Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-20 / 169. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. július 20., péntek SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1984 A nyitány: Hunyadi László Asztalosok, villanyszerelők, díszletfestők dolgoztak a szegedi .Dóm téren, a szabadtéri játékokra készítették elő a színpadot, a nézőteret. Itt végezték gyakorlatukat a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola képzőművészeti tagozatának diákjai is, hogy a nyitányra minden rendben legyen. (MTI Fotó) Hevesben alacsony a kezdő bér 4670 pályakezdőnek több mint 8 ezer pedagógusállás A szegedi szabadtéri játékok. — az ünnepi hetek legrangosabb művészeti rendezvénye — az idén 26. évadjába lép. s ha ide számítjuk a két háború közötti nyarak előadásait. akkor inár túllépett fél évszázad mezsgyéjén. Az ez évi nyitóelőadás ma este lesz. amikor Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának dallamai töltik majd be Szeged csillagos színházát. Az opera lesz műsoron 22-én. vasárnap is. A tavalyról átmentett produkció Varga Mátyás látványos díszletedben. Mifcp András rendezői instrukcióival. Kelen Péter, Kalmár Magda, Misura Zsuzsa főszereplésével és Pál Tamás vezénylésével kerül a Dóm téri deszkákra. A következő napon. 21-én, szombaton a rendkívüli érdeklődésre számot tartó rockopera, az István, a király kerül a dóm elé. A tavalyi, budapesti király- dombi előadás. a lemez megjelenése és a filmbemutató után most új közegben, de jórészt azonos szereplőgárdával kerül színre a mű. Szörényi és Bródy, Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készítette el e nálunk még újdonság- számba menő műfajú művet, amelyet csakúgy, mint a filmet és a budapesti előadást. Koltay Gábor rendez. Segítőtársai a díszlettervező Banovich Tamás, a látvány- tervező Andor Tamás, a koreográfus Novák Ferenc, a jelmeztervező Csengery Emőke, s a szereplők: Pel- sőczy László, Berek Katalin, Sára Bernadett, Victor Máté, Körtvélyessy Zsolt, Hal- mágyi Sándor, Vikidül Gyula, Deák „Bili" Gyula. Nagy „Feró”, Pap Vera, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő, Nyertes Zsuzsa, Szakácsi Sándor, Sörös Sándor, Balázs Péter és természetesen Illés Lajos. Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs. Hogy mit várnak a bemutatótól? Boldizsár Miklós: „Tudjuk, hogy hónapokkal előbb elkeltek a jegyek, sokat várnak tőlünk, s mi szeretnénk megfelelni ennek a fölfokozott várakozásnak.” Bródy János: „Bízunk abban, hogy Szegeden már higgadtabban és körültekintő bben értékelik a müvet, talán kiderül, valójában mit is alkottunk.” Koltay Gábor: „A bizalom nemcsak bátorítást ad mindnyájunknak, hanem maximális erőkifejtésre is kötelez. Nagyon óhajtjuk a sikert, nagyon szeretnénk bizonyítani." ★ Nemcsak nagyszerű látványossága. de bizonyára jelentős haszna is lesz az idei Szegedi Ipari Vásárnak. Páros évenként — váltakozva a Szabadkai Pannónia Vásárral — már több mint száz esztendeje otthont, ad a Tisza-parti város az ipar friss eredményeinek, a mesterek fölsorakozásának. Az idén is rengetegen jelentkeztek — 32l hazai cég (gyár. vállalat, üzem, gazdasági munkaközösség sbb.) és 34 kisiparos, illetve kézműves mellett a szomszédos Jugoszláviából 119-en. Szeged szovjet testvérvárosából. Odesszából 58, finn testvér- városából, Turkuiból 14. lengyel testvérvárosából, Lodz- ból két kiállító érkezett, s még egy francia gépgyártó cég is képviselteti magát. Az ünnepélyes megnyitón. július 20-án. pénteken délelőtt 10_kar Kapolyi László ipari miniszter mond beszédet, előtte való napon adják át a vásár díjait. Az érdeklődők 20-án délután 2 órától léphetik át a háromszögletű kapukat, a közönségdíjat 28-án nyújtják át. Naponta tartanak divatbemutatókat. A Szegedi Ipari Vásár az újdonságok vására, a határ menti áruforgalom és kereskedelem előrelendítője és a testvérvárosi gazdasági kapcsolatok erősítője. ★ A szegedi nyári tárlatoknak csaknem negyedszázadós történetük van. Az utóbbi években született döntés arról, hogy a hazai festők, szobrászok és grafikusok szegedi seregszemléjét — váltakozva a táblaképfestészeti biennáléval — kétévenként rendezik meg. A 24. szegedi nyári tárlat ünnepélyes megnyitóját július 22-én. vasárnap délelőtt 11 órakor tartják a Horváth Mihály utcai képtárban. A több száz beküldött alkotásból mintegy 200 kerül közönség elé. A megnyitón nyújtják át a díjakat. A Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapjának díját Galambos Tamás festőművész veheti át. a Csongrád megyei tanács díjazottja Kovács Péter festőművész, a Szeged megyei város tanácsáé Rékassy Csaba grafikusművész. A KISZ Csongrád megyei díjának nyertese Szabó Tamás szobrászművész, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának díjazottja Tóth Sándor szobrászművész, a fesztivál intéző bizottsága elismerését Muzsnay Ákos grafikusművész veheti át. Hárman kapnak munkajutalmat: Kéri László festőművész. Pataki Ferenc festőművész és Korányi Gábor grafikusművész. Több mint 70 millió forint a Nemzetire Július 17-ig 70 millió 161 ezer forint érkezett a Nemzeti Színház számlájára. Az OTP XXII. kerületi fiókjában, ahol a Nemzeti Színház gyűjtési akciójának adatait regisztrálják, eddig 16 594 befizetést könyveltek el. Egyénileg 5078-an utaltak át csaknem 7 millió forintot, a 11516 csoportos adomány összege meghaladja a 63 millió forintot. A fővárosban 5509, vidékről 10 526 egyén és kollektíva járult hozzá eddig az új Nemzeti Színház felépítéséhez. Külföldről 207 felajánlás érkezett. Történeti kertjeink Ismeretterjesztő filmsorozat Történeti kertek címmel 3 részes ismeretterjesztő sorozatot készítettek a közelmúltban a Magyar Televízió munkatársai Szakoly István rendező és örsi Károly kerttervező mérnök-szakértő irányításával. Az epizódok a hazai kertművészet történetét követik nyomon a XVIII. századtól napjainkig. Hiánypótló vállalkozásba kezdett a tv képzőművészeti osztálya a sorozattal, hiszen a magyar kertművészetről legutóbb több mint fel évszázada jelent meg szakmunka — Rapaics Raymund tollából —, bár kertművészetünk mindig is jeleskedett határainkon túl is elismert, útleírásokban, visszaemlékezésekben bőségesen leírt műalkotásokkal. A magyar természetvédelem 1980 elejéig 120 megyei és 25 országos jelentőségű parkot nyilvánított védetté; a műemléki főhatóság körülbelül száz történeti kertet tart mindenképpen megőrzendőnek, védendőnek. A várhatóan szeptember-októberben képernyőre kerülő sorozat készítői e kertek állapotáról is helyzetképet adnak. A film' szövegét a Minerva Könyvkiadó Pusztuló műemlékeink nyomában címmel, illusztrált kötetben jelentette meg a közelmúltban. Az idei tanév végén 4670 pedagógus kapta kézhez a különböző felsőoktatási intézményekben a diplomáját; számukra több mint 8000 állást hirdettek meg. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a frissen végzettek 63 százaléka, több mint 2900 ifjú pedagógus vállalt munkát nevelési-oktatási intézményekben: kilencen felsőfokú- 412-en közép-, 2405-en alsófukú tanintézetekben, 128-an fjedig a népgazdaság egyéb területein. Több mint 1700 frissdiplomás sorsáról, elhelyezkedéséről nem tudnak a főiskolákon és egyetemeken. Tapasztalatuk szerint a munkáltatók nem tartják be a visszajelzési kötelezettségükről szóló rendelkezést. A statisztikából kitűnik, hogy a legrosszabb a helyzet az óvónőknél és az egyetemet végzett középiskolai tanároknál. Ennek egyik oka, hogy a tanácsi óvodákban Stefan Barbaric, ma a Slovanska knjiznica (Szláv Könyvtár) igazgatója s a Slovén Matica vezető tisztségviselője. Korábban — hosszú éveken át — a szlovén irodalom professzora volt a zárai (Zadar) egyetemen. Aki csak ennyit tud róla, tudása hiányos. Bar-, barié professzor ui. egyike azoknak a szomszédos országokban dolgozó irodalomtudósoknak, akik évtizedeken át missziós szerepet vállaltak, s vállalnak ma is, a magyar irodalom külföldi megismertetésében, népszerűsítésében. Jó másfél évtizede is van már, hogy először találkoztam vele, akkor a budapesti egyetem szláv tanszékén tartott magyar nyelvű előadást. Aztán voltunk együtt nemzetközi konferencián Üj vidéken, ahol a magyar és a szlovén irodalom kapcsolatairól beszélt, s őrzöm számos dolgozatának különnyomatát is, amelyek nagyobb része ugyancsak magyar vonatkozású. Több mint egy évtizede már annak, hogy elküldte a muraszombati könyvkiadó, a Pomurska zaloüba gondozásában megjelent Petőfi- kötetet, Az apostol kétnyelvű kiadását, amelyhez terjedelmes tanulmányt írt — hosszan méltatva Petőfi költészetét, s figyelmeztetve az egymás szellemi értékei iránti érdeklődés fontosságára. Itt, a hevesi tájon azt sem feledhetjük, hogy a Pe- tőfi-mű szlovén tolmácsoló- ja a gyöngyösi rokoni kapcsolatokat is ápoló jeles műfordító, Joze Hradil volt'. Egész napos tanácskozás után, kissé fáradtan megyünk a Cankar-palota éttermébe. Lift repít a magasba hangtalanul, észrevétlen, szinte a pillanat tört része alatt. Pedig magasan a város fölött vagyunk, az óváros két-háromemeletes házacskái, utcái mintha apró mesevárosban lennének. A környező hegyek s a vár meg valószínűtlen közelségben. Megejtő szépségű innen a város. Az étterem minden pontjáról pompás a kilátás: a lenyugvó nap aranysugarakkal borítja az ódon háztetőket, olykor egy- egy üvegablakról vakítóan verődik vissza a fény, alant pedig a várhegy oldalán, s a parkokban smaragdzöld színre váltanak a fák, aztán hirtelen a fekete tónus jelzi: alkonyodik. Lassan kígyóinak a lámpák, s mire a vacsorát elfogyasztjuk, csillorendkívül alacsony alapbért kínálnak a pályakezdőknek. Viszonylag kevés a pályázó a szakközépiskolákba, a szakmunkásképző intézetekbe, a kollégiumokba, és az általános iskoláik is még jelentős számban várják a szaktanárokat. Az alapbérek és a letelepedést segítő juttatások — például letelepedési segély, szolgálati lakás — az elmúlt évekhez képest kedvezőbbek. A javuló tendencia mellett ugyanakkor — képzettségi szintemként és egyes földrajzi területenként — jelentős a szóródás: míg a fővárosban, Pest és Komárom megyékben a pályakezdőknek felajánlott alapbér az országos átlag feletti — több mint 3000 forint —, addig Hajdú, Heves, Somogy és Vas megyékben az országos átlagtól való elmaradás a korábbi esztendőkhöz viszonyítva változatlan, nem egy esetben az 500 forintot is meghaladja gó fényárban úszik a város. .. Barbaric professzor pesti ifjúságáról beszél, a háborús években tanult itt szlavisztikát Kniezsa Istvántól és Hadovics Lászlótól. Az Eötvös Kollégium lakójaként bőven volt alkalma ismerkedni a magyar kultúrával, és irodalommal is, s ez az ismerkedés tartós vonzalmat szült. Barbarié professzor rendszeresen figyelemmel kíséri irodalmi életünk mozgását, tanulmányok egész sorát írta klasszikus magyar írókról s a filológiai vizsgálkodásra is van ideje. A szlovén protestantizmus magyar vonatkozásairól éppúgy értekezett, mint a műfordítások kérdéséről, s most, a konferencián, széles körű kapcsolattörténeti tájékozottságával lepte meg hallgatóságát. A délszláv — magyar együttélés évszázadokat felölelő történetéről beszélt, a Zrínyiekről mindenekelőtt, s arról is: menynyire azonos gyökerű kultúra részesei s örökösei vagyunk mi, mai magyarok, szlovének, horvátok és szer- bek. Beszélgetésünk persze, kissé távolabbi szférákba is terelődik, a komparatisztika mostanság épp időszerű kérdésköre a téma: Turgenyev kelet-közép-európai fogadtatása. Az elmúlt évben, az orosz klasszikus mester halálának századik évfordulója alkalmából szép kiállítású könyv került a könyvesboltok kirakatába, a címe Turgenyev és a szlovén realizmus, a szerző: Stefan Barbaric. Érthető, hogy a szlovén, a magyar, a horvát, a szerb és az orosz irodalomban egyaránt imponálóan tájékozott professzor érdekes kelet-közép-európai irodalomtörténeti jelenségnek ítéli Turgenyev és a szlovén Jankó Kersnik, Turgenyev és a horvát Sándor Ksaver Djalski, Turgenyev és a magyar Krúdy Gyula viszonyát. Mindhárom szerző írásait meghatározóan inspirálták a turgenyevi regényvilág hangulatai s az írói ábrázolás turgenyevi változata. Köszönettel fogadom el Barbaric professzor könyvének dedikált példányát, úti olvasmánynak aligha hozhattam volna kellemesebb textust magammal: a vonat olyan tájékon száguld velem, amelyek hangulatában sok a turgenyevi elem... (Folytatjuk) Lőkös István III/l. Péntek délután fél hatvan. Edelényi úr ebben az időpontban szokott nyáron ví- kendre indulni. Csomagokkal körülbástyázva áll a lépcsőházban. A kulcsot óvatosan lakása ajtajának zárjába csúsztatja, s kétszer elfordítja, majd, hogy meggyőződjék, valóban kettőre zárta-e az ajtót, megpróbálja még egyszer ráfordítani a kulcsot. Többszöri sikertelen kísérlet után konstatálja, hogy ez reménytelen vállalkozás. De ez még nem nyugtatja meg a tekintetben, hogy valóban tökéletesen bezárta-e az ajtót. A bizonyosság érdekében lenyomja a kilincset, és vállai megpróbálja betaszítani. Ezt egymás után többször is megkísérli, s elégedetten állapítja meg, hogy- eredmény nélkül. Edelényi úr elteszi tehát a lakáskulcsát, és szisztematikusan felszedi mind a nyolc kisebb-nagyobb méretű és fajtájú csomagját. Már indulna lefelé, amikor kétség ébred benne: jól elzárta-e a gázcsapokat. Tudja, hogy még soha nem hagyott nyitva egyetlen gázcsapot se, a kétely, hogy ta- lán-most-mégis, cselekvésre készteti. Lerakja hát nyolc csomagját, kinyitja a ASPERJAN GYÖRGY Cddcnxfi úr víkendre ntegi/ gondosan bezárt ajtót, és lám, a gázcsapok tökéletesen el vannak zárva. Edelényi úr még egyszer nem sze" retne a lépcsőházból visz- szajönni, ezért számvetést készít: — tehát a gáz oké, a gázboyler elzárva, a villany mindenütt leoltva, ’ valamennyi konnektordugó kihúzva, a vízcsapok csepp- mentesen elzárva. És a szobai ablakok? Jöhet egy nagy vihar. Betrappol a szobába, megrángatja az ablakok kilincsét, és mindent rendben talál. Ekkor esik szeme az olvasólámpára. Hogy a fene enné meg! Nincs áramtalanítva. . Ezt érezhette meg Edelényi úr az ösztöneiben, amikor mégis az újbóli ellenőrzés mellett döntött. És kihúzza a lámpa dugóját. Elhárult hát valamennyi akadály: Edelényi úr mindent megtett vagyona biztonságáért, elindulhat a Balatonra ezernyi áldozattal összebütykölt víkendházába, a drága-drága feleségéhez, az ő egyetlen (igaz, már egy kicsit petyhüdt) Annamáriájához, aki a Balatonnál most éppen betegszabadságát tölti, mert az az átkozott napraforgóolaj-flakon elrepedt, az olaj kifolyt, s Annamária olyan alaposan eltaknyolt rajta, hogy a konyhaszekrény sarkának esve azonnal eltört két oldalbordája. Legalábbis az orvosnak ezt a dumát adták be a szégyellni való igazság helyett: az történt ugyanis, hogy a drága Annamária valami hülyeséggel ■ rettenetesen felidegesítette Edelényi urat,, de annyira, hogy a különben megértő és hűséges férj, mint már annyiszor, hisztérikus rohamot kapott, és a szóbeli elmarasztalás után idegességében megtaszaj tóttá az értetlenkedő, nyakas- kodó, nehézfejű Annamáriát, aki nem a konyhaszekrény sarkának esett, hanem az annyi spórolás után megvett kolóniái garnitúra egyik kedves darabjának, a komódnak. Edelényi úr, látva Annamária nevű hitvese elsápadó arcát, azonnal megbánta tettét, amelynek köszönhetően neje most a hivatalban rothadás helyett az összekuporgatott pénzen épített, oly kedvessé bütykölt víkendvityillóban töltheti a nyarat. Az ajtó ismételt gondos bezárása után Edelényi úr nyolc csomagjával levacko- lódik a ház előtt parkoló, piros színű, hallatlanul rendben tartott, extrákkal csak szerényen ékesített S 100-as típusú Skodájához. Ezt a kocsit Edelényi úr nem adná semmi pénzért, mert meg van győződve, hogy a világon a legjobb autó az S 100- as Skoda, de a típuson belül is az ő S 100-asa, amelyen — a gondos karbantartás eredményeképpen — nem lehet észrevenni az idő múlását. (Folytatjuk) LJUBLJANAI KEPEK (IV/3.) Egy este B professzorral
