Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 24., vasárnap Válaszol az olvasószolgálat A munkavédelemről Üzen a szerkesztő U. Pál, Gyöngyös Kérésének teljesítésére nem vállalkozhatunk, ugyan­is a levélben említett cég nem, csak a KERMI jogo­sult ilyen tesztelések elvég­zésére. Mint ahogy levelé­ben említi, ráadásul még visszaélésekre is adhat al­kalmat egy ilyen eljárás. Mindenesetre a levélben tett észrevétel figyelemre méltó, s a nem is távoli jö­vőben foglalkozunk e témá­val. T. Lajos, Ecséd A munkaviszony tartamá­nak beszámításával ameny- nyiben nem ért egyet, a ha­tározat kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül fel­lebbezhet. Az elutasító má­sodfokú határozat ellen an­nak kézhezvételétől számí­tott 30 napon belül a bíró­sághoz fordulhat. S. M.-né, Eger Kérjük, hogy az ítélettel szíveskedjen felkeresni szer­kesztőségünk jogi tanácsadó­ját, a jövő héten szerdán, délután 3 és 5 óra, vagy szombaton délelőtt 9 és 11 óra között. M. György, Verpelét Javasoljuk, panaszával forduljon a biztosító jogi osztályához. Szakértői véle­mény ismerete nélkül más tanácsot nem tudunk adni. Köszönet a segítségért! Mint erről a Népújság már részletesebben is beszámolt: az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium — zömében har­madikos, sporttagozatos — diákjai közül 18-an elhatá­roztuk, hogy a megyei saj­tóból olvasott 36 órás fo­lyamatos futballjáték világ­csúcsát megpróbáljuk meg- dönteni. Szándékunk meg­valósításánál nagy örömünk­re szolgált, hogy a helyi Szövetkezeti Baromfikeltető Közös Vállalat a profiljától meglehetősen távol álló kez­deményezésünket felkarolta és teljes anyagi, erkölcsi tá­mogatást biztosított próbál­kozásunkhoz. A patronálást az erőnkből telhető maxi­mális teljesítménnyel igye­keztünk meghálálni. Az eredmény: 27 órás folyama­tos foci 862 góllal. Ami — ha nem is éppen világcsúcs — a játékidőt tekintve, tu­domásunk szerint minden­esetre országos rekord. Ugyanekkor az 1984. jú­nius 15-én, pénteken 13 órá­tól másnap, szombat 16 órá­ig egyfolytában játszó két labdarúgó-csapat játékosai nevében ezúton, a széles nyilvánosság előtt is szeret­ném megköszönni a válla­latnak, személy szerint Sá­rost István igazgatónak, Go- csai János szb-titkámak, nem utolsósorban pedig Fo­dor Béla testnevelő taná­runknak és több nagyon lel­kes, szintén segítő szülőnek, amit értünk tettek. Mert amit kaptunk tőlük, nem volt kevés! Molnár Zsolt III. c. oszt. tanuló, Eger Napjaink egyik fontos té­mája a munkavédelem, az­az a dolgozók egészségének, testi épségének fokozott vé­delme. 1984. július 1-től lép életbe a 18/1984. (III. 31.) ,MT sz. rendelet, mely e munka állami irányítását, el­lenőrzését az Országos Mun­kavédelmi Felügyelőség fel­adatává tette. Milyen vál­tozásokat jelent ez a továb­biakban, tették fel több üzemből is a dolgozók a kérdést olvasószolgálatunk­nak. Az Országos Munkavédel­mi Felügyelőség megszerve­zése alapvetően nem változ­tatja meg az eddigi mun­kavédelmi előírásokat. Az érvényben levő rendelkezé­sek, óvó rendszabályok, szab­ványok és az egyéb munka- védelmi előírások a továb­biakban sem változnak, csu­pán azok ellenőrzését a to­vábbiakban az OMF látja el. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőség részt vesz a népgazdasági tervek munka- védelemmel kapcsolatos ja­vaslatainak kidolgozásában, elkészíti a fejlesztési kon­cepciókat, meghatározza az új munkahelyek létesítésénél közreműködők munkavéde­lemmel kapcsolatos felada­tait. A továbbiakban kez­deményezi munkavédelem­mel kapcsolatos jogszabá­lyok előkészítését, részt vesz azok kidolgozásában. Felada­tai közé tartozik majd a munkavédelemmel kapcsola­tos szabványok, valamint a biztonságtechnikai előírások kidolgozásában való részvé­tel. Igen nagy szerepe lesz abban, hogy összehangolja a felső és középfokú okta­tási intézményekben a mun­kavédelmi oktatást, a kuta­tó tevékenységet, és irányít­ja a munkavédelem szak­embereinek képzését. Az új szervezetnek hatósági jogkö­re lesz, a népgazdaság egé­szére kiterjedően ellenőrzi a munkavédelmi tevékenysé­get. A főfelügyelőség a Mi­nisztertanács közvetlen fel­ügyelete alá tartozó hatás­körű szerv lesz. A szervezeti változás tehát tovább erősíti a munkavé­delemmel kapcsolatos mun­kát, fokozottan szolgálja a dolgozók érdekeit. Egy panasz és intézése - tanulságokkal Panaszos levelet kaptunk Hort- ról teljes névvel és pontos cím­mel ellátva. Arról volt szó,- mi­lyen rosszul jártak, a fogyasz­tók, mióta a boylerekhez hasz­nálatos automatikát központo­sították. Most, mint írja horti olvasónk 3 napig van melegvíz, aztán nincs. Szólnak a tanács­nak, a tanács az £MÁSZ-nak, kijönnek, visszakapcsolnak va­lamit, két három napig újra van víz azután kezdődik minden elölről. Ráadásul mivel a pa­nasz intézése közvetett, soká is tart. Valóban bosszantó, ha az em­ber pénzt és fáradságot beleölve, korszerűsített lakásának áldá­sait nem élvezheti, magyarán nincs melegvíz a fürdéshez, pe­lenkamosáshoz. Mint ahogy illik és szokásos megkerestük az illetékeseket ez 'esetben az ÉMASZ gyöngyösi kirendeltségét. A tájékozódás során kiderült, hogy 1982 de­cemberétől mindössze hét eset­ben történt hiba, megjavítása két napon belül megtörtént. Több bejelentés a . tanácshoz ez alatt az idő alatt nem érkezett. A panasz vizsgálata azonban né­hány dologra mégis figyelmez- ; tét. Nincs feltétlen szükség arra, hogy a tanácson keresztül je­lentsék be a hibát, közvetlenül is lehet szólni, s ez megrövidí­ti áz elhárítás idejét. Erről azon­ban sajnos, a község lakói nem tudnak vagy legalábbis keve­sen tudnak. De adósak marad­tak azzal is, hogy ismertessék szélesebb körben, mire jó az egész csere. Mint megtudtuk, s ahogy a vizsgálat során most már a vb-ülésen is ismertették, az egyedi kapcsolóórák pontat­lanok voltak, a központi vezér­lőóra az első lépést jelentette a korszerű számítógépes kapcso­lási rendszerre való áttéréshez. Mint minden újnál, itt is akadtak eleinte nehézségek. Ta­lán, ha erre időben és széles körben felhívják a figyelmet megértőbbek, türelmesebbek let­tek volna az érdekeltek. Végül is a tanulság kézenfekvő, nem árt ha az újról — akkor is, ha az valóban jobb és korszerűbb, — egy kissé alaposabban tájé­koztatnák az érdekelteket. Persze, az sem mellékes, ha az érdekeltek sem túlozzák el a panaszukat. — d. — FEDÉMESI ASSZONYOK KITÜNTETÉSE. A nemrég ju­biláló fedémesi asszonykórust, emlékplakettel tüntette ki az Országos Béketanács. A népi hagyományokat őrző fedéme­si asszonyok műsorukkal bejárták a környező országokat és eljutottak más földrészekre is. A magyar népdalokat be­mutató énekesek amerre jártak, mindenütt sikert arattak. Az elismerést Nagy Sándor, a KPVDSZ szervező titkára kedves háziünnepség keretében adta át a kórus tagjainak. Képünkön az áfész elnöke és a kórus tagjai a kitüntető ok­levéllel. (Fotó: Szabó Lajos) Utánajártunk Mit tegyen a kiskerttulajdonos? Az elmúlt szombaton és vasárnap helikopterről per­metezték az egri Pap-hegyi szőlőket. A szokásos mun­kálatokat végezték, ám a kiskerttulajdonosoknak, — s Eger e határrészén is van­nak jócskán — problémát jelent, hogy a permetlé, a legnagyobb elővigyázatosság mellett is éri a kispárcellá- kat. Nagyon sokan for­dultak olvasószolgálatunk­hoz a kérdéssel, káros-e