Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-03 / 129. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. június 3., vasárnap KB-ülés Lódzban Szombaton összeült Lódzban a LEMP Központi Bizottsága, amely megvizsgálja a munkásosztálynak a pártban és az állami életben elfoglalt helyzetét. A napirenden két jelentős referátum szerepel, a Politikai Bizottságé, amelynek címe: A munkásosztály vezető szerepének további erősítése a lengyel- országi szocialista építésben, a másik dokumentumot pedig a kormány készítette az üzemi kollektíváknak a gazdasági feladatok megvalósításában játszott szerepéről. A LEMP történetében ez az első KB-ülés, amelyet nem a fővárosban, hanem vidéken tartanak. Az is különlegessége még a tanácskozásnak, hogy a napirendre való tekintettel mintegy 800 munkást is meghívtak rá, s a vendégeknek körülbelül a fele párton kívüli. A tanácskozás résztvevői már pénteken Lódzba, e közép-lengyelországi nagyipari központba érkeztek, ahol több mint 40 gyárba, üzembe látogattak el, s a munkagépek mellett beszélgettek el a munkásokkal. A párt vezetői így közvetlenül tájékozódhattak arról, hogyan vélekednek a munkások azokról a kérdésekről, amelyekről a kétnapos KB-ülé- sen szó lesz. Néhány héttel a június derekán sorra kerülő tanácsi választások előtt ez a második ilyen nagyszabású akció, amelyben a párt vezetői közvetlen párbeszédet folytatnak a dolgozókkal. A múlt hét közepén az országos szakszervezeti találkozó adott alkalmat az eszmecserére a kormányzat és a párt vezetői, valamint a dolgozók képviselői között. Indiai zavargások Űjahb nagyméretű összecsapásra került sor a szikh nacionalisták és a rendfenntartó erők között pénteken a szikhek szent városában, Amritsarban. A gépfegyverekkel, kézigránátokkal vívott ütközetben rendőrségi jelentések szerint legalább tíz ember vesztette életét, több mint húszán sebesültek meg. Padzsab állam rendőrfőnökének beszámolója szerint az összetűzést a szikhek váltották ki. |y| it jelent az eladóso■ ■ dás a jelenlegi nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a szocialista országoknak; milyen mértékű az eladósodásuk és milyen a hitelképességük a tőkés országokkal szemben? — ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához nem elég egy-egy számadat, hogy mekkora az egyes szocialista országok adósságállománya. A helyzet reális megítéléséhez számos gazdasági és politikai összefüggést, valamint irányzatot is figyelembe kell venni. A rövid lejáratú — három hónaptól egy évig terjedő lejáratú — hitelek tömegét is beszámítva, hozzávetőleges becslések szerint, a KGST tagországainak együttes tőkés adósságállománya 1982-ben 80 milliárd dollárt tett ki. Ez azonban keveset mond a tényleges helyzetről — írja Nyikolaj Smel- jov szovjet közgazdász professzor a Mezsdunarodnajá Zsizny című szovjet folyóiratban megjelent cikkében. Ha ugyanis beszámítjuk a szocialista országok nyugati bankokban tartott aktíváit (betéteit, követeléseit), akkor • KGST-tagországok nettó A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: CsernyeRka beszéde a szavjet hadsereg Komszemol-vezetőinek tanácskozásán — Lo- senczl Pál Mongóliába utazott — Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Ramboulllet-ban — Várkonyl Péter tárgyalásai Bécsben. KEDD: Oj amerikai fegyvereket kapott Szaúd- Arábia — Berlinbe érkezett Kim ír Szén — Pieter Botha, dél-afrlildal miniszterelnök Lisszabonban — Szovjet—ausztrál külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. SZERDA: Csao Ce-jang kínai kormányfő megkezdte nyugat-európai körútját, amelynek első állomása Párizs. — A Hongkongról folyó kínai —angol tárgyalások második szakaszára Peking- ben került sor — A Biztonsági Tanács ismét elnapolta a vitát az öböl-háború ügyében. CSÜTÖRTÖK: „Washingtoni nyilatkozat” elfogadásával ért véget az Észak-Atlanti Szövetség tavaszi, miniszteri tanácsülése — Legfelsőbb szintű szovjet—bolgár eszmecsere Moszkvában — Csernyenk© fogadta a szír alelnököt — Svájcban tárgyal a dél-afrikai miniszterelnök. PÉNTEK: Üj baráti szerződés aláírásával véget ért Losenczl Pál mengóllai látogatása — Az amerikai képviselőház rekord összegű. 