Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 26., csütörtök-I" .1 * .»* "t1 ' s. CSEHSZLOVÁKIA Magyar kisvállalkozás Prágában Az atomenergetika békés célú felhasználásának harmincéves történelméről, a szocialista országok e téren folytatott együttműködéséről adott tájékoztatást Fjodor Ovcsin- nyikov, az „Interatom- energo” vezérigazgatója, aki korábban a novovoro- nyezsi atomerőmű vezetője volt. Az évfordulókban gazdag idei esztendőben az atom békés felhasználásának viszonylag rövid történelméről is sok jelentős esemény mondható el. A Moszkva melletti Obnyinszkban 1954- ben a világon elsőként helyeztünk üzembe atomerőművet. Ezt követően a következő lépést az Oroszország központjában felépült novovoronyezsi atomerőmű üzembe helyezése jelentette 1964-ben. Ez az erőmű jelentette az atom-villamos- energia” termelésének megkezdését ipari méretekben és fontos szerepet kapott a későbbiek során a KGST- tagországok nukleáris energetikájának fejlesztésében is. Ebben az erőműben próbálták ki elsőként a 440 ezer kilowattos és az 1 millió ki- lowattos úgynevezett „víz— víz” típusú atomreaktorokat. Ezek lényege, hogy a közönséges víz kettős feladatot lát el: egyrészt szerepet kap a neutronok fékezésében, másrészt a berendezés hűtésére is szolgál. Ez a konstrukciós szempontból viszonylag egyszerű, megbízhatóan és gazdaságosan üzemeltethető reaktortípus lett az alapja az egységes atomerőműveknek és széles körű alkalmazásra került a Szovjetunióban, valamint az európai KGST-tagországokban egyaránt. Jelenleg 25 ilyen reaktor üzemel 11,5 milliós kilowatt összteljesítménnyel. Az első ipari atomerőmű egyben a szocialista országok szakemberképzőjének szerepét is betölti. Az NDK- beli „Bruno Laischner” atomerőmű négy egységét, a bulgáriai „Kozloduj” erőmű négy egységét, a csehszlovákiai „Bogunice” erőmű két egységét, valamint a magyarországi paksi atomerőmű első egységét szinte kivétel nélkül a novovoronyezsi iskolát megjárt szakemberek irányítják. A novovoronyezsi erőműben kiválóan képzett szakemberekből olyan műhelyt hoztak létre, amelynek feladata az atomerőművek üzembe helyezése. Szovjet szakemberek közreműködésével helyeztek üzembe több külföldi atomerőművet, köztük Finnországban is, az első olyan kapitalista országban, amely szovjet technológiával kívánja megoldani atomenergetikájának fejlesztését. Amíg a 60 és 70-es években a KGST-tagországokban épülő atomerőművek berendezéseit kizárólag a Szovjetunióban gyártották, addig ma már ezen a téren is kialakult a gyártási együttműködés. A résztvevők — az európai KGST-országok, valamint Jugoszlávia — különféle atomerőművi berendezések gyártását vállalták. Ez a nemzetközi munka- megosztás mintegy 140 féle terméket érint, több milliárd rubel értékben. Jó példája az eredményes szakosításnak a paksi atomerőmű 1982-ben üzemibe helyezett első blokkja, amelyhez a szükséges berendezések mintegy felét az egyezmény keretében szállították. A kooperációs tevékenység méretei, valamint az egyezmény végrehajtásának általános koordinációs feladatai szükségessé tették egy államközi bizottság felállítását. A bizottság által meghatározott feladatok közül több esetben is intézetünk, az Interatomenergo nemzetközi gazdasági egyesülés a felelős a végrehajtásért. A tíz évvel ezelőtt a bolgár, a magyar, az NDK, a lengyel, a román, a szovjet, a csehszlovák és a jugoszláv kormány által alapított intézet feladata a szocialista országok atomenergetikai és atomerőművi-gépgyártási erőfeszítéseinek összefogása, a szocialista országok sokoldalú együttműködésének elősegítése. Az Interatomenergo a megfelelő KGST-szervekkel közösen részt vesz a reaktorok további korszerűsítésére irányuló munkákban, az üzemeltetési és javítási tapasztalatok összefoglalásában, valamint új berendezések, műszerek fejlesztésében. Nagy fontosságúak a rendszeres tapasztalatcserék. Ezt szolgálják a többi között az Interatomenergo szervezésében megrendezésre kerülő szemináriumok. Országaink számára nagy jelentőségű az erőművek tartalékalkatrészellátása. Egyesülésünk nemzetközi központ felállítását tervezi, amelynek feladata