Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f XXXV. évfolyam, 149. szám ARA: 1984. Június 27., szerda 1,40 FORINT ÄZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. június 26-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság — a Politikai Bizottság javaslatára — megvitatta és el­fogadta az időszerű nemzetközi és gazdasági kérdésekről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Túl a két évig tartó aszályon Aratás előtt Tanácskozott a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság 1984. első felének végéhez közeledve az esztendő első hat hónapjának munkáját és az aratásra való felkészülés ta­pasztalatait tekintette át kedden, délután Egerben, a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság. Ennek munká­jában részt vett Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, továbbá ott voltak a városi pártbizottságok, a tanácsok, a kereskedelmi és ellátó vállalatok, valamint a termelési rendszerek képviselői is. Gyalogosok A gépjárművezetők azt tartják, hogy — baj ese­tén — a gyalogosnak min­dig igaza van! Ez a szólás- mondásnak beillő állítás nem mindig igaz és nem is lenne jó, ha igaz lenne, hiszen akkor bárki gondat­lanul, felelőtlenül kóborol­hatna az utakon, okozhat­ná a balesetek egész so­rát, felelőtlen magatartása - mitsem számitana, hiszen „csak” gyalogos. Sokan különbséget tesz­nek járművezetők és gya­logosok között, szidják, nemegyszer pocskondiáz­zák egymást, miközben ta­lán nem is gondolnak ar­ra, hogy aki reggel gép­járművezető volt, az lehet, hogy délben, vagy délután már gyalogos, amikor sé­tálva hazaballag a munka­helyéről. Ez természetesen fordítva is igaz, hiszen a gyalogos egyszer csak fel­pattan a tüzes paripára és motorral, vagy autóval közlekedik. Nincs értelme tehát egy­más kárhoztatásának, sok­kal inkább annak, hogy a gyalogosok és a gépjármű- vezetők legyenek egymással szemben figyelmesek, ud­variasak. Kellemes látvány, ami­kor a zebra előtt az autós lassít, megáll és udvaria­san átengedi az ott vára­kozó gyalogosokat. Az még inkább, amikor esős idő­ben a tócsákba óvatosan, lassan hajt bele, és kímé­li a járdán közlekedő gya­logosokat. A hálás mosoly, a kedves pillantás önma­gáért beszél, mint ahogyan az is, amikor a gépkocsi sebesen haladva szétvágja a tócsából a vizet és le­permetez mindenkit, aki akkor éppen a gyalogjárón sétál. Ilyenkor félreugra- nak, törülköznek, dörzsöl- getik ruháikat a gyalogo­sok, miközben a gépjár­művezető száqiára nem hallhatóan „véleményt nyil- ; vánítanak”, akik közül né- hányan, — ilyen is előfor­dul — vigyorogva szágul- ; doznak a következő tócsa í félé. A balesetek száma — sajnos — egyre szaporodik, közöttük a gyalogosok sé- ■ relmét okozóké is. A gya­logosátkelőn, a zebrán, ahogyan mondani szokás [ — nincs mese —, itt a ; gyalogos az úr, bár vi­gyázatlanságára, könnyel­műségére nemegyszer rá- ’ fizet. Különösen az idő- : ; sebbek, a tömegközlekedés ; gyakorlatát nem ismerők okozhatnak gondot a gép- járművezetőknek, amikor i a gyalogos meggondolja ■ magát és átvág az ország- > : úton. Ilyenkor csikorog a , : fék, - borzolodnak az ide­gek, de lehet, hogy hiába, hiszen a gépnek is meg- ; : vannak a maga korlátái. A ; rohanó jármű elé lépő gon- ; ; datlan gyalogos baleseténél ugyan miért lenne a gya­logosnak igaza? Igaza an­nak van, aki betartja a ? közlekedési szabályokat és mindent elkövet, hogy bal­esetet ne okozzon! — Én gondolkozzak őhe- helyette? — kérdezzük időnként. Néha ez sem árt, sőt kívánatos és akkor ta­lán elkerülhetők lesznek a balesetek, a kellemetlensé­gek és barátságosabbak lesznek egymáshoz a gép- járművezetők és a gyalo­gosok. .. Szalay István Koós Viktor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője megnyitójában utalt arra, hogy a változékony időjárás ellenére is biztatóak a ter­méskilátások gabonafélék­ből. Kiemelte az üzemek együttműködésének fontos­ságát, a veszteségmentes nyá­ri betakarítás érdekében. Ez­után Kocsis Gyula osztályve­zető-helyettes adott tájékoz­tatást az elmúlt hat hónap eredményeiről. Rámutatott, hogy május 8-ig aszályos időszakot élt megyénk mező- gazdasága, utána viszont vál­tozott a helyzet. A május­ban lehullott csapadékmeny- nyiség Egerben 170, Gyön­gyösön 130, Poroszlón 101 és Hevesen 105 milliméter volt. Mindez az ötvenéves átlag­nak csaknem a kétszerese. Az esőzések feltöltötték a ta­lajok felső részét vízzel, így Heves megye gazdaságai túl­jutottak a több mint két esz­tendeig tartó folyamatos szá­razságon. Május közepe óta viszont az évszaktól eltérő­en hűvös az idő, amely kel­lemetlenül érinti a gazdasá­gokat. A melegigényes növé­nyek ezért lassan fejlődnek, főleg a paradicsom, a pap­rika és a dinnye. Ennek el­lenére sem csökkent a me­gyében a zöldségtermő terü­let, hanem azonos maradt a tavalyival, összességében a változékony időjárás miatt 10—14 napos késéssel érnek be a növények. Kocsis Gyula bejelentette, hogy az őszi árpa aratását a gazdaságok a hevesi homok­háton és Hort környékén, Péter Pálkor megkezdik. A búza betakarítására viszont csak július közepétől számít­hatnak. Az üzemek jól fel­készültek a tavaszi munkák­ra és azokat igyekeztek idő­ben el is végezni. Az áprili­si szárazság és a májusi eső­zés azonban késleltette a nö­vényvédelmi teendőket. A gazdaságok az eddigi legna* gyobb területen, 20 350 hek­táron vetettek napraforgót, amely azóta szépen fejlődik. A cukorrépamagvakat vi­szont a legkisebb területen, 1256 hektáron juttatták a földbe, mivel nincs megfele­lő műszaki háttér és na­gyobb ártámogatást várnak a gazdaságok, hogy a terme­lési mélypontról elmozdul­hassanak. Az esőzés nyomán jól fej­lődnek a gabonafélék, így kedvezőek a terméskilátások. Ezen a nyáron Heves megyé­ben 58 ezer hektár őszi bú­zát, 7300 hektár őszi árpát, 5600 hektár tavaszi árpát, 2500 hektár magborsót és 973 hektár káposztarepcét taka­rítanak be. Ehhez 440 kom­bájn áll rendelkezésre, mely­nek fele nagy teljesítményű gép. Az arató-cséplőberende- zések száma a tavalyi évhez képest csökkent. Ezért Ko­csis Gyula felhívta a figyel­met arra, hogy a gazdaságok a Magyar Nemzeti Bank meg­felelő hiteltámogatására szá­mítva mielőbb vásárolják meg a Heves megyei Agro- ker Vállalat által kínált kombájnokat és azokat mun­kába is állítsák az aratásnál. Az őszi árpa betakarítása­kor várhatóan szükség lesz annak szárítására is. Erre ne sajnálják az üzemek az ener­giát, a pénzt, mivel minden megtermelt szemre szükség van. A nyári hetekben elenged­hetetlen lesz a hegyvidéki és az alföldi gazdaságok között a kombájnok cseréje, továb­bá a termelési rendszerek, az Agroker és a Mezőgép se­gítő munkája is. Az ara­tást követő szalmabetakarí­tás, a tarlóhántás és a má­sodvetések szintén fontos láncszemei a munkafolya­matnak. Az üzemek a szal­mát növényegészségügyi okok miatt csak a tűzrendészeti és környezetvédelmi előírá­soknak megfelelően égessék el. A tájékoztató után a hoz­zászólók azokról a közös ten­nivalókról szóltak, amelyeket a zavartalan betakarításért tesznek. A bizottság ülése Koós Viktor zárszavával ért véget. Mentusz Károly A szokatlanul hűvös Időjárás miatt a szokásostól később virágzik a szőlő. Az Eger—Mái­ra vidéki Borgazdasági Kombinát andoraaktályai telepén megkezdték az alanyvesszők kötözését (Fotó; Szántó György) Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden, délelőtt Egerben, Maróti Sándor általános el­nökhelyettes elnökletével ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtásának helyzetét, beszámolót hallgatott meg arról, hogy a pénzügyi osztály miként látja el ügyrendi feladatait, majd ezt követően a végrehajtó bi­zottság tagjai meghallgatták és megvitatták, hogy a megye- székhelyen milyen jelenleg a társadalmi munkavégzés hely­zete. Ezután indítványokban, javaslatokban, bejelentések­ben döntöttek. (Az egri társadalmi munkáról szóló részle­tesebb információt lapunk 3. oldalán olvashatják.) Újjászervezték Heves megye Baráti Körét — Budapesten Nemes izzasu parazsat lobbantott újra lángra Bu­dapesten dr. Misi Sándor, s néhány hasonlóan lelkes lo­kálpatrióta. mint például Tóth Lászióné, amikor nem­régiben elhatározták, hogy régi kezdeményezésüket nemcsak felelevenítik, ha­nem. most már végre a tellies