284 milliárd dolláros katonai költségvetést fogadott el — Kim ír Szén befejezte berlini tárgyalásait — Pieter Botha Svájcban tett „félhivatalos” látogatást. SZOMBAT: Ronald Reagan európai útjának első állomásán. Írországban — Az FDP münsteri kongresszusán élénk a vita a párt Jövőjéről — A holland kormány 1988 előtt nem fogad euro- rakótákat — A dél-afrikai kormányfő Londonban — Shultz váratlan villámlátogatása Mana- guában — A LEMP Központi Bizottságának kihelyezett ülése Lódzban. A hét első napján több mint kétszázezren tüntettek a rö- videbb munkaidő mellett, a munkanélküliség ellen. A bonni demonstráció résztvevői Így fejezték ki szolidaritásukat (Fotó: AP — MTI — KS) ★ Washingtonban tanácskoztak a NATO-tagállamainak kül ügyminiszterei (Fotó: UPI — MTI — KS) A holland döntés nyomán Megbomlott egység Csao Ce-jang sajtóértekezletet tartott Mától már Brüsszelben A holland kormány pénteki döntése, amellyel elhalasztotta és feltételekhez kötötte az országba szánt 48 cirkálórakéta telepítését, az első rés a NATO 1979-es telepítési határozata végrehajtásában. Megbontotta az Atlanti Szövetség eddigi teljes egységét abban, hogy kizárólag az eurorakéták hadrendbe állításával késztethetik a Szovjetuniót középhatótávolságú rakétái csökkentésére. NATO-körökben ennek megfelelően csalódással, bosz- szan kod ássál és alig leplezett idegességgel fogadták a hágai bejelentést. Nem titkolják, hogy az komoly gondokat okozhat még. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy a holland elhatározás nem érte meglepetésként a NATO-illetékeseket, Hága igyekezett egyeztetni szövetségeseivel elhatározását, és megértetni: a rakéták befogadása jelenleg a kereszténydemokrata-liberális kormány bukását jelentette volna. A holland halasztó elhatározás további következményekkel is járhat általános vélemény szerint. Újraélesztheti a vitát és a békemozgalmi tüntetéseket a nyugateurópai országokban. Igazolása az elszánt és minden rétegre kiterjedő holland bé- kemozgalom erőfeszítéseinek, újabb nyomatéket adhat a nem telepítő nyugat-európai országok fenntartásainak. (Dánia megtagadta pénzügyi hozzájárulását, Görögország pedig kezdettől ellenzi a telepítéseket és az atomfegyverek befagyasztását szorgalmazza.) Csao Ce-jang. a kínai államtanács elnöke szombat délelőtt tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a kínai népet, akárcsak a világ többi népét, nyugtalanítja az európai feszültség megnövekedése. Rokonszenvét fejezte ki az európai pacifista mozgalmak iránt, s kijelentette, hogy azok elősegíthetik a nemzetközi feszültség csökkentését. Szorgalmazta egyben, hogy a vezető atomihatalmak ne telepítsenek új rakétákat, s üljenek tárgyalóasztalhoz kiegyensúlyozott leszerelésben való megállapodás céljából. Három nappal ezelőtt előterjesztett javaslatát, amely szerint ' az atomhatalmak tartsanak nemzetközi konferenciát az atomfegyverzet csökkentése végett, Csao Ce- jang úgy értelmezte, hogy előbb a két vezető nukleáris nagyhatalomnak kellene „erőteljesen” csökkentenie fegyverzetét. Ezután ülhetne össze a nemzetközi értekezlet minden atomba tálam részvételével. Franciaországi tárgyalásait igen hasznosnak minősítette. Nemzetközi kérdésekben a két kormány nézetei közel állnak egymáshoz. Ami pedig a kétoldalú kapcsolatokat illeti, mindkét fél törekszik a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésére. Csao Ce-jang vasárnap nyugat-európai útjának következő állomására. Briisz- szelbe utazik tovább. Jugoszláviában Felemelték a benzin árát Átlagban húsz százalékkal megdrágultak szombattól a kőolajszármazékok Jugoszláviában. A 86 oktánszámú motorbenzin az eddiginél 19,85 százalékkal többe, literenként 81,50 dinárba kerül, a 98 oktánszámú „szuper” pedig 20,42 százalékos drágulással 85,50 dinárba. A dízel-üzemanyag új ára D—1, D—2 és D—3 minőségjelzések mellett 63,80, 63,50, illetve 62,90 dinár literenként. Megdrágult, 29,7 százalékkal a háztartási fűtőolaj és a repülőgép-benzin. A benzinjegyek rendszere továbbra