Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 139. szám ÁRA: 1984. június 15., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vizsga után Megyénkben is sok szá­zan fejezik be tanulmá­nyaikat ezekben a napok­ban. A végzősök túlnyomó nesze fiatal, aki a hosz- szabb-rövidebb pihenés után első munkahelyére készül. Pontosabban szólva — ahogyan fogalmaz —: az Életbe. Nagybetűs a szó, a fo­galom, mert legtöbbjük számára bizonyos mdszti- kulm lengi körül. Titko­kat, vágyakat, reményeket sejtet. Az „öreg diákok­nak” ugyanis eddig lénye­gében csak a tanulás je­lentette a komolyabb fel­adatot. Ehhez szoktak, s más fontosra nem is igen gondoltak. Jól,' vagy rosz- szul elsajátították a pen­zumot, s időről időre fel­mondták a leckét. Erre kapták osztályzataikat, így ítélték meg képességeiket, értékeiket. A hivatali, in­tézeti, üzemi munka azon­ban — érzik — egészen más. Itt az eddigiektől el­térően kell bizonyítani a tudást. Korántsem elegen­dő hozzá az elmélet, el­várják, megkövetelik min­denütt az igazi hozzáér­tést, a gyakorlati eligazo­dást is. Nem elég egysze­rűen tudni, hogy mit, mi­ként kell csinálni, hanem •kinek-kinek meg is kell mutatnia felkészültségét, jó érzékét. Meglehetősen nehéz az újabb próbatétel, ami a vizsgák után következik. Hiszen mindenki más, a tényleges produkcióra kí­váncsi. Arra, hogy milyen a helytállás az új „vérte- zetben”, ez vagy az, való­jában mire is képes. Igen kritikusan nézik, ítélik még a régebbi, a munka mellett vizsgázott kollégá­kat is. az újakat, a pálya­kezdőket pedig különösen. A frissen végzetteknél va­lahogy minden súlyosab­ban esik latba, jó szán­dékkal, vagy egyszerűen gyarló irigységből, tőlük kevesebb csetlést, botlást, hibát akarnak elfogadni. Izgalmas a készülődés az új bizonyítvánnyal, ok­levéllel, s nem különben az a várakozás is, azok kö­rében, akiknek az ok­mányt bemutatják. A ta­lálkozás pedig sorsdöntő lehet! Sok kellemetlenséget el­kerülhetünk, ha emberség­gel közelítünk egymás­hoz, ha a munkatársak, a jövevényt kellő szeretettel, megértéssel fogadják. Nem szabad a kákán is csomót keresnünk, be kell lát­nunk. hogy bizony idő kell mindenkinek, amíg a szo­katlanból megszokott lesz. Kitartó türelemre van szükség mindkét fél részé­ről. Azoknak, akiknek már könnyebben megy a munka, nem szabad meg­szólniuk, sértegetniük az olykor-olykor még bizony­talankodókat, ügyetleneb­beket sem. Akik pedig rá­szorulnak még a gyámolí- tásra, a tanácsokra: ne szégyelljék, ha segítenek nekik. Legyen csak a ma­gát már njestemek hívó kezdő is meg egy kicsi f újra tanuló, ha kell. s vál­lalja az oktató, a nevelő tisztét az is, akit erre egyébként nem kémek fel. Biztosan könnyebb, gyor­sabb lesz így a beilleszke­dés, nyer vele az egyik és a másik is. Gyóni Gyula Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Tegnap, június 14-én kibővített ülést tar­tott Egerben az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága. Az ülésen részt vettek a városi párt- bizottságok első titkárai, a megye politikai, társadalmi és gazdasági szerveinek vezető munkatársai. Az ülés résztvevőit Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára kö­szöntötte, majd néma felállással tisztelegték a napokban elhalálozott Gyurkó Géza, a me­gyei pártbizottság tagja emlékének. Ezt követően a pártbizottság megtárgyalta és egyhagtúlag elfogadta a „Jelentés a megye gazdasága fejlődésének év eleji tapasztalatai­ról” készült jelentést, amelyhez a Végrehaj­tó bizottság megbízásából Schmidt Rezső, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. A jelentés fölötti vitában részt vett Kócza Imre, az egri Finomszeretvénygyár ve­zérigazgatója, Molnár Gábor, a Heves megyei Állatforgallmi és Húsipári Vállalat igazgató­ja, Hegedűs Ferencné, a hatvani Háziipari Szövetkezet elnöke, Sós Tamás, a KISZ He­ves megyei Bizottságának első titkára, Tóth Mihály, a poroszlói termelőszövetkezet elnö­ke, Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös váro­si Bizottságának első titkára, Puskás Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igaz­gatóságának igazgatója és Ács József, a Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet dol­gozója. A vitában felmerült kérdésekre Schmidt Rezső válaszolt. A pártbizottság ülé­se Barta Alajos elnöki zárszavával ért vé­get. (Részletes tudósításunk lapunk 3. olda­lán olvasható.) Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága Napirenden a költségvetés végrehajtása A Művelődési Minisztéri­um, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Te­levízió és az Állami Ifjúsá­gi Bizottság tavalyi költség- vetésének végrehajtásáról tájékozódott csütörtöki ülé­sen a Parlamentben az or­szággyűlés kulturális bizott­sága. A tanácskozásra készített előterjesztésből egyebek kö­zött kiviláglik: 1983-ban ai oktatási és kulturális fel­adatok ellátására, az intéz­ményhálózat fenntartására 40,6 milliárd forintot fordí­tottak. Mint Drecin József, művelődési államtitkár ki­fejtette: kulturális célokra tavaly 1 milliárddal, okta­tásra 3 milliárddal több ju­tott, mint 1982-ben. Drecin József röviden ele­mezte az egyes kulturális te­rületek helyzetét. A kulturális területen kü­lönösebb expanzióra a költ­ségvetés nem adott lehető­séget. Leginkább a múzeu­mi hálózat, és — örvende­tesen — a múzeumlátogatók száma gyarapodott. Csökkent a mozinézők és — jelentő­sen — a koncerthallgatók száma — ez utóbbi okát külön vizsgálják, hiszen nem valószínű, hogy a közönség érdeklődése csökkent volna a hangversenyek iránt. El­határozott szándéka a tár­cának — hangsúlyozta az államtitkár —, hogy minden­fajta hasonló csökkenés okát minden időben alaposan ki­vizsgálják. A művelődés alapvető gondjaként a pedagógushi­ány, illetve pedagógusképzés problémakörét említette, mint olyat, amelyre a de­mográfiai hullám növekedé­sével arányos, különleges figyelmet kell fordítani. A képzés és a pedagógusok pályántartása a kulturális ágazat költségvetésével is össze fog függeni, hiszen a pótláshoz minden bizony­nyal pénzre van szükség — mondotta Drecin József. A képviselők egyebek kö­zött elmondották: a pedagó­gusképzőkön tanulókat saj­nálatosan kevés tanács ré­szesíti ösztöndíjban, holott erre nemcsak lehetőség van, hanem — a tapasztalatok szerint — egy ilyen ösztön­díj-szerződés jó utánpótlási lehetőség is. A pedagógus­hiány csökkentésére elkép­zelhetőek bizonyos bérintéz­kedések, módjára és mennyi­ségére már vannak tervek. A kulturális területen mint­egy két éve formálódó sza­bályozás, korszerűsítés célja leginkább az, hogy szabadabb gazdálkodási, vállalkozási légkört alakítson ki, a gaz­dasági motiváltságot erősít­Kádár János hazaérkezett Befejeződött a K6ST csúcsértekezlete 1984. június 14-én Moszk­vában megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVIII. (renkí- vüli) ülésszakát. Az ülésszakon részt vet­tek a KGST-tagállamok kommunista és munkáspárt­jainak vezetői, a felső szin­tű gazdasági értekezleten részt vett országok küldött­ségeinek vezetői. A tanács ülésszaka a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztár saság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialis­ta Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kül­döttségének részvételével megtárgyalta a gazdasági ér­tekezlet határozatainak meg­valósítására vonatkozó intéz­kedéseket. A tanács ülésszakán részt vevő küldöttségeket kor­mányfők vezették. Az ülés­szakon Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője elnökölt. A KGST ülésszakának munkájában részt vett a tanács titkára. Az ülésszak nagyra érté­kelte a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági érte­kezletének eredményeit, és hangsúlyozta, hogy különö­sen fontosak a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás további elmélyítésének az értekezlet által kitűzött irányai, a fejlődés belső és külső feltételeinek változá­sából eredő új feladatok