Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. május 13., vasárnap 5. Egerben lesz a nevelési központok országos tanácskozása A megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya mellett működő komplex intézmé­nyek munkabizottsága leg. utóbb Párádon tartotta ülé­sét. Megismerkedtek a helyi oktatási-nevelési tevékeny­séggel, valamint a település közművelődési, sport- és könyvtári munkájával. A beszámolót Baráz Máté. az általános iskola igazgatója és Hollóné Kivés Violetta, a könyvtár vezetője tartotta. E munkának kezdettől fog­va az általános iskola, a benne dolgozó pedagógusok voltak a kezdeményezői. A nagyközségben nincs műve­lődési otthon, a községi könyvtári feladatokat is az iskolában látják el 1981. márciusa óta. Gazdag hagyománya van a honismereti munkának, eredményesen működik a nyugdíjasok klubja, a báb­szakkör, a felnőtt énekkar. Gimnáziumi előkészítő tan­folyamat szerveztek felnőt­teknek, jelenleg 20-an vizs­gáznak a harmadik osztá­lyos anyagból. Zeneiskolai tanfolyamuk szintén közkedvelt (fúvós és zongora tagozatuk van), Egerből jár ki hozzájuk a pedagógus. Sajnos az ifjúság joggal kifogásolja. hogy nincs megfelelő klubhelyi­ség Párádon, ahol a KISZ- korosztályúak kötetlenül szórakozhatnának, esetleg előadásokat, tanfolyamokat rendezhetnének. Újdonságnak számít, hogy az általános iskolások közül többen üvegfúvó szakköri tagok és Parádsasváron gya­korlatoznak. A jövő tanév­től kezdve nyelvi és tánc­kultúrát őrző, gyakorló együttes kezdi meg műkö­dését. Szép hagyománya van néhány sportágnak is a nagyközségben, így a sí­zésnek, birkózásnak, aszta­litenisznek és legújabban a röplabdának, a természet- járásnak. A könyvtár 28 négyzetméteres helyiség­ben kapott helyet, korsze­rűen berendezett állomá­nya meghaladja a 9500 kö­tetet. 1983-ban mintegy 51 ezer forintot költöttek az állomány gyarapítására, eb­ből 20 ezer forintot orszá­gos szervéktől kaptak. Gaz­dag a hanglemezválasztékuk is. Az olvasólétszám négy­száz, sajnos a felnőttek ará­nya korántsem olyan, mint kívánatos lenne. Gond, hogy egyre nehezebb elhe­lyezni az új könyveket a polcokon és a csoportos fog­lalkozásokra is egyre szű- kebb a hely. A könyvtár ad helyet a különböző TIT-elő- adásoknak, ankétoknak, iro­dalmi esteknek. A munkabizottsági ülésen bejelentették, hogy 1984 no­vemberében Egerben rendezik meg az ország ne­velési központjainak, illetve az abban dolgozóknak or­szágos tanácskozását. A várhatóan háromnapos kon­ferencia idején a vendégek többek között megtekintik az országosan is elismert, jó eredményeket elérő He­ves megyei integrált közmű­velődési-oktatási • intézmé­nyeket. (Besenyőtelek. Sa­rud, Feldebrő, Aldebrő, Gyöngyöstarján). Bar any i Imre Eger LEVELEINK KÖZÖTT TALLÓZVA Már „csak“ muzeális érték 1983-ban kiselejtezték a Volán 4-es számú Vállalattól is az Ikarus 66-os típusú autóbuszokat — népszerű né­ven farosokat. Az utolsók egyikét kicsinosították és az egri üzemegység telepén közlekedéstörténeti emlékként felállították. Az autóbusz 10 év alatt több mint 700 ezer kilométert futott, vezetői Göböly Antal és Papp Ferenc voltak. Az autóbusszal Egercsehi környékén főként mun­kásszállítást végeztek. Az eredeti állapotába helyreállított autóbuszban a ké­sőbbiekben archív felvételeken kívánják bemutatni az autóbuszközlekedés, a személyszállítás történetét. Jeszenszky István Eger Új helyen a nyugdíjasházban Mi tagadás, hajlamosak vagyunk arra, hogy ne lás­sunk tovább az orrunk he­gyénél. Vagy talán túlzottan kényelmesek, hogy ne ve­gyük észre mindig a zava­rót. Pedig az egyik is, a másik is helyteleníthető magatartás. Közömbösségünk miatt értékek mennek tönk­re, környezetünket csúfítják, egyszóval, károsodik min­denki. E közömbösség ellen emeltek szót többen is a hozzánk érkező levelekben. Szepesi József Egerből pél­dául így ír: Szemre is szép, és a közlekedés régóta va­júdó problémáját oldotta meg az egri 25-ös úton a viadukt. A felüljáró két ol­dalán, — gondolva a gyalo­gosokra —, járdát épített a kivitelező. A biztonságos közlekedést vaskorláttal, és az alája épített üvegfallal kívánták megoldani. De ez az üvegfal már megszűnt lé­tezni. Vandál kezek bezúz­ták, összetörték. Ennek lát­tán felmerült bennem a kérdés, nem vagyunk-e túl­ságosan közömbösek értéke­inket illetően. A szóban for­gó híd két oldalán ugyanis házak húzódnak meg, az ablakaik erre néznek. Ki­zárt dolog, hogy a nagy ro­bajjal járó kártevést nem látta senki... Ugyancsak Egerből érke­zett a másik észrevétel is. A Faiskola út környékén le­vő dologra hívta fel a fi­Április 11-i számunkban Hetvenöt éves a magyar mo­dellezés címmel foglalkoz­tunk a repülő-modellezés fejlődésével, helyi történe­tével, ha úgy tetszik, itt-ott már történelmével. E cikk egyes állításait módosítandó, részben pedig kiegészítendő kerestek meg bennünket Zilahi Pál Gyöngyösről és Takács Márton Egerből. Leveleikből idézzük: Az említett írásban nevem is szerepel — írja többek között Zilahi Pál. Én mo­dellező soha sem voltam, fő­leg szervezeti formában. Ez­zel szemben két évtizedig aktív sportrepülőként te­vékenykedtem. Ami a köz­lekedési múzeumban látható „Gyöngyös 33” vitorlázógé­pet illeti, már csak azért sem építhettem, mert akkor mindössze 5—6 éves voltam. Tehát a „babérkoszorú” egyetlen levele sem illet en­gem. Mellékesen megjegy­zem: 1938-ban nem nem­zetközi, hanem nemzeti ala­pot létesítettek'. Takács Márton Egerből adatokkal is kiegészítette a cikket, ezeket írván: 1938- ban találunk utalásokat a korabeli sajtóban a Heves megyei modellező életre. Gyöngyösön Gács Béla gim­náziumi fizikatanár szervez Aeró-kört, Egerben egyéni modellezők kezdenek mun­kába. többek között Jávor László, Kraszixai Oszkár, Asztalos Gyula, Muskatal János. Az 1983. május 22-i modellversenyen a nap leg­jobb eredményét a Hármas­gyeimet. A füvesített része­ken állnak a gépkocsik, tönkretéve a parkosítást. De más problémájuk is van az erre lakóknak. Konténerek­kel oldják meg a szemét- szállítást. Ám nemegyszer előfordul, hogy egyesek a konténerek mellé öntik a szemetet. A jóérzésűek fel­háborodnak, de állítólag nem volt még arra példa, hogy aki látta, rászólt vol­na a másikra. És sorolhatnánk az ilyen aprónak tűnő, de összessé­gében mégis nagyon bosz- szantó dolgokat. A szemete­lést a patakba, az autómo­sást a tiszta források men­tén, az erejüket a szemét- gyűjtő ládák kicsavarásá­val bizonyító „erős embe­rek” kártevéseit. Látjuk, tapasztaljuk na­ponta. Bosszankodunk és szidjuk ezeket az embere­ket egymás között, de saj­nos nagyon ritkán szólunk, ha tetten is érünk valakit. Hogy mi az oka? Félelem, közömbösség, az, hogy nem szívesen avatkozunk bele kényelmetlen dologba? Ez is, az is. Nem jó ez. Nem jó, mert tulajdonképpen mi vagyunk többen, akiket mindez háborít. Akik meg­értjük, hogy közös zsebünk bánja ezeket a dolgokat. Hát miért hagyjuk a kisebb­séget garázdálkodni? — ezt kérdik leveleink írói, s a kérdés bizony jogos! —d.— határ-hegyen Spanyár Lajos gimnáziumi tanuló, a gyöngyösi Aero-klub tagja érte el. A budaörsi magas startos versenyen ugyan ezen a nyáron az egri Já­vor László modellező máso­dik, a zárttörzsű modellek kategóriájában Krasznai Oszkár, ugyancsak egri mo­dellező, első helyezést ér el. 1939-ben a modellezők száma gyarapodik, megala­kul az Egri Repülő Egyesü­let Látványos bemutatókat rendeznek a Töviskes-völgy- ben. Központi műhelyt hoz­nak létre a mai Somogyi Bé­la utcában. A felszabadulás után 1947- ben alakul meg a Barátság SE modellező szakosztálya. A házi versenyek hitelesí­tése érdekében Takács Már­ton szakosztályvezető később időmérőbiztosi vizsgát tesz, ezt még öten követik. Több alkalommal rendeznek kiál­lítást a Líceum termeiben, s itt állítják ki 1948-ban, a tagság által, roncsokból épí­tett Tücsök típusú repülőgé­pet. A későbbiek során meg­alakult MRSZ is működési engedélyt ad a klubnak. A modellezés virágkorét éli az ötvenes években, 1956-ban hetven szakkörben 1400 úttörő dolgozik. Az eredményekre jellemző, hogy a megy át versenyében He­ves a hetedik helyre kerül fel. Még annyit, hogy az 1982-ben átadott korszerű modellezőpályát megelőző­en Egerben 1960-ban a tag­ság saját erőből épített fel egy pályát, a Diófakút úti lőtéren. Apróbb-nagyobb bosszúságok Mennyi idő kell egy intézkedéshez? Sok esetben éri bosszúság az embert a mindennapi életben. Már több alkalommal ma­gam is tapasztaltam a sor- banállást civakodást, amely mindennap előfordul a gyöngyösi benzinkútnál. Szidják a töltőállomás al­kalmazottjait az ideges autósok, akik tankolni sze­retnének. Pedig ők nem te­hetnek arról, hogy a 86-os keverékes kutat eltették a helyéről, megcserélték a normál benzinnel. Ez az os­tobaság okozza a veszeke­dést, civakodást. fölösleges autókerülgetésekét, teszi ide­gessé az embereket. Máskü­lönben ez a véleménye a töltőállomás dolgozóinak is, annál is inkább, mert a 86-os keverékes kút a leg­forgalmasabb. Látogatásom során kezembe vettem a pa­naszkönyvet és a 20. ezzel kapcsolatos panasztevő, dr. Kőhalmi József gyöngyösi állatorvos ezt írja: .,A vá­sárlók nevében kérem, hogy a keverékes kutat az erede­ti állapotába állítsák visz- szá, mert a jelenlegi hely­zet állandó keveredést, autó­kerülgetést, súlyos veszeke­déseket okoz." Október 31-én írt panaszára a Miskolci ÁFOR Észak-magyarországi Központja november 17-én így válaszolt: ,.Bejegyzésé­ben beírja, hogy a keveré­kes kútoszlop áthelyezése miatt megnövekedett a töl­tőállomáson a sorbanállás. Csak hosszas várakozás után lehet a 86-os keveréket vá­sárolni. Kéri az eredeti ál­lapot visszaállítását. Észre­vételét ezúton is megköszön­jük, ámelyet továbbítottunk a műszaki osztály felé, hogy a szükséges intézkedést te­gye meg.” Valószínűnek tartom, hogy a műszaki osztályon „nyugodt vérű” emberek lehetnek, akik nem törődnek a gyöngyösiek ezzel kapcso­latos idegességével. Már azért is, mert ma már má­jus hónap van^ s gondolom 7 hónap elteltével lehetett volna intézkedni. (teljes név és cím) Nézegetem egyik megyei vállalatunk, 1984. évre ki­adott „Munkaidőrendjét”. Miközben olvasom a jelma­gyarázatot — feketével írva a munkanap, zölddel a szabadnap, pirossal a pihe­nőnap, munkaszüneti nap, — ami első pillanatra egy­szerűnek látszik, fokozatosan bonyolódik előttem. Vegyük sorra. Munkanap egyértelmű. Szabadnap a szombat, könnyű volt ezt a jót is megszokni. Pihenőnap a vasárnap. Munkaszüneti nap például április 4., hús­véthétfő, május 1. stb. De hát a vasárnap és a szabad­nap is munkaszüneti nap. De ugyanígy lehet a szabad­nap és munkaszüneti nap is pihenőnap. Tovább bonyolódik a hely­zet. ha az egyes ünnepek előtti munkarend-módosí­tásokra gondolunk. Itt volt például május elseje, április vége. Az említett munkaidő­rendben, április 28., szom­Igen nagy öröm érte az egri II-es számú öregek napközi otthonának lakóit. Eddig két csoportban, meg­lehetősen kényelmetlen kö­rülmények között éltek, de most birtokukba vehettek a szép, kényelmes, orvosi rendelővel is ellátott nap­közit. A meghatott kis öre­gek boldogan vettek át új otthonukat az egri nyugdí­jasház első emeletén. Köszö­net illeti mindezekért az bat. munkanap, rendelkezés szerint hétfői munkarend­del. Április 29., vasárnap, pihenőnap. Az üzletek en­nek ellenére helyesen, szom­bati munkarend szerint tar­tottak nyitva. Igen ám, de a Volán-helyijárat vasárna­pi, azaz pihenőnapi rend szerint a munkanapoknál is zsúfoltabb kocsikkal közle­kedett. Április 30., szabad­nap, de itt már az elírás ellenére is világos volt, hogy kettős ünnep, pihenő­nap, vagy munkaszüneti nap következik. Ezen még csak-csak eliga­zodtam valahogy, azonban április 27-én, pénteken dél­után. vásároltam a Lenin úti 1102. számú ABC-üzlet- ben egy nem túlságosan friss, egy kilogrammos „he­vesi” kenyeret. Odahaza fi­gyeltem fel a kenyéren le­vő kis cédulára, amelyen szombat felirat volt. Ellen­őriztem a naptárból: péntek van. munkarend-áthelyezés nincs, tehát a kenyeret nem Egri Dohánygyár Balázs Ig­nác ifjúsági szocialista bri­gádjának tagjait, akik sok munkával járultak hozzá az otthon kényelmessé, kul­turálttá tételéhez. Igaz, mindent megtettek maguk az otthon dolgozói is. Reméljük, az idejáró idős emberek még hosszú ideig jó egészségben látogathat­ják az új intézményt. Beke Jánosné Eger süthették csak ma, mert szombat, az holnap lesz. Lehet, hogy a szavatosság határidejét tüntették fel? Minőségét megőrzi: 3 nap, adja tudtúl a felirat, tehát így sem jó a szombat. Április 29-én, vasárnap, amikor az üzletek szabad­napi, azaz szombati munka­rend szerint tartottak nyit­va, reggel hét óra után, né­hány perccel már a Tűzol­tó térnél levő sütőipari szaküzletben voltam. Vásá­roltam egy szép, friss, egy­kilós kerek kenyeret. Örö­mömet már befolyásolni sem tudta, hogy a kenyéren le­vő kis cédula szerint a ke­nyeret hétfőn sütötték ... Nem töprengtem, nem próbáltam megfejteni a szá­momra érthetetlent. Végül is nem a cédula a fontos, hanem a kenyér, De akkor minek az a cédula? Korózs László Eger VISSZHANG Adalékok a magyar modellezéshez Tiöprcngésck Nem rajtunk múlik mennyit költ fűtésre, de a 82 kW és a 186 kW típusú CARBOROBOT széntüzelésű, automatikus vezérlésű, melegvizes kazánnal a gáz-, és tüzelőolajhoz képest közel 50%-KAL OLCSÓBB AZ ÜZEMELTETÉS! A beszerzési ár tíz hónap alatt megtérül. Gyártja: BÁCSÉPSZER Vállalat, Kecskemét, Tatár sor 1/a. 6001 Pf.: 124. Telefon: 76-20-469. Telex: 026-305. Gazdaként gondoskodva

Next

/
Oldalképek
Tartalom