Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 2., szombat ZAVARGÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK Indiai útvesztők Szeparatista szikhek tüntetnek a kormány ellen Űj-Delhiben (Fotó: UPI — MTI — KS) HETEN LONDONBAN A csúcs fénye és árnyéka Utcai harcok, merénylethullám, a vallási — nemzetiségi összetűzések kiújulá- sa — olvashattuk az elmúlt napokban, hetekben az Indiából érkező jelentésekben. Más híradások viszont széles körű pótválasztásokról és a parlamenti voksolás körüli politikai kombinációk megszaporodásáról számolnak be. Korai voksolás? Az összkép valóban így teljes: a hatalmas, szubkon- tinensnyi méretű dél-ázsiai ország mindennapjait, sajnos, egyre inkább meghatározza á számos szövetségi államban, különösen a határterületeken uralkodó feszültség. A parázsló, vagy éppen nyílt lánggal lobogó tűzfészkek súlyos gondot okoznak Indira Gandhi kormányzatának. A miniszterelnök-asszony ráadásul rövidesen el kell, hogy döntse: mikorra írja ki az általános választásokat, amelyek jó- néhány megfigyelő szerint pártja, az Indiai Nemzeti Kongreszus (I) visszaszorulását hozhatják. A voksolásra törvény szerint legkésőbb jövő év januárjáig kell sort keríteni, ám hónapok óta erősödik a találgatás arról, mennyiben áll érdekében a kormányfőnek a szavazás előbbre hozatala. Ilyen indok lehet Gandhi asszony kabinetjének több gazdasági sikere, például a tavalyi igen jó mezőgazda- sági eredmények, vagy az. hogy az energiaköltségek emelkedésének lefékezésével nem kellett teljesen igénybe venniük a Nemzetközi Valuta Alaptól eredetileg kért, ötmilliárd dollár feletti mamimutkölcsönt. Az idő előtti voksolásra csábiismét kiemelkedő évfordulóra emlékezik a világ: 40 esztendővel ezelőtt, 1944. június 6-ára virradó éjszaka kezdődött meg a történelem eddigi legnagyobb partra- szálló hadművelete, az „Overlord”. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok légi- erejének 2000 gépe dél-angliai támaszpontjáról felszáll- va, éjféltájt nagy erejű bombatámadást intézett a francia partvidéken kiépített német védelmi rendszer és hadtáplétesítmények ellen, desszantalakulataik pedig megindították átkelésüket a La Manche-csatornán. Reggel fél hétkor értek partra az 1. amerikai hadsereg első egységei, majd egy órával később a 2. brit hadseregé — erős hajótüzérségi támogatás mellett. Az invázióra kevésbé alkalmas hely kiválasztása és a kedvezőtlen, viharos idő miatt a partraszállás meglepetésszerűen érte az ellenséget. Ez megkönnyítette a műveletet és a partra szállt csapatok harctevékenységét. Egy időben öt helyen, az első hullámban 70 000 amerikai és 85 000 brit katona lépett a normandiai partokba. A német hadvezetés az első napon nem tette meg a szükséges ellenintézkedésetó tényező lehet az ellenzék megosztottsága is. Az. hogy országos szinten mind ez ideig nem tudtak meggyőző alternatívát kidolgozni a tömegek maguk mellé állítására. Igaz, jelentkeztek törekvések tevékenységük összefogására, de az eddig létrejött két. viszonylag laza csoport egyelőre nem tűnik igazi ellenfélnek. Szeparatista veszélyek Akad ugyanakkor számos olyan érv, amely a voksolás határidejének kitolására késztetheti az új-delhi vezetést. Ilyen mindenekelőtt a központi kormányzással szembenálló, sőt azzal egyre veszélyesebb mértékben szembe is szálló politikai erők fellépése. A 700 milliós népesség súlyával, az öszefonódó gazdasági, társadalmi, vallási és osztályellentétekkel küzdő Indiában mindig is alapvető kérdés volt a szeparista tendenciák leküzdése. Az elmúlt esztendőkben azonban épp azt figyelhetjük meg, hogy csökkent az ország egységét történelmileg jelképező Nemzeti Kongresszus befolyása, s előretörtek a helyi, nacionalista pártok. A május végén rendezett