az erőművek folyamatos üzemeltetéséhez szükséges eszközök biztosítása... A szocialista országok nemzetközi együttműködése széles lehetőségeket biztosít az atomenergetika más területein is. Így például a gyors neutronokkal működő hőellátó atomerőművek építésében. Meggyőződésem, hogy az együttműködés ezen a területen is meghozza gyümölcsét. Fjodor Ovcsinnyikov Prága óvárosában működik a Videoton „software” szolgáltató háza. A Videoton RT prágai irodájának ez a csoportja két éve alakult, ezalatt csaknem száz szerződést kötött és teljesített különféle programrendszerek elkészítésére. Nem a Videotont, s még csak nem is a Videoton csehszlovákiai jelenlétét szeretnénk most bemutatni, hiszen az elmúlt 18 év alatt északi szomszédunknak szállított 1,2 millió televízió, rádió vagy a 140 kiépített számítógéprendszer szükségessé tette, hogy a prágai három bázis mellett már Kassán, Pozonyiban és az oravai gyárban is dolgozzanak vi- deotonosok, s mit tagadjuk: szerviztevékenységük nem sokban különbözik más vevőszolgálati munkától. A software-csoport viszont éppen a korábbi kereskedelmi stratégia gazdagítása, élénkítése érdekében jött létre, annak eredményeképpen, hogy hazánk legnagyobb számítástechnikai vállalata felismerte: la „meztelen” számítógép egyre kevésbé adható el, valamilyen szolgáltatást. számítógéppel végzett feldolgozást, irányítást kell a vevőnek kínálni, s az ennek eszközeként veszi majd meg az árut. A software csoportban dolgozó néhány — nem egészen két tucat szakember — úgy végzi munkáját, mint valamely kisvállalkozás. De nem csak ebben hasonlítanák a gazdasági munka* Schwerin 1985-ben ünnepli megalapításának 825. évfordulóját. A város vezetői és lakói nagy gonddal készülnek az ünnepségekre. Frissítik, felújítják a parkokat, a műemlékeket, és restaurálják a neoreneszánsz stílusban épült kastélyt. A 365 tornyú épület 1843 és 1857 között nyerte el mai közösségekre. Péter Gábor csoportvezető szerint a különféle eljárási, számlázási jogok, az üzletvitel gyakorlatában. a vállalkozói út kitaposásánál legalább annyi nehézséget kellett leküzdeniük. mint az első kisvállalkozóknak. Ma már ilyen gondjuk nincs, nyereségük fedezi a vevőszolgálat teljes állományának kinttartózko- dási költségeit, s önállóan vállalnak a határokon túl is (Moszkvában, Szófiában Berlinben) munkát. Munkamódszerüket az előrelátás jellemzi. Ha egy megrendelés érkezik, megkísérlik a feladatot általánosítani. töbször eladható terméket létrehozni belőle. Azt a programot például, amely a különféle termékek automatikus dekumentálásá- hoz nyú jt segítséget, most a Videoton Fejlesztési Intézet igényei szerint fejlesztik tovább. hogy a jövőben a dokumentációk kiegészítését, korrigálását minden Video- t;on-vavő számára számítógép segítségével lehessen elvégezni. Hasonlóképpen megpróbálják univerzálissá tenni azt a nyilvántartási rendszert, amelyet a prágai Képzőművészeti Alap rendelt meg tőlük a szabadfoglalkozásúak jövedelmének, adóinak és egyéb adatainak nyomon követésére. A Videoton prágai vállalkozása az első, amely kinőtte a szokásos vevőszolgálati kereteket, s önálló fejlesztőformáját. Az 1918-as novemberi forradalom és következménye, a német császárság bukása után a kastély állami tulajdonba került. Az NDK műemlékvédelmi listáján szereplő épület 1945- ben a tartományi kormány székháza lett. A tartományi gyűlések céljaira kialakított termelő munkába kezdett. A tapasztalatokat folyamatosan átveszi a berlini, a moszkvai és a többi kereskedelmi iroda is. mert a gyár termékei így juthatnak el a jelenleginél több vevőhöz. megrendelőhöz. Van egy számítástechnikai szakszó: interface. Szó szerint különböző arcot jelent. s azt az elektronikai berendezőt., áramkört értik alatta, amely lehetővé teszi, hogy a különféle perifériák és a számítógép között kapcsolat jöjjön létre. Péter Gábor szerint ők ezt az interface szerepkört töltik be a Videoton és a felhasználó között. Rajtuk múlik elsősorban, hogy ez a nagy gyár milyen arccal fordul a vevő felé. nagytermében fogadták el 1946-ban a földreform végrehajtásáról szóló törvényt. Napjainkban a megyei tanács és a városi parlament képviselői tartják üléseiket a kastély nagytermében. Az évfordulóra a schweri- ni kastély más termeit és épületszárnyait is felújítják. Baranyi Pál NDK A schwerini kastély BULGÁRIA Hyiigilíjasok otthona Az északkelet-bulgáriai Szilisztrában másfél éve nyílt meg az öregek szociális otthona. Az egész országból kérhetik ide a felvételüket az idős emberek, de a megyében lakók elővett élveznek. A 200 ágyas otthon lakóinak egészségéről három orvos, egy fogorvos, tizenkét nővér és öt gondozónő gondoskodik. Mint egy üdülő . <. A szobák kényelmesek, otthonosak A Duna-parti város melletti dombon teraszosan elhelyezkedő otthon egy kis üdülőtelephez hasonlít. Ugyanez a benyomás marad az emberben, ha belülről is megtekinti. Az előcsarnokok, a termek és szobák kialakítása áz önállóságot és a kényelmet szolgálja. A tágas moziterem, a gazdag könyvtár, az orvosi és fogorvosi rendelők, á fizikoterápiái helyiség, a víz- és fénykú: rafülkék korszerű berendezéssel vannak felszerelve. A nagy napfényes -teraszokon és később szobájukban fogadtak az idős emberek. Őszinték voltak: egyikük sem igyekezett titkolni a belépés előtti izgalmát. Végül is a józan ész kerekedett felül: jobb a társas öregség, mint a magány, jobb a kortársak körében, ahol megoszthatják egymással örömeiket, gondjaikat. Az egyágyas szobáéit 72 levát (körülbelül 1300 forintot), a kétágyasért pedig személyenként 66 levát kell fizetni. A többletköltséget az állam vállalja. A szobák összkomfortosak, beépített szekrényekkel, kényelmes bútorral, vannak berendezve. A lakók kirakták hozzátartozóik fényképeit, kedvenc -tárgyaikat. Az ablakokban virágcserepek állnak. Többen elmondták élettörténetüket. Egy 82 éves . szófiai építész a csenddel és a tiszta levegővel cserélte fel a főváros zaját és feszült életét. Otthagyta a 19. emeleten lévő lakását és élvezi az otthon gondoskodását. Eleinte többször jött a lánya de hamarosan meggyőződött arról, hogy az apja választása sikeres. A Sztancsev- házaspár. Tanja és Sztan- cso. egy Sumen megyei faluból került -ide és nagyon megszerette az otthont. Amikor a fiuk eljött, hogy meghívja őket magukhoz a nyárra, szinte szorongták, hogy mit is csináljanak majd két hónapig falun. Vannak hallgatag lakók is. akik órákig elüldögélnek a padokon, nézik a tovaúszó hajókat és uszályokat a Dunán. miközben gondolataikba merülnek. Egyikük tova- szállt ifjúsága miatt bánkódik, a másikuk sajnálja otthon hagyott kiskertjét, a harmadikat a közte és a gyerekei között lévő távolság gyötri. Valóban, vannak olyan gyerekek, akik már nem' törődnek a sa ját szüleik iránti kötelezettségükkel, vagy egyszerűért a „sok elfoglaltságuk” miatt nem tudnak időt szakítani rájuk ... Mindenkinek megvan a saját egyéni oka. amiért az otthont választotta, ahol újabb támasztékokat találhat az élethez, ahol emberi melegség és gondoskodás veszi körül, ami segíti legyőzni a múlt iránti sóvárgást. Lengyelország A turistaforgalom adatai A magyar Országos Idegenforgalmi Hivatal ma is az egyik legmegbízhatóbb partnere a Lengyel Idegen- forgalmi Főbizottságnak. A Lengyel Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint 1979-ben 470 ezer, 1980-ban és 1981-ben 400— 400 ezer lengyel turista utazott Magyarországra, Szá- .mottevő visszaesés 1982-ben következett be, amikor csak 225 ezer lengyel kereste fel Magyarországot. Ebbe. azonban jócskán belejátszott a külföldi utazások korlátozása az adott évben. Magyarországról 1979-ben 420 ezer, 1980-ban 331 ezer látogató érkezett Lengyelországba. 1981-ben ez a szám 108 ezerre, s az ezt követő két esztendőben nem egészen 40—40 ezerre csökkent a magyar beutazók száma. Mivel Lengyelországban megkezdődött a stabilizálódás folyamata, várható, hogy a magyar utazási irodák is egyre több társasutazást szerveznek az idén, s az egyéni turisták is az eddiginél nagyobb számban keresik fel Lengyelország tájait. A novovoronyezsi atomerőmű irányítóterme (Fotó: TASZSZ — APN — KS — V. Kozsevinkov felv.) A klubban (Fotók: Sofiapress — KS) A Videoton software szolgáltató háza az Óvárosban (Fptjó: KS — a szerző felv.)