megoldása szempontjából. Az ülésszakon kifejezésre ju­tott az országok abbeli meg­győződése, hogy a felső szin­tű értekezlet határozatai­nak valóra váltása a köl­csönös együttműködést mi­nőségileg új szintre emeli, fokozza szerepét a KGST- tagállamok társadalmi-gaz­dasági fejlődésében, tovább erősíti egységüket és össze- forrottságukat. Az ülésszak jóváhagyta a gazdasági értekezlet határo­zatainak teljesitését célzó intézkedéseket. A KGST Végrehajtó Bizottsága meg­bízást kapott arra, hogy irá­nyítsa a tanács szerveinek ezen intézkedések teljesíté­sével összefüggő munkáját. Csütörtökön Moszkvában befejeződött a KGST-tagor- szágok felsőszintű gazdasá­gi értekezlete. A záróülésen Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes el­nökölt. A tanácskozás dokumentu­mait szerkesztő bizottság üléséről Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, az SZKP KB titkára, a bizott­ság elnöke számolt be. Az értekezleten nyilatko­zatot fogadtak el a KGST- tagországok közötti gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködés továbbfej­lesztésének és elmélyítésé­nek fő irányairól és elfo­gadták a KGST tagorszá­gainak deklarációját a béke megőrzéséről és a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés­ről. A dokumentumokat a kül­döttségvezetők írták alá: a Bolgár Népköztársaság ré­széről Todor Zsivkov, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság részéről Gustáv Hu- sák, a Kubai Köztársaság, részéről Carlos Rafael Rod­riguez, a Lengyel Népköztár­saság részéről Wojciech Ja­ruzelski, a Magyar Népköz- társaság részéről Kádár Já­nos, a Mongol Népköztársa­ság részéről Jumdzságin Ce- denbal, a Német Demokrati­kus Köztársaság részéről Erich Honecker, a Román Szocialista Köztársaság ré­széről Nicolae Ceausescu, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége részéről Konsztantyin Csernyenko, a Vietnami Szocialista Köz­társaság részéről Le Duan. A dokumentumok aláírá­sán a küldöttségek tagjain kívül jelen voltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai. Az értekezletet rövid be­széddel Konsztantyin Cser­nyenko zárta be. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió kormánya csütörtökön Moszkvában fogadást adott a Kremlben a KGST-tagálla­mok legfelsőbb szintű gazda­sági értekezletén részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke köszöntötte a jelenlevőket és mondott be­szédet. A többi küldöttség nevében Wojciech Jaruzels­ki, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Len­gyel Népköztársaság minisz­terelnöke, a lengyel küldött­ség vezetője mondott válasz­beszédet. Pohárköszöntőjében Konsz­tantyin Csemyeko sikeresnek nevezte a KGST-tagorszá- gok vezetőinek Moszkvában csütörtökön véget ért felső­szintű gazdasági értekezletét, amely összegezte a szuverén szocialista országok valóban egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködésének tapasztalatait. Emlékeztetett rá, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor a KGST-t létrehozták, nem voltak és nem is lehettek kész receptek erre az együttműködésre s e téren gazdasági szervezetbe tömö­rült szocialista országok to­vábbra is olyan kitaposatlan úton járnak, amelyen előt­tük még senki nem haladt. Ezen a nagy történelmi úton voltak objektív és szubjektív okokból fakadó hiányosságok és fennakadá­sok: is. A legfontosabb mégis az, hogy bebizonyo­sodott: a szocialista orszá­gok sokoldalú gazdasági kapcsolatai létfontosságúak és hatékonyak. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban megállapí­totta, hogy feltétlenül he­lyes volt a 15 évvel ezelőtt, 1969-ben, legutóbbi felső szintű értekezleten elfoga­dott irányvonal, amelynek célja a KGST-tagországok szocialista gazdasági integ­rációjának erősítése. Meg­erősödött és jelentősen fej­lődött a szocialista közös­ség, megnőtt a KGST nem­zetközi tekintélye, s jelen­tősebbé vált a testvérorszá- gok gazdasági életére gyako­rolt kedvező hatása. Az elmúlt másfél évtized­ben a szocialista közösség megduplázta ipari termelé­sét, s teljesebben tárult fel a szocialista társadalmi rendnek a kapitalizmussal szembeni fölénye. A csütörtökön véget ért legfelső szintű gazdasági ér­tekezleten nyílt, alapos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a szocialista közösség életé­nek s a nemzetközi helyzet­nek kulcsfontosságú kérdé­seiről — mondotta a továb­biakban Csernyenko. Ismét megerősítést nyert, hogy a résztvevők a legalapvetőbb és legfőbb kérdésekben egy­forma álláspontot vallanak. Kifejezésre juttatták azt a közös elhatározásukat is, hogy tovább akarják erősíte­ni a testvéri pártok és or­szágok egységét és egybefo- rottságát. Nagy lépést tettünk előre a gazdasági politika egyez­tetésében. Fontos program­dokumentumokat írtunk alá és hosszú távra megha­tároztuk a testvérországok gazdasági együttműködésé­nek irányait — mutatott rá pohárköszöntőjében Cser­nyenko. — Ennek lehetővé kell tennie, hogy népeink javára jobban kihasználjuk a szocialista integráció elő­nyeit és megteremtsük a feltételeket a termelés in­tenzívebbé tételével kapcso­latos feladatok hatékonyabb megoldásához, a KGST-tag­országok fejlettségi szintjé­nek további kiegyenlítésé­hez. Persze még a jó dön­tések sem hoznak önma­gukban eredményt, ha nem követi őket aktív és cél­tudatos végrehajtás. A továbbiakban Konsztan­tyin Csernyenko szólt arról, hogy az értekezlet résztvevői reális cselekvési programot dolgoztak ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a világ országainak többsége által kívánt egészségesebbé tételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás részt­vevői tudatában vannak, milyen felelősséggel tartoz­nak a világ sorsáért, a nuk­leáris háború elhárításáért. A szocialista országok nem maguk választották a veszé­lyes erőpróbát, amelyet az imperializmus és elsősorban az Egyesült Államok leg- reakciósabb körei kénysze­rítenek rájuk. Abban azon­ban a legkevésbé se kétel­kedjen senki sem, hogy ké­pesek megvédeni magukat. A KGST-tagországai ugyanakkor megfelelő alter­natívát javasolnak a hábo­rús veszély fokozásával (Folytatás a 2. oldalon) Az Akadémián Tudományos ülésszak „Magyarország 1944-ben” címmel tudományos üléssza­kot rendezett csütörtökön az Akadémia székházában az MTA Történettudományi Intézete, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Hadtörténeti Intézet. Megnyitójában Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a tudományos konferencia szerves része annak a politikai és tudo­mányos jellegű rendezvény- sorozatnaík, amelyet Ma­gyarország német megszál­lása és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából tartanak az álla­mi. a társadalmi és a tudo­mányos intézmények. A nap folyamán nyolc előadás hangzott el a témához kapcsolódóan. El virágzott a búza A mezőgazdasági nagy­üzemekben jó ütemben ha­ladnak az aratás előkészü­letei. Több üzemben már megtartották a gépszemlé­ket, amikor is bizottság el­lenőrzi a kombájnok, trak­torok stb. műszaki állapotát, s azt, hogy megfelelnek-e a munkavédelmi, tűzbiztonsá­gi előírásoknak. Amennyi­ben kifogásolnivalót talál­nak, a hibát sürgősen ki kell javítani, ellenkező esetben nem indíthatják a gépeket. A gépszemlék zömmel a jövő héten kezdődnek, majd június vége felé az ősziár- pa-táblákban indulnak az első kombájnok. A búza június közepén szépen fejlődik. Fontos fej­lődési szakaszon esett át, megtörtént a virágzás. Az időjárás kedvezett ennek a biológiai folyamatnak, ame­lyet a szerrtképzés időszaka követ. A 20—25 fok körüli nappali hőmérséklet, s az, hogy erőteljes a napsütés, kedvez az érésnek. A ka­pásnövények szintén jól fej­lődnek, június közepén ugyan valamivel több hőre lenne szükséglük a növeke­déshez, mindent egybevetve azonban a határszemlék ta­pasztalata szerint a kukori­ca, napraforgó és a cukor­répa biztató képet mutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom