Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 12., kedd ' a l ^ •fe ® M*° Ily41 k '^Sjt ■” jg g •s. Mata Hari és csillagbázis Külföldi sztárok, rendezők a filmgyárban Kisebbfajta bábeli nyelvzavar uralkodik mostanában a MAFILM Lumumba utcai központjában és fóti telepén. Angolok, németek, spanyolok, izraeliek, Hollandiából és az Egyesült Államokból érkezett filmművészek nyüzsögnek a stúdiókban, a díszlet- és jelmezműhelyekben, a trükk-laboratórium- ban, no meg szerte az országban, a külső felvételek színhelyein. Két nagyszabású produkció dolgozik hónapok óta hazánkban, nem kevés valutabevételt hozva az államkasszának és közvetve a magyar filmművészetnek. A napokban a budavári Mátyás-templomban, ezt megelőzően pedig a majki kastélyban, egy dunai hajón, a Petőfi gőzösön, egy rózsadombi villában, a Fővárosi Operettszínházban, a Moulin Rougeban, a pilisborosjenői völgykatlanban és még vagy tucatnyi más helyszínen forgatták az amerikai produkcióban készülő Mata Hari című filmet, címszerepben a híres-hírhedt Emánuelle-so- rozatból és a Lady Chather- ley szeretője című nem kevésbé nagy port felvert filmből hírből nálunk is ismert Sylvia Kristellel. (A Lady Chatherley szeretőjét egyébként — a tervek szerint — még az idén nálunk is bemutatják.) A Mata Hárít az ismert angol filmművész: Curtis Harrington rendezi, aki korábban a Játékok című filmet forgatta. — Mata Hari. az egykori híres kémnő története nem most kerül először filmszalagra — mondja. — Az idősebb nézők bizonyára emlékeznek még arra a filmre, melyben Gréta Garbo alakította a címszerepet. Ez az új verzió természetesen csak nagyvonalakban hasonlít a korábbira. Több lesz benne a szex, az erotika, no meg a romantika. Sylvia Kristel holland származású, két fér- fipartnere angol színész: Oliver Tobiars és Crhisto- pher Casenove. Mellettük jó- néhány magyar színész is játszik a filmben, így Galambos Erzsi, Balogh Emese, Márton András, Konrád Antal és Bencze Ferenc. Pilis- borosjenőn, ahol a francia és német seregek döntő összecsapását elevenítettük föl, közel félezer statiszta működött közre. Nem az udvariasság mondatja velem: ideális körülmények között dolgozhatunk, a stáb magyar tagjaival félszavakból megértjük egymást. — Ha befejeződik a forgatás, szép emlékekkel gazdagodva utazom vissza Los Angelesbe — mondja a felvételek szünetében Sylvia Kristel. — Több, mint két hónapja élek itt, Budapesten. A Mata Hari címszerepére egyébként már két éve készültem, mert nagyon fontos számomra, hogy sikerem legyen. Korábbi filmjeimben ugyanis főként külső megjelenésem ragadta meg a nézőiket, no meg persze, a pikáns jelenetek. A Mata Hari sokoldalú, s korántsem könnyű színészi feladatot igényel. Nem mellékesen tánctudást is, hiszen a kémnő eredeti foglalkozása táncosnő volt, így nekem is jó néhány látványos, s dra- maturgiailag is fontos táncjelenetem van a filmben. A hindu táncot magyar koreográfus, Igaz Lucy tanította be, a jávai táncképet pedig egy Párizsban élő, jávai származású táncmester. A Mata Hari — mint azt Elek Ottótól, a MAFILM nemzetközi főgyártásszerve- zési osztályvezetőjétől megtudtuk — jelentős dollárbevételt hozott. De nem csupán ez érdemel említést. A nyugati filmvilág egyik legnagyobb jelenlegi filmcége, a Cannon Group any- nyira meg van elégedve tevékenységünkkel, hogy máris több új, nálunk készülő filmről kezdeményezett tárgyalásokat. így minden valószínűség szerint nálunk forgatják majd a nagyszabásúnak ígérkező Korzak című produkciót, amely a II. világháborúban játszódik Lengyelországban, a varsói gettóban, melynek emlékezetes náciellenes felkelését több más társával együtt egy Korzak nevű pedagógus, a lengyel hadsereg tisztje irányította. Erről a valóságos történelmi figuráról szól a forgatókönyv, melyet John Brilley írta, aki a Gandhi című film forgatókönyvével vált világhírűvé. Szó van arról is, hogy a filmet Makk Károly rendezi. Az év eleje óta folynak napról napra fokozódó tempóban Az ellenségeim, című, az amerikai XX. Century Fox produkciójában készülő szuperfilm előkészületei á MAFILM irodáiban, műhelyeiben, stúdióbán és fóti gyártelepién. A film összköltsége több mint 20 millió dollár, és így jelenleg ez a legnagyobb szabású és legnagyobb költségvetésű az idén készült filmek közül. A 20 millióból három és félmillió dollár a HUNGARO- FILM, illetve a Magyar Nemzeti Bank pénztárába fut be. S hogy mit nyújtunk mindezért? Foton, a Máriássy-műteremben felépül a Csillagbázis elnevezésű d íszlet kom pless zum, amely egy XXI. századi bolygóközi űrállomás belsejét ábrázolja. A szomszédos Huszárik-műteremben lesz az űrállomás ebédlője, és több más belső helyisének díszletszínhelye. A Lumumba utcában, az egymással szomszédos III. és IV-es műteremben épül fel a csillagbázis kilövőállomása, ahonnan csataűrhajak indulnak távoli csillagvilágok felé. Ugyanitt épül — valóságos méretekben — egy hatalmas csataűrhajó is. A fóti filmvárosban egy idegen bolygó erdejét építik fel. húsz méter magas és tíz méter széles műfaóriások- kal. A gánti bauxitbányában — amely holdbéli tájra emlékeztet — nagyszabású harci jeleneteket forgatnak. Több más különleges díszlet is készül, amerikai szakemberek irányításával. Mindebből bizonyára már kiderül: Az ellenségeim, a tudományos-fantasztikus filmek műfajába tartozik. Az angol Wolfgang Petersen filmje csak nagyvonalakban hasonlít majd a Csillagok háborújára. Nem technikai szenzációkat kíván bemutatni, inkább hiteles emberi sorsokat, különleges kapcsolatokat, a jövő század polgárainak érzelmeit, gondolkodásmódját, s viselkedését, váratlan, szokatlan helyzetekben. Elek Ottó elmondotta még: több más világcéggel is tárgyalnak. így az amerikai ABC tv-társasággal. amely a Menekülés Sobiborból című háromszor egy órás tv- filmet kívánja forgatni Magyarországon, az NSZK- beli Bavárda filmgyárral, amely ugyancsak nálunk szeretné elkészíteni Az őrök című tudományos-fantasztikus produkcióját, a francia Tesnisonor filmvállalatal (ez készítette korábban, ugyancsak nálunk, a Strogof Mihály tv-sorozatot), méghozzá egy olyan szuperfilmről, amely Attiláról, a hun királyról szól. A történet két verzióban kívánja elkészíteni: több részes tv-sorozat- ként és mozi-játékfilm formájában. Valószínűleg még az idén sor kerül Victor Hugo A nevető ember című ismert regénye filmváltozatának magyarországi megvalósítására is. a legnagyobb amerikai kábeltévé-társaság, a HBO produkciójában, a két nagy amerikai óriáscég a Columbia és a CBS pedig Tolsztoj regényét, az Anna Kareninát kívánja nálunk ismét filmre vinni. Mint ismeretes, korábban ugyancsak nálunk készült — a londoni BBC produkciójában — az Anna Karenina tv-változata. Ez adta az ötletet, hogy az új feldolgozást is Magyarországon forgassák. A tervek szerint rövidesen ismét vendégünk lesz az ismert angol filmrendező, Tony Palmers, aki a nem éppen kirobbanó sikerű Wagner tv-sorozatot rendezte angol—magyar közös vállalkozásban. Tony Palmers, úgy látszik, szívesen készít zeneszerző-életrajz- filméket, ezúttal ugyanis HändeIről, a barokk muzsika egyik kimagasló képviselőjéről kíván tv-sorozatot forgatni hazánkban. Joggal merül fel a kérdés: nem zavarja-e, nem szorítja-e ki a stúdiókból a külföldi produkciók a hazai fi lmművészetet ? — Szó sincs róla! — állítja Elek Ottó. — Márcsak azért sem, mert az új magyar filmek többsége nem stúdiókban, díszletek között játszódik, hanem külső színhelyeken, illetve valódi lakásokban, üzemekben és egyéb épületekben. így lényegesen kevesebb pénzbe kerülnek — drága díszletépítés helyett mindössze bért kell fizetnie a helyiségek használatáért —, másrészt hitelesebbnek is tűnnek, hogy úgy mondjuk: életsza- gúbbafc. így már békésen elférnek egymás mellett a hazai és külföldi produkciók, pénzt hoznak a konyhára, és az itt járt világhírű filmművészek, s nálunk forgatott alkotásaik minden bizonnyal öregbítik jó hírnevünket. Garai Tamás Gyógyvizeink múltja és jelene Ismeretes, hogy a föld mélye felé haladva 100 méterenként átlagosan 3 fokkal emelkedik a hőmérséklet. Az ezer méter mélységből feltörő víz már 39—40 fokos. Ha a felmelegedett víz nem talál utat, a mélyben „hurkot vet”, és a beszivárgó hidegebb víz nyomására a felszínre emelkedik, magával hozza az útjában feloldott gázokat, elemeket. Mennyi idő alatt zajlik' le ez a körforgás? A mérési adatok szerint 700 évtől 10 ezer évig terjed az az idő, míg a talajra hullott esőcsepp hévízformájában ismét a napfényre kerül. Ez azt jelenti, hogy a legkevesebb a