Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 139. szám ÁRA: 1984. június 15., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vizsga után Megyénkben is sok százan fejezik be tanulmányaikat ezekben a napokban. A végzősök túlnyomó nesze fiatal, aki a hosz- szabb-rövidebb pihenés után első munkahelyére készül. Pontosabban szólva — ahogyan fogalmaz —: az Életbe. Nagybetűs a szó, a fogalom, mert legtöbbjük számára bizonyos mdszti- kulm lengi körül. Titkokat, vágyakat, reményeket sejtet. Az „öreg diákoknak” ugyanis eddig lényegében csak a tanulás jelentette a komolyabb feladatot. Ehhez szoktak, s más fontosra nem is igen gondoltak. Jól,' vagy rosz- szul elsajátították a penzumot, s időről időre felmondták a leckét. Erre kapták osztályzataikat, így ítélték meg képességeiket, értékeiket. A hivatali, intézeti, üzemi munka azonban — érzik — egészen más. Itt az eddigiektől eltérően kell bizonyítani a tudást. Korántsem elegendő hozzá az elmélet, elvárják, megkövetelik mindenütt az igazi hozzáértést, a gyakorlati eligazodást is. Nem elég egyszerűen tudni, hogy mit, miként kell csinálni, hanem •kinek-kinek meg is kell mutatnia felkészültségét, jó érzékét. Meglehetősen nehéz az újabb próbatétel, ami a vizsgák után következik. Hiszen mindenki más, a tényleges produkcióra kíváncsi. Arra, hogy milyen a helytállás az új „vérte- zetben”, ez vagy az, valójában mire is képes. Igen kritikusan nézik, ítélik még a régebbi, a munka mellett vizsgázott kollégákat is. az újakat, a pályakezdőket pedig különösen. A frissen végzetteknél valahogy minden súlyosabban esik latba, jó szándékkal, vagy egyszerűen gyarló irigységből, tőlük kevesebb csetlést, botlást, hibát akarnak elfogadni. Izgalmas a készülődés az új bizonyítvánnyal, oklevéllel, s nem különben az a várakozás is, azok körében, akiknek az okmányt bemutatják. A találkozás pedig sorsdöntő lehet! Sok kellemetlenséget elkerülhetünk, ha emberséggel közelítünk egymáshoz, ha a munkatársak, a jövevényt kellő szeretettel, megértéssel fogadják. Nem szabad a kákán is csomót keresnünk, be kell látnunk. hogy bizony idő kell mindenkinek, amíg a szokatlanból megszokott lesz. Kitartó türelemre van szükség mindkét fél részéről. Azoknak, akiknek már könnyebben megy a munka, nem szabad megszólniuk, sértegetniük az olykor-olykor még bizonytalankodókat, ügyetlenebbeket sem. Akik pedig rászorulnak még a gyámolí- tásra, a tanácsokra: ne szégyelljék, ha segítenek nekik. Legyen csak a magát már njestemek hívó kezdő is meg egy kicsi f újra tanuló, ha kell. s vállalja az oktató, a nevelő tisztét az is, akit erre egyébként nem kémek fel. Biztosan könnyebb, gyorsabb lesz így a beilleszkedés, nyer vele az egyik és a másik is. Gyóni Gyula Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Tegnap, június 14-én kibővített ülést tartott Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a városi párt- bizottságok első titkárai, a megye politikai, társadalmi és gazdasági szerveinek vezető munkatársai. Az ülés résztvevőit Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd néma felállással tisztelegték a napokban elhalálozott Gyurkó Géza, a megyei pártbizottság tagja emlékének. Ezt követően a pártbizottság megtárgyalta és egyhagtúlag elfogadta a „Jelentés a megye gazdasága fejlődésének év eleji tapasztalatairól” készült jelentést, amelyhez a Végrehajtó bizottság megbízásából Schmidt Rezső, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A jelentés fölötti vitában részt vett Kócza Imre, az egri Finomszeretvénygyár vezérigazgatója, Molnár Gábor, a Heves megyei Állatforgallmi és Húsipári Vállalat igazgatója, Hegedűs Ferencné, a hatvani Háziipari Szövetkezet elnöke, Sós Tamás, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára, Tóth Mihály, a poroszlói termelőszövetkezet elnöke, Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös városi Bizottságának első titkára, Puskás Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságának igazgatója és Ács József, a Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet dolgozója. A vitában felmerült kérdésekre Schmidt Rezső válaszolt. A pártbizottság ülése Barta Alajos elnöki zárszavával ért véget. (Részletes tudósításunk lapunk 3. oldalán olvasható.) Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága Napirenden a költségvetés végrehajtása A Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság tavalyi költség- vetésének végrehajtásáról tájékozódott csütörtöki ülésen a Parlamentben az országgyűlés kulturális bizottsága. A tanácskozásra készített előterjesztésből egyebek között kiviláglik: 1983-ban ai oktatási és kulturális feladatok ellátására, az intézményhálózat fenntartására 40,6 milliárd forintot fordítottak. Mint Drecin József, művelődési államtitkár kifejtette: kulturális célokra tavaly 1 milliárddal, oktatásra 3 milliárddal több jutott, mint 1982-ben. Drecin József röviden elemezte az egyes kulturális területek helyzetét. A kulturális területen különösebb expanzióra a költségvetés nem adott lehetőséget. Leginkább a múzeumi hálózat, és — örvendetesen — a múzeumlátogatók száma gyarapodott. Csökkent a mozinézők és — jelentősen — a koncerthallgatók száma — ez utóbbi okát külön vizsgálják, hiszen nem valószínű, hogy a közönség érdeklődése csökkent volna a hangversenyek iránt. Elhatározott szándéka a tárcának — hangsúlyozta az államtitkár —, hogy mindenfajta hasonló csökkenés okát minden időben alaposan kivizsgálják. A művelődés alapvető gondjaként a pedagógushiány, illetve pedagógusképzés problémakörét említette, mint olyat, amelyre a demográfiai hullám növekedésével arányos, különleges figyelmet kell fordítani. A képzés és a pedagógusok pályántartása a kulturális ágazat költségvetésével is össze fog függeni, hiszen a pótláshoz minden bizonynyal pénzre van szükség — mondotta Drecin József. A képviselők egyebek között elmondották: a pedagógusképzőkön tanulókat sajnálatosan kevés tanács részesíti ösztöndíjban, holott erre nemcsak lehetőség van, hanem — a tapasztalatok szerint — egy ilyen ösztöndíj-szerződés jó utánpótlási lehetőség is. A pedagógushiány csökkentésére elképzelhetőek bizonyos bérintézkedések, módjára és mennyiségére már vannak tervek. A kulturális területen mintegy két éve formálódó szabályozás, korszerűsítés célja leginkább az, hogy szabadabb gazdálkodási, vállalkozási légkört alakítson ki, a gazdasági motiváltságot erősítKádár János hazaérkezett Befejeződött a K6ST csúcsértekezlete 1984. június 14-én Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVIII. (renkí- vüli) ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak vezetői, a felső szintű gazdasági értekezleten részt vett országok küldöttségeinek vezetői. A tanács ülésszaka a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztár saság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségének részvételével megtárgyalta a gazdasági értekezlet határozatainak megvalósítására vonatkozó intézkedéseket. A tanács ülésszakán részt vevő küldöttségeket kormányfők vezették. Az ülésszakon Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője elnökölt. A KGST ülésszakának munkájában részt vett a tanács titkára. Az ülésszak nagyra értékelte a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének eredményeit, és hangsúlyozta, hogy különösen fontosak a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítésének az értekezlet által kitűzött irányai, a fejlődés belső és külső feltételeinek változásából eredő új feladatok megoldása szempontjából. Az ülésszakon kifejezésre jutott az országok abbeli meggyőződése, hogy a felső szintű értekezlet határozatainak valóra váltása a kölcsönös együttműködést minőségileg új szintre emeli, fokozza szerepét a KGST- tagállamok társadalmi-gazdasági fejlődésében, tovább erősíti egységüket és össze- forrottságukat. Az ülésszak jóváhagyta a gazdasági értekezlet határozatainak teljesitését célzó intézkedéseket. A KGST Végrehajtó Bizottsága megbízást kapott arra, hogy irányítsa a tanács szerveinek ezen intézkedések teljesítésével összefüggő munkáját. Csütörtökön Moszkvában befejeződött a KGST-tagor- szágok felsőszintű gazdasági értekezlete. A záróülésen Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes elnökölt. A tanácskozás dokumentumait szerkesztő bizottság üléséről Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára, a bizottság elnöke számolt be. Az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el a KGST- tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól és elfogadták a KGST tagországainak deklarációját a béke megőrzéséről és a nemzetközi gazdasági együttműködésről. A dokumentumokat a küldöttségvezetők írták alá: a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Hu- sák, a Kubai Köztársaság, részéről Carlos Rafael Rodriguez, a Lengyel Népköztársaság részéről Wojciech Jaruzelski, a Magyar Népköz- társaság részéről Kádár János, a Mongol Népköztársaság részéről Jumdzságin Ce- denbal, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Konsztantyin Csernyenko, a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről Le Duan. A dokumentumok aláírásán a küldöttségek tagjain kívül jelen voltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Az értekezletet rövid beszéddel Konsztantyin Csernyenko zárta be. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya csütörtökön Moszkvában fogadást adott a Kremlben a KGST-tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntötte a jelenlevőket és mondott beszédet. A többi küldöttség nevében Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, a lengyel küldöttség vezetője mondott válaszbeszédet. Pohárköszöntőjében Konsztantyin Csemyeko sikeresnek nevezte a KGST-tagorszá- gok vezetőinek Moszkvában csütörtökön véget ért felsőszintű gazdasági értekezletét, amely összegezte a szuverén szocialista országok valóban egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködésének tapasztalatait. Emlékeztetett rá, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor a KGST-t létrehozták, nem voltak és nem is lehettek kész receptek erre az együttműködésre s e téren gazdasági szervezetbe tömörült szocialista országok továbbra is olyan kitaposatlan úton járnak, amelyen előttük még senki nem haladt. Ezen a nagy történelmi úton voltak objektív és szubjektív okokból fakadó hiányosságok és fennakadások: is. A legfontosabb mégis az, hogy bebizonyosodott: a szocialista országok sokoldalú gazdasági kapcsolatai létfontosságúak és hatékonyak. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban megállapította, hogy feltétlenül helyes volt a 15 évvel ezelőtt, 1969-ben, legutóbbi felső szintű értekezleten elfogadott irányvonal, amelynek célja a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának erősítése. Megerősödött és jelentősen fejlődött a szocialista közösség, megnőtt a KGST nemzetközi tekintélye, s jelentősebbé vált a testvérorszá- gok gazdasági életére gyakorolt kedvező hatása. Az elmúlt másfél évtizedben a szocialista közösség megduplázta ipari termelését, s teljesebben tárult fel a szocialista társadalmi rendnek a kapitalizmussal szembeni fölénye. A csütörtökön véget ért legfelső szintű gazdasági értekezleten nyílt, alapos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a szocialista közösség életének s a nemzetközi helyzetnek kulcsfontosságú kérdéseiről — mondotta a továbbiakban Csernyenko. Ismét megerősítést nyert, hogy a résztvevők a legalapvetőbb és legfőbb kérdésekben egyforma álláspontot vallanak. Kifejezésre juttatták azt a közös elhatározásukat is, hogy tovább akarják erősíteni a testvéri pártok és országok egységét és egybefo- rottságát. Nagy lépést tettünk előre a gazdasági politika egyeztetésében. Fontos programdokumentumokat írtunk alá és hosszú távra meghatároztuk a testvérországok gazdasági együttműködésének irányait — mutatott rá pohárköszöntőjében Csernyenko. — Ennek lehetővé kell tennie, hogy népeink javára jobban kihasználjuk a szocialista integráció előnyeit és megteremtsük a feltételeket a termelés intenzívebbé tételével kapcsolatos feladatok hatékonyabb megoldásához, a KGST-tagországok fejlettségi szintjének további kiegyenlítéséhez. Persze még a jó döntések sem hoznak önmagukban eredményt, ha nem követi őket aktív és céltudatos végrehajtás. A továbbiakban Konsztantyin Csernyenko szólt arról, hogy az értekezlet résztvevői reális cselekvési programot dolgoztak ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a világ országainak többsége által kívánt egészségesebbé tételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás résztvevői tudatában vannak, milyen felelősséggel tartoznak a világ sorsáért, a nukleáris háború elhárításáért. A szocialista országok nem maguk választották a veszélyes erőpróbát, amelyet az imperializmus és elsősorban az Egyesült Államok leg- reakciósabb körei kényszerítenek rájuk. Abban azonban a legkevésbé se kételkedjen senki sem, hogy képesek megvédeni magukat. A KGST-tagországai ugyanakkor megfelelő alternatívát javasolnak a háborús veszély fokozásával (Folytatás a 2. oldalon) Az Akadémián Tudományos ülésszak „Magyarország 1944-ben” címmel tudományos ülésszakot rendezett csütörtökön az Akadémia székházában az MTA Történettudományi Intézete, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Hadtörténeti Intézet. Megnyitójában Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a tudományos konferencia szerves része annak a politikai és tudományos jellegű rendezvény- sorozatnaík, amelyet Magyarország német megszállása és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tartanak az állami. a társadalmi és a tudományos intézmények. A nap folyamán nyolc előadás hangzott el a témához kapcsolódóan. El virágzott a búza A mezőgazdasági nagyüzemekben jó ütemben haladnak az aratás előkészületei. Több üzemben már megtartották a gépszemléket, amikor is bizottság ellenőrzi a kombájnok, traktorok stb. műszaki állapotát, s azt, hogy megfelelnek-e a munkavédelmi, tűzbiztonsági előírásoknak. Amennyiben kifogásolnivalót találnak, a hibát sürgősen ki kell javítani, ellenkező esetben nem indíthatják a gépeket. A gépszemlék zömmel a jövő héten kezdődnek, majd június vége felé az ősziár- pa-táblákban indulnak az első kombájnok. A búza június közepén szépen fejlődik. Fontos fejlődési szakaszon esett át, megtörtént a virágzás. Az időjárás kedvezett ennek a biológiai folyamatnak, amelyet a szerrtképzés időszaka követ. A 20—25 fok körüli nappali hőmérséklet, s az, hogy erőteljes a napsütés, kedvez az érésnek. A kapásnövények szintén jól fejlődnek, június közepén ugyan valamivel több hőre lenne szükséglük a növekedéshez, mindent egybevetve azonban a határszemlék tapasztalata szerint a kukorica, napraforgó és a cukorrépa biztató képet mutat.
