Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV: évfolyam, 110. szám ÁRA: 1984. május 12., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ballagok Mi idősebbek, akik ne­gyedszázada elhagyták, az alma matert, különösképp meghatottan figyeljük az ünneplőbe öltözött ifják kí­gyózó menetét. Érthető, hiszen a múló esztendők mind varázslatosabbá for­málja a tőlünk egyre meszebb szökött Fiatalsá­got. Korosabbként sokkal in­kább megbábonáz minket az emlékezetes percek, pil­lantok hangulata. Ma rangjához mérten ér­tékeljük azt a szellemi, azt az erkölcsi hagyatékot, azt a kincses útravalót, amelyet tanárainktól kap­tunk. Talán nem mind­annyian voltak szakmájuk, választott hivatásuk utá­nozhatatlan mesterei, de valamennyien arra töre­kedtek, hogy lényük ne­mesebb részét ránk tes­tálják, hogy bennünk él­jen; munkáljon, hasson to­vább, arra rendeltetve, hogy általunk gazdagodjék, mintázódjék még hatéko­nyabbá. Ezt a többletet kapják legalább ilyen önzetlen színezettel, ennek köszön­hetik, hogy a bizonytalan­kodó. a gátlásos, a zavart kamaszokból, bakfisakból olyan tizennyolc esztendős fiúkká, lányokká érettek, akik képesek arra, hogy ne csak véleményt alkos­sanak, hanem érvek felso­rakoztatásával, hadrendbe állításával meg is indo­kolják, védjék azt, nem húzódozva az esetleges korrekciótól sem. Az egészséges alkotás­vágytól sarkallt pedagógu­sok érdeme az, hogy meg­ízlelhették a hétköznapok értelmét adó teremtő, ér­tékszülő munka semmi mással nem pótolható, he­lyettesíthető örömét, azt a minden keserűséget, alkal­mi intrikát feledtető len­dületet, amely a legtökéle­tesebb gyógyír valamennyi gondunkra-bajunkra. Nevelőik erénye az, hogy karakterüket edző, életfogytig szóló leckékkel okították mindannyiukat a hamisítatlan, a nemcsak szólamokban, hanem csele­kedetekben is testet öltő emberségre, amely olyan érzékletesen megkülönböz­tethető a tetszelgő pózok­ba torzuló önérdektől sar­kallt szerepjátszástól, mint a tiszta búza az ocsútól. Olyan Ariadné fonál ez, amely átsegíti őket a meg­próbáltatásokkal tarkított csatározásokon, amelyért mi is fejet hajtunk közü­lünk már eltávozott mes­tereink emléke előtt. Velünk együtt erre gon­dolnak elégedett szüleik is, akik szintén e nemzedék valamelyik tanítóját, ta­nárát emlegetik példaadó elődként. A ballagok borongása szerencsére csak villanás­nyi, s oly gyorsan sémim­be foszlik, mint a záport pazarló gomolyfelhő. Így van rendjén, rájuk nem­csak küzdelmet, de sikere­ket is ígérő porond van ahol még fénylőbbé neme­síthetik a Magvetők tisz­ta örökségét. Pécsi István Pillanatkép a gyöngyösi Pacsirta utcáról, ahol ez a rész már majdnem kész... HOL TART A LAKÁSÉPÍTÉSI PROGRAM? Szorgalmazzák a magánerős építkezést Még a VI. ötéves tervidő­szak kezdetén eldöntötték a megye vezetői, hogy a terv- cikílu&ban tizenegyezer la­kást kell felépíteni. Az el­képzelések szerint ebből mintegy kilencezret magán­erőkből valósítanak meg. Amint Zámbori Ferenctől, a megyei tanács építési osz­tályának vezetőjétől megtud­tuk. a helyzet valamelyest változott. A szűkülő beruhá­zási keretek ugyanis nem teszik lehetővé a kétezer állami lakás elkészítését, csupán 1343-ét, ezért még inkább szorgalmazzák a ma­gánerős építkezést. Egyébként eddig jó néhány helyen adtak át lakótelepi otthont is. Egerben, a Cse- baksdári-lakótelepen példá­ul 297, a Koháry utcában pedig 38 lakást vehettek birtokukba az igénylők. Gyöngyösön az eltelt három évben 213 tanácsi otthont teremtettek. Hatvanban 194 átadását tervezték annak idején, de úgy tűnik, hogy ebből csak hetvenegyre jut pénz. Hevesen viszont ki- lencvenegy tanácsi lakás kialakítására kerülhet majd sor 1985-ig. Jó ütemben haladt a csa­ládi házak építése. Már ed­dig 6215 készült el. Külö­nösen a telepszerű társas­lakás kedvelt, de a korsze­rű családi házak is népsze­rűek. összességében csupán négyszáz otthonnal adtak át kevesebbet az időarányos­nál. A magánlakásépítés vi­szont a tervezettnél gyorsab­ban halad. Ehhez hozzájá­rult a megfelélő telekellá­tás is. Városainkban folya­matosan alakítják ki a ház­helyeket. s a jelek szerint a VII. ötéves tervre is zök­kenők nélkül történik majd az átmenet Ezekhez a mun­kákhoz külön támogatást nyújtott a megyei tanács, amelynek összege elérte a 16 millió forintot. Egerben, az Almagyar-dombon nem­régiben készítettek elő 164 portát, s további 236-ot biz­tosítanak majd az elkövet­kezőkben. Ugyancsak itt. a Pásztor-völgyben sorsoltak ki 138 telket, s hamarosan újabb 240-et adnak át tar­tós használatba. A legtöbb otthon eddig a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat nevéhez fű­ződik. Az elmúlt év végéig 1478-at adtak át a családok­nak. de a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, a Mátravidéki Építő, és Szak­ipari Szövetkezet és a Dél- hevesi Építő- és Szakipari Szövetkezetek is jelentősen kivették részükét ebből a munkából, csakúgy, mint a kisiparosok. Sokan kaláká­ban emelik a falakat, ezzel is jelentős összeget takarí­tanak meg. Zámbori Ferenc azt is el­mondta. hogy jelenleg na­gyon kevés gondjuk adódik a kapacitás miatt. Csupán Petőfi bányán és Hatvan környékén lenne szükség még több kőművesre. Nemrégiben pályázatot írtak ki a megye két nagy építőipari vállalatának, hogy azok olyan technológiát te­remtsenek, amellyel gyor­sabban elkészíthetők a csa­ládi házak. Ezzel még in­kább biztosítható a 11 ezer lakás felépítése. ...s ez bizony még akadozik (Fotó: Szabó Sándor) Dr. Szűcs László látogatása a megyei rendőr-főkapitányságon Dr. Szűcs László, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, tegnap Egerben, a Heves megyei Rendőr-fő­kapitányságra látogatott. A vendéget fogadta Pálinkás Ferenc rendőr vezérőrnagy. a főkapitányság vezetője és Tamóczi Sándor rendőr százados, a megyei RM- szervek pártbizottságának titkára, s beszámoltak a fő- kapitányság pártéletéről. Ezt követően a főkapitány tájékoztatta a megye köz­biztonsági helyzetéről, majd bemutatták a rendőrség kor­szerű bűnüldözési eszközeit. Dr. Szűcs László délután a BM-szervek ptórt-vb-ülésén vett részt. Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése Pénteken, a tanácskozás zárónapján az elnök és a főtitkár beszámolóját hall­gatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA vár­beli kongresszusi termében. Szentágothai János elnö­ki beszámolójában gondola­tait három fő ' téma köré csoportosította. Szólt az Akadémiának, mint tudo­mányos testületnek szerepé­ről, a társadalmi-gazdasági döntések előkészítésében; vázlatosan áttekintette a jö­vő szempontjából kulcsfon­tosságúnak ítélt kutatások eredményeit, és végül ele­mezte a tudományos köz­élet egyes jelenségeit. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy az Akadémia politikai és tudományos szempontból is fontosnak te­kinti a részvételt az orszá­gos jelentőségű döntések előkészítésében. A jövő teendőit ecsetelve aláhúzta, hogy a hazai gaz­dasági termelési struktúra jelentős megváltoztatásának igénye meghatározza a tu­dományos munka tovább­fejlesztését is. Kiemelt feladat a mikro­elektronika. a szellemi ex­portot elősegítő, a kivitel értékét növelő rendszerek, technológiák és szolgáltatá­sok fejlesztése, az agroökoló- giai potenciál, a biotechno­lógia lehetőségeinek jobb ki­aknázása. Mindezek jelentős kutatásokat igénylő terüle­tek. A továbbiakban részlete­sen beszélt a tudományos közéletet erősen foglalkozta­tó kérdésekről, például a holnap tudósainak kiválasz­tásáról, az ezt segítő, gátló jelenségekről. Ennek kap­csán kifejtette, hogy az ed­digieknél sokkal többet kell tenni a fiatalok körében a kezdeti hátrányok csökken­téséért. Szükséges az* egyete­mi oktatás színvonalának emelése is. Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára vitaindítójában elő­ször a tudomány lehetősé­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a KISZ KB Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizott­sága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első titkára • tájékoztatta az MSZMP KB április 17-i üléséről. Ezután Ernőd Pé­ter, a KISZ KB titkára ter­jesztett élő javaslatot a XII. Világifjúsági és Diáktalál­kozó Magyar Nemzeti Elő­készítő Bizottságának létre­hozására. A Központi Bi­zottság üdvözölte a XII. VIT Nemzetközi Előkészítő Bizottságának azt a dönté­sét, amely - szerint a fesztivált — a Lenini Komszomol kezdeményezésére — 1985. július 27. és augusztus 3. között Moszkvában rendezik meg. A testület kifejezte egyetértését a XII. VIT jelszavával és a Nemzetközi Előkészítő Bizottság által kibocsátott felhívással; hangsúlyozta annak fontos­ságát, hogy a nemzetközi előkészületek és a fesztivál eseményeinek középpontjá­ban a béke megőrzéséért, a leszerelésért vívott harc és a világ haladó erőinek küz­delmével vállalt nemzetközi szolidaritás kérdései állnak. A Közpjonti Bizottság vége­zetül személyi kérdésekben döntött. Kiss Imrénét, Szé­les Sándort és Veres And­rást érdemeik elismerése mellett felmentette központi bizottsági és intéző bizott­sági tagságuk alól. Bajsz Józsefet, és Hágent- hurn Józsefet, a Központi Bizottság tagjait, valamint Tomsits Erikát — akit ko­optált tagjai közé a testület — megválasztotta az Intéző Bizottság tagjává. (MTI) Lázár György fogadta a svéd szakszervezeti küldöttséget Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke p>én teken a Parlamentben fogadta a Stig Maim élnök vezetésé­vel hazánkban tartózkodó Svéd • Szakszervezeti Szövet­ség (LO) küldöttségét. Az őszinte, szívélyes lég­körű megbeszélésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. Jelen volt Kari Vi­har Hellners, Svédország budapesti nagykövete. ((MTI) A MUNKA ÜNNEPELTJEI Kiváló gyár az egri MEZŐGÉP Tegnap délután Egerben tartották azt az ünnepséget, amelyen a Szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat Egri Gyárának kollektívája, elmúlt évi munkájuk elismeréseként átvehette a Kiváló Gyár ki­tüntető oklevelet. Az ün­nepségen —-amelyen megje­lent többek között Németh László, az MSZMP Eger vá­rosi Bizottságának első tit­kára, Dienes Sándorné, az SZMT munkatársa, Farkas József, az egri városi KISZ- bizottság titkára — Barta Sas Béla, a gyár igazgatója ismertette az elmúlt évi eredményeket. Elmondta, hogy termékeiknek, több mint a fele, tőkés piacon talál vevőre. Évek óta jó partnerkapcsolat alakult ki az egri gyár és a nyugat­német CLASS-, a dán Dron- ningborg- és a francia Hestton-cégek között. Az el­múlt évben adták át a húsz- ezredik gépüket nyugatné­met partnerünknek. A tőkés exportjuk meghaladta a 126 millió forintot. Ezenkívül a gazdálkodás terén is sikerült előre lépniük. Az elmúlt évben tíz százalékkal keve­sebb anyagot használtak fel, mint az előzőekben, de 6,5 százalékkal kevesebbet fi­zettek ki rezsiköltségként is, termékeik élőmunka-ráfor­dítását pedig 10,6 száza­lékkal csökkentették. Mind­ez azt eredményezte, hogy, több mint harminchét száza­lékkal több nyereségre te­hettek szert. A kitüntető oklevelet Szi- ráki András, a vállalat igaz­gatója nyújtotta át. Barta Sas Béla, az egri gyár igaz­gatója a Kiváló Dolgozó és a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetéseket adta át hu­szonegy kollegájának. Itt jelentették be, hogy Szabo- nya Miklós szerelő, a ko­rábban rendezett központi ünnepségen a Munka Ér­demrend bronz-fokozatát kapta, a Bláthy Ottó szocia­lista brigád pedig, a válla­lat kiváló brigádja lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom