Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 21., szombat 10. Népgazdaságunk tontos termelési ága a mezőgazdaság, amelynek eredményei jelentősen befolyásolják nemzetközi fizetőképességünket. Alapvető termelési eszköze a föld, hasznosítása a gazdálkodás szintjét határozza meg. Fő energiaforrása a nap hő- és fényenergiája, amelyből lényegesen többet köt le és tárol a terményekben, mint amennyit műveleteihez felhasznál. Mai összeállításunkban a mezőgazdaság néhány érdekességéről számolunk be olvasóinknak. összeállította: MENTUSZ KÁROLY A mezőgazdaságban mind nagyobb tért hódítanak a műanyagok. A horganyzott vascsöveket is kezdik felváltani a műanyagból valók. Ezek nemcsak könnyebbek a fémcsöveknél, ami mozgatásukat egyszerűsíti, hanem hosszú élettaxtamúak is. a korróziónak ellenáll, nak. A lágy polietilén, polipropilén csöveket azért részesítik előnyben a kemény PVC-vel szemben, mert földbe süllyesztve nem kell a szokásos fagyhatár alá tenni őket, ugyanis nem fagyhatnak szét. Ugyancsak a hajlékonyságuk miatt nem fontos, hogy sima aljú árokba kerüljenek, az árok görbületét is képesek követni. A magas vízállású területeken a felesleges víz elvezetése is megoldható műanyag csövekkel. Vízelvezető árok kialakítása vagy más költséges módszer helyett, traktorra szereit ároknyitó szerkezettel, vagy önálló. direkt e célra készült géppel — képünkön egy ilyet láthatnak — megfelelő mélységű keskeny árok készíthető, amelybe lyugga- tott falú műanyag csöveket fektetnek, hogy azok össze- gyűjtsék és elvezessék a felesleges vizet. Ugyanez a csőhálózat fordítva öntözésre is használható, úgy, hogy vizet nyomnak bele, s az fokozatosan, alulról felfelé haladva átnedvesíti a talajt. Így rendszerint sokkal kevesebb vízzel elérhető a kívánt nedvességi állapot, mint egyéb felszína öntözési eljárásokkal. Tisza víz helyett műtrágyákból készített tápoildat. is nyomható a föld alatti csőhálózatba, és ezzel megoldható a műtrágyázás is. Ma már vannak olyan kombinált gépek, amelyek az ároknyitást és a csőfektetést egy munkafolyamatban, egyenletesen előrehaladva végzik. (KS) Sivatagból szántóföld? A Jeruzsálem! Héber Egyetem talajkutató osztályának szakemberei olyan módszerrel kísérleteztek, ameUyel a talaj kiszáradását részben megszüntethetik. Véleményük szerint több mint 38 000 hektárt lehetne Ily módon a Negev-sivatagban termékeny szántófölddé változtatni. A módszer lényege, hogy a talajra egy csupán molekulavastagságú víztaszító szilikonvegyületből álló réteget permeteznek. Ez a réteg az egyes apró talajszemcsék tetejét „esőköpenyként” fedi be, de az alját szabadon hagyja, mert azt a permet nem éri. Ez a víztaszító köpeny megakadályozza, hogy a ritka, de kiadós esőzések feloldják és iszappá változtassák a szemcséket, és lehetővé teszi. hogy az esővíz a talajszemcsék közelben a mélyebb rétegekbe szivárogjon. Mivel az „esőköpeny” gátolja a párolgást is, az esővíz megmarad, tárolódik a talajban az aszályos Időszakokra. A módszerrel kisparcellás kísérleteket már végeztek. A szilikont kőolajból nyert illó folyadékban feloldva permetezik a talajra. Az oldószer elpárolgása után a szilikon a talajszemcséken szilárd víztaszító kéreggé alakul, amely mellett az eső a mélyebb rétegekbe szivárog a haszonnövények gyökereihez. AHOL