is érvényben marad, s az újabb drágulásitól a fogyasztás visszaesésére számítanak Jugoszláviában. A szocialista országok tőkés adósságai adósságállománya máris 65 —66 milliárd dollárt tett csak ki a vizsgált évben. Izek után 1983-ban, Moszkvában, a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokról tartott nemzetközi konferencián megállapították azt is. hogy csupán a megelőző két évben 7,5 milliárd dollárral csökkenték a szocialista országok tőkés kereskedelmi bankokkal szembeni tartozásai. Ezt egyébként az amerikai Chase Manhattan Bank szakemberei is megerősítették. Mindent figyelembe véve a KGST tagországainak adósságai 57—59 milliárd dollárra csökkentek 1983 végére. Kevés ez, vagy sok? A világ összes országának adósságtömege kereskedelmi bankokkal és kormányokkal szemben együtt véve becslések szerint meghaladja a kéfcbillió dollárt, a kereskedelmi bankokkal szembeni nettó adósságok tömege mintegy 1,3 billió dollárt tesz ki. A KGST tagországai a világ ipari termelésének egyharmadát adják. A teljes világkereskedelem 9 százalékát bonyolítják le a szocialista országok, a szabadon átváltható pénznemekben lebonyolított világkereskedelemből pedig 4,5— 5 százalékkal részesedik. Még ha a KGST-n belüli kereskedelmet figyelmen kívül hagyjuk is. a szocialista országok adósságai kisebb hányadát teszik ki a világ adósságtömegének, mint kereskedelmük részaránya a konvertibilis világkereskedelemben. Az arányok érzékeltetésére néhány példa: Brazília adósságtömegét 90 milliárd dalláma, Mexikóét 80 mil- liárdra. Argentínáét 43 mil- liárdra becsülik a szakértők. Franciaország több mint 50 milliárd dollárral. Japán 48 milliánddal, az NSZK 38 milliárd dollárral tartozott a külföldnek tavaly. A tények tehát azt mutatják, hogy nincs szó „szocialista adósságválságról”. A szocialista országok nemzetközi fizetési helyzete legalábbis nem rosszabb a fejlett tőkés országokénál, jóval kedvezőbb azonban, mint a fejlődő országoké. Ennek ellenére a nyolcvanas évek elején a szocialista országok többségének nehézségei támadtak a külföldi pénzügyi kötelezettségek teljesítésében. Ez ösz- szefüggésben állt a tőkés világgazdasági válság hatásaival, így az általános világpiaci konjunktúra pangásával, a vi lágkereskedelem visszaesésével, a tőkés országok protekcionista gazdaságpolitikájával. a hitelfeltételek szigorodásával. A szocialista országok kereskedelem- és gazdaságpolitikai intézkedésiekkel, így tőkés importjuk visszafogásaival igyekeztek kivédeni a fizetési nehézségeket. Súlyosabb helyzet csak három ország — Románia, Lengyelország és Kuba esetében alakult ki, különböző oltókból. Ezek az országok adósságaik á tütemezésével törekednek rendezni tartozásaikat. Erre tőkés hitelezőik hajlandóságot mutatnak. A nyugati pénzügyi körök a jelek szerint az utóbbi időben reálisabban mérik föl a szocialista országok pénzügyi helyzetét, így fizetőképességét, mint például fcét-három évvel ezelőtt. Ehhez egyebek között hozzájárult. hogy a KGST tagországai tavaly többletet értek el a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmükben. Az 1973-ban New Yorkban alapított Tri laterális Bizottság — nyugat-európai, japán és észak-amerikai politikusok és közgazdászok magánjellegű szakértői testületé — tavaly úgy vélekedett, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió fizetési helyzete stabil, a nemzetközi pénzügyi válságban ezen országok nem jelentenek különleges -problémát — emlékeztet Szemeljov professzor. A szocialista országoknak történő hitelezést általában ellenző The Wall Street Journal című tekint tjélyes amerikai üzleti lap is arra a megállapításra jutott tavaly, hogy a Szovjetunió nettó adósságai a Nyugattal szemben 1981 és 1983 között 10,5 milliárd dollárról jelentéktelen szintre. 4 milliárd dollárra csökkentek: Hozzátette: a nyugati bankvilág képviselőinek szemében a Szovjetunió rendkívüli megbízható adós. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői napjainkban már ugyancsak reálisabb hangon szólnak a többi szocialista ország pénzügyi helyzetéről, hitelképességéről is.