tatárjárást követő évtizedekben esett az az eső, mely átlényegülve mostanában bukkant elő hőforrásainkban. Hazánk a gyógyvizekben leggazdagabb országok közé tartozik. Több mint száz helyen tör gyógyító erejű forrás a felszínre. Az 1937-ben Budapesten megtartott fürdőügyi kongresszus idevonzotta a világ legtekintélyesebb szakorvosait, akiknek véleménye közrejátszott abban, hogy fővárosunk lett a nemzetközi fürdőügyi szövetség székhelye, s magyar szakembert választottak főtitkárul. Már a rómaiaknak fejlett fürdőkultúrájuk volt Pannóniában. Ismerték a vízvezetéket. a csatornát, sőt házaik egy részében. * a fürdőkben padlófűtést alkalmaztak. A Széchenyi-fürdő felesleges meleg vize most is lakásokat fűt, sőt a fürdőkádak csapjaiból is ez folyik. A kereszténység eleinte tiltotta a fürdők használatát. A VI. században azonban már klastromokat és kórházakat építettek a meleg vizű források mellé. A honfoglaló magyarok áhítatosan tisztelték a természet erőit, többek között a hőforrásokat is. Egyik korai településük a Császár-fürdő közelében lévő Felhévíz volt. A fejedelmi város két szélét is Fel-, illetve Alhévíz- nek nevezték. A magyar fürdőkultúra híre Bizáncba is eljutott. Ezt bizonyítja az a feljegyzés, mely szerint Bíborbanszületett Konstantin császár elrendelte, hogy eredeti „bőrmedencés magyar fürdőt” hozzanak neki. A Margit-legenda szerint II. Endre királyunk (1205- től 1235-ig uralkodott) leányának, Szent Erzsébetnek a Gellért-hegy tövében állt az „ispotálya”, melyben maga a királylány is ápolta, fürdette a betegeket. A király többek között egy ezüst fürdőkádat adott hozományul a lányának. Zsigmond király uralkodása idején, 1438-ban olyan pezsgő fürdőélet zajlott Budán, hogy a burgundiai hercegi udvar itt tartózkodó követe külön beszámolt róla urának. Mátyás idejében fedett folyosó kötötte össze a királyi várat a Ráczfürdővel. Még jobban felvirágzott a fürdők építése a török hódoltság idején, mert a fürdés vallási rítusuk része volt. Nemcsak Budán, hanem az ország más vidékein, például Egerben itt több fürdőt építettek a törökök a meleg vizű források fölé. Miután a törököket kiűzték, az ország egyéb gondjai miatt nem sokat törődtek a fürdők helyreállításával, fejlesztésével. Különös, hogy a Balatonnal egyidős Hévízi-tó gyógyító hatását is csak a XVIII. századtól hasznosították, holott már az ősember is lakta ezt a vidéket. 1739-ig a Gersei— Pethő család birtoka volt ez a terület. Malmok hajtására hasznosították a patak vizét. Az új tulajdonos, Festetics György ismerte fel a hőforrásban rejlő gazdasági lehetőségeket, s fürdőházat, utat építtetett a tó partján, 1795-ben. Ekkor vette kezdeA zalakarosi fürdő fedett medencéje A bükkszéki Salvus gyógyforrás fürdőmedencéje (MTI fotók — KS) tét Európa legnagyobb meleg vizű tavának fejlesztése. A 38 méter mély forrástölcsérből naponta 86 millió liter víz tört fel. mely évente mintegy 630 milliárd kalória meleget hoz föl a föld mélyéből. A felszabadulás után 1959-ben kezdődött meg a nagyarányú kórházfejlesztés, mely még napjainkban is tart. Hévizén azonban nemcsak a gyógyvíz világhírű, hanem az iszap is, melyet szárított formában a világ számos országába exportálnak. A XIX. században újabb lehetőségeket nyitott a szénbányák, majd az olajkutak feltárásánál alkalmazott mélyfúrási technika elterjedése. Számos meleg vizű artézi kutat fúrtak, melyek segítségével olyan helyen is építhettek gyógyfürdőket — mint például Hajdúszoboszlón —, ahol nem természetes forrásként tört a felszínre a gyógyvíz. A Dél-Dunántúl területén az egyszerű hévizektől az al- kálikus. illetve kénes gyógyvízig szinte minden megtalálható. Természetes forrásból, illetve fúrt kutakból táplálkozik a Puzsák—csisza- fürdői, a nagyatádi, csoko- nyavisontai, harkányfürdői és zalakarosi gyógyfürdő Fejlődésük, széles körű gyógyászati alkalmazásuk a felszabadulás utáni időszakban indult meg épp úgy, mint például a Bükk törésvonalában feltörő egri, mis- kolc-tapolcai, diósgyőri, kácsi gyógyvizeké. Kőolajkutató fúrások nyomán tört fel sok helyen az értékes gyógyvíz így például Bükkszékein. Mezőkövesden, Bogácson. Miskolcon, az Alföld és a Dunántúl számos helységében. T. Ágoston László Sylvia Kristel (Fotó: Dolezsál László felvétele — KS)