ÉLNEK AZ ÚJJAL Szakmai továbbképzés a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezetben Napjaink feladatai közé tartozik a mezőgazdasági üzemekben a szakmai továbbképzés. Ezek között különös tekintettel és figyelemmel kell foglalkozni az állattenyésztési szakmák és állatgondozói munkakörök továbbképzésének megoldásával. A fentiek szükségszerűsége indította a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet szakembereit, hogy lépéseket tegyenek a szakmai színvonal emelésére a termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztésében, tejtermelésében dolgozó emberek között. Nem új dolog az a megállapítás, hogy a szavasmar- ha-tenyésztés a mezőgazdaság „nehézipara”. Helytálló az is, hogy a szarvasmarhatenyésztés a mezőgazdasági üzemmel szervesen összetartozó tenyésztési ágazat. Nem kell bizonygatni a tejtermelés népgazdasági és táplál- kozástani jelentőségét sem, hiszen köztudott, hogy fogyasztása döntően befolyásolja a táplálkozás, az élelmiszerfogyasztás színvonalát. Táplálkozásunk színvonala szoros összefüggésben van az állati eredetű fehérje, így a tej és tejtermék egy főre jutó fogyasztásával. A tejtermelés növelése jelentősen befolyásolja a mintegy 80 százalékban tőkés exportra kerülő vágómarhahústermelést is. Az említett népgazdasági és táplálkozás- tani okok miatt jelentős az ágazat munkaerő-ellátottsága. A termelőszövetkezet tehenészeti dolgozóinak átlagéletkora: 25—30 év. A fiatalemberek ismereteinek bővítéséhez szorosan kapcsolódott a technológia megváltoztatása is. Az új ismeretek elsajátítása megkövetelte a dolgozók szakmai tudásának a bővítését. Az üzemi tanfolyam a hevesi Munkásképző Intézet felügyelete és irányítása alatt történt 1983. december 5. és 1984. április 28. között. Az elméleti órák megtartására felkérték és bevonták az Alcsired Szarvasmarha-tenyésztő G. T. a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Eger—füzesabonyi Állomásának illetékes szakembereit és nem utolsósorban a termelőszövetkezetek vezető állattenyésztőit. A gyakorlati foglalkozásokat is az említett vállalatok, üzemek illetékesei tartották. Elméleti foglalkozások hetente három alkalommal voltak. Az eddig már ismertetett okok mellett döntő tényező volt az üzemi tanfolyam megtartása a tejtermelés növelésére is. A Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Eger—füzesabonyi Állomása törzskönyvi ellenőrzési adatszolgáltatása alapján a tejtermelés fejlődésében az alábbiak szerint alakult az egy tehénre jutó laktációs tejhozam. 1973-ban 8 573 kg, 1976-ban 2 719 kg, 1983-ban 4 869 kg magyar tarka marha-állománnyal, fekete tarka Holstein Fríz keresztezett állománnyal. A termelőszövetkezetben 1979 óta van keresztezés. A fentiekből látható a fejlődés, az ennek hatására előállt jobb termelés. A legtöbb tejet termelő üzemek laktációs termelésével összehasonlítva a fajták és keresztezés! konstrukciók eredményeit, van még bőven tennivaló. Azonban az előrehaladás ösztönzi és megnyugtatja Zombori Sándor állattenyésztési főágazatve- zetőt, de valamennyi szakembert, a termelőszövetkezet vezetőségét, s nem utolsósorban minden termelőszövetkezeti dolgozót is. Az állomány genetikai képességeinek jobb kihasználása tehát részben megtörtént, illetve folyamatban van a fajtaátalakító