sarkaiból érkezett, és hogy most itt művelődhetnek, gyarapod­hatnak, az a Heves megyei tanács anyagi támogatásán, a Megyei Művelődési Köz­pont jó szervezőkészségén, nemkülönben Czakó Kálmán táborvezető leleményén, fel- készültségén múlik. Akadnak persze, segítők, mint Zsám- bok Mária, Bernáth Csilla az egri főiskoláról, de min­denkor az ügy sikerét támo­gatja a házigazda Cserkúti Attila is. Czakó Kálmán táborvezető és a fiatal táborlakók Természetesen a sporto­lás sem hiányzik a tábor műsorrendjéből. És ami fo­kozza a jó hangulatot, erő­síti az annyi helyről verbú- válódott táborlakók egysé­gét: szinte minden műfaj­nak megvannak a gyermek­szervezői. A bélapátfalvi Báder Tibi, aki például re­mekül focizik, szinte az egész gárda sportversenyei­nek motorja, előrelendítője. Pusoma Ilona nemcsak a bábkészítésben jeleskedett legutóbb, hanem lelke a kö­zös dalolásnak. A felsőtár- kányi Radios Rita pedig a tábori „Ki mit tud?”-on tüntette ki magát, amelyről videofelvételt készített a Megyei Művelődési Központ stábja. Érdemes feljegyeznünk, hogy az általános művelődés kereteit igen tágra nyitot­ta a táborvezetőség, mert többek között arra is sort kerített, hogy a kisdiákok elbeszélgessenek a megyei egészségnevelési csoport munkatársával, Kerek Ju­dittal, aki az egészséges életmód, a személyi higiénia főbb jellemzőire hívta fel a figyelmüket. És hogy te­hetséggel, szorgalommal mi­lyen szellemi szintre juthat bármelyiikőjük, azt a cigány­költő, Balogh Attilával való együttlétük tanúsította. De még hátra van néhány nap, néhány élményt ígérő esemény a tábor programjá­ból. Tegnap, kevéssel ott- jártunkat követően, Vácrá- tótra, Szentendrére, majd Budapestre rándult ki az egész társaság, ma Giener Ferenc színművész mutat­ja be nekik „A felnőttek furcsák néha” című műso­rát, holnap délután pedig „Ilyennek láttam a tábort” címmel élményeiket, be­nyomásaikat rajzban, festé­szetben feltáró kiállítást nyitnak a gyermekek. Moldvay Győző Kellenek persze, az ilyen erők, elkél a sokrétű segít­ség nap mint nap. mert gaz­dag a július eleje óta nyit­va tartó tábor műsorrendje. Itt vendégszerepeit már ki­tűnő gyermekműsorával a Spóra-együttes, remekül szó­rakoztak az ifjak Mikola Péter előadóművész és Szemerei László bűvész lo­gikai játékán, avatott veze­tővel megtekintették a mű­emlék Grassalkovich-kas- télyt, üzemlátogatáson jár­tak a Duna Cipőgyárban, oldottabb foglalkozásként pedig hosszú erdei túrán vettek részt, amelynek út­vonalát leküzdendő akadá­lyok szegték. Ahogy egyébként a tábor­vezetőtől hallottuk: ez év­ben jelentősen megkönnyí­tette a programszervezők munkáját az a tény, hogy az iskolák igazgatói részletes jellemzést küldtek kisdiák­jaikról, továbbá számot ad­tak családjuk anyagi hely­A könyv bűvöletében A könyezet csinosítása közben ... (Fotó: Szabó Sándor) Több milliárd forint értékű pótalkatrész az aratásban Kombájnok raktáron Az aratáshoz gépből, al­katrészből az elmúlt évek­nél kedvezőbb az ellátás. A legnagyobb forgalmazó, az AGROTEK a tavalyihoz ké­pest mintegy 10—12 száza­lékkal növelte készleteit, hogy műszaki eredetű hiá­nyok ne akadályozzák a munkákat. Ez évre összesen 1052 kombájnt szerzett be a vállalat, döntő többségé­ben a szocialista országok­ból. Ebből 100—150 még a raktárakban vár eladásra. Az elmúlt napokban meg­élénkültek a rendelések, a jó terméskilátások nyomán az üzemek egy része most ha­tározta el új kombájn be­szerzését. Alkatrészből mintegy két­milliárd forint értékben gon­doskodott az utánpótlásról az AGROTEK, de jelentős tételekről gondoskodnak más kereskedelmi vállaltok is. Jelenleg az AGROTEK-nél hozzávetőlegesen százezer féle alkatrész áll raktárban. Egy részük — 5—6 ezer fé­le — hazai termék. Azokra az alkatrészekre ugyanis, amelyeknek szállítása az el­múlt évek tapasztalata sze­rint bizonytalan volt, illetve gyakran akadozott, a válla­lat gyártót keresett. Várkonyi Péter hazaérkezett Spanyolországból Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki Fernando Moran spanyol külügyminiszter meghívására kétnapos hiva­talos látogatást tett Madrid­ban, kedden befejezte tár­gyalásait. A miagyar diplomácia ve­zetőjét kedden fogadta Já­nos Károly király. Ezt megelőzően a két or­szág külügyminisztere átfo­gó eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy minden érin­tett államnak hozzá kell já­rulnia a bizalom légkörének javulásához, az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tásához A hivatalos tárgyalásokon áttekintették a magyar— spanyol kapcsolatok helyze­tét és megvizsgálták azok továbbfejlesztésének lehető­ségeit. Megállapították, hogy bár az utóbbi években a kapcsolatok fejlődésének üteme felgyorsult, de még mindig nem éri el a kívá­natos és lehetséges szintet- Mindkét külügyminiszter lehetőséget lát az együtt­működés továbbfejlesztésé­re, elsősorban a gazdasági, valamint a műszaki-tudo­mányos kapcsolatok terüle­tén. Ennek a törekvés­nek a szellemében ke­rült sor a gazdasági és ipa­ri kooperációs megállapodás, a kettős adóztatás elkerülé­séről szóló egyezmény alá­írására, valamint a magyar —spanyol konzuli egyez­ményt életbe léptető meg­erősítő okiratok kicserélésé­re. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg Fernando Moran spanyol külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfő. gadta. Külügyminiszterünk ked­den este hazaérkezett a spa­nyol fővárosból. A termelők, forgalmazók, fogyasztók kedvére Fejlesztik a Kiváló Áruk Fórumát Négy tárcával s több más országos hatáskörű szerve­zettel közösen sajtótájékoz­tatót, ezt követően pedig — vállalatok, szövetkezetek, minőségvizsgáló intézetek képviselői részvételével — ankétot rendezett a Kiváló Aruk Fórumának Titkársá­ga kedden délelőtt Budapes­ten, a MTESZ székházában. Ennek alkalmával dr. Spi- lák Ferenc belkereskedel­mi miniszterhelyettes beve­zetőül elmondotta, hogy a Gazdasági Bizottság határo­zatára 1967-ben született „KÁF” a minősítésével, propagandájával jól szolgál­ta a fogyasztók tájékoztatá­sát, a Minisztertanács 1974-es állásfoglalása óta pedig a hamar ismertté vált megkülönböztető kis emblé­ma még inkább elősegítette a minőség növelését. A ko­rábbinál szélesebb körben serkentette a gyártókat és a forgalmazókat a lakossági igények megfelelőbb kielé­gítésére, a különféle termé­kek exportképességének fo­kozására. Jellemző az érdeklődésre, hogy csupán 1983-ig nem kevesebb, mint 5450 cikkeit küldtek minősítésre — leg­többet. csaknem harmad­részben a könnyűiparból — s ezek mintegy felére fel is került a megkülönböztető jelzés. Jelenleg is ez alatt „fut” 850 gyártmány, zöm­mel iparcikk, s a sajátos védjegy nemzetközi változa­tát mintegy 30 országban bejegyezték. Sajnos a 80-as évekre mérséklődött a termelők élénksége, észrevehetően csökkentek a Kiváló Áruk Fórumára történő nevezések. A növekvő gazdasági gon­dok közepette ugyanis egy­re kevésbé tudták vállalni a „KÁF’’-színvanal tartásá­val járó költségeket, több más mellett beszerzési prob­lémák , nehezítették a ma­gasabb minőség' tartását. Az embléma ugyan egyféle presztízst jelentett, hiány­zott azonban mellőle a kel­lő anyagi ösztönzés, s úgy látszik, hogy ez utóbbi ha­tása volt nagyobb. A visszaesés indokolta a Kiváló Aruk Fóruma tevé­kenységének további fej­lesztését. amire — mint a miniszterhelyettes utalt rá, s a későbbiekben mások is kifejtették — a tárcaközi bi­zottság határozott progra­mot dolgozott ki. összeállí­tásánál pedig figyelembe vette a tavaly megkérdezett 1500 fogyasztó „reprezenta­tív” véleményét is. Így a továbbiakban az embléma viselésének követelménye lesz a minőségnél a nagyobb megbízhatóság, a hosszabb élettartam is. Ugyanekkor a magasabb minőség előállítá­sát, szinten tartását, az ez­zel kapcsolatos többletszol­gáltatások nyújtását, vala­mint a kiváló tulajdonságok megőrzését, ajánlását a ter­melők és kereskedők érde­kévé kívánják tenni. Vagyis az átlagosnál jobb — töké­letesebb alapanyagú, feldol­gozottságé és csomagolású — cikket az árban, az árrés­ben egyaránt el lehet majd ismertetni a fogyasztóval. Természetesen: az olcsóbb termékek körének különö­sebb szűkítése nélkül. Egyidejűleg, nyilvánva­lóan az ellenőrzés is szigo­rúbb lesz. Egy-egy „KÁF”- ra benevezett árunál a vizsgálat kiterjed már a gyártásba vitt alkatrészekre, félkésztermékekre, nem utolsósorban pedig az alkal­mazott minőségbiztosítási rendszerre is. Ä Kivétő Áruk Fóruma emblémáját viselő cikkeknél a terme­lőknek biztosítaniuk kell pél­dául a megnyújtott jótállá­si időt. a gyári szervizt, a reklamációk soron kívüli intézését, hogy csupán né­hányra utaljunk. A „KÁF” új szervezeti és működési szabályzata — amellyel egyébként a szak­mai közlönyök részleteseb­ben foglalkoznak — nem­csak elkészült, hanem jú­lius 1-töl hatályba is lépett. S mint a sajtótájékoztatót követő ankéton is észreve­hető volt: remélhetően hoz­zájárul az érintettek eddi­ginél sokkal nagyobb meg­elégedéséhez. Gyóni Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom