Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 3., kedd 1« Úthálózatunk • •• w • jovoje öt éve az MSZMP gaz­daságpolitikai bizottsága ha­tározta el a közúthálózat hosszú távú fejlesztési keret­tervének kidolgozását. E döntés magyarázata kézen­fekvő: a társadalmi-gazda­sági fejlődés egyik előfelté­tele a megfelelő közútháló­zat. A mai helyzetet, az úthá­lózat jelenlegi szerkezetét történelmi örökségként tart­juk számon. Jellemző a su­garas szerkezet, azaz az egy számjegyű főutak — egy ki­vétellel — a fővárosból in­dulnak ki, s ugyancsak su­garas szerkezetet alkotnak a megyeszékhelyeket az úthá­lózatba kivétel nélkül be­kapcsoló két számjegyű fő­utak. Az újabbkori beruházá­sok is mindenekelőtt ebben az irányban fejlesztették a hazai úthálózatot. Elvégre az autópályák — az Ml-es, az M3-as, az M7-es és a most épülő M5-ÖS — igazodnak a korábbi közlekedési irá­nyokhoz, s tulajdonképpen kapacitásbővítő létesítmé­nyek. Hasonló célt szolgált az a program is, amelynek keretében teherbíróbbá tet­ték és kiszélesítették a leg­fontosabb közutakat. A ka­pacitás bővítését természete­sen indokolta a motorizáció ugrásszerű fejlődése. S ha ennek növekedése le is las­sult, hiszen a korábbi esz­tendőkben százezer fölötti számban értékesített a Mer­kur személygépkocsit, ám újabban ez a szám jóval kisebb, még a jelen gazda­sági körülmények közt sem szabad megfeledkezni a fej­lesztésekről. A motorizáció alapja az út. A pálya, amely lassíthat­ja, vagy éppenséggel — pél­dául az autópályákat figye­lembe véve — gyorsíthatja a forgalmat. Áruk tonnái­nak százmillióit fuvarozzák tehergépkocsik, kamionok, speciális járművek az uta­kon, a személyforgalom többségét is motorkerékpá­rok, autóbuszok, személy- gépkocsik bonyolítják le. Az illetékeseknek több mint harmincezer kilométeres út­hálózatról kell gondoskodni­uk, és egyre sürgetőbb igény a korszerűsítés, új utak, hidak építése. Illik arról szólni, hogy számos okos gyakorlatnak már eddig is tanúi lehet­tünk. így például annak, hogy rendre épültek és épül­nek a városkerülő utak Veszprémben, Székesfehér­várott, Nyíregyházán, Eger­ben, Szentendrén, Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, Ta­tabányán, Békéscsabán. Ezek az utak tehermentesí­tik a belvárosokat a tran­zitforgalomtól és nem lebe­csülendő környezetvédelmi és a közlekedésbiztonság ja­vítását szolgáló hatásuk sem. E. beruházások mindenütt részét képezték egy széle­sebb körű rekonstrukció­nak; amelyek nyomán új városközpontok születtek, a korábbinál magasabb fokú infrastruktúrával. Magyarán, az élet minősége javult azo­kon a településeken, ahol korszerűsítették az országos főutak városi átkelő szaka­szát. A fejlesztések ellenére va­lamiben mindmáig nem tör­tént előrelépés. Hazánk gaz­dasági fejlettsége és szer­kezete egyre jobban igényli a sugaras szerkezetű közút­hálózat helyett a sugaras­gyűrűs szerkezetet. Ehhez azonban nemcsak új utakra, hanem új hidakra is szük­ség van. Bármily hihetetlen, hazánkban a felszabadulás után nem épült előd nélküli új műtárgy a folyók felett. A Dunát Tahinál átívelő né­hány éves létesítmény egy korszerűtlen, keskeny híd közvetlen közelében épült fel, s a régit az új átadása után hamarosan le is bon­tották. A körösi hídprogram részeként épített hidak mindegyike úgyszintén az elavult elődöt volt hivatva fölváltani. Méltán követelmény ugyancsak, hogy a jövőben az úthálózatot érintő fejlesz­tések segítsék a kis telepü­lések népességmegtartó sze­repének erősödését. E fontos szempontokat szem előtt tartva bocsájtotta május végén társadalmi vitára a Hazafias Népfront a közle­kedési tárca által elkészí­tett hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési ter­vezetet. Elsőként Pécsett, majd Győrben, aztán Deb­recenben, Miskolcon, Sze­geden — végezetül a Pest megyei elképzelésekre is kitérve — Budapesten ültek össze egy-egy országrész szakemberei, hogy vélemé­nyükkel, javaslataikkal hoz­zájáruljanak a leendő mun­kák előkészítéséhez. Hazánk távlati közútháló­zat-fejlesztési tervét — Mi- hályfy Árpád irányításával — tavaly kezdték el kialakí­tani az UVATERV-nél, még­hozzá három változatban. A prognózisok szerint az ezred­fordulóra minden ötödik la­kosra jut majd egy személy- gépkocsi, ám az úthálózat tervezőinek, építőinek arra is fel kell készülniük, hogy a következő évszázad folya­mán elérjük, hogy ezer la­kosra 300 személygépkocsi jut. Ez a mainál lényegesen nagyobb forgalmat teremt majd. Tudva, hogy úthálózatunk — elsősorban a forgalmi aránytalanságok miatt — már napjainkban is nehezen birkózik meg a közlekedés lebonyolításával, nem lát­szik korainak a Hazafias Népfront és a közlekedési szakemberek közös akciója. Ne feledjük, hogy sokféle érdeket kell figyelembe venni, sokféle szempontot mérlegelni. A környezet vé­delme és a gazdasági szem­pontok, a kényelem, a biz­tonságos közlekedés és a termőföldek védelme nem lehetnek egymást kizáró szempontok. F. Gy. Koncentráció a Borsodi Szénbányáknál Beszüntették a termelést a Borsodi Szénbányák bükk- aljai bányaüzeméhez tartozó Terv-táró földalatti munka­helyein. A már gazdaságta­lanul termelő bánya több mint ötszáz dolgozója a kör­nyékbeli bányákban és üze­mekben kapott munkát. A termelés felhagyása szo­rosan összefügg azzal a programmal, amelynek vég­rehajtásával a Borsodi Szén­bányák arra alkalmas üze­meiben nagy termelékenysé­gű munkahelyeket alakíta­nak ki. A most megszüntetett bánya dolgozóinak egy része is egy ilyen munkahelyen, a bükkaljai bányaüzemhez tar­tozó Széles akna mintegy másfél méteres széntelepé­ben kialakított 90 méter hosszú, komplexen gépesített fronton állt munkába. E frontfejtésen a gépek átsze­relése nélkül, folyamatosan négy hónapig tudnak majd termelni. Az innen felszín­re szállított szén pótolja a terv-tárói termelést. (MTI) NAGYOBB FIGYELMET A TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁSRA Hogy több legyen a hús A VI. ötéves terv célkitűzései szerint a mezőgazdasági leg­fontosabb feladata a gabona- és a húsprogram megvalósítá­sa, melyeket számos kormányintézkedés megerősített. En­nek szellemében dolgoznak Heves megye gazdaságai is. Az elmúlt időszakban jelentős eredményeket értek el a gabo­natermelés fokozásában, ezzel szemben viszont csak kisebb ütemű a fejlődés az állattenyésztésben. A nyolcvanas évek eddig eltelt részében csökkent a szarvasmarha- és a juh­állomány, ugyanakkor növekedett a sertések száma. Állami támogatással Megyénk termőhelyi adottságai e két utóbb em­lített állatfaj tenyésztésének kedveznek. 1983-ban a szö­vetkezetek által előállított 7,3 milliárd forint termelési értékből csupán 1,3 milliárd forinttal részesült az állat- tenyészés, és ebből a mar- hahízlalás 350 millió forin­tot hozott. 1981—83 között a vágóállat-termelés 19—20 ezer tonna volt a megyében. Amint a termelőszövet­kezetek területi szövetségé­nek elnöksége a közelmúlt­ban megállapította, az áZIat- tenyésztés, és ebből a mar- léka a takarmánygazdálko­dásban rejlik. Noha az utóbbi években jelentősen javult a tenyésztői munka, növekedtek a hozamok is, ezekkel mégsem tartott lé­pést a szálas- és tömegta- karmány-termelés. Emiatt a szükségesnél még mindig nagyobb az abrakfelhaszná­lás, amely növeli a termék­előállítás költségeit. A leg­fontosabb feladat tehát a tömegtakarmány-gazdálko- dás színvonalának javítása. A mezőgazdasági és ipari eredetű melléktermékek ma már egyre nagyobb szere­pet kapnak a húsmarhatar­tásban. A megyében a gyep­területek az elmúlt tíz esz­tendőben növekedtek. Mind­ezt állami támogatások igénybevételével, illetve mű- velésiág-változtatással érték el a gazdaságok A gyepek 70 százalékát legeltetve, 30 százalékát pedig kaszálóként hasznosítják. Segitetf az állatforgalmi Húsmarha-hasznosítással je­lenleg tizenegy termelőszö­vetkezet foglalkozik, de lét­számban elmaradnak a me­gye adottságaitól, noha a pia­ci igények ennek gyorsabb ütemű növelését kívánnák. Ez viszont a jelenlegi tar­tástechnológiával nem jöve­delmező. Az üzemeknek csak kis hányada veszi igénybe a termelési rendszerek szol­gáltatásait, pedig bizonyo­san hasznos segítséget nyúj­tanának. A megyei célkitű­zések szerint a következő években a húsmarhaállo­mány növelése elsődleges cél, főleg az északi domb- és hegyvidék gyepterületei­nek minél jobb kihasználá­sára. Az utóbbi időben a hús­hasznú szarvasmarhák számának növelését elősegí­tette a Heves megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vál­lalat ösztönző módszere, az állatonként adott 30 ezer forint kamatmentes hitel. A fejlesztés érdekében öt ter­melőszövetkezet a a vállalat­tal közösen egyszerű gazda­sági társulást hozott létre, ahová ötszáz tehenet helyez­tek el. Ebben az évben a kö­zös gazdaságok további ezer húshasznú marhát igényel­nek. Az olcsóbb termelésre törekedve Ez a kezdeményezés min­denképpen előnyös. Amint a szövetség elnöksé­ge is megállapította, a hiz­lalás nagyobb bevételt biz­tosít a gazdaságoknak, te­hát érdemes foglalkozni ve­le. 1981 és 1982-ben például jelentős nyereséget adott, miután a termelési költsé­gek csaknem azonosak vol­tak. 1983-ban viszont ez a tevékenység már több mint 15 százalékkal drágább volt és kilónként 3,20 forinttal meghaladta a tej és az úgy­nevezett kettős hasznosítá­sú szarvasmarha-hizlalás költségeit. A húsra való te­nyésztés tehát addig nem tudja bizonyítani fölényét, amíg az olcsóbb termelés­hez szükséges gyepgazdál- kodás magasabb szintre nem kerül. Ez pedig üzemi és népgazdasági érdek egy­aránt! Tv-fórum a szövet­kezetekről A Magyar Televízió tör­ténetében számos külpoliti­kai. gazdaságpolitikai fóru­mot sugárzott. Ilyenkor po­litikai és gazdasági életünk vezetői és szakemberei ad­tak választ a nézők kérdé­sedre. Augusztus 22-én, szerdán este 20.30 órakor először su­gárzunk Fórum című mű­sort a televízióban a szö­vetkezetekről. A stúdióban Kovács Imre. az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osz­tályának helyettes vezetője, Rév Lajos, az OKISZ elnö­ke. Szabó István, a TTOT el­nöke, és Szlaimeniczky Ist­ván, a SZÖVOSZ elnöke vá­laszol majd a telefonon és a levelekben feltett kérdésekre. A „Fórum a szövetkezetek­ről” műsorvezetője Gyökér András. Szeretnénk, ha a kérdezők szövetségi-politikánkról. a gazdasági irányítási rendsze­rünk továbbfejlesztéséről, a falu és a szövetkezetek vi­szonyáról. a szövetkezeti de­mokráciáról, a mezőgazda- sági. fogyasztási, az ipari szövetkezetek társadalmunk­ban, gazdasági életünkben betöltött szerepéről kérdez­nének. Telefonszámainkat adá­sunk napján a napilapokban és televízióban közöljük. A nézők levélben is tehetnek fel kérdéseket. Leveleiket névvel és lakcímmel ellátva várjuk a következő címen: Magyar Televízió ,,Fórum a szövetkezetekről” Mezőgaz­dasági Szerkesztőség. Bp. 1810. A szövetség elnöksége ezért javasolja a gazdaságoknak, hogy a tömegtakarmányok termelését a jövőben ugyanolyan rangúnak tekintsék, mint például a búzát vagy a kukoricát. Fontos, hogy a lucerna, a silókukorica és a gyeptermelésben a hozamok folyamatosan növekedjenek. Az olcsóbb tartás és takarmányozás érdekében javítsák a legelőgazdálkodást és jobban vegyék figyelembe a termelési rendszerek erre vonat­kozó javaslatait. Csakis így várhatók jobb eredmények a hústermelésben a következő időszakban. Mentusz Károly Ellenőrzés a levegőből A minden propaganda és büntetés ellenére növek­vő számú baleset különleges ellenőrzési módszerekre kényszeríti a közlekedésbiztonság szakembereit. A legsúlyosabb baleseteket ugyanis emberi okok — felelőtlenség, agresszivitás — idézik elő ezeket pedig csak huzamosabb útszakaszon való megfigye­léssel szűrhetik ki. A sávok között szlalomozókat, a követési távolságot figyelmen kívül hagyókat, a re­latív gyorshajtókat a légi megfigyeléssel veszik ész­re a legkönnyebben — egy ilyen ellenőrzésről szól képriportunk. A Szőlőskert vendéglőnél a forgalom irányával ellenkezően parkol egy elhagyott pótkocsi — a földi járőrautó máris rá­dión kap utasítást a rendszám alapján a tulajdonos előkerí­tésére Belső sávon folyamatosan haladó IFA teherautó kerül „ho­rogra” Gyöngyös határában, a 3-as főútvonalon Dr. Varga László alezredes és Huszár Mihály rendőrőrnagy tekintete nem a táj szépségeit pásztázza... (Kőhidi Imre képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom