Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. június 8., péntek A HÓNAP MŰTÁRGYA A Telekessy- patika berendezése Egeiben az első állandó gyógyszertárait a jezsuiták nyitották meg. A fenntartási jogot Telekessy István püspök adta a rendnek. A bécsi jezsuita főrendházból 1699-ben küldték meg az egrieknek azt a tervet, amelyben már jóváhagyták a patikára vonatkozó elképzeléseket. Az építkezések azonban 1703-ban megszakadtak, mert Eger csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz és a jezsuiták elhagyták a várost. Pedig nagy szükség lett volna az intézményre, mert a városban 1708-ban és 1710-ben nagy pestisjárvány dúlt. Az elmenekült szerzetesek csak 1711nben tudtak visz- szajönnii Egerbe, a gyógyszertárukat 1713-ban megnyitották. Az első berendezés nem maradt meg, az általunk ismert már jóval későbbi időből származtatható. A História Domus feljegyzései szerint az egri rendházban mindig volt egy-két fafaragáshoz értő laikus fráter. Ginczl Albert faragóasztalos is itt élt Egerben 1744 és 1756 között, az előző években pedig a faragóművészetükről híres felvidéki városokban' — Eperjesen, Trencsényben, Zolnán, Lőcsén és Nagyszombatban — dolgozott, ö készítette a patika rokokó berendezését. Ebben a munkában Strassalovszky János asztalos, laikus testvér segített neki. aki 1744—45-ben élt Egerben. Könnyű teljesítmény Környezeti ártalomként Már régen leszoktam arról, hogy a szórakozást valamiféle bocsánatos vagy kevésbé bocsánatos bűnnek tartsam. Jaj annak, aki időnként nem akar mosolyogni, „semmit se csinálni”, csak átengedni magát valami könnyed időtöltésnek. Erre jó Eisemann zenéje is. amely Egy csók és más semmi cím alatt, lett előadva” Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Akik idézték a dallamokat: Felföldi Anikó, Zsadon Andrea, valamint társaik, Szak- csi Lakatos Béla és szólistái kíséretében. Konferált Bay Éva. iNem hiszem, hogy képességeik legjavát vonultatták fel a közreműködők, kivéve Felföldi Anikót. Ének- és szövegbizonytalankodás mellett a rendezői előírások ismeretének a hiánya is „tarkította” ezt az estét. Kár érte. Mintha egy kevésbé sikerült főpróbát „élvezhettünk volna” végig.-A decibelek pedig... ! Egyszerűen nem értem. Mi szüksége van Eisemannak fülrepesztő hangerőre?. Másik oldalról pedig: a gyöngyösi színházteremnek az akusztikája szinte kifogástalan minőségű. A színpadi suttogás ds mindenütt hallható a széksorokban. Ha a technikai személyzet nem képes ezt a tényt felismerni. jó volna, ha a helybeliek hívnák fel erre a tényre a figyelmét. Ha én rendőrhatóság lennék, ennek a kellemesnek ígérkező zenés estének a rendezőjét komoly bírsággal sújtottam volna a hangerővel elkövetett környezet- szennyezés vétsége miatt. A közönségnek sem, az énekeseknek sem, de legfő- kéippen Eisemann Mihály dalainak sem volt szüksége erre a „pokoli” zajra. A zenei együttes gyengécske játékát pedig a harsogással sem lehetett befedni. Ügy látszik, szórakozni sem könnyű. AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA ÉS EGER Évad előtt évad után Az Országos Filharmónia az idei téli hangversenysorozatát május 14-én zárta Verdi Requiem- jével a székesegyházban. Ezzel a nagyszabású művel a Budapesti MÁV Szimfonikusok, a Budapesti Kórus, a szólisták és Kórodi András karmester feledtették azt a hullámzó teljesítményt, amit a 83/84-es téli idényben a Filharmónia Egerben nyújtott. Az Országos Filharmónia szabja meg hangversenyeivel az egri zenei élet irányát, szintjét. Befolyásolja a közönség ízlését, az itt élő együttesek törekvéseit, szólistáinak közreműködését. Érdemes hát néhány kritikai megjegyzést tenni, mert azok tanulsággal szolgálhatnak a jövőre. Nem indult zökkenő nélkül az évad október elsején, a zenei világnapon. Karasszon Dezső orgonaművésznek felróhatóan a Schola Hungari- ca nem lépett fel, noha a helyszínen volt és műsorával az egyébként nagyon tömör, itt szokatlan Messiaen- muzsikát változatosabbá szerette volna tenni. A Miskolci és az Egri Szifonikus Zenekar megbízható együttesei ennek a Filharmónia által szervezett hangversenysorozatnak. Ebben az évadban ez a két zenekar vállalkozott a nagyzenekarra írt alkotások bemutatására itt, Egerben, a már említett Requiemen kívül. A kamarazenekarok sorát a Litván Kamarazenekar nyitotta meg novemberben. Szauljusz Szondeckisz gárdája jelentős élményt hagyott maga után. A Corelli Kamarazenekar, a Liszt Ferenc Kamarakórus Palestrinával és Händellei jelentkezett. Itt is sajnálatosnak éreztük azt a megoldást, hogy más irányú kötelezettségei miatt csak tartalékosán tudott „pályára lépni” a kamarazenekar. így nemcsak a János Passió lett szegényesebb, de a III. Brandenburgi verseny is olcsó helyettesítésének bizonyult. A nemzetközi koncertél- vonalhól érkező Viktor Pi- kajzen, a zongorakísérő Tatjana Pikajzennel együtt bensőséges hangulatot ébresztett. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy egyesek szerint egy korábban kimagasló iskola képviselője Pikaj- zen; így az érzelmileg fel- szabadultabb, kedélyesebb hatásokat nem tükrözte égyébként értékes játéka. Perényi Eszter, Perényi Miklós, Ormai Gábor és Kiss Gyula kamaraestje — ugyan nem tekinthető kassza- és kamarasikernek — az évad egyik", fontos eseményévé vált. Itt is történt meglepetésszerű műsorváltozás, de az szerintünk csak használt a hangversenynek. Maradéktalan közönségsikerről beszélve a Verdi Requiemjén kívül az Egri Szimfonikus Zenekar műsorát kell említenünk: itt Erkel oprarészletei és áriái csendültek fel. Ezt a nagy sikert elsősorban Simándy József fellépésének tulajdonítjuk, bár Farkas István együttese ezúttal is ünnepi érzéseket ébresztett Erkel romantikus zenéjének hű tolmácsolásával. Meg kell állapítanunk, hogy az Országos Filharmónia Egernek évek óta magas igényeket kielégítő műsortervezetet kínál. Igaz, nem mindig a szándékon és a terven múlik, hogy Liszt Szent Erzsébet legendája helyett, Brahms Német Re- quemjét kell adnia, vagy, hogy egyeztetési nehézségek miatt Ilosfalvi Róbert nem énekelhetett Egerben. De vezényelt itt már Ferenesik János és Carlo Zecchi, Ko- bayashi Ken lesiro, vagy éppen Nikolisz '-Trikolidisz, az elegáns görög karmester is. Érdemes beleolvasni már most azokba az elképzelésekbe is, amelyek az ősszel induló évadot készítik elő. Jön a Schola Hungarica — pótolni a tavalyi elmaradást. Grúz zongoraművésszel együtt lép fel majd Rolla János együttese, a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az Egri Szimfonikus Zenekarral Gabos Gábor zongoraművészt fogjuk hallani. A Székesegyházban ad hangversenyt a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, Kóródi Andrással. Vendég- szereplésre érkezik a cseh Smetana vonósnégyes is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar, Csajkovszkij-szimfó- niákat játszik, bolgár karmesterrel és román zongoraművész jön velük együtt. Hans Richter, a Budapesti Nemzetközi Karmesterverseny helyezettje vezényli majd a Budapesti MÁV Szimfonikusokat. Lehotka Gábor orgonaművész zárja majd az évadot a székes- egyházban. Nemcsak a kedvcsinálás kedvéért írjuk le a nagy ígéretet: az őszi évad már a Gárdonyi Géza Színházban indul! S itt kell azt is elmondanunk, hogy a dohánygyár nagyvonalú gesztussal mentette meg az elmúlt két évadot az egri zenekedvelőknek. Most tudjuk csak igazán felmérni. mennyi tennivalót és hányszor, milyen körülmények között oldott meg a Filharmónia és főként egri megbízottja, Szepesi György.. Nem is a szervezésből adódtak kifogásolni valóink! Farkas András Johannes Rössler: Amikor valaki hetvenhét éves, és régóta betegeskedik, akkor a \kerületi orvos jó ismerősévé válik. ) Theodor Müller doktort pedig már valósággal Gottfried Freu- dinger barátjának lehet nevezni. Egy szép napon, kora reggel, Müllerhez lóhalálában beállított Freudinger felesége; kezében 'újságot lobogtatott, s már messziről kiáltotta: — Szörnyű dolog történt! — Micsoda? Lehetetlen!... — A férjem... — Mi Itörtént vele? — Vele semmi. , Egyszerűen fogta magát, lés nyert a lottón! tMegütötte a főnyereményt! Ezzel a szelvénnyel! Fél évszázadon keresztül folyton-folyvást lottószelvényeket i vásárolt. és semmi eredmény, most pedig. hirtelen... Rengeteg, temérdek pénz üti a markát! A doktor eleinte árra a megállapításra jutott, hogy rosszul hallott, de miután háromszor is összehasonlította a szelvényt az újságokban közölt számokkal, arca megnyúlt, és azt kérdezte: — No iés Gottfried hogyan fogadta ezt a (hírt? — Még semmiről sem tud. Nem mutattam meg neki az újságot. — Miért)nem? — Félek, hogy megárthat neki az örömhír. — Nagyon helyes — mondta Müller elgondolkozva. — Óvatosan kell előkészítenünk Gottfriedet, nehogy hipertóniás ikrízis lépjen fel. Gyerünk. Müller felvette az asztalról a táskáját, és elindultak Freudingerék lakása felé. Ezen a reggelen Gottfried Freudinger szemlátomást egészen jó bőrben ívolt, tés az orvos úgy döntött, mindenképp közölni lehet vele a nyereményt, űe .természetesen meg ;kell tartani a szükséges óvintézkedéseket. A doktor messziről kezdett neki: — Ide hallgass, Gottfried. Tanácsot akarok kérni tőled. Mit gondolsz, érdemes-e lottóznom? Elvben van-e esély arra, |hogy egy halom pénzt markoljak fel? — Elvben persze, hogy van, gyakorlatilag azonban ennek az esélye jóformán semmi. Hiszen magam is csak azért játszom, hogy egy héten keresztül feszült várakozásban éljek. ;Ez valahogy erősíti az embert : tartalommal tölti meg az életét... — És mond meg nekem, kedves barátom, mit tennél, ha egyszer váratlanul nyernél? — Ez ,az összegtől függ. Tízezret? Harmincezret? ötvenezret? ISzázezret? — Nem. Tételezzük fel, hogy megütnéd a főnyereményt. — A főnyereményt? — felelt kérdéssel Freudinger. — Hát magam sem tudom. Nekem meg Marikának szerények az igényeink. ,— Gyerekeink nincsenek, nincs kire hangynunk a pénzt. Talán a következőt tenném.... — Gottfried Freudinger arcán meleg mosoly ragyogott fel. — Becsületszavamra, barátságunk jeléül a felét neked adnám, >öreg jfiú! Müller doktor elsápadt, térde megrogyott, és teste szinte összecsukódott, akár a colostok. Leroskadt a padlóra. /Sürgősen ki kellett hívni a mentőket. (Fordította: Gellért György) ... Gyöngyös határában. (Fotó: Szabó Sándor) Szovjet filmszakember Egerben Tegnap a megyeszékhelyre látogatott Igor Pavlovics Luskin, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Szovjet Filmtudományi Intézet igazgatója. A TIT Heves megyei Szervezeténél Nagy Zoltán titkár tájékoztatta a szűkebb pátriánkban folyó ismeret- terjesztő munkáról, különös tekintettel az egri nyári egyetem filmművészeti tagozatának tevékenységére. Ugyanitt találkozott a Heves megyei Moziüzemi Vállalat vezetőivel is, akik a filmforgalmazás helyzetéről informálták. Délután a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola filmklubját kereste fel, ahol beszámolt a szovjet filmművészet törekvéseiről, sikereiről és gondjairól. A Gyöngyösi Játékszín nyári programjából A 30. évfordulóját ünneplő színjátszó együttes, a Gyöngyösi Játékszín idén nyáron is gazdag programmal várja nézőit. Június 9- én Gyöngyösön, a város jubileumi ünnepén „A lanthoz" című műsorából ad elő részleteket. A Bástya- sétány 77. című operetett június 13-án és 15-én mutatják be. Ezt követően még Egerben, Tiszafüreden és Hevesen is láthatja a közönség a zenés darabot. A fizikus középiskolások országos találkozójának résztvevőit június 16-án Gyöngyösön esztrádműsorral szórakoztatja az együttes, majd a hónap végén két napig Debrecenben vendégszerepeinek. Itt a „Lónak vélt menyasszony” című vásári komédiát és a „Nosztagiá- zók” című kabaré műsort mutatják be a vasutasoknak, illetve a szakmai módszerta- nosoknak. A nyári táborozás sem marad el. Ebben az évben Balatonzamárdiban és Berekfürdőn készül fel az együttes a 650 éves Gyöngyös nagy szeptemberi eseményeire. Peskó György orgonaestje Gyöngyösön Ismét orgonakoncerten csendült fel a gyöngyösi nagytemplom kiváló hangszere, a 650 éves város ősi műemléktemplomának nagy értéke. Az orgonát az 1917- es tűzvész pusztításait követő újjáépítés időszakában készített®. Szakértők szerint a legjobb orgonákkal veszi fel a versenyt, a leg- szédítőbb gyorsaságú művek lejátszására is alkalmas. Csodálatos hangszínéhez, ezüstösen csillogó hangjához hasonlót csak a régi. XVIII. századbeli orgonákban lelhetünk fel. Ennek adta bizonyítékát Peskó György orgonaművész kedden este, a Szent Bertalan templom, az Országos Filharmónia IV. befejező bérleti hangversenyét. A műsor első részében elhangzó Bach-művek — „g-moll fantázia és fúga", a „d-moll toccata ás fúga” — megszólaltatásával a művész hozzájárult ahhoz, hogy a népszerű művek mélységeiből néhány új, számunkra eddig ismeretlen érték táruljon fel. Peskó felfogása a műveket illetően a nagy példakép, Albert Schweitzer útmutatását követi; a nemes egyszerűség és természetesség alapjain nyugszik. A velencei Albinoni „Adagio” című, bensőséges hangulatú átszellemült finom líraisággal megjelenített műve is bizonyította, milyen kimeríthetetlen, gazdag és sokszínű a barokk orgonamuzsika tárháza. C. Franck „Pastorale” című darabja a koncert csúcspontja volt. A mű a későromantikus orgonamuzsika egyik legszebb alkotása. amelyben a pastoral is színezetű dallam és a korai- motívum művészi kontra- punktiikával. olvad össze. A műsor befejező számaként elhangzott Liszt „Weihen Klagen” ... -változatok nagyvonalú és gondosan megérlelt előadásával tűnt ki. Peskó megrendítően drámai interpretálásálban nyilvánult meg, hogy Liszt orgona- műveinek magas szintű tol- mácsolója. (—ár) Reisz László Tapintatos előkészítés