megvalósuláshoz is segítik. Így a hét elején a főváros II. kerületi — Ke­leti Károly utcai — nép­frontklubjában hosszú szü­net után ismét találkoztak a szűkebb hazánkból elszár­mazottak, hogy Heves Vegye Baráti Körének „működé­séhez” hagyományt teremt­senek. Eddig ugyanis legfeljebb próbálkozások történtek ilyenre. A mintegy 20 esz­tendeje született ötlet nehe­zen jutott tovább, bárhogyan is szerettek volna haladni vele. A megtorpant buzga­lomnak felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója adott friss lendületet. Az ünnepi készülődésben vala­hogy megnövekedett az igény az összetartozók felkeresé­sére, egymás életének, mun­kájának, eredményeinek és gondjainak jobb megismeré­sére. Száznál is több meghívót küldtek szét a szervezők a Duna-parti metropolisban, s az érdeklődőkkel reményen felül megtelt a HNF patinás budai nagyterme, alhol az első pillanatban látszott, hogy ez alkalommal a leg­komolyabb a szándék. Mint a résztvevőik el­mondták: nem céljuk a sű­rű összejövetel, de feltétle­nül érdekes, tartalmas prog­ramsorozat kialakítására gondoltak. Szeretnék alapo­sabban is „feltérképezni”, hogy valójában kik és há­nyán is laknak Hevesből Budapesten, aztán a teljes „lista” birtokában az igé­nyeknek leginkább megfele­lő foglalkozásokról gondos­kodnának. Rendszeressé akarják tenni a budapesti találkozásokat és a Heves n egyei látogatásokat egy­aránt. Fontosnak tarják a fővárosban tanuló diákok — elsősorban egyetemisták — megkeresését. csak úgy, mint a szülőföld, az egy­kori munkahely változásai­nak, fejlődésének, gyarapo­dásának megtekintését. Vége-hossza nem volt a javaslatoknak, ajánlatok­nak, nem hiányzott senki­ből a cselekvőkészség. az akarat. Jelenlévő vezetőink — Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság titkára, Bágyi Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese — láthatóan jó érzéssel szemlélték az őszinte tenni akarást, öröm­mel köszöntötték a törekvé­seket, s baráti támogatásuk­ról biztosították az újjá szervezett kör tagjait. Mint elmondták: ők is keresik a kapcsolatok erősítésének le­hetőségeit Ám nem protek- torokat kutatnak, hanem a Heves megyében ma is élők­kel. dolgozókkal együttérző, a gondokon, feladatokon igaz szívvel, elvtársi módon osztozókat, akik tapasztala­taikkal, tanácsaikkal min­denkor szívesen támogatják munkánkat, s hozzájárulnak további sikereinkhez. Me­gyénk szívesen fogadja a közeledést s mindig nyitva áll távolba szakadt fiai előtt is. Hazánkba látogat Peter Colotka Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyet­tese, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nöke. (MTI) Megtalálták Königsbergi Töredéket Megtalálták az elveszett­nek hitt Königsbergi Töre­déket — jelentette be Vil- langó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjtemé­nyi főosztályának vezetője kedden, az Országos Széche­nyi Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón. A magyar nyelv írásbeli­ségének jelenleg ismert há­rom legrégibb bizonyítéka a Tihanyi Apátság alapító- levele, a Halotti Beszéd és az Ömagyar Mária-siralom hazai közgyűjteményekben található. A most újra meg­talált Königsbergi Töredéket sokáig megsemmisültnek hit­ték a tudósok. 1983 decem­berében Edward Potkows- ki, a Varsói Központi Régi Levéltár igazgatója ismer­tette Mezey Lászlóval, a Magyar Tudományos Aka­démia kódextöredék-kutató csoportjának vezetőjével, hogy a Königsbergi Töredé­ket megtalálták a legyelor- szágbeli Torún városban, a Kopernikusz Egyetem Könyvtárában. A felbe­csülhetetlen értékű nyelv­emlékünket azóta Vízkele- ty András, az Országos Széchenyi Könyvtár tudo­mányos főmunkatársa azo­nosította. Az újságírók kérdésére Havasi Zoltán, az Országos Széchenyi Könyvtár meg­bízott főigazgatója elmon­dotta, hogy a Königsbergi Töredéket a magyar kö­zönség a jövő év tavaszán a Várban, az új Széchenyi Könyvtárban rendezendő, nemzetközi kódexkiállítá­son láthatja. Arról is tár­gyalásokat folytatnak az illetékesek, hogy a Magyar- országon található lengyel régiségeket elcseréljük, és végleg hazahozzuk a Töre­déket. (MTI) » »

Next

/
Oldalképek
Tartalom