Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
10. Tragédiák a mexikói határnál „Sakálok” a sivatagban Leleplezett bevándorlók egy gépkocsi csomagtartójában Kilátástalan küzdelem ez — panaszkodott nyilatkozatában az amerikai határőrség egyik vezetője — fordított macska-egér harc, amelyben a nehézkes macska képtelen utolérni a sok fürge egeret. A találó megfogalmazás az illegális bevándoroltakra vonatkozott, akiknek ügye az elmúlt hetekben ismét vihart kavart az Egyesült Államok belpolitikai életében. Simpson—Mazzoli törvény Most került ugyanis sor a wáshingtoni törvényhozásban arra az immár évek óta halasztgatott szavazásra amely legalábbis elméletileg — rendet van hivatva tenni ebben a szerteágazó, bonyolult problémában. A korábbi szenátusi jóváhagyás után a kongresszus képviselőinek többsége is belátta: valamilyen reforma szükség van, különben a helyzet elmérgesedik, s később még kevésbé tudnak gátat vetni a törvényellenes betelepülők hullámának. Az elfogadott javaslat amnesztiát biztosít azoknak a bevándoroltaknak, akik már hosszabb ideje élnek az USA-ban. Ugyanakkor minden eddiginél drasztikusabb intézkedésekkel igyekszik megakadályozni az utánpótlást. Ezért súlyos pénzbírság terhe mellett megtiltja a munkaadóknak, hogy olyan személyeket foglalkoztassanak, akik nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani amerikai állapipolgárságu- kat. A beterjesztői után Simpon—Mazzoli törvénynek nevezett reformindítvány sorsa még nem zárult le, miután éles különbségek vannak a kongresszus és a szenátus által megszavazott verziók között: 1977- től, 1980-tól, vagy 1982-től terjesszék-e ki az amnesztiát, helyezzen ek-e börtön - büntetést is kilátásba megszegőinek, és így tovább. Távcsövekkel éjszaka Az illegális bevándorlók problémáját mi sem jellemzi jobban, mint hogy létszámukkal maguk az amerikai hatóságok sincsenek igazán tisztában. A becslések 5 és 10 millió között mozognak. Éppily bizonytalan, mennyivel bővül seregük évente: a legtöbb szakértő fél—egy millió főt említ. A határőrség — ahogy azt idéztük — többnyire tehetetlen: hiába fognak el évente körülbelül 600 ezer behatolót, a sikeres próbálkozások száma legalább ekkora, sőt fokozatosan emelkedik. Pedig a határőrök ma már a technika legkorszerűbb eszközeit is igénybe veszik: a Texast Mexikótól elválasztó Rio Grande körzetében éjjelente infravörös látcsövekkel járőröz- nek, mozgást észlelő automatikus műszereket helyeznek, helikopter*es egységeket vetnek be. Legtöbbször — hiába. Az embercserripészet ugyanis napjainkra jól szervezett, kiterjedt üzletággá változott, amely dollártízmilliókat jövedelmez résztvevőinek. A szervezet csápjai olyan távoli ázsiai országokba is elérnek, mint Banglades, Hongkong vagy a Fülöp-szi- getek. Az elmúlt hónapokban megszaporodott a Mexikón túli karibi térségből, például Salvadorból érkezők száma is. Az elszánt jelentkezők számára viszont — a leleplezésen kívül is — nem csekély a veszély. A csempészhálózatok tagjai, akiket (bizonyára nem véletlenül) „sakáloknak” neveznek, nemegyszer rászedik ügyfeleiket: félúton magára hagyják, vagy akár egy sivatagos részen felejtik őket — természetesen miután sok száz, nem ritkán sok ezer dolláros sápjukat beszedik. Az nem számít kivételnek, ha a tragédia a határon átérve következik be, s ott jutnak rablók kezére. A támadók szinte biztosra mehetnek, hiszen tudják, áldozataik nemigen mernek rendőrséghez fordulni. Kiszolgáltatott helyzetben Nem sokat csökken ez a kiszolgáltatottság azoknál sem, akiknek sikerült meg- úszniok a határellenőrzést, s! eljutniuk valamelyik nagy- j városba. Áí falábam olyan' munkát ' kell elvállalniuk, { amelyet maguk az amerikaiak nem 'végeznek él, a szociális juttatásokra nem számíthatnak, fizetésük pedig alig emelkedik a minimumszint felé. A Mexikóból érkező bevándorlók nagy része például texasi és kaliforniai farmerekhez áll be idénymunkásnak. Mások építkezéseken, vendéglői konyhákon, vagy külön a hozzájuk hasonló igénytelen és szorgalmasan dolgozókra alapozó, zsúfolt varrodákban helyezkednek el. A kicsit tehetősebbek, vagy rokoni segítségre számítanak, mással próbálkoznak. Névházasság (állampolgárság reményében) M Gyalogszerrel a határon — nemegyszer kiszolgáltatva a „sakáloknak" ügyvédi közbenjárás a letelepedési segélyért, hamis iratok készítése, vagy beszerzése — a lista hosszan folytatható. Az amerikai hatóságoknak növekvő gondot okoznak azok is, akik a lehető legszimplább módot választják: turista-, diák-, vagy átmeneti munkavállalási vízummal LÁTOGATNAK az Egyesült Államokba, s tartózkodási idő lejárása után egyszerűen nem utaznak haza. Számuk valószínűleg megközelíti a félmilliót évente. A helyzet ismeretében nagy kérdés, hozhat-e változást a felemás Simpson— Mazzoli törvény. Elretten- ti-e a jövőben érkezőket, vagy — egy ismételt amnesztia lehetőségét felcsillantva — inkább bátorítást ad. A washingtoni illetékesek persze adminisztratív módszerrel is igyekeznek fellépni: több kiutasítás, hazatoloncolás történt mostanában, mint az elmúlt években. Reagan elnök tavasszal a határőrség szervezeti korszerűsítésére száRtr ösjsjjfr >< -megduplázását Kerte á kongresszustól. A Bevándorlási és Honosítási Hivatal tavaly óta számítógépes rendszert kapott a vízumok lejártának, illetve a tovább ottmara- dóknak nyilvántartására. A tervek szerint felduzzaszt- ják a Mexikóhoz közeli határőrségek személyi állományát is. Ám valószínűleg mindez hatástalan marad. Ahogy a tekintélyes londoni lap, az Economist megfogalmazta: amíg a közép-amerikai térség válságát nem oldják meg és amíg nem köszönt gazdagabb korszak Mexikóra, addig a probléma nem fog eltűnni. Az éj sötétjében új és új csoportok indulnak a Rio Grandén keresztül. A stoptábla a határnál ritkán hatásos (Fotók: Us News and World Report — Ks) Nem egy sci-fi filmjelenetet látunk, hanem egy infravörös távcsővel felszerelt amerikai határőrt (Fotó: AP — MTI — KS) Egy forradalom visszhangja NÉPÚJSÁG, 1984. július 28., szombat Fokozódó külső fenyegetettség és a változatlanul nehéz belső gazdasági helyzet közepette ünnepelte csütörtökön Nicaragua a sandinista forradalom ötödik évfordulóját. A nemzeti demokratikus népi forradalom minden lépése roppant energiákat emésztett fel, s szinte folyamatosan osztály összeütközéseket váltott ki. Az új társadalmi rend születésében szerepet játszó széles egységfront a forradalom előrehaladásával fokozatosan szétbomlott, az egykori szövetségesek érdekei. céljai elváltak egymástól és a közöttük lévő ellentmondások egészen a nyílt konfrontációig éleződtek. A kormánynak az elmúlt öt esztendő alatt alapvetően két problémával kellett megbirkóznia: biztosítani kellett az ország védelmét és az állandó katonai készenlét közepette lehetővé tennie a népgazdaság működését. Nicaragua forradalma a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalmak és a demokratikus közvélemény széles körű támogatására talált. Rokonszenveznek vele az európai szociáldemokrácia, a mérsékelten haladó, centrista, és demokratikus politikai erők képviselői is. Ilyen értelemben nyilatkozott többek között a Szocialista In- ternacionálé, az el nem kötelezett országok mozgalma, az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezete is. Nicaraguát az ENSZ Biztonsági Tanácsa is tagjai közé választotta. A sandinista forradalom az Egyesült Államok latinamerikai politikájának agresszivitásába, az amerikai korrhány politikai szűklátókörűségébe ütközött. Az amerikai kormány lépései — a gazdasági nyomás, az ellenforradalmi csoportok támogatása, a fenyegető katonai manőverek, az egyház konzervatív köreinek támogatása — arra irányultak, hogy a legradikálisabb szükségintézkedések