pótválasztásokon például — a tavaly már megkezdődött tendenciát folytatva — ismét az ellenzéki csoportok szerepeltek jobban, s az NKP (I) és 24 megújított mandátumból csupán kilencet tudott megszerezni. Gandhi asszony pártja még egyes észak-indiai, hindu többségű államokban is visszaesett. Ez önmagában még csak helyi, koalíciós kormányok létrejöttéhez, vagy végső két. Ezért az amerikaiak két, egyenként 3—5 kilométer széles és 10 kilométer mély, az angolok pedig egy 35 kilométer széles és 6—12 kilométer mély hídfőt tudtak létrehozni, ötnapos kemény küzdelem után keresztültörték a hitlerista védelmi vonalat, 150 kilométer hosszú és 30 kilométer mély parti sávot tartottak kézben, s 16 hadosztály lépett e szűk területen a kontinensre. Nem minden alakult az elképzeléseknek megfelelően. Véres harcok eredményeként 33 napba telt, amíg a kis várost. Caent bevették, ahol a németek új páncélos erőkkel védekeztek. Voltak nehézségek, amelyek az angol— amerikai rivalizálásból fakadtak, amelyek az amerikaiak időnkénti „melléfogásaiból” származtak, s nem volt könnyű a De Gaulle vezette francia emigráns kormány kívánságait sem egyeztetni a hadvezetés érdekeivel. Az egész invázió azonban nagyszerű fegyverténye volt a szövetséges haderőknek, amelyek kötelékében három kanadai, egy francia és egy lengyel hadosztály is harcolt... A német hadvezetőségnek tudomása volt arról, hogy 1944-ben partraszállás készül a La Manche-csatornán át. soron a szövetségi államok jogainak régóta sürgetett reformjában vezethet. Sokkal veszélyesebb tény azonban, hogy az ország több körzetében eluralkodott az erőszak. magasra csaptak az indulatok. nemegyszer kikény- szerítvén a hadsereg bevetését is. A legutóbbi válság a hindu és muzulmán hívők véres összecsapásai nyomán alakult ki a nyolcmilliós Bombayban és környékén. Sok ezer otthontalanná vált ember, leégett házak és üzemek. több mint kétszáz halálos áldozat, mintegy 600 sebesült és több ezer letartóztatott — ez a vallási zavargások mostani szomorú mérlege. Gandhi asszony maga is kénytelen volt a helyszínre utazni az indulatok lecsillapítására, néhány nap múlva pedig fia, Rad- zsiv kényszerült követni a példáját. A katonaságnak sikerült elfojtania az összecsapásokat, de a létrejött nyugalom meglehetősen törékeny. Tűzoltó-politika Csakúgy, mint az északkeleti Asszánban, vagy a Pakisztánmnal határos Kasmírban uralkodó helyzet: De a súlyos és veszélyes keleti helyzet arra kényszerítette, hogy a szovjet—német arcvonalon összpontosítsa főerőit. A szövetségesek 2 millió 876 ezer fős expedíciós hadseregével szemben a németek legfeljebb 600 ezer embert tudtak harcba vetni. A szövetségesek harckocsik tekintetében 2,7-szeres, repülőgépeket illetően pedig 22-szeres túlerőben voltak. Mialatt az angol—amerikai csapatok Normand iában harcoltak, a szovjet fegyveres erők a hatalmas nyári támadás során szétzúzták az ellenséget a Karél-föld- szoroson, Petrozavodszk- nál és Belorussziában, elérték Kelet—Poroszország és Lengyelország határát. A szovjet csapatok hadműveletei megkönnyítették a szövetségesek franciaországi harcát. A nyugati országokban napjainkban érthetően magasra csaptak a normandiai partraszállásra való megemlékezés hullámai. Egyes amerikai történészek megragadják az alkalmat arra is, hogy újraírják a 2. világháború történetét. Igyekeznek kisebbíteni a Szovjetuniónak a nácizmus legyőzésében játszott döntő szerepét. az előbbi tagállamban a Bangladesből áttelepültek ügye robbantott ki terror- hadjáratot. az utóbbi pedig hagyományos ütközőpont a két ország között, évtizedek óta problémát okozva Üj- Delhinek. Jelenleg kilátástalannak tűnik a pandzsábi krízis is: az autonómiájuk kiterjesztését követelő radikális szikh csoportok itt egyre