Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 147. szám ARA: 1984. június 24., vasárnap 1,40 FORINT Az érdeklődés középpontjában Zöldségek, gyümölcsök és az árak Bár van választék, de magas árakon, a gyöngyösi piacon (Fotó: Szabó Sándor) Önzőek Nem félek ide írni a kifejezést: önzőek vagyunk. Még azért sem szégyellem magam, hogy ez alól én sem vagyok kivétel. Vallom, hogy e nélkül az érzés nélkül aliglha maradhatott volna fenn a gerincesek faja, közte az ember. Ezek után talán azt akarom hirdetni, hogy nosza, éljünk úgy. mintha rajtunk kívül senki sem mozogna a földtekén? Ezt azért mégsem. Viszolygok még a gondolatától is. Elismerem, ideje lenne végre egyértelművé tennem, mit is akarok ezzel az önzéssel, amit természetesnek, azaz: emberinek tartok, mégsem fogadok el, mint fő mozgatórugót. Az ember együtt él ugyan az önzéssel, de nem annak alárendelten. Van egy szalonképesebb fogalom az előbbinél. Ügy szól: érdek. Persze ebben is lehet olyan túlzás, ami már sehogy sem fogadható el. Mert az érdek ott munkál minden tettünkben, minden törekvésünkben, de nem korlátlanul. Azt azonban nem egészen értem, miért kell szembeállítani nálunk az egyéni érdeket a közösségi érdekkel. Nem értem, mert a mi társadalmi rendünk középpontjában az ember áll. Az az ember, akinek millióiból tevődik össze a társadalom. Ha tehát a közösségi érdek nem foglalja magába az egyéni érdeket. akkor valami nincs a helyén. Jól tudom, jól emlékszem, volt időszak, amikor azt hirdettük, hogy a magasabb rendű érdeknek alá kell vetni az egyénit. Sőt, azt is mondtuk, hogy a mi társadalmunkban az áldozatvállalás sem rendkívüli mozgatóerő. Az a bizonyos aranytyúk is ezt az elvet erősítette annak : idején. Vallom azonban, hogy a békés élet közegében, a hétköznapi munkában nem lehet általános mértékegység az áldozat- vállalás. Nem lehet a jó munka előfeltétele. Mert a ; jó munka nyomán újabb értékek születnek meg, és ezeknek az értékeknek meg : kell térülniük az egyén teljesítményében is. Ha a tisztességes teljesítmény után nem következik be az egyéni érdek aránylag tisztességes kielégítése, akkor nincs serken- . : tő erő a feladatban, akkor semmi sem ösztönöz a fel- : adat végrehajtására. Akkor nincs miért törnie magát az embernek, mert hiába megy ki a piacra, ott nem hivatkozhat arra az önzetlen áldozatkészségre, ami a munkahelyén volt rá a jellemző. Mindennapjaink is azt sugallják, hogy az érdek, az egészséges érdek a tetteink forrása. Ez pedig olyan önzés, ami létünket alapozza meg. Az egyén és a társadalom érdeke egyaránt. Azt hiszem, hogy az előző sorok semmi meglepetést nem tartalmaznak, legfeljebb annyiban térnek el az általánostól, hogy a csendes gondolatokat nyom- : tatott szavakba rögzítették. G. Molnár Ferenc Kevés a zöldség és a gyümölcs, nincs annyi, mint tavaly ilyenkor volt, így a szűkebb kínálat miatt az árak is magasabbak a piacokon, az üzletekben. A zöldség- és gyümölcsellátás ezért nap mint nap foglalkoztatja a közvéleményt, a kereskedelmet és nem kevésbé a fogyasztókat. Noha hivatalosan is beköszöntött a nyár, a kialakult helyzet túlzottan mégsem változott. Ezért kértünk tájékoztatást arról, hogy milyen a jelenlegi felhozatal, hogyan alakulnak az árak a Heves megyei piacokon. Hídvégi István, a Heves megyei ZÖLDÉRT kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, hogy az idén a késői kitavaszodás miatt a napfényes órák száma kevesebb volt a sokévi átlagtól, sőt, a hőmérséklet is alacsonyabb. ami sem a fólia alatti, sem pedig az üvegházi, valamint a korai szabadföldi zöldségfélék fejlődésének nem kedvezett. Csaknem kéthetes eltolódás van a tavalyi évhez képest. Emiatt több termékből lényegesen kevesebb került a piacokra, mint 1983 nyarának elején és mindezek lényegesen magasabb árakon. Tavaly ilyenkor például a vállalat 1500 torma burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt öásárolt fel a termelőktől. Most viszont 520 tonnánál tartanak, amely mind- 30 százaléka a tavaly ju.aus