Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 3., kedd Mi az új a KRESZ-ben? Vasárnaptól, július 1. napjától érvényes KRESZ-módosítás és -kiegészítés a közúti közlekedés szabályait sok vonatkozásban megváltoztatta. A változások közül azokat a szabályokat ismertetjük, melyek a közlekedők legszélesebb tömegeit érintik. Ennek megfelelően szólunk egyes közúti jelzésekről, a járműforgalmat érintő fortosabb szabályokról, a gyalogosok, a mozgás- korlátozottak, a kerékpárosok közlekedéséről, és — nagy baleseti veszélyessége miatt — a vasúti átjáróban való közlekedés szabályairól. Ismeretes, hogy a változásokról nem kell senkinek sem vizsgáznia, de ismeretükről mindenki bizonyságot tesz a közúton, vezetés közben. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani. Közúti jelzések A gyalogosok, de elsősorban a vakok és a gyengénlátók biztonságos közlekedésének elősegítése érdekében a gyalogosok forgalmát irányító kétlámpás fényjelző készülék kiegészítő hangjelzést is adhat. A folyamatos zöld fényjelzésnél folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél pedig — amikor már tilos az úttestre lépni— szaggatott hangjelzést adhat. Nagy forgalmú, kellő szélességű utak szélén folyamatos sárga vonallal — a kerékpárosok részére — úgynevezett kerékpár- sávot lehet létesíteni. Ha ilyen úton az útkereszteződésben jelzőlámpa irányítja a forgalmat, akkor a kerékpárosok részére külön — kerékpárost ábrázoló — három lencséből álló lámpa is alkalmazható. Ilyen lámpával lehet irányítani a kerékpárúton folyó közlekedést is. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, ott a forgalmat irányító háromlámpás fényjelző készülék mellett BUSZ feliratú fehér fényjelzést adó kiegészítő lámpát helyezhetnek el. Ha a kiegészítő jelzés világít, akkor a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbusz és trolibusz — a készülék más jelzésétől függetlenül — továbbhaladhat. Más járművek vezetői kötelesek megvárni a fényjelző készülék szabad jelzését. A közúti jelzőtáblák közül a következőket emeljük ki: — A ,,Gyalogút’* önálló út, csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló út. Ezen járművel közlekedni nem szabad. — A „Gyalog* és kerékpárút”. A gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgál. Ha a táblán függőleges fehér vonal választja el egymástól a gyalogosokra, illetve a kerékpárosokra utaló jelzést, akkor ezek csak az útnak a táblán jelölt részén közlekedhetnek. Az útra festett folyamatos fehér vonal az út másik részén a közlekedők zavarása nélkül átléphető. A „Gyalogút” és a „Gyalog- és kerékpárút” közúti jelzőtáblák az úgynevezett „sétálóutcák” jelölésere is* alkalmazhatók. A jelzőtáblák alatt kiegészítő táblán jelezhetik azt az időszakot, amelyen túl a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül, célforgalom esetén, más járművek is behajthatnak. Ilv- módon lehetőség van például az ott lévő üzletek áruval történő ellátására. Az „ÁLLJ!” Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblát a vasúti átjáró előtt is elhelyezhetik. Ha a vasúti átjáró előtt ilyen tábla van, akkor a megállást jelző útburkolati jel előtt, annak hiányában a tábla előtt, meg kell állni. Továbbhaladni csak abban az esetben szabad, ha a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. A „Sebességkorlátozás” jelzőtáblát a módosítás szerint a „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával együtt is elhelyezhetik. Ebben az esetben a sebességkorlátozás a lakott terület egészére vonatkozik. A „Lakott terület vége” jelzőtábla a sebességkorlátozást önmagában is feloldja. Az „Autóbusszal behajtani tilos” tábla a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok behajtását nem tiltja. Ha a „Legkisebb követési távolság” jelzőtáblán tehergépkocsi jelképe látható, akkor a jelölt követési távolság megtartása a 3500 kilogrammot meghalaIlyen táblával kezdődik a „Lakó-pihenő övezet”, ahol különleges közlekedési szabályok védik az üdülő, pihenő emberek nyugalmát dó megengedett össztömegű tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és a lassú járművekre kötelező. A „Várakozni tilos” jelzőtábla