Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 148. szám ARA: 1984. június 26., kedd 1.40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tudományoskodók Sokan vannak. Okoskodnak, fontoskodnak, vélt vagy valódi eredményeiket többnyire gátlástalanul, önkritika nélkül reklámozzák. Maguk tervezte glóriájukban gyönyörködnek, s 4 minden fórumot megragadnak arra, hogy túlontúl szerény, de számottevőnek kikiáltott adottságukat hozsannázzák. Legutóbb egy sikeresnek induló rendezvényen találkoztam képviselőjükkel. Természetesen szót kért, úgy, ahogy ezt az önfitog- tatás tízparancsolata diktálja. Voltaképpen nem a téma érdekelte, csak a szereplés pillanatnyi lehetőségét aknázta ki. Néhány bevezető mondat után rögvest saját érdemeinek ízléstelen méltatására tért át, Olyannyira, hogy szinte ké- jelgett az öntömjénezés orrfacsaró gyakorlatában. Nem zavarta mások megrökönyödése, rosszalló tekintete, csak fröcskölte az öt „illető” hódolatteljes kifejezéseket. Vele és társaival jó néhányszor összevet a sors, így aztán az effajta megnyilatkozások egyáltalán nem lepnek meg. Az viszont felháborít, hogy e tengernyi negatív tulajdonsághoz az anyanyelvi analfabétizmus is társul. Ezek a botcsinálta irodalmárok, illetve történészek ugyanis arra képesek, hogy gondolataikat — ha egyáltalán léteznek ilyenek — világosan, szabatosan, tömören, magyarosan kifejezzék. Megváltó jellegűnek hirdetett írásaikban hemzsegnek a fogalmazási görcsre valló bántó szóismétlések, rikítanak az egyeztetési hibák. Botladoznak az elnyújtott, a hanyagul fűzött mondatok, olyannyira, hogy munkáikat szinte lehetetlen javítani. A seregnyi negatívumot nem érzékelik, olyannyira, hogy nyilvánvaló vétségeikből erényt kovácsolnak. Arra hivatkoznak, hogy ez a tudományos stílus, az avatottak féltett kincse. Nemrégiben egyikőjük lekicsinylőén említette azokat, akik arra törekszenek, hogy a legbonyolultabb összefüggéseket is közérthető, színes, megnyerő formai köntösbe öltöztessék. Hallgattam, figyeltem és szinte megborongtam a gyomorkavaró, a jóérzésű emberek által szinte elviselhetetlen önimádattól. Eszembe jutott A műitész Lyka Károly, a históriaíró Szekfű Gyula, s az, hogy e két kiválóság milyen árnyaltan, mennyire világosan és szépen körvanalaz- ta mindenkori mondandóját, azt vallva, hogy a tu- dofnány csak akkor válhat teremtő erővé, ha művelői nem saját személyiségüket ajnározzák, hanem megbecsülésre méltó eredményeiket teszik közkinccsé. Fontoskodás, ködösítés, nyelvtani bakik nélkül... Pécsi István Ma ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Június 26-ra összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi és gazdasági kérdésekről szóló előterjesztéseket. (MTI) Félfogadás: szinte bármikor Ügyintézés—járások nélkül nyitják, hogy egyetlen elin. tézetlen ügy sem maradt a tanácsi dolgozók fiókjában, a jelentkező problémákat, illetve egyes problémákat mindenkor határidő előtt megvizsgálják, s meg is oldják. Legfőbben az építésüggyel, a magánkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseikkel kopogtatnak be. Az itt dolgozók néni ragaszkodnak a hivatalos félfogadás szigorú rendjéhez. a társközségek lakói bármikor felkereshetik problémáikkal, kérdéseikkel őket. Apc községben jelentősen megnövekedett az elintézésre váró feladatok száma, s a községben szinte lehetetlen, tartani az ügyfélfogadási rendet. A szakigazgatási szervnek teljesen új hatásköre a gazdasági munkaközösségek hatósági engedélyezése. Tizenhárom vállalati GMK került hozzájuk. és eddig már négynek hagyták jóvá a működését. A lakosság érdekvédelmének figyelembevételével rendszeresen ellenőrzik a magánkereskedőket. Problémát jelent azonban, hogy a tanácsapparátusban nincs