meghozatalára késztessék a nicara- guai kormányt. Washington célja az volt, hogy megtfe- remtse a külső beavatkozás politikai feltételeit. A nicaraguai vezetés ugyanakkor nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megőrizze azoknak az erőknek a támogatását amelyek a forradalom győzelmekor a sandinisták mellett álltak. Gazdasági, politikai és szociális programja vegyes gazdaság, pluralista politikai rendszer megteremtését és független külpolitikát irányzott elő. Nicaraguában november 4-én parlamenti és elnök- választásokat tartanak, amelyen az ország minden politikai erejének a részvételét biztosítják. Ugyanakkor ; íz Egyesült Államok igyekszik megakadályozni, de legalá! b * is megkérdőjelezni a sandinista front várható válás :- tási győzelmét. Mivel : ,z országban nincs erős bel: ő politikai ellenzék, csak i z egyház konzervatív körei e és külső erőkre támas^koi I- hat. Amerikai fegyverrel, pén :- zel, katonai tanácsadókk il és kiképzőkkel támogatja a sandinista kormány -elh n harcoló ellenforradálm i- rokat, miközben már kiép í- tette a Nicaragua elleni i 1- tervenció feltételeit —íHo i- duras területén katonái 11- maszpontot létesített, korszerűsítette a repülőterekét, vállalta a katonák kiképzését. ' A forradalom legnagyobb ereje jelenlég-* ébtlan rejlik, hogy az ország lakosságúnak többsége Sandiniáa Nemzeti Felszabadítási Front mögött áll és támogatja annak politikáját. Kaszab Zsuzsa Egérinvázió Ausztráliában Egyetlen éjszaka 15 ezer elpusztított egér — ezt a csúcsot Ausztrália gabonatermő vidékén több gazda is beállította ezekben a hetekben. Soha nem látott méretű egérinvázió fenyegeti nemcsak a magtárakban felhalmozott termést, hanem sok esetben a lakóházakat is. A szigetország három államát sújtja a kellemetlen rágcsálók példátlan elszaporodása. A szakemberek véleménye szerint a demográfiai hullám oka az, hogy az előző évi súlyos aszály után az idén Ausztráliában kiugróan jó termést — 21 millió tonna búzát — takarítottak be. Ilyenkor, amikor vanx bőségesen ennivaló, egy-egy nőstény — egyéves tenyész- ideje alatt — háromhetenként hoz létre hat utódot. Jelenleg az egerek számát körülbelül egy millióra becsülik. Ráadásul a meteorológusok nem tartják kizártnak, hogy ezen az égtájon már megkezdődött tél enyhe lesz. Nem lehet tehát arra számítani, hogy a hideg és az eső következtében a rágcsálók tömegesen pusztulnak majd el. Nagy gond, hogyan véjd- jék meg az exportra szánt búzát a károsodástól. Emél- let az egerek nemcsak a szemes terményben visznek véghez hatalmas pusztítást, hanem a zöldségfélékben és a szőlőben is. Manapság a legégetőbb probléma az egérírtás megszervezése. A gazdák mesélik, hogy macskáik már belefáradtak az egerezésbe és egykedvűen nézik, amint a lyukakból újabb és újabb csapatok indulnak útra. Ugyanebben az államban aggodalmat okoznak a repülőterek betonján csapatostól vonuló egerek; a pilóták attól tartanak, hogy a gép kereke megcsúszhat rajtuk. Rémtörténeteket mesélnek arról, hogyan rágják le az egerek a parkoló kocsik kerekéről a gumiabroncsot, a karosszériáról a festékréteget. — Rettenetes. Elpusztítunk százat, s ezer lép a helyükre — mpndja az egyik gazda, aki naponta 10 kg mérget szór szét magtárában. A TIGÁZ HORTI ÜZEME FELVÉTELRE KERES PALACKTÖLTÖ ÉS PALACKJAVÍTÓ BETANÍTOTT MUNKAKÖRBE, 8 általánost végzett női és férfi dolgozókat. Kereseti lehetőség: 4000—5500 Ft. Kulturált munkásszállítás Hatvan, Lőrinci, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Ecséd, Hort, Csány helységekből Magas színvonalú szociális ellátás. Próbaidő után földgáz-, vagy pébégázkedvezmény. Kétműszakos munkarend 40 órás munkahét. Jelentkezni, illetve érdeklődni lehet: A Hatvan 11-244 és 11-067, valamint Hort 29-es telefonon, továbbá személyesén az üzem munkaügyi irodájában. Cím: HORT, Csányi út, vasút mellett