alatt elhelyezett, az árurakodásra utaló kiegészítő tábla, a rakodás lehetőségét hivatott biztosítani. A táblán jelzett távolságon és időszakon belül más jármű csak akkor tartózkodhat, ha vezetője a járműnél marad és az áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre történő beállását haladéktalanul biztosítja. A „Megállni tilos” jelzőtábla alatt kiegészítő tábla azt is jelezheti, hogy az útpadkán, illetőleg az 1000 kilogrammnál nem nagyobb tengelyterhelésű járművekkel a járdán tilos a megállás. A jobbra, illetve balra beka- nyarodás, valamint a megfordulást tiltó, továbbá a sebesség- korlátozást elrendelő tilalmi jelzőtáblák alatt elhelyezett időtartamot feltűntető kiegészítő tábla azt jelenti, hogy a tilalom csak a jelzett időszakra vonatkozik. Ha pedig az egyes járműfajtákra vonatkozó vagy a mindkét irányból behajtani tilos jelzőtábla alatt helyeztek el időszakra utaló kiegészítő táblát, akkor a behajtási tilalom csak a jelzett időszakra vonatkozik. Aki a „szabad” időszakban ilyen táblákkal jelzett útra behajtott, a tilalom kezdetéig a járművel az utat el kell hagynia. A veszélyt jelző táblák közül az „Útkereszteződés alárendelt úttal” tábla azt is mutathatja, hogy az alárendelt út melyik oldalról és milyen irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba, A „Gyalogosok”, illetve a „Kerékpárosok” jelzőtábla azt jelenti, hogy az úttesten fokozatosan kell a gyalogosok v.agy kerékpárosok közlekedésével számolni. A vasúti átjárón való áthaladás biztonságát szolgálja, hogy két vagy több vágányú vasúti átjáró kezdetét kettőzött „And- ráskereszttel” jelölik. Ez a jelzés például korlátozott látási viszonyok között tájékoztat a vasúti vágányokról. A tájékoztatást adó jelzőtáblák köre is kibővült. A „Gyalogos alul- vagy felüljáró” azt jelenti, hogy a gyalogosok az úttesten nem haladhatnak át, kötelesek az alul-, illetve a felüljárót igénybe venni. Az „Autóbusz forgalmi sáv” jelzőtábla jelzi, hogy a? úttesA „Kapaszkodósáv” táblán jelezhetik azt a sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármű a kapaszkodósá- vot köteles igénybe venni. Veszélyes helyre figyelmeztető vonal; e vonallal együtt útburkolati jel jelezheti a veszély jellegét is ten „BUSZ” feliratú sáv van. Ezen a sávon folyamatosan csak a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és a trolibuszok haladhatnak. Más jármű erre a sávra csak a sáv keresztezése és a bekanyarodás- ra történő felkészülés céljából hajthat rá. A „Kapaszkodósáv” táblát emelkedő úton helyezik el. A táblán jelzett sebességnél lassabban haladó járművek kötelesek a kapaszkodósávon közlekedni. Ha a táblán sebességre utaló jelzés nincs, akkor azoknak a járműveknek kell itt haladniuk, amelyek lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen belül pedig 50 km/óra sebességnél lassabban haladnak. A ,,Lakó-pihenő övezet” táblával jelzett területen az ott lakók és az ott tartózkodók fokozott védelme érdekében a járműforgalom jelentős mértékben korlátozott. Az átmenőforgalom —. kerékpárt kivéve •— tilos. Az útburkolati jelek az eddig ismertetetten túl még a következőkkel egészültek ki: Balesetileg veszélyes helyeket az úttest szélére festett fehér vonal is jelezheti. A veszélyes helyre figyelmeztető vonallal együtt útburkolati jel is jelez-* heti a veszély jellegét. Például, kijelölt gyalogos-átkelőhely, útkereszteződés, vasúti átjáró. A különösen veszélyes helyekre — például vasúti átjáró, útkereszteződés területére — szaggatott vonallal körülhatárolt sárga színűd útburkolati jel hívhatja fel a figyelmet. Az így jelzett területen tilos a megállás. A járdára festett folytonos fehér vonal azt a határt jelzfr, ameddig a járművek a járdának az úttest felőli részét várakozás céljából igénybe vehetik. A járműközlekedésre vonatkozó szabályok Járművel a közúti forgalomban csak akkor szabad részt venni, ha az megfelel a műszaki előírásoknak: A járművekre vonatkozó új műszaki előírások: — Minden személygépkocsi első üléseit — a taxikét is — fel kell szerelni biztonsági övvel. ' — A motoros járművekre (gépjármű, mezőgazdasági vontató és lassú jármű) tilos pótféklámpát felszerelni. A meglevőket, 1984. december 31-ig le kell szerelni. — A személygépkocsi ablakain menet közben tilos függönyt hasz. nálni. Az ablakokon az átlátást fóliával, fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteggel akadályozni tilos. — Körzeti orvos gépkocsiján — az egészségügyi hatóság engedélye alapján — a szélvédő jobb alsó részén kör alakú fehér alapon vörös keresztet ábrázoló, legfeljebb 10 cm átmérőjű jelzés használható. Ez a jelzés forgalmi elsőbbségre nem jogosít, azonban mindenkitől elvárható az orvosi hivatás teljesítésének elősegítése. — A forgalomba részt vevő motorkerékpárt nappal is tompított fényszóróval kell kivilágítani. — A segédmotorkerékpár vezetőjének 1986. január 1-től lakott területen kívül menet közben becsatolt bukósisakot kell viselnie. A jármüvek közlekedésére vonatkozó egyes rendelkezések: Járművel az úton, az út- és forgalmi viszonyoknak megfelelően jobbra tartva, tehát az úttest jobb széléhez közel kell haladni. A jobbra tartási kötelezettség szempontjából az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot a gvorsító- és lassítósávot, valamint a ke-, rékpársávot nem kell figyelembe venni. Az irányváltoztatás eseteit a módosítás a korábbinál részletesebben sorolja fel. Ezek szerint irányváltoztatásnak kell tekinteni: — a terelővonalnak, az úttest szélének, vagy képzeletbeli felezővonalának az átlépését: — forgalmi sáv változtatását; — a másik útra való bekanyarodást; — főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról való letérést; még akkor is, ha ez nem jár a korábbi menetirány megváltoztatásával. Nem tekinthető irányváltoztatásnak az útkereszteződésben a kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás. Ilyen esetben is adható irányjelzés, ha ez nem megtévesztő. A kanyarodó főútvonalon haladó járművel az útkereszteződésben a gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. Az útkereszteződésben a kanyarodó főútvonalról jobbra való letérés — bár esetleg tényleges menetirány változtatással nem jár — irányváltoztatásnak minősül és irányjelzővel jelezni kell. Ilyen esetben is elsőbbséget kell adni a gyalogosok részére, mert a jármű kanyarodónak minősül. . Az előzési tilalmak közül az útkereszteződésben megengedett előzés szabályai a biztonság fokozása érdekében változtak. Otkereszteződésben előzni , ha ennek feltételei adottak — többek között akkor szabad, ha a jármű főútvonalon halad, vagy olyan úton, amelynek elsőbbségét „Útkereszteződés alárendelt úttal” jelzőtábla jelzi. A párhuzamos közlekedésnél a jobbratartási kötelezettség úgy érvényesül, hogy az autóbuszöbölt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, valamint a kerékpár- sávot figyelmen kívül kell hagyni. Jelentős változás, hogy az egy nyomon haladó járművek (például motorkerékpár, segédmotorkerékpár, kerékpár) egy forgalmi sávban egymás mellett is haladhatnak és előzhetik egymást. Ha a megfelelő oldaltávolság biztosított, úgy más járművel (például személygépkocsival) is szabad az egy nyomon haladó jármüveket előzni azonos forgalmi sávban. A villamospályán való közlekedés szabályainál új rendelkezés az, hogy ha a forgalmi sávot terelő, vagy záróvonal a villamos- vágányra vezeti, akkor a vágányon az egyéb járművekkel folyamatosan szabad haladni. A sínekre ráhajtani azonban csak a villamosforgalom zavarása nélkül szabad. Oj szabály, hogy a megállási szándékot irányjelzővel jelezni kell, a fékezés megkezdése előtt olyan időben, amikor a közlekedés más résztvevői még biztonságosan alkalmazkodni tudnak a változó forgalmi hej vezeti: ez. A megállási tilalmak, a forgalom biztonsága, valamint a várakozási lehetőségek növelése érdekében bővültek. A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt, 5 méterrel csak a gyalogos- forgalom észlelését kevésbé akadályozó járművekkel — személy- gépkocsi, motorkerékpár, segédmotoros-kerékpár, kerékpár és kézikocsi — szabad megállni. A többi járművel 15 méteres távolságon belül tilos a megállás! Kijelölt megállóhely tábla (villamos, trolibusz, autóbusz-megálló, taxiállomás) előtt — ha a megállást tiltó burkolati jel nincs felfestve — 15 méter, utána pedig 5 méter távolságon belül tilos megállni. Tilos megállni autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban, kapaszkodó-, gyorsító- és lassító sávban, kerékpársávon és a kerékpársáv mellett, valamint a különösen veszélyes hely burkolati jelzéssel jelölt területen. A járdán való megállás lehetőségéről új szabály intézkedik. Eszerint a járdán csak 1000 kilogrammnál nem nagyobb tengelyterhelésű járművel szabad megállni, ha az úttesten megállási tilalom van. Ezen esetben is további megkötések vannak: — Főútvonal járdáján csak akkor, ha jelzéssel, táblával, vagy burkolati jellel jelölik a járdán való megállás lehetőségét; — Mellékútvonalon az úttesten való megállás megtiltása mellett a járdán csak akkor szabad megállni, ha a gyalogosok forgalmát ezzel nem akadályozzák. A szabadon hagyott járdarészen legalább két egymás mellett közlekedő felnőtt gyalogos részére kell elegendő helynek maradni. Mellékútvonalon a járdán akkor is meg szabad állni, ha az úttesten megálló jármű és és a záróvonal, vagy az úttest másik szélén álló jármű között legalább 3 méter széles hely nem maradna, valamint be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti. A KRESZ-ben foglalt egyéb megállási tilalom nemcsak az úttestre, hanem á mellette levő járdára és az útpadkára is vonatkozik. Vasúti átjáróban A közúti közlekedésben az egyik legveszélyesebb hely a vasúti átjáró. Közismertek azok az igen súlyos, tömeges áldozatokkal járó közúti tragédiák, amelyek a vasúti átjáróban a szabálytalan ráhajtás miatt bekövetkeztek. A módosítás a biztonság fokozása, a balesetek megelőzése érdekében több új rendelkezést léptet életbe. Ezek a következők: — A vasúti átjáró kezdetét jelző kettőzött tábla („Andráske- reszt”) a több vágányú vasúti átjárót jelzi. — A jelzőtáblák mellett az úttestre festett jelek is figyelmeztethetnek az átjáróra. Ilyen útburkolati jel a veszélyes helyre figyelmeztető vonal és az ezzel együtt alkalmazott, a vasút átjárót jelképező fehér színű burkolati jel. — A vasúti átjáró egész területét — ahol az összeütközés megtörténhet — befedő, szaggatott vonallal körülhatárolt, sárga színű útburkolati jel jelzi. — A vasúti átjáró előtt elhelyezett „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” tábla és a megállás helyét is jelző útburkolati jel. — Az átjáró előtt — a jelzőőr által — az úttestre állványra helyezett piros fényű lámpa. A vasúti átjáróra való ráhajtás tilalmát jelzik: — az egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott fénysorompó villogó piros jelzése; — a teljes sorompó, illetőleg a félsorompó mozgásban vagy lezárt állapotban levő rúdjal; — a teljes sorompó kiegészítő jelzése (hangjelzés vagy villogó piros fényjelzés); — a jelzőőr tárcsával vagy feltartott, illetve az úttestre állványra helyezett piros fényű lámpával adott jelzése. Nem szabad az átjáróra ráhajtani, akkor sem, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet (pl. a forgalom torlódása vagy más ok miatt.). Ezekben az esetekben a vasúti átjáró kezdete előtt meg kell állni és továbbhaladni csak a tilos jelzés, illetve az akadály megszűnése után szabad. A vasúti átjáróra való ráhajtás előtt kötelező megállni azért, hogy a jármű vezetője meggyőződhessen az áthaladás veszélytelenségéről, azaz arról, hogy vasúti jármű nem közeledik az átjáró felé. Meg kell állni akkor is, ha az átjárón folyamatosan áthaladni nem lehet. A kötelező megállás esetei: — Ha a biztosító berendezések működésében üzemzavar van. A berendezés üzemzavarát jelzi: a) A fénysorompón sem a sem a fehér, sem a piros fény nem világít; b) A félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a fehér, sem a piros fény nem világít; c) a sorompórúdak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. — Az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblánál. — Ha az átjárón forgalmi torlódás, vagy más ok miatt folya. matosan áthaladni nem lehet. A vasúti átjárót biztosító berendezések a továbbhaladást — az átjáróra való ráhajtást -*■ akkor engedélyezik, ha a fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad, illetve, ha a teljes sorompó rúdjal nyitott helyzetben vannak, feltéve, ha a kiegészítő hang- és fényjelző berendezés jelzést nem ad. A továbbhaladás engedélyezése esetén is a járművezető . a vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel közelítheti meg, hogy képes legyen az áthaladás veszélytelenségéről meggyőződni. A vasúti átjárón fokozott óvatossággal és késedelem nélkül kell áthaladni. Olyan vasúti átjárónál, amely jelzőberendezéssel biztosítva nincs, á ráhajtás előtt — szükség esetén a jármű megállításával is — meg kell győződni arról, hogy a vonat nem közeledik. Ha a jármű a vasúti átjáróban mozgásképtelenné válik, onnét azonnal el kell távolítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor — az esetleg közeledő vonat vezetőjének vagy más vasúti alkalmazottnak ezt kellő időben, minden lehetséges módon tudomására kell adni. Az átjáró felé közeledő vasúti jármű jobb észlelhetősége érdekében a „Vasúti átjáró kézdete” tábla előtt számított 30 méter távolságon belül tilos a megállás. Ez a tilalom nemcsak az úttestre, hanem a mellette lévő útpadkára és a járdára is kiterjed. Dr. Vincié Győző Gyalogosok, kerékpárosok, mozgáskorlátozottak A gyalogosaknak a járdán, vagy ha járda nincs akkor a leállósávon, az útpadkán, vagy a kerékpárúton kell közlekedniük. Ha az úton nincsenek ilyen közúti létesítmények, akkor az úttesten közlekedhetnek, de csak az úttest szélén, egy sorban. A jobb észlelhetőség érdekében a lakott területen belül lehetőleg, lakott területen kívül pedig kötelezően a bal oldalon, a járműforgalommal szemben. A lakó-pihenő övezetekben — ha járda nincs — a gyalogosok az úttestet teljes szélességében igénybe vehetik. A „Gyalogút” kizárólag a gyalogosok, a „Gyalog- és kerékpárút” pedig gyalogosok, kerékpárosok és segédmotoros-kerékpárok közlekedésére szolgál. Ez utóbbiak legfeljebb 20 km/óra sebességgel haladhatnak. A módosítás kötelezővé teszi a gyalogosok részére épített alul- vagy felüljárók igénybevételét. Az ilyen létesítményeket a „Gyalogos alul- vagy felüljáró” tábla jelzi. Közismert a vasúti pályán való közlekedés nagyfokú veszélyessége. A balesetek megelőzése érdekében született az az új rendelkezés, hogy a vasúti átjáróban vagy az átkelőhelyeken a gyalogos is csak akkor haladhat át, ha vasúti jármű nem közlekedik. Tilos az áthaladás, ha a jelzőberendezés (teljes sormpó, félsorompó, vagy a fénysorompó) az áthaladás tilalmát jelzi A kerékpárosok részére az úttest szélén folyamatos sárga vonallal kerékpársávot lehet kijelölni. Ezen a sávon csak a kerékpárosok közlekedhetnek a menetiránynak megfelelően. A kerékpársávról az útkereszteződésben balra kanyarodó kerékpáros köteles a kerékpárról leszállni, és azt az útkereszteződésen áttolni. A kerékpárhoz kerékpárutánfutó kapcsolható. Az utánfutó egytengelyű, két- nyomon haladó, legfeljebb 0,7 méter széles és 70 kg össztömegű lehet. Fel kell szerelni egy háromszög alakú — a pótkocsikra előírt — fényvisszaverővel és a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával. A mozgáskorlátozottak a lakóhely szerinti egészség- ügyi hatóságtól kaphatnak engedélyt a KRESZ-ben meghatározott külön jogosultságuk igénybevételére Az engedélyre utaló (kék alapszínű, négyszögletes alakú, fehér színű ábrájú) jelzést a járművön, vagy az őket szállító járművön el kell helyezni. Az ilyen járművel a mozgáskorlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) behajhat a: — „Mindkét irányból behajtani tilos” — „Gépjárművel, mező- gazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos” — A „motorkerékpárral behajtani tilos” — „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” — „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” jelzőtáblával megjelölt útra, ha úticélja ezen az úton van, vagy másként megközelíteni nem tudja. Külön feltétel, hogy ilyen esetekben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A mozgáskorlátozott, illetőleg az őt szállító jármű vezetője járművével a „Várakozni tilos” jelzőtábla hatálya alatt lévő úttesten is várakozhat. A kijelölt ,rakodóhelyre vonatkozó rendelkezéseket azonban köteles megtartani.” összeállította: PILISY ELEMÉR