olyan dolgozó, aki az árellenőrzéshez megfelelő szakképzettséggel rendelkezne. Az elmúlt hónapok alatt akadt munkája bőven a gyámhatóságnak is. Leggyakrabban a kiskorúak „vagyonkezelésével”, elhelyezésével kapcsolatos kérdések kerültek napirendre. Köztudott, hogy 1984. január 1-től megszűntek a járási hivatalok. Természetesen — az új helyzetnek megfelelően — nagyobb lett a községi tanácsok önállósága, de egyben a felelőssége is. A lakosság ügyes- bajos dolgainak szinte mindegyikét ma már helyben el tudják intézni, megspórolva az állampolgárnak rengeteg időt, várakozást és utazást. Az elmúlt időszak tapasztalatairól, az ügyfélforgalomról és a gondokról tudósítóink számoltak be: Adácsról Medve János, .Ka- rácsondról Dán Gyula, Gyöngyöspatáról Sipos Gábor, Apcról Pajkos László és Parádsasvárról Gembiczki Béla. Adács község tanácselnöke. Boán Sándor elmondotta, hogy különösebben nem növekedett az ügyfélforgalmuk. Ennek az az oka. hogy a hivatal fennállása idején is a tanács dolgozói több munkaterületet láttak el, s így volt idő „hozzászokni. folyamatosan megoldani” a nehezebb feladatokat. A tanács apparátusába ketten kerülték az utóbbi három év alatt. Az egyikük régi munkakörébe került vissza az adócsoporthoz. A 3400 lakosú falu ügyesbajos dolgait a 40 órás munkahét mellett is maradéktalanul el tudja intézni a nyolcfős csapat. Munkájukat segíti a gyöngyösi városi tanács is. Gondjuk azonban, hogy csak egy építésügyi előadójuk van, aki az építési, használatbavételi engedélyek kiadásától kezdve a gépírásig, mindent egyedül végez. A „községintegráoió” folyamata Karácsondot nem érintette, mert az elmúlt időszakban és most is önálló közigazgatást folytat. A helyi tanácsi dolgozóknak köszönhető, hogy az ügyintézést a lakosság megelégedésére végzik, fellebbezések nem voltak és jelenleg sincsenek munkájukkal szemben. Január óta tapasztalhatják a falubeliek, hogy gyorsabb lett az ügyintézés. A járási hivatal megszűnése után helyben intézik az építkezésekkel kapcsolatos kéréseket, így nem kell az érdekelteknek Gyöngyösre utazniuk. A járási hivatalok megszűnése változást hozott a gyöngyöspatai tanács életében is. hiszen csaknem húsz hatáskörrel bővült munkájuk. Főleg az igazgatási társulás jelenti a feladatok zömét és az ügyfélforgalom növekedését. A gyöngyöspatai tanácsnak gondoskodnia kell a saját, valamint Gyöngyöstarján, Szűcsi és Nagy- rétié falvak településfejlesztéséről. ellátásáról. Az eddigi tapasztalatok azt bizoKórusfesztivál Gyöngyösön Szombaton és vasárnap rendezték meg És zak-Magyarország pedagóguskórusainak találkozóját Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központban, illetve a Múzeumkertben. Képünk az egri főiskolai kórusról készült: tudósításunkat a 4. oldalon olvashatják (Fotó: Kőhidi Imre) Hazánkba érkezett Daniel Ortega Kádár János fogadta Daniel Ortegát, nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítás! Front országos vezetőségének tagját, a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzótanácsának koordinátorát (MTI fotó: Mikó László felvétele — Népújság telefotó —KS) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn munkalátogatásra nicaraguai küldöttség érkezett hazánkba, Dániel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) országos vezetőségének tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzótanácsának koordinátora vezetésével. A küldöttség tagjai: Henry Ruiz, az FSLN országos vezetőségének tagja, tervezési miniszter, Miguel D’Escoto külügyminiszter és Julio Lopez, az FSLN nemzetközi osztályának vezetője. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Eva Conrado Flores, Nicaragua budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspánt Központi Bizottságának első titkára hétfőn délben a Központi Bizottság székházában fogadta a Daniel Ortega vezette küldöttséget. A megbeszélésen jelen volt Faluvégi Lajos, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter — az MSZMP Központi Bizottságának tagjai — és Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János és Daniel Ortega véleménycserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy a Magyar Népiköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság kapcsolatai az élet minden területén sikeresen fejlődnek és ebben meghatározó szerepe van az MSZMP és az FSLN együttműködésének. Kifejezték készségüket a két ország közötti politikai, gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére. A megbeszélés során megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja a nicaraguai hazafiak harcát, és szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet Nicaragua folytat nemzeti függetlenségének megvédéséért, területi integritásáért, a nép társadalmi felemelkedéséért. Elítélték a szélsőséges imperialista köröknek a Nicaragua belügyeibe való beavatkozásra tett kísérleteit és az ország ellen irányuló ag- ressziós cselekményeket. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára nagyra értékelte a nicaraguai vezetésnek a térség konfliktusai békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit. Délelőtt Falu végi Lajos, Várkonyi Péter és Horn Gyula megbeszélést folytatott a nicaraguai delegáció tagjaival a pántközi és államközi. valamint a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről. (MTI) Híradástechnika és telefonhálózat Az országgyűlési bizottságok ülésén Együttes ülést tartott hétfőn a Parlamentben az országgyűlés ipari, valamint építési és közlekedési bizottsága. A testületek az Ipari Minisztérium és a Magyar Posta beszámolóját vitatták meg a híradástechnikai ipar helyzetéről, a távbeszélőhálózat fejlesztéséről. Az ülést Sas Kálmán (Heves megye), az építési és közlekedési, illetve Górjanc Ignác (Szolnok megye), az ipari hizottság elnöke vezette. Mint azt a tanácskozásra készült írásos előterjesztés megállapítja: nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy népgazdaságunk intenzív fejlődési szakaszra történő átállása az elektronikai eszközök mind szélesebb körű alkalmazását követeli meg. A Magyar Postánál — saját fejlesztésben és külső megbízások alapján — ősz-, szesen mintegy 20 milliárd forintot fordítanak távközlési beruházásokra a hatodik ötéves tervben, ebből az ipari berendezésekre mintegy 10,5 milliárd forint jut. Az írásos beszámolót kiegészítve Köteles Zoltán ipari .miniszterhelyettes egyebek közit elmondotta: megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a távközlés fejlesztésének anyagi-műszaki megalapozására, a korszerű licencek megvásárlását előkészítő munkákra. Doros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese kiegészítőjében hangsúlyozta: a hazai telefonhálózat eg vre romlik, a leginkább elhasználódott berendezések felújítására 7—9 milliárd forintot fordítanak a hetedik ötéves terv idején. A hatodik ötéves terv alatt a tervezettnél több, közvetlen kapcsolású távbeszélő állomást alakítanak ki, azonban a telexszel és az adatátvételi hálózattal kapcsolatos beruházások a szükségesnél lassúbb ütemben haladnak. Doros Béla a kérdésekre válaszolva elmondotta: a magasabban képzett szakemberek pótlására, a továbbképzésre megfelelő rendszert alakított ki a Posta. Tervezik, hagy a lakótelepeken az idei évben el nem készült nyilvános távbeszélő állomásokat rádiótelefonrendszer kiépítésével pótolják. A különféle számítógépek összekapcsolására alkalmas adatátviteli rendszert várhatóan 1995-re alakítják ki az országban. (MTI)
