Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-17 / 141. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 17., vasárnap 3 SIKERES RAJT Háromszáz új vállalat A TANÁCSOK ÉS A LAKOSSÁG PÁRBESZÉDE A falugyűlések haszna Jól rangsorolt lakossági javaslatok, több társadalmi munka — Előtérben a környezet- védelem — Mi lesz a körzeti orvosi és a lakossági telefonszolgálattal — Több mint 1300 közérdekű bejelentés A nyolcvanas évek elején az előző évtized gyakorlatával ellentétes tendencia figyelhető meg a vállalatok átszerveződésében. Miközben korábban a terebélyese - dés, a kisebb' üzemek és termelőegységek felszippantása jellemezte a magyar gazdaságot, az utóbbi években mind több gazdálkodó próbálgatja önállóan szárnyait. A vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését jelzi például, hogy 1080 és 1983 között összesen 25 gazdasági egység (ebből 12 tröszt) szűnt meg, 16 vállalat mérete csők. kent és mindössze egy vállalat nagysága növekedett. Az említett időszakban háromszázat is meghaladja az önállóvá vált gazdálkodó szervezetek száma. Emellett tavaly 122 kisvállalat alakult. Az életrevalóság bizonyítékai Az átszervezés és a velejáró önállóság nem önmagáért való törekvés. Példák sokasága bizonyítja, hogy az önállósulás következtében kialakuló gazdasági kényszer óriási energiákat szabadíthat fel. A kisebb szervezet ugyanis általában nem képes elviselni azokat a veszteséges vállalkozásokat, amelyek a közös alapok és az elszámolás gyengesége miatt olykor eleve felismerhetetlenek. Vagy, amennyiben mégis tudnak róla, a nagyvállalat gazdálkodása összemossa a ráfizetéses és nyereséges akciókat. A tapasztalatok az esetek többségében kedvezőek. Az Egyesült Izzótól leszakadt Gábor Áron Gépgyár öntödéjében korábban a nagy- vállalati szervezetben a gépi kapacitás hatodrészét használták ki. A tröszttől elvált egri, pécsi és debreceni dohánygyár ugyancsak bebizonyította alkalmazkodó képességét. Egyebek közt új beszerzési források feltárásával és az értékesítési formák változatosabbá tételével javítottak gazdálkodásukon. Versenyezzenek a fogyasztóért Az önállósuló vállalatok első lépéseit gyakran nehezíti, hogy olykor hónapokig elhúzódnak az anyavállalat és a leszakadó egység közötti viták. A disputa tárgya a leggyakrabban a termelő gépek, berendezések és a korábban felvett hitelek terheinek megosztása. Márpedig tisztázatlan erőviszonyok közepette az átlagosnál kockázatosabb a döntés. A szétválasztással járó elkerülhetetlen feszültségek ellenére továbbra is indokolt a termelő szervezetek egy részének decentralizációja, szétválasztása. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen a gazdasági reform folytatását szolgáló versenyhelyzet kialakulása. Ami — hasonlóan az önálló gazdálkodáshoz — ugyancsak nem magáért való folyamat. Csakis vereenyben, másokkal összevetve mérettetnek meg a gazdálkodó szervezetek, s válhatnak ezáltal költségérzékennyé, ami a hatékonyabb gazdálkodás egyik fontos feltétele. Egy pénzügyi vizsgálat kimutatta: a magas jövedel- mezőségű vállalatok között igen nagy a tanácsi vállalatok és szövetkezetek, vagyis a kis és közepes gazdálkodó szervezetek aránya. Bizonyos azonban az is, hogy ezekben a szervezetekben jól érvényesül a gazdasági szabályozók hatása. Nemcsak szétválás Általánosabb azonban, hogy még mindig sok a monopol- helyzetű vállalat. Ami nemcsak költségérzéketlenséget okoz, hanem valamiféle tudathasadásos állapotot is eredményez. Nevezetesen: a gazdálkodók, ellátási felelősségük következtében nem szüntethetik meg a veszteséges termékek gyártását, miközben a szabályozás nem a piac ellátását, hanem a vállalat jövedelmezőségét honorálja. A monopolhelyzet megszüntetése, a költségérzékenység és ezáltal a hatékonyság kikényszerítése — olyan érvek ezek, amelyek feltétlenül az önállósulási folyamatok folytatása mellett szólnak. Molnár Patrícia Évről évre visszatérő események a megye településein, valamint a városkörzetekben a lakosság és a tanács párbeszédei. A falugyűléseken, illetve a városkörzeti lakossági tanácskozásokon a közelmúltban nem kevesebben, mint 18 ezren voltak kíváncsiak szű- kebb pátriájuk eredményeire, terveire. S nemcsak kíváncsiak voltak, hanem véleményalkotók, egy-egy közösség szószólói is, akik egészséges lokálpatriotizmussal viselik gondját lakóhelyüknek. Támogatva ezzel azokat a tanácstagokat, akik aktivan vesznek részt a helyi közéletben. De, nem szó nélkül hagyva más lakossági képviselők, tisztségviselők érdektelenségét, tehetetlenségét. A megtartott 119 falugyűlés, valamint a számos városkörzeti tanácskozás során ugyanis nem egy alkalommal érte kritika azokat a tanácstagokat, akik még a falugyűlésen sem tették tiszteletüket választóik képviseletében. Ezért is került sor arra, hogy a helyi vezetők felhívták az állampolgárok figyelmét: a legközelebbi választásoknál nagyobb felelősséggel kell majd dönteni a tanácstagok személyéről. A nemrégiben befejeződött falugyűlések egyik tapasztalata volt, hogy jó visszhangot váltott ki a lakosság körében, ha a tanácsi vezetők felidézték a korábbi javaslatokat. s beszámoltak az intézkedéseikről. Példák sora igazolta: a tanácsok jól rangsorolták a lakossági igényeket, s ez tette lehetővé, hogy a helybeliektől a korábbinál több társadalmi munkára építhettek: megyénkben összesen 240,5 millió forint értékű segítségre. A legjobbak között Andor- naktálya magasodott ki: az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 2310 forint volt az elmúlt évben. örvendetes tény, hogy szinte minden településen felvetődött a környezet védelme, a lakóhely szépítése: szóltak az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetéséről, a köztisztasági tanácsrendeletek betartásáról, mint például Istenmezején, Eger- szóláton, Mátraballán. Eger- csehiben, Bükkszéken, vagy Kerecsenden, amelynek társközségében kezdeményezték a Virágos Demjénért mozgalom megszervezését. Sok helyütt esett szó a vízellátás, a szennyvízelvezetés gondjairól. Jellemző például, hogy Boldogon 650-en vettek részt a falugyűlésen, amely után egyöntetűen megalakították a községi víztársulatot. .. Foglalkoztak a közlekedési hálózat fejlesztésével, az utak, járdák karbantartásával, a közlekedésbiztonság felülvizsgálatával, valamint a helyijáratok számának bővítésével. Andornaktályán és Pétervásárán például a Volánnak adták fel a kérdést: miért nem lehet a közös tanács területén helyijáratra érvényes bérlettel utazni a sokkal drágább helyközi bérlet helyett.. ? Ami pedig az egészségügyi ellátást illeti, főként az orvosokkal való kapcsolattartás nehézsége vetődött fel élesen, ugyanis több községben leszerelték a körzeti orvosok telefonját! De számos felszólaló sérelmezte: módosítsák a posta nyitva tartási idejét az igényekhez. Ezen belül konkrétan a távbeszélő szolgálat olyan megszervezését, amely lehetővé teszi, hogy a készülékek bármikor igénybevehe- tők legyenek. A városkörzeti tanácskozások is a lakossággal való jó kapcsolatok kiépítését és megtartását, elmélyítését szolgálják a tanácsok számára. Ezeket a fórumokat a körzetben élők aktivitása jellemezte. Hatvanban például 191 közérdekű felszólalást jegyeztek fel a tanácsi ügyintézők, 141-re a helyszínen válaszoltak, a többire írásban — illetve később — a tanácsi fogadóórákon kerestek megnyugtató megoldást. Egyébként nemcsak a hatvani, hanem szinte valamennyi falugyűlésre, tanácskozásra jellemző volt, hogy zömmel közérdekű kérdésekkel, felvetésekkel foglalkoztak a résztvevők. Jelzi ezt a statisztika is, amelyet a tanácsok és a népfrontbizottságok állítottak össze: több mint ezerháromszázán szólaltak fel a kereskedelem, a lakossági szolgáltatások, a kulturális, egészségügyi, szociális, kommunális, közlekedési, valamint az ügyintézői apparátusi munka közös értékelése kapcsán. Természetesen abban a reményben, hogy egy esztendővel később egy sor, ma még sokakat foglalkoztató gond megoldódik s nem lesz témája az immár hagyománnyá vált párbeszédeknek. EGY ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI Ha az idegen megfordul az egri éjszakában Az éj leple mindent elfed. A sötétséget hívják támaszul az utcákon kalandozók, a csavargók, a piti kis szélhámosok, tolvajok, a garázda részegek, az erőszakoskodók, az áldozatukra leselkedő rablók. Legalábbis a világ bizonyos több milliós nagyvárosaiban, amelyekben külhoni vagy turista számára ugyancsak veszélyes, óvatosságot parancsoló ez a napszak. Egerben és környékén persze közel sem ilyen félelmetes a helyzet. Mindenestre — az idegenforgalmi idény kezdete előtt— elkísértük a rendőröket egyik hét végi éjszakai szolgálatokra, vajon mit talál az Idegen ha megfordul az egri éjszakában. Félig csendes országutak Néhány perccel múlt ette hét óra. Az egri kapitányság Ügyeletén nagy a sürgésforgás. Ancsán András r. százados, ügyeletvezető ki se látszik a munkából. Szinte pillanatonként csörögnek a telefonok, utasításra várnak az éjszakai szolgálatra érkezők. A „nagyüzem” — halljuk tőle — már délután megkezdődött: a 45 éves egri K. Józsefnét négy óra tájban iszogatás közben igazoltatták a Napfény bisztróbon. Mivel rendőrségi felügyelet alatt áll — és ennek szabályai szerint nyilvános szórakozóhelyet nem látogathat —, hazaparancsolták. Erre vetkőzni kezdett, amiért előállították, majd a mentő vitte el az ittas asz- szonyt, hogy az ápoló kezek között lehiggadjon. Egy épülettel odébb Ver- hóczki Richard r. százados a közlekedésieknek köti a lelkére, hogyan végezzék munkájukat az elkövetkező órákban: — Külön figyelmet szenteljenek az ittas járművezetőkre, de ne menjenek el szó nélkül a közbiztonsági szabálysértések mellett sem! Fél 8. Felsőtárkány határában jó darabig csak a villámlás foglalkoztatja a járőrt. Az útra merészkedők — mintha csak megérezték volna —, ragaszkodnak a KRESZ előírásaihoz. Felnémeten viszont már megállítanak egy piros Ladát. Az ifjú hölgynél, de édesanyjánál sincs meg a forgalmi engedély, a jobb első kerék pedig olyan sima, hogy fé- sülködni lehetne benne, akár egy tükörben. A figyelmeztetés nem marad el. Juhász Ferenc r. őrmester és Kovács József r. szakaszvezető azonban méltányolják a nagy sietséget: a lány másnapi esküvőjére készülnek. .. Kis Polski Fiat fulladt le az út szélén. Gazdája igen élelmes, mielőtt bármi történne, a rendőröktől kér segítséget. Megkapja. Két tini közeledik imbolygó kerékpáron. Lámpa nélkül szürkületben. ök is megkapják — a feddést, s az intő szót, hogy tolják haza a biciklit. Kilenc óra. A dohánygyár mellett újra a közlekedésiekkel találkozunk. — Három autó alaposan túllépte a sebességet — tájékoztat a járőrvezető. — Egy nyugatnémet Mercedes például csaknem százzal söpört végig a városon. P. István, mezőkövesdi lakos Zaporo- zsecéről le kellett venni a rendszámot, mert érvénytelen forgalmi engedéllyel közlekedett, a kocsi féke egyáltalán nem fogott. A budapesti S. Sándor pedig borral melengette magát autózás közben, amint azt a szonda megmutatta. Duhaj lovas a viadukton Háromnegyed 10. Az eső és a televízióban .vetített film (Alcatraz) miatt csendes a Csebokszári-lakótelep. Rádión érkezik a hír, a Rácz-hóstyán valaki nagyon erősnek képzeli magát. Előbb a sértettel futunk össze. — A Szepesi utcában lakom — mondja az ijedt arcú fiatalember. — Épp a ház elé értem, leállítottam a motort, amikor jött felém a nagydarab ember. Beugrottam a kapu mögé. Azt majdnem beszakította, majd fellökte a motort. A Könyök utcai T. Sándor már régi ismerőse a rendőröknek. Ha iszik, mindig garázdálkodik. Épp a feleségével bánt volna el csúnyán, ha nem érkezünk. Az asszony mégis ígéri, ezután már csend és nyugalom lesz. A lakásban biztosan, hiszen tíz perc múlva a viadukton taálkozunk a férfival. Szép szürke deres hátán lovagol fel és alá az autók között. Persze, nem sokáig... Közben az ügyeletén a szokottnál is nagyobb az izgalom. Bodonyból — tudjuk meg az okát — egy kisgyermek eltűnéséről jött bejelentés. Fura módon G. András csak 10 óra körül döbbent rá: kilencéves Péter fia még nem tért haza a délutáni játszadozásból. Nyomban megkezdődik a felderítés. Ejfél felé jár az idő. Az egri autóbusz-pályaudvaron járőrkocsik, mentők. Az egerbaktai P. István, akár egy szfinx, oly mereven ül a pádon. Szemei felakadva. „Kollégája”, a kerecsendi Cs. György a váróterem kövezetén fekszik mély álomban. Felébreszteni is nagy fáradságba kerül a mentőápolónak. — A népkerti sörözőben iszogattunk egy kicsit — magyarázza barátja. — Tetszik tudni, ma kaptunk fizetést. .. Hamar kiderül, a több ezer forintból mindössze négyszáz maradt meg a dáridó után. Mindkettőjüket bezsuppolják a mentőkocsiba, bizonyára a kijózapítás sem lesz olcsó mulatság. Ráadásul mindkettőjükkel szemben botrányos részegség miatt indul majd eljárás. Hajnali egy óra. Egy jó és egy rossz hírről tájékoztatnak, amikor bekukkantunk ismét az egri ügyeletre. Az előbbi, hogy az elveszettnek hitt kisfiú megkerült. Különváltan élő édesanyjához utazott el Szuhára. Ezt persze, elfelejtette megmondani az apukájának. Ugyanakkor Poroszló környékén súlyos baleset történt. Teherautó és mikrobusz karambolozott. Az előbbi vétkes jármű segítségnyújtás nélkül továbment. A megye szinte minden településén dolgoznak a szolgálatban lévő rendőrök és önkéntes segítők. Kutatásuk eredménynyel jár, hamarosan árokba borulva találják meg a vétkes tehergépkocsit. ★ Elmúlt két óra. Az adóvevő készüléken is mind kevesebb a szóváltás. Lassan véget ér az éjszakai szolgálat. A benne részt vevőknek persze, még jócskán van tennivalójuk, összesíteni, értékelni a tapasztalatokat. Egy dolog azonban melegében bizonyossá válik — miként kísérőink is mondják —, kivételes volt ez a hétvégi éjszaka. Hiszen megesik, hogy hosszú heteken, hónapokon át alig akad munkájuk az ebben a napszakban szolgálatot teljesítőknek, közrendünk, közbiztonságunk felett őrködőknek. Márpedig ez azt jelenti, az idegennek egyáltalán nem kell veszélyektől tartania, ha megfordul az egri éjszakában. Szalay Zoltán