veszélyesebb kihívást intéznek Gandhi asszony ellen. aki kompromisszumos ajánlataival eddig nem tudott megnyugvást elérni. Pandzsábban ma már mindennaposak a bombarobbantások, a merényletek, a tüntetések, sőt a legfrissebb fejlemények a szabotázsakciók kiterjesztését jelzik. Nem irigylésre méltó tehát Indira Gandhi helyzete. A fel-fellobbanó válsággócok állandó tűzoltó-politikára kényszerítik, s ugyanakkor bőséges muníciót szolgáltatnak az ellenzék támadásaihoz. Az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy az indiai kormányfő az országos választások előbbre hozatalával, vagy éppen későbbre halasztásukkal reagál-e a belpolitikai feszültség fokozódására. Szegő Gábor Tény, hogy a szövetségesek inváziója történelmi fontosságú esemény voltj stratégiai jelentősége elvitathatatlan. A partraszállás eredményeként kibontakozó nyugat-európai hadműveletek 1944 nyarától — Franciaország és a Benelux-álla- mok felszabadítása mellett — alapvetően hozzájárultak a fasiszta Németország leveréséhez, de mindez nehezen lett volna elképzelhető a keleti fronton lezajlott események, a moszkvai, a sztálingrádi, a kurszki csaták, a Vörös Hadsereg győzelmei nélkül. A szovjet vezetés a hitlerista támadás kezdetétől szüntelenül követelte a második front megnyitását. Erre azonban az Egyesült Államok és Nagy Britannia vezető körei csaik akkor határozták el magukat, amikor a Vörös Hadsereg győztes előrenyomulása, valamint a nyugat-európai országok nemzeti felszabadító mozgalmainak erősödése kényszerítette őket. Ezzel együtt a valóságban még a háború befejező szakaszában is a szovjet fegyveres erők játszották a meghatározó szerepet a hitleri hadigépezet szétszúzásában. Márkus Gyula Londonban június 7—9. között ül össze a hét vezető tőkés ország (USA, Kanada, NSZK, Anglia, Franciaország, Olaszország. Japán) immár évenként megismétlődő gazdasági csúcsértekez- léte. Ez a tanácskozás abból a szempontból is különbözni fog az előzőktől, hogy politikai szempontból az amerikai elnökválasztási kampány , árnyékában zajlik. Az Egyesült Államoknak — pontosabban Reagan elnöknek és a republikánus kormányzatnak — elsőrendű érdeke, hogy a mostani csúcsértekezleten minél jobban kidomborodjék az Egyesült Államok erőpozíciója a tőkés világon belül. Ezt a törekvést erőteljesen mutatta a fejlett tőkés országok legszélesebb körű gazdasági szervezetének, az OECD-nek május derekán zajlott párizsi értekezlete. Ezen az amerikai' kormányt képviselő Reagan pénzügy- miniszter meglehetősen éles hangot ütött meg. ' Elítélté azokat a szövetségeseket, akik — úgymond — siránkoznak a magas amerikai kamatlábak és költségvetési deficit miatt. Kijelentette: sem az egyik, sem a másik nem szolgálhat magyarázatul az egyes országok gazdasági nehézségeire. Bizonyítékként az amerikai gazdasági fellendülést hozta fel, gúnyolódva azokon az elsősorban nyugat-európ&i jóslatokon. amelyek korábban ennek a fellendülésnek ideiglenes és törékeny voltairól beszéltek. Tagadhatatlan, hogy az Egyesült Államok gazdasági helyzete pillanatnyilag kedvezett Reagan pénzügyminiszternek a leckéztetéshez. Az amerikai gazdaság növekedési üteme (évi rátában számolva most csaknem 9 százalék.) Az ipari termelés vonatkozásában ez azt jelenti. hogy pillanatnyilag a termelés szinvonala csaknem 15 százalékkal magasabb, mint egy esztendővel korábban. Miután az amerikai külkereskedelem deficites, a konjunktúra hajtóereje továbbra is a belső kereslet erőteljes növekedése (a múlt évihez viszonyítva 11 százalék.) Mindehhez járul, hogy sikerült továbbra is 5 százalék alatt tartani az infláció ütemét. A számszerűen még mindig tekintélyes, csaknem 9 milliós munkanélküliség is lassan csökken. A munkanélküliek aránya jelenleg 7,8 százalék, egy esztendővel korábban 10 százalék felett volt. Tárgyilagosan szemlélve a helyzetet, nyíltan meg kell mondani: a londoni résztvevők közül a világ második tőkés gazdasági hatalma, Japán, a harmadik helyen álló NSZK. valamint Nagy-Britannia egyébként is hajlik a konzervatív gazdaságpolitika követésére. Japán számára, amelynek ipari termelése jelenleg 10 százalékkal magasabb, mint tavaly, s ahol mind az infláció, mind a munkanélküliség elhanyagolható arányú — voltaképpen csak egyetlen probléma van. Az. hogy túlságosan is versenyképes és dinamikus exportgazdaságának érdekeit milyen kompromisszumokkal tudja majd megvédeni a többi résztvevő követeléseivel szemben. Más a helyzet az NSZK és Anglia vonatkozásálban. Nyugat-Németországban lényegesen erősebb a gazdasági konjunktúra, mint Angliában. Az ipari termelés több mint 8 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, míg Angíia esetében az emelkedés csak 3 százalék. A különböző arányoktól eltökintve azonban mindkét ország helyzete hasonló abban az értelemben, hogy az infláció alacsony. Az NSZK tartja a 3—4 százalékos szintet. Anglia pedig keményen leszorította az áremelkedés ütemét 5 százalékra. Hasonlóság van abban is, hogy mindkét esetben a munkanélküliség jelenti a legfőbb problémát. Az NSZK-ban 2,5 millió körül mozog a munkanélküliek száma. Ez arányait tekintve annyi, mint egy évvel ezelőtt. Angliában több mint 3 millió munkanélküli van. Ez is az egy évvel ezelőtti szintnek felel meg. Mind az NSZK, mind Anglia konzervatív kormánya úgy véli: az elengedhetetlenül szükséges iparszerkezeti átalakításokat (az elavult vagy nem dinamikus hagyományos iparágaik, acél, gépkocsi, stb. visszaszorítását, és a „jövőt hordozó” elektronikái ipar fellendítését csak ezen az áron lehet végrehajtani. Jellegzetesnek mondható, hogy a szocialista kormány által irányított Franciaországban gyökeresen más irányú kezdet után a politikai vezetés ugyanilyen megoldások felé fordul Franciaországban a legalacsonyabb a csúcson résztvevő államok közül az ipari termelés növekedése. Alig másfél százalékkal magasabb a szint, mint egy évvel korábban Ezzel szemben a munka- nélküliek száma 'körülbelül 2,5 millió, az arányokat tekintve pedig lényegesen magasabb, mint egy esztendővel ezelőtt. Ugyanakkor (Olaszországtól eltekintve) itt a legmagasabb az infláció üteme: csaknem 9 százalék Mindezt a Mitterand-kor- szak „téves gazdaságpolitikai kezdetének” számlájára írják és a kormányzat ma már lényegében megkíséreli anak a konzervatív pzda- sógpöLi ti kárnak egy változatát követni, amely akár a munkanélküliség növekedése árán is kikényszeríti a gazdasági szerkezet könyörtelen korszerűsítését és az infláció leszorítását. Mindennek a következménye. hogy a csúcson résztvevő három nagy európai tőkés országban heves szociális konfliktusok zajlanak Ezek nyilván rontani fogják a tárgyalási pozíciókat Londoniban. A gazdasági életből kiindulva nyilvánvalónak tűnik, hogy a londoni csúcsértekezlet az amerikai és részben a japán gazdaságpolitika hegemóniájának jegyében zajlik majd, a megszülető döntések a dolgozó tömegek érdekeit csorbítják a hét vezető tőkés országban összeállította: Huppan Béla 1944. június 6-óra virradó éjszaka kezdődött „Overlord” — a történelem legnagyobb partraszálló hadművelete A Gép- és Műszeripari Szakközépiskola és Kollégium felvételt hirdet levelező tagozata GÉPÉSZETI SZAKARA az 1984—85-ös tanévre. Jelentkezési lap beszerezhető az iskola titkárságán A Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Gyöngyös FELVÉTELRE KERES: — nehézgépszerelő („C’-kategóriájú jogosítvány szükséges). — autószerelő, — lakatos, — esztergályos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a Karácsondi úti gépműhelynél.