a permetlé, és egyáltalán mi­kor permeteznek. miért nem jelzik előre? A Pap-hegyi szőlők az Egri Csillagok Tsz tulajdo­nában vannak, így a kér­désre elsősorban tőlük kér­tünk választ. Sajnos a szom­bat—vasárnapi permetezés elkerülhetetlen volt. ugyan­is másfélhetes késéssel kap­ták meg a helikoptert, s így minden perc sokat je­lentett. A felhasznált per­metlé hatása — mivel ro­varirtó mérget nem tartal­mazott — a zöldségféléknél 5, az egyéb növényeknél 10 napig tart. Ez alatt az idő alatt nem ajánlatos a termények felszedése. Mivel a probléma egyál­talán nem ritka, kérdéssel fordultunk a Növényvédel­mi és Agrokémiai állomás illetékeséhez is: általában milyen hatással kell számol­ni egy-egy ilyen permete­zésnél, meddig ajánlatos a permetérte gyümölcs, zöld­ség felszedésével várni. Válaszként tanácsokat kap­tunk, melyeket érdemes megszívlelni. Az, hogy a permetezés idejéről előre értesítsék a kiskertek tulaj­donosait, sajnoc nem min­dig megvalósítható. ezért ajánlatos, hogy a permete­zés után keressék fel az érdekeltek a szövetkezeteket, illetve állami gazdaságo­kat. s érdeklődjenek milyen szerekkel permeteztek, ugyan is ezek hatása növé­nyenként eltérő. A munkát végeztető mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek pontos tájékoztatást tudnak adni arról, milyen várako­zási idő után lesznek ismét fogyaszthatok a kiskertek termékei. Általános tanácsot adni azért nem lehet mert a használt permetlé össze­tétele, így ezzel együtt ha­tása is, változó. Nem kell a pénz? A kérdést gyöngyösi gáz- fogyasztók tették fel. A díj­beszedő, ha nem találja ott­hon a fogyasztót hagy egy cédulát, melyen az áll, hogy szerdán 12-től 18 óráig le­het személyesen befizetni a gázdíjat. Előfordul azonban, hogy a fogyasztó éppen mű­szakban van, s mivel ezért nem akar szabadságot kiven­ni. postán adja fel a pénzt. A probléma ezzel kezdődik, ugyanis nem egy esetben a pénz visszajön azzal a megjegyzéssel, hogy a cím­zett nem fogadja el. A választ a TIGÁZ ille­tékesétől kaptuk meg. Nem az utalványon történő befi­zetés ellen van kifogásuk, hanem sokszor előfordul, hogy a fogyasztó nem tün­teti fel, hogy gázdíjról van szó. Mivel így nem tudják megállapítani, hogy a kér­déses összeg gázdíj-e, vagy javításért fizetett munka­díj, kénytelenek visszakül­deni. A megoldás: kérik a fogyasztókat, ilyen esetben mindig tüntessék fel az utalvány hátlapján, milyen címen történt a befizetés. Memento móri... Ha megszólalnának képzeletünk csengői, melyek a hajdan volt önálló egri színházi évadzáró társulati ülé­sére szólítanak, a kis előcsarnokban ránk néző isme­rős fényképek egyre többjén láthatnánk a társulatból végleges kilépést jelző fekete szalagot. A csengő talán értük is szólhatna, s színházínségű időnkben elgondol­kodhatnánk azon, hogyan gyülekezik az Ségi csapat szerepre, előadásra várva, s miként tudnának ők színházat teremteni. Nem lenne rossz évad. A zsöllyék. az emlékezetes páholysor és kakasülő közönsége meg­találná kedves előadását, kedves színészét, akivel Thá- lia szentélyén kívül piacon, fodrásznál, totózóban, stran­don is találkozhatott. Akik úgy hozzátartoztak Eger­hez, mint a vár, líceum, a hordalékait egyre nehezeb­ben viselő patak, vagy a tovatűnő örömszerzés pincéi. S akik a szellem, képzelet turistáit vonzották esténként a masztix-olajfesték-forgács szagú, színházszagú szín­házba. Akik a próbák szünetében a színház melletti kis sétány padjait királyi természetességgel birtokol­ták, s akik délutánonkén kis hódító csapatban sora­koztak a tájelőadásra szállító busz előtt. Milyen is lehetne ez az évad? Kiknek tapsolnánk mi. egriek? Forgács