közepéig átvett mennyiségnek. A kedvezőtlen időjárás mellett a fóliás paradicsomtermelőket jelentős károk érték, miután betegség pusztította ezt a növényt, ami terméskiesésben jelentkezett. Hídvégi István másra is utalt: — Ezen a tavaszon tovább nőtt a konkurrencda a vállalat és a magán zöldség- és gyümölcskereskedők között. Az utóbbiak ugyanis nagy mennyiségű árut vásároltak fel a háztájiból, amely tehát nem kerülhetett be a szövetkezeti kereskedelembe. A megyében levő áfé- szek többsége viszont a szerződéses fegyelmet betartva vállalatunknak adja el folyamatosan a zöldséget és a gyümölcsöt Több helyen viszont az úgynevezett több- csatornás értékesítés miatt megszüntették az együttműködést a ZÖLDÉR T-tel, ezért arra kényszerültünk, hogy például Hatvanban, Csányban és Makiáron saját felvásárlót állítsunk be, akik közvetlenül megszervezik és átveszik a termékeket, mivel minden árura szükségünk van! Csányban termelik például az országban a legkorábban érő szabadtéri uborkát, amelyből mi látjuk el Budapestet és a megyét is. Tehát hetven vagonnal kívánunk átvenni belőle. — Mi van a paradicsommal és a paprikával? — Paradicsomot más megyéikből, így a SzabolcsSzatmár és a Baranya megyei társvállalattól, továbbá Budapestről szerezzük be. A paprikát viszont teljes egészében a hatvani áfész boldogi szakcsoportja termeli és szállítja a ZÓLDÉRT- nek. Egyébként éppen ennek alapján vállalatunk volt az első. amely nemrég áttért a paprika kilónkénti árusítására az egyes darabok helyett. — Késnek a gyümölcsök is. — Valóban, valamennyi 10 —>15 náppal később érik. Lefutóban van már az egres, amelyből jelentős mennyiséget exportáltunk is. Az eper után a cseresznye- és a meggyszezon most indul. Ezekből is kisebb a kínálat, mivel a tavaszi fagyok miatt sok lehullott a fákról. — A fogyasztók gyakran panaszkodnak, hogy magasak az árak. Várható-e ezek mérséklése? — Vállalatunk árpolitikáját a SZŐ VOSZ által korábban közzétett irányelvek alapján alakítjuk, amelyet ma már a termelők egyre inkább elfogadnak. A burgonyáért. a zöldségért és a gyümölcsfélékért a fogyasztói ár 50—70 százalékát adjuk a termelőknek. A kedvezőtlen időjárás miatt kialakult helyzet nyomán a tavalyinál jelenleg magasabbak a fogyasztói árak. Az új burgonya például 28, a főzőhagyma 22. a fejes káposzta és a gyökér 17, a zöldpaprika és a paradicsom 30, a karalábé 39, a cseresznye 36, az eper 67 százalékkal drágább mint 1983 júniusában volt, hogy csak néhány fontosabb cikkre utaljak! Nagyon kellene a felmelegedés, amely bizonyosan kedvezne a szabadföldi zöldségtermelésre. Az éjszakák ugyanis még most is hűvösek. Ami aggodalommal tölti el a termelőket és bennünket, felvásárlókat is, hogy a hevesi dinnye lassan fejlődik. Tavaly ilyenkor például már 70 centis volt. most viszont alig 15 centi. A korán kiültetett palánták egy része a májusi hűvös esőzések miatt tönkrement és sajnos nem mindet tudták pótolni. Pedig a görögdinnye a legnagyobb nyári exportcikkünk. Nem a kívántnak megfelelően fejlődik egyelőre a paradicsom és a paprika sem. Mégis bizakodunk, hogy most már a hivatalos nyár meleget hoz és meggyorsul az ■ említett növények fejlődése. Mi mindent elkövetünk azért, hogy több áru kerüljön a piacokra, az üzletekbe és hogy az árak is mérséklődjenek a fogyasztók megelégedésére. Mentusz Károly Helmut Kohl elutazott hazánkból A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja június 22-én nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Duna Intercontinental Szállóban Záróeseményéhez érkezett szombaton az a háromnapos program, amelynek során Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja hivatalos látogatást tett Magyarországon. Délelőtt Hajdú-Bihar megyében vendégeskedett a kormányfő, feleségével, és NSZK-beli több más személyiséggel együtt. A vidéki látogatásra a vendégeket elkísérte Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár. Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes és Kővári Péter, a Magyar Népköz- társaság bonni nagykövete is. A program a reggeli órákban a megyeszékhely, Debrecen régi és újabb nevezetességeinek megtekintésével kezdődött. A szövetségi kancellár a városnézés során — Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre megyei tanácselnök kalauzolásával — felkereste a történelmi múltú Nagytemplomot, az oratóriumot, majd betért az egyik üzletközpontba. Benyomásairól elismerően nyilatkozott, mert — mint mondotta —, alkalma nyílott megcsodálni a régmúlt és a legújahb kori történelem emlékhelyeit, valamint közeli személyes tapasztalatokat szerezni a debreceni emberek életéről. Helmut Kohl délután érkezett vissza Budapestre a Keleti pályaudvarra, majd — kíséretével együtt — a Ferihegyi repülőtérre. Az ünnepélyes búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke és felesége, Marjai József, Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá a politikai és a gazdasági élet. több más vezető személyisége; ott volt Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete. A díszszázad parancsnoka jelentést tett az NSZK kormányfőjének, majd felcsendültek a két ország himnuszának hangjai. Ezután a magyar és az NSZK-beli vezetők — a házigazdák és vendégeik — elköszöntek egymástól. A különgépnél úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a szövetségi kancellárnak és feleségének. Lázár György és Helmut, Kohl — akinek személyében Helmut Schmidt 1979. évi útja után most második alkalommal látogatott Magyarországra szövetségi kancellár az NSZK-ból — még néhány szót váltva, kézfogással búcsúzott egymástól. A repülőgép néhány perccel 17 óra előtt elindult Budapestről. Tanácskozás Szegeden Magyar—szovjet könnyűipari együttműködés A magyar—szovjet könnyűipari együttműködés állandó munkacsoportja gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésére hatnapos tanácskozást tartott Szegeden, amely szombaton fejeződött be. A könnyűipari minisztériumi és vállalati vezetőkből álló szovjet küldöttséget A. A. Birjukov, össz-szövetségi könnyűipari miniszterhelyettes és G. P. Gamzemlidze Grúzia könnyűipari minisztere, a magyar munkacsoportot Szabó Imre ipari miniszterhelyettes vezette. A szovjet vendégek megtekintettek számos könnyűipari üzemet, így a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárát, a Szegedi Ruhagyárat, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttáru- gyár néhány gyáregységét, ellátogattak Martfűre és Kunszentmártonra, ahol a cipőgyár munkáját tanulmányozták. A tárgyalások és a gyár- látogatások eredményéről a küldöttségek vezetői tájékoztatták a sajtó képviselőit. Egyebek között elmondották, hogy a munkacsoport ülésén áttekintették az együttműködést megalapozó könnyűipari fejlesztési irányokat, tárgyaltak szovjet könnyűipari üzemek magyar közreműködéssel történő műszaki korszerűsítéséről. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormánybizottsága 1981. évi határozatának megfelelően a Május 1. Ruhagyár, mint fővállalkozó részt vesz két szovjet ruhagyár rekonstrukciójában. Az első tbiliszi ruhagyár korszerűsítése 15 hónap alatt már megvalósult. A felsőbb szintű megállapodás értelmében tovább bővítik a konfekció, a cipőipari vállalatok együttműködését. Az első korszerűsítési munkák befejezése után más grúziai üzemek rekonstrukciójában is részt vesznek magyar vállalatok. A szovjet küldöttség vezetői elismeréssel szóltak a magyar üzemekben szerzett tapasztalataikról, az üzem- és munkaszervezésről, a gyártási technológiáról, a termékek minőségéről, a munkások élet- és munkakörülményeiről, a szociális létesítményekről. — Mindazt, amit a felsőbb szintű tanácskozáson elhatároztak, azt a következő hónapokban, években a gyakorlatban eredményesen kívánjuk megvalósítani — mondotta A. A. Birjukov —: Hisszük, hogy a tapasztalatok átvételével könnyűipari vállalataink hatékonyabban gazdálkodnak, jobb minőségű, versenyképes cikkeket állítanak elő — mondotta a szovjet miniszterhelyettes. (MTI) A tök még primőrnek számít a hatvani piacon
