Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. május 12., szombat RENDELJEN A KAROSSZÉKBÖL Csomagküldő kereskedelem A kisebb települések lakóinak áruellátása nemcsak nálunk, hanem a világon szinte mindenütt sajátos kereskedelmi módszereket kíván. A hagyományos árusítás — a bolti, az áruházi eladás — a leggazdagabb államokban is csak az áruk szűk választékát juttatja el az apró falvaik lakosságához. A tőkés kereskedők nem élnek meg abból a szerény forgalomból, amit a néhány százas lélekszámú községekben a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkekből elérhetnek, ezért az utóbbi évtizedekben sóik kis boltot bezártak. Kialakítottak viszont olyan értékesítési módszereket. amelyekkel megtartják, illetve visszaszerzik a falusi vásárlókat. Katalógusból válasitanak A sokféle forma közül a legelterjedtebb a mozgóárusítás és a csomagküldő kereskedelem. Az utóbbi különösen előnyös a vásárlóknak, akik vastag katalógusból — képes árjegyzékből — otthon, a lakásukban válogathatnak, és így minden közlekedési eszköz igényibevétele nélkül, telefonon, vagy postán rendelhetnek. Tekintve azonban, hogy az évente többször megjelenő katalógusok előállítása a vállalatok számára igen költséges, ezeket vagy pénzért adják, vagy nem közvetlenül a vásárlóhoz, hanem a településen működő boltnak küldik el. Miután a magyar kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek is nyereségérdekeltségi rendszerben gazdálkodnak, nálunk sem épülhetnek a kis forgalom miatt veszteséges áruházak a községekben. Ilyen beruházáshoz a gazdálkodó szervezetek bankhitelt sem kapnak. A kis települések lakói tehát kénytelenek a legközelebbi városba utazni, ha bútort, építőanyagot vesznek, vagy nagyobb választékból kívánnak ruhaneműt, lakberendezési cikkeket beszerezni. A vásárlásnak ez a módja azonban egyre költségesebb, hiszen drágult a közlekedés, és még nagyobb mértékben emelkedett az árufuvarozás tarifája. Egy szobabútort nagyobb távolságra hazaszállíttatni olykor majdnem annyiba kerül, mint maga az áru. Ez a helyzet különösen a sökgyenmekes, nagy családokat sújtja; akiknek gépkocsijuk sincs, azoknak még sok időbe is telik a városi áruházak felkeresése. A nyereségérdékelt vállalatok nálunk is igyekeznek megnyerni maguknak a falusi, tanyai vásárlókat és ennek érdekében már néhány helyen meg is tették az első lépéseket. Egy fővárosi műszaki cikkekkel kereskedő vállalat, a Keravill, nem sokkal azután, hogy engedélyt kapott a Budapesten kívüli tevékenységre, kísérletet tett a csomagküldő árusításra. Mint Erdős András, a vállalat igazgatója elmondta, ez az üzletáguk egyre nagyobb forgalmat bonyolít le. Az áru csomagolásáért nem számítanak fel külön díjat, a vásárló utánvéttel kapja meg. amit postán rendel. Az egész országba A Keravill főként háztartási gépek alkatrészeit szállítja — illetve küldi darabáruként — bárhová, az ország bármely településére. Ezeket az alkatrészeket ugyanis a vásárlók gyakran a legközelebbi városban sem mindig tudják beszerezni. Hasonló módon adnak el viszonylag jelentős mennyiséget abból a mini-centrifugából, amelyet az országban egyedül a Keravill forgalmaz. Vállalják ugyan más áruk küldését is, de azok iránt mérsékeltebb a kereslet; a Keravillnak ez a tevékenysége nem olyan ismert, hogy sokan vennék igénybe. Miután a Keravill egyelőre csak szerényebb apparátussal folytatja a csomagküldést, mértéktartó a szolgáltatás reklámozásában is. Korábban a Kossuth Lajos utcai üzletük, ma inkább az óbudai Flórián áruházuk fogadja a megrendeléseket. Bár elvben bármit elküldenek utánvéttel, a gyakorlatban törékeny árukat — például televíziós készüléket — általában nem szállítanak. Néhány hete hasonló szolgáltatásra szánta rá magát a Bútorértékesítő Vállalat. Egy korábban dekorációs raktárként használt helyiséget bútorüzletté alakított, és itt — a Baross utca 32. alatt — a hagyományos árusítás mellett vállalják a csomagküldést is. Jelenleg csak néhány, speciális bútorfajtát lehet megrendelni, olyanokat. amelyeket a gyártó eleve a postai szállításra alkalmas formában csomagol. Méltányos fuvar- költség A Bútorért ugyanis postai úton szállítja az árut, márpedig a Posta centiméterekben és kilókban limitálja a feladható küldeményeket. Ezekbe a méret- és súlyhatárokba beleférnek bizonyos elemes bútorok, szekrényfalak és egy modern, ízléses ülőgarnitúra, a Juventus nevű. Most készül az a szekrény terjedelmű katalógus, amely majd fényképekkel is bemutatja a postán rendelhető bútorokat. A katalógust a Bútor- ker nem a vásárlóknak, hanem saját üzleteinek küldi el; az érdeklődők a vidéki üzletekben tájékozódhatnak a postán rendelhető, többnyire csak a fővárosban kapható bútorfajták felől. A szállítási költségek mind a Keravill, mind a Bútorker esetében a vásárlót terhelik, és nem csupán attól függenek, milyen súlyos, milyen terjedelmes az áru, hanem a szállítás módjától is. Más ugyanis a Posta. a MÁV és a Volán tarifája, de valamennyi jóval alacsonyabb, mint például a magánfuvarozóké. Egy-egy bútorcsomag szállítási díja — a Bútorkereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint — postai úton alig éri el a száz forintot. A Keravill és a Bútorker kezdeti lépései arra engednek következtetni, hogy ha az árukínálat tovább javul és a forgalmazó vállalatok érdekeltsége az értékesítésben tovább erősödik, akkor nálunk is szélesebb körben elterjedhet a csomagküldő kereskedelem. Rendelhetünk majd otthonról, a legkisebb községből, a karosszékben ülve, bármit, ami a nagyvárosokban kapható. Gál Zsuzsa Tavaszi időben Hatvani vásárfiát Mint minden tavasz- szal, az idén is sokan megfordultak a hatvani kirakodóvásárban. Persze, sokan csak nézelődni menték, de legtöbben még közülük Ls apró csecsebecsékkel tértek haza. Képeink a vásári forgatag hangulatát idézik. (Szabó Sándor felvételei) Öt megye vasittján... Beszélgetés Hernádi Istvánnal, a MÁV miskolci igazgatójával A MÁV Miskolci Igazgatósága roppant nagy, Észak- Magyarország területén jócskán túlnyúló vasútvonalakon bonyolítja le az áru- és a személyszállítást. Mindez nagy feladatokat ró a 15 ezer főt számláló közösségre. Hernádi István igazgatóval a mindennapi munka eredményeiről, gondjairól, terveiről beszélgetünk. — Több fórumon is elmondta, hogy az elmúlt években nagy technikai-forradalmi változásokat hajtottak végre. Mire vonatkozik ez? — Mindenekelőtt arra, hogy átépítettük, korszerűsítettük a vasúti pályákat, s nagy értékű modem automatikus biztosító berendezések teszik már megbízhatóbbá, biztonságosabbá a közlekedést. A törzshálózati vonalakon a 100—200 kilométeres sebességre tértünk át, mivel nagy teljesítményű villamos és Diesel-mozdonyokat, vasúti kocsikat vásároltunk. A fejlesztés költségeit jól szemlélteti, hogy csupán egy személyszállító vasúti kocsi ára 6 millió devizaforint. — Milyen tapasztalatokat hozott a menetjegyek árának emelése? — Közismerten az ország belső gazdasági egyensúlyi helyzetének megteremtése tette szükségessé a tarifa- rendezést, de kevésbé tudják, hogy ez a vasút számára kifejezetten hátrányos. Kiadásaink túlnyomó része — több mint 80 százaléka — ugyanis adóköltség. S ez akkor is terhel bennünket, ha egyetlen utast se szállítunk. Ugyanakkor 115 milliárd forint értékű vagyonúnknak nagy a fenntartási költsége, amortizációja. Érdekünk lenne a berendezések minél jobb kihasználása, de csak a személyszállító vonatok 100 százalékos igénybevételével tudnánk a többletköltségeket fedező bevételhez jutni. Ám a tarifa- emelés és a kedvezmények részbeni elvonása következtében az utasok száma a felére apadt, s így jelentősen, húsz százalékkal csökkent a bevételünk. A személyszállító vonatok kihasználtsága alig 38 százalékot ér el, s ez rosszabb az országos át-, lagtól. Ennélfogva kénytelenek voltunk 1—3 kocsit lekapcsolni a szerelvényekről. — Mivel segítik az utas- forgalom növekedését? — 1983-at a MÁV a személyszállítás évének hirdette meg, s célul tűzte a kulturált utazás színvonalának növelését. Igaz, nem valósultak meg látványos elképzelések, de javult a személy- vonatok menetrendszerűsége, kevesebb vonat késik. A peronok takarítását — ahol lehetett — gépesítettük a személyszállító kocsik külső mosásával együtt. Sokat tettünk a várócsarnokok, a mellékhelyiségek, a vasúti kocsik tisztasága érdekében. Sajnálatosan a kulturáltságra, a higiéniára fordított több millió forint — néhány utas „jóvoltából” — nem nagyon látszik meg... 1984. április 1-től új kedvezményeket adunk a kedves utasoknak. Ezek közül teljesen új a csoportos utazással járó előny, amelyet bármely személy, vagy szervezet élvezhet. Tíz-kétszáz ember csoportos utazásához 20 százalékos kedvezményt adunk. Ugyancsak új az életkori kedvezmény: az 55. életévüket betöltő nők, s a hatvan éven felüli férfiak hét közben — kedden, szerdán és csütörtökön — húsz százalékkal olcsóbb menetjegyekkel utazhatnak. A nyugdíjasoknak az eddigi nyolc helyett 16 egyszeri, vagy nyolc menettérti útra adunk 50 százalékos kedvezményt. Módosítottuk a családok számára előnyös utazási „árleszállítást” is: a legalább két 18 éven aluli gyermekkel utazó szülők bármikor, bármilyen távolságra húsz százalékos kedvezménnyel utazhatnak. Nagy figyelmet fordítunk a különféle rendezvényekre. fgy például a BNV-re, s az év nyarán tartandó X. miskolci ipari kiállításra és vásárra utazók 33 százalékkal olcsóbban kapnak menetjegyeket. Ez vonatkozik a szilvásváradi lovasnapokra is. — Vannak üzemek, amelyek nagy elismeréssel nyilatkoznak a MÁV készségéről, mások viszont vagonhiányról panaszkodnak. Mik az áruszállításban mutatkozó ellentmondások okai? — Az áruszállítás — a világpiaci dekonjunktúra, s egyéb okok, például a beruházás visszafogottsága következtében — területünkön több éve változatlan. Ennek ellenére tennivalóink szaporodtak. Bőven van feladatunk, mivel az igazgatóság területén — öt megyében — évente 30—31 millió tonna árut rakunk be, szállítunk a hazai és a külföldi megrendelőkhöz. A feszültséget, a szorító gondokat az egyenetlen szállítás okozza. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek termelése folyamatos, de a termékek szállítása az év utolsó negyedére koncentrálódik. „Örökzöld téma” az is, hogy a vállalatok egész sora a hét végén nem fogadja az árut, nem rakodik — s a kocsiállás költségeit „rádobja” a termékek árára... Persze jókat is mondhatok: például a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárával, vagy a Mátravidéki Cukorgyárakkal hosszú ideje kitűnő a kapcsolatunk, az együttműködésünk. Az áruszállítási igények még jobb kielégítése érdekében egyébkén? még nagyobb figyelmet fordítunk a mozdonyok és a vagonok javítására, korszerűsítjük — például Hatvanban is — e munkát végző egységeinket. Ugyanekkor az ipari és. mezőgazdasági üzemekkel nemcsak a kocsisérülési, hanem a járműnek a forgalomból való kiesése által okozott károkat is megtéríttetjük. — A MÁV áttért az önálló gazdálkodásra. Milyen változásokat jelent ez? — A MÁV önálló vállalatként 1982. január 1-től járul hozzá az állami költség- vetéshez. Beruházásait csak saját erőforrásaiból fedezheti. Az erre fordítható ősz- szeg azonban fél évtizede stagnál. Területünkön is beruházási feszültségi gócok keletkeznek, például a pályaépítés elmaradása miatt Aszód környékén. Évek óta a Budapest—Miskolc fővonal legbalesetveszélyesebb pályája a hatvani állomás, ahol teljesen biztosítóberendezés nélkül, „őskori” kézi váltóállítással „megy” a vasút. Az említett gondok ellenére is az idén 150 millió forint értékű beruházást, karbantartást végzünk. Sor kerül Eger—Felnémet, valamint — Gyöngyös várossá válása 650. évfordulója jegyében — Vámosgyörk— Gyöngyös közötti vasúti pálya villamosítására és automata térközök, sorompók építésére. Füzesabonyban lendületesen tovább folytatjuk, az utasaluljáró építését, a korszerűsített kál-kápolnai állomást nemrégiben vette birtokába az utazóközönség. Ebben az évben — többi között — tatarozzuk a gyöngyösi, az adácsi, a füzesabonyi, az al- és a feldebrői. a verpeléti állomások épületeit, megkezdjük Kál-Ká- polna régi felvételi épületének átalakítását. — Végül: mire számíthatunk a jövőben? — Villamosítjuk a Mezö- zombor—Sátoraljaújhely, a Hatvan—Salgótarján közötti vonalszakaszokat, megkezdjük a hatvani személypályaudvar vágányháló'zatának korszerűsítését és automatikus biztosítóberendezésének telepítését. Szeretnénk az itteni személy- és teherkocsi-, valamint a mozdonyjavító műhely átépítését is teljesen elvégezni — válaszolta befejezésül Hernádi István, a MÁV miskolci igazgatóságának vezetője. Csorba Barnabás