keresztezéssel. Nem utolsósorban kell megemlíteni a takarmányellátás biztosítását, ami az aszály sújtotta év ellenére biztosított volt a tejhasznosítás irányának megfelelően. A takarmánynövénytermesztéshez a termelő- szövetkezet talajadottságai sem nevezhetőek kedvezőnek, hiszen már szikes talajon is kell gazdálkodni. Az üzemi tanfolyam keretében végrehajtott továbbképzés tehát elsősorban a tejtermelés növelése érdekében történt. Ehhez társulva az említetteken kívül még sok minden hozzájárulhat, ami segíthet, vagy ronthat a termelési eredményen. Reméljük és a termelőszövetkezet szakemberei is remélik, hogy a technológiai változás a még szigorúbb fegyelmet is megteremti. A továbbképző tanfolyam lebonyolításával a higiénikus tejtermelés biztosítása is a továbbképzés célja volt, ami a továbbiakban még fokozottabban előírt követelmény. Nem ismételni, de még egyszer hangsúlyozni szeretném az új, korszerűbb technológia alkalmazását a tejtermelésben és az ágazat más területein is, ami köny- nyebbé teszi az ott dolgozó emberek munkáját, bár törvényszerűen nagyobb és felelősségteljesebb szaktudást, fegyelmet is követel. Bódi László mezőgazdasági szakmérnök- tanár, továbbképzési felügyelő HÁROMÉVES MUNKÁVAL ELKÉSZÜLT Az ország első szőlészeti térképe Nemrég elkészült az első országos szőlészeti térkép, amely a történelmi borvidékekről, szőlészeti termőhelyekről ad részletes áttekintést. A térkép feltünteti a talajadottságokat, az időjárási viszonyokat? a fagyveszély valószínűségét, a napfényes órák átlagát és más, az ágazat gazdaságosságát befolyásoló tényezőket. A térképet hároméves munkával a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete állította össze. A térképre azért van szükség, mert az elmúlt években jelentősen megváltozott a termőhelyek arculata, sok helyen csökkent a terület, több régi szőlővidéken kivágták a töveket, máshol a régi szőlőket újakkal pótolták ugyan, de nem az eredeti helyen. A szőlőterületeknek ez a „mozgása” nem mindig szolgálta a gazdaságosságot. Nem egy helyen maguk a természeti, gazdasági adottságok is módosultak. E változásokat is feltünteti a térkép. Kitűnik belőle a többi között, hogy Tokaj északi lejtőinek bizonyos körzetében, a meredek lejtőkön a nagyüzemi termelésben kevésbé gazdaságos. Ám mégsem célszerű feliszámolni itt a szőlőt,* kisüzemi körülmények között ugyanis még kifizetődő lehet a művelés. Máshol — Badacsonyban és Csopakon — viszont esetenként azért kevésbé gazdaságos a szőlőtermelés, mert műtrágyából, növényvédő szerből környezetvédelmi okokból csak korlátozott mennyiséget adagolhatnak. Ezért szerényebb hozamokkal kell megelégedniük. Ugyanakkor a Balaton-fel- vidéken még számtalan kihasználatlan hely kínálkozik nagyobb hozamokkal kecsegtető szőlőtermesztéshez, és Somogy megye több vidékén is indokolt lenne szőlőt telepíteni. A legnépszerűbb gyógynövény A gyógynövények értéke — állapította meg Pavlov — hasonló az anyatejhez, mert bennük sok és sokféle gyógyító és védőanyag együtt található. Érvényes ez a megállapítás egyik legismertebb és leghasznosabb gyógynövényünkre, a kamillára is. A botanikus két kamillanemet különböztet meg, amelyek egymással ugyan rokonságban vannak, de meglehetősen eltérnek egymástól. A magyar nyelvben az egyiket orvosi kamillának, a másikat pipitérnek nevezik. A Matricaria chamomilla, az orvosi kamilla elnevezésénél a nemzetségnév a növény női bántalmak orvoslásánál való ősi felhasználására utal. A fajt jelölő név görög szóból tevődik össze: chamal=alacsony, és melon =alma, tehát tulajdonképpen a földhöz közel termő almát jelenti. Valóban, ha a frissen szedett kamillavirágot ujjainkkal szétmorzsoljuk, az almáéra emlékeztető illatot érzünk. így nem csodálkozhatunk, hogy Svájc és Dél-Németország bizonyos vidékein almafűnek vagy almavirágnak nevezik az orvosi kamillát. A növény hazája egyébként Európa és Közel-Kelet. Kontinensünkön a legkülönbözőbb helyeken megterem, számos országban nagybani termesztésével is foglalkoznak. Learatják az éppen kinyílt virágfejecskéket, s száraz helyen, de nem tűző napon megszárítják. A kamilla aromás illatát egy illóolaj adja, amely főként a virágzatban található. A forgalomba kerülő szárított kamillavirágból teát, tinktúrát főznek, és borogatásra is használják. Enyhén hat, de alaposan. Gyulladásokat enyhít, felfúvódást hajt, görcsöt old, fájdalmat csillapít, izomfeszültséget lazít, és megnyugtat. A kozmetikai ipar különféle krémeket állít elő kamilla fel- használásával. Képünkön a kamillavirágok betakarítását láthatjuk. A jól fizető kamillaszüretet a fogazott élű fanyeles dobozzal, az ún. kamillafésűvel végzik, amely csupán a virágfejeket szakítja le és gyűjti össze. <KS) Mátra Fűszert egri raktárháza MUNKATÁRSAKAT keres kozmetikai, háztartás-vegyi raktárába RAKTÁROS!, ARUÁTVEVÖI, valamint gépírni tudó adminisztrátort, férfi munkaerőt árukísérői, targoncavezetői munkakörökben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Eger, Lenin út 198. sz. Pályázati felhívás A parádi ÁFÉSZ 1984 szeptember 1-től 1989. szeptember 1-ig szerződéses üzemeltetésre adja át a következő egységeket: 6. sz. bisztró Mátraballa, Kossuth út 1. 23. sz. büfé Recsk, Kőbánya-lakótelep 24. sz. büfé Sirok-Liszkó, Mátravidéki Fémművek 30. sz. büfé Sirok-Liszkó, Mátravidéki Fémművek 7. sz. italbolt Sirok-Kőkút, Gyári út 11. 14. sz. terménybolt Sirok-Kőkút, Verpeléti út 6. 33. sz. zöldségbolt Mátraballa, Petőfi u. 6. 34. sz. zöldségbolt Bodony, Árpád u. 4. 36. sz. zöldségbolt Recsk, Kőbánya-lakótelep 44. sz. ÁBC Sirok-Liszkó 52. sz. ajándékbolt Parádfürdő, narkírozó 47. sz. gázcseretelep Recsk, József A. u. 13/a. 60. sz. mini gázcsere Párád, Kossuth u. 1. 62. sz. mini gázcsere Sirok, Vöröshadsereg u. 2. 63. sz. mini gázcsere Bodony, Árpád u. 4. 64. sz. mini gázcsere Mátraderecske, Dózsa u. 1. 65. sz. mini gázcsere Mátraballa, Lenin u. 1. 66. sz. mini gázcsere Parádsasvár, Kossuth u. 26. 67. sz. mini gázcsere Sirok-Kőkút, Gyári u. 2. 68. sz. mini gázcsere Parádóhuta, Kültelek 69. sz. mini gázcsere Recsk, Ércbánya-lakótelep 1984. nov. 1-től—1989. nov. 1-ig a 19. sz. vendéglőt Párád, Kossuth u. 79. Az egységek versenytárgyalása 1984. aug. 29-én (szerdán) reggel 9 órától lesz megtartva a szövetkezet központjában, Párád, Kossuth u. 71. sz. alatt, a 19. sz. vendéglőé 1984. okt. 15-én. A pályázatokat a versenytárgyalást megelőző 8 nappal korábban kell benyújtani a szövetkezet közgazdasági osztályára, ugyanott adnak bővebb felvilágosítást és tájékoztató adatokat. ÁFÉSZ Igazgatósága . Műanyag csövek a mezőgazdaságban