Tibor délceg Csongorjának, Kárpáthy Zoltán indulatos Szakmáry Zoltánjának, Stefanik Irén „csodálatos” Vargánéjának, Pálfy György igazságot osztó Taláros árjának, Olasz Erzsébet Terézia mamájá­nak. Elénk lépne Solthy Bertalan szikár Bánkja, Szili János keményöklű Tom \Miglese, Mihályi Vilcsi mese­gonosz Mirigye. Tapsolhatnánk Lenkei Edit elegáns alakításának, Demeter Hedvig királynői színrelépésé­nek. A zenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelné, s az igazgatói iroda névtábláján Szőllősy Gyula neve állna. Esténként hosszan dübörögne a taps, s hogy volt... j Hogy volt? Csak a reményvesztetten színház körül ólálkodók tudják, hogy a közelmúltban újabb tagokkal bővült az égi társulat. Szerényen, hírverés nélkül „igazolt át" Kanalas László, virágjátékok és operettek egri kedvence és Gyuricza Ottó színész-rendező, akit koreográfusként is jegyeztek a színlapok. Erősödött velük a képzeletbeli társulat, s gyengültünk, mi, akik szeretjük a földi szín­házat, az egri színházat. Jó társulat lenne. Jó évad. S olyanok írnának kriti­kákat, méltatnák az előadást, miközben saját színházi elképzeléseiket is ügyértően fogalmaznák, akik immár elmentek, s bérlettulajdonosként várják a gongszót: Márkusz László, Gyurkó Géza... Ifj. Kakuk Jenő Eger Takarékos tárolás A mezőgazdasági témák értői, illetve az ez iránt érdeklődők tudják, a tapasz­talatok szerint a nedves ter­mények tárolása légmentes körülmények között a leg­biztonságosabb. E követel­ménynek a légmentesen zá­ró toronysilók felelnek meg. Építési költségük azonban nagyon magas. Ma már biz­tonságosan megoldható a tá­rolás légmentesen záró fal­közi silókban is. Ennek számos előnye van, így többek között a kuko­rica nem igényel szárítást, olcsón lehet nagy befogadó- képességű tárolóhoz jutni, lényegesen csökken a beta­karítási idő, lehetővé válik a hosszabb tenyészidejű faj­ták vetése, stb. Tarnamérán a kukorica vetésénél a különböző faj­tákat úgy állítottuk össze, hogy alkalmasak legyenek nedves termény tárolására. Szakembereink örömmel vál­lalkoznak az új és korszerű megoldásra, munkánkhoz biztosított a gépi kapacitás, az épületberuházás" és anyag- költségek. Annál is inkább fontos ez, mivel a következő idő­szakban előreláthatólag ez lesz az egyedüli anyagtaka­rékos megoldás. Túri Margit Tárnáméra A képen látható burkolólapok három év óta pihennek Egerben, a Maczky Valér utca 2. szám alatti kapuátjáró alatt. Számuk egyre fogy, törik, pusztul, de tulajdonos nem jelentkezik. Mindezek mellett akadályozza az utcában megnövekedett forgalmat és rontja az épülő, szépülő bel­város képét. Tekintettel arra, hogy ezek a több tízezer forint értékű burkolólapok senkinek nem hiányzanak a leltárból, hasz- nosítsák a város szépítésénél. Ilyen szűkös építőanyag-el­látás mellett felelőtlenség több évig elfektetni ezeket az anyagokat. KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT budapesti munkákra felvesz (nyugdíjasokat is) kőműves, vasbetonszerelő, ács, csőszerelő, hegesztő, festő-mázoló szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat. KIEMELT BÉREZÉS! Szállásról és étkezésről gondoskodunk. Nógrád és Heves megyéből munkásszállító autóbuszjárataink közlekednek. JELENTKEZÉS: Pesten: a 3. sz. metró állomásainál: — Arany János utcai megállónál VI., Zichy J. u. 1., Bajcsy-Zs. u. sarok. — Kőbánya—Kispest végállomásától 2 percre, a 33. sz. főépítésvezetőségen, XIX., Kispest, Simonyi Zs. u. 65. Budán: XII., Németvölgyi u. 150. Budaörsön: Ifjúság u. 9. Gödöllőn: Tessedik Sámuel u. 6. Levélcím: KKMV 2101 GÖDÖLLŐ Pf.: 71. GÖDÖLLŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom