Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. május 11., péntek Az Akadémia 144. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Akadémia elnöke a továbbiakban kiemelte: a természet- és a társadalomtudományoknak is elidegeníthetetlen igénye a társadalmai egész szélességében és mélységében átfogó számítógépesítés, az informatika: a rendszer- és irányításelmélet fejlődése. Ezekhez a feladatokhoz a biológiának is „fel kell nőnie”. Így integráns részévé válhat ennek, az emberiség létalapjait átalakító, forradalmi változásnak. Szentágothai János megnyitója után átadták az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat a tudományos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóknak. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a legmagasabb tudományos elismerést , jelentő akadémiai aranyérmet Szabó Zoltán akadémikusnak, az ELTE szervetlen és analitikai-kémiai tanszéke nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda a fizikai kémiában végzett kutatómunkája nemzetközileg elismert eredményeiért, tudományos iskolateremtő tevékenységéért, szakmai, közéleti és több «lint négy évtizedes kiemelkedő oktatómunkájáért. összesen 12 akadémiai díjat — egyénileg és megosztva — ítéltek oda. A kitüntetések átadása után Marjai József üdvözölte az MTA közgyűlését, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntve annak résztvevőit. Röviden áttekintve népgazdaságunknak az elmúlt időszakban elért eredményeit, megállapította: kemény és következetes aprómunkával értük el, hogy külgazdasági egyensúlyi helyzetünk romlása megállt, olyan teljesítményeket mutattunk fel az export-, valamint az importgazdálkodásban, amelyekkel nemcsak megőriztük, hanem erősítettük az ország tekintélyét, hitelét, javítottuk pozíciónkat a világban. A magyar tudomány nagy erőfeszítéseiből mind a természet-, mind a műszaki tudományok terén olyan figyelemre méltó eredmények születtek, amelyekre komoly, ténylegesen értékesíthető gazdasági teljesítmények is épülhettek. Ezfek közvetlenül vagy közvetetten — eddig is fontos hozzájárulást jelentettek külgazdasági egyensúlyunk javításához, a gazdaság egészséges továbbfejlődésének feltételeit célzó társadalmi erőfeszítéseink sikereihez, beleértve ebbe a lakosság életkörülményeinek megőrzését. Hasznosnak bizonyultak azok a társadalomtudományi kutatások, amelyek értékes adalékokkal járultak * hozzá a magyar társadalmi valóság mélyebb megismeréséhez, és gazdasági, valamint társadalmi-politikai viszonyaink és intézményeink továbbfejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy mind a hosszú távú népgazdasági terv kidolgozásában, mind a gazdasági stratégia megvalósításának kutatási és fejlesztési szakaszaiban a kormányzat számít • a tudósok tehetségére, az alapkutatás és az alkalmazott • kutatások terén, s támaszkodik véleményükre a politika rövid és -hosszabb távú megteendő lépéseinek meghatározásakor. Ezután arról beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudományos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a laboratóriumi kereteken, s a kutatás-fejlesztés-termelés és értékesítés egó*z folyamatában megvalósíthatok. Olyan emberek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és képesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat. Arról is szólt, hogy a kutatások területén is elengedhetetlenek a széles körű nemzetközi kapcsolatok, különösen az, hogy fokozottabban éljünk a Szovjetunióval, a testvéri KGST-orszá- gokkal kialakult műszaki-tudományos együttműködésünk jól bevált rendszerének előnyeivel, a nemzetközi munkamegosztás széles körű lehetőségeivel, a nemzetközi kooperációval. Különösen fontos, hogy mielőbb felzárkózzunk a nemzetközi élvonalhoz, a modern biológia és az ezen alakuló biotechnológia területén. Marjai József beszédét követően a közgyűlés tudományos programjának részeként Biológia és társadalom címmel Straub F. Bruno akadémikus tartott előadást. Ezt vita követte, amelyet ő foglalt össze és válaszolt a felszólalásokra. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma zárt ülésen folytatja munkáját. Mérlegen megyénk környezetés természetvédelme (Folytatás az 1. oldalról) a helyzet, csakúgy, mint a felnémeti őrlőmű környékén. Tervszerűen történik az intézmények kazánházainak rekonstrukciója is, gondot jelent viszont továbbra is a Hatvani Cukorgyár és a Gagarin Hőerőmű kéményei, bői eltávozó füst. Visontán és környékén felgyorsultak a rekultivációs munkák, viszont a termelőszövetkezetek nem szívesen veszik át a bányáktól újra a földeket, mivel szerintük a talaj nem a legideálisabb a szántóföldi növénytermesztésre. Településeink csaknem felén rendszeres az intézményes szemétszállítás, s tisztábbak lettek a községek a lomtalanítási akciók, illetve az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása révén. A végrehajtott intézkedések ellenére is jócskán akadnak hiányosságok. Az ivóvízkészlet szennyezésének veszélye továbbra is fenyeget a Mátra felsőbb részein. Az anyagiak hiánya miatt azonban nem tudták felszámolni ezt a sürgető problémát. Hasonló a helyzet Felsőtárkányban is. Nem sikerült előbbre lépni a Bükk-fennsík közlekedését korszerűbbé és tisztábbá tevő libegő ügyében sem. Ugyancsak pénzügyi korlátok miatt továbbra sem megfelelő a szippantott szennyvíz elhelyezése. Kedvező viszont, hogy a veszélyes hulladékok átmeneti tárolására Eger mellett te. rületet jelölnek ki, amelyet gazdasági társulás formájában üzemeltetnek. Kedvező tapasztalatok után Gyöngyösön is hasonlóra kerül sor. Bágyi Imre többek között hangsúlyozta, hogy a mátrai tájvédelmi körzet kialakítását az elkövetkezőkben is támogatja a megyei tanács, s igyekeznek a még megoldatlan gondokat is orvosolni, természetesen az anyagi lehetőségektől függően. A beszámolóhoz hozzászólt Rakonczay Zoltán is. Egyebek között elmondta, hogy a bükki libegő építését jóváhagyta az OKTH s ehhez már megvan a szükséges pénzügyi fedezet is. Kiemelte: eddig kedvező irányban halad a városok környezetvédő munkája, most már a községeken a sor. A megbeszélés résztvevői ezután Visontára látogattak, ahol a helyszínen is megtekintették a rekultivációs munkát. Csernyenko fogadta I. János Károlyt I. János Károily spanyol királyt és feleségét fogadta Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Ezt követően megbesziélés- re került sor Konsztanyin Csernyenko és I. János Károly között. A megbeszélésén - hasznos és konstruktív véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet fontosabb kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A megbeszélésen mindkét részről megerősítették: megvannak a lehetőségei a Szovjetunió és Spanyolország közötti kölcsönösen előnyös együttműködés tövább-bővi- tésének. A hágai bíróság elítélte az Egyesült Államokat A hágai Nemzetközi Bíróság csütörtökön nyilvánosságra hozott állásfoglalásában felszólította. az Egyesült Államokat. hogy azonnal szüntessen meg mindenfajta ellenséges katonai tevékenységet Nicaraguával szemben, és szüntesse be a zsoldoscsoportoknak a nii- canaguai kormány megdöntésére irányuló akciói támogatását is. A felszólítás Vonatkozik a nicaraguai kikötőik aknazárának megszüntetésére is: az Egyesült Államoknak szabaddá kell tennie a hajózást, biztosítania a nicaraguai kikötők megközelíthetőségét. A végzést a bírósági iroda vezetője hirdette ki, s közölte egyben: a végleges ítélet és döntés később várható az ügyben, de az Egyesült Államoknak addig is tiszteletben kell tartania Nicaragua függetlenségét és felségjogait. Reagan hatodszor kért támogatást közép-amerikai politikájához Reagan elnök szerdán televíziós beszédben szólította fel a kongresszust, hogy biztosítsa közép-amerikai politikájának anyagi fedezetét. Az amerikai elnök hivatali ideje alatt már a hatodik televíziós beszédét szentelte ennek a témának. „A kommunista terror birodalmának” nevezte Nicaraguát, felforgatással vádolta a Szovjetuniót, s „új izolacionistáknak” azokat az amerikai politikai köröket, amelyek nem hajlandók elegendő pénzt biztosítani közép-amérikai műveleteihez. A salvadori jobboldali rezsim támogatásához és a Nicaragua elleni felforgató tevékenység és nyílt agresz. sziós cselekmények folytatásához. [~( KüJ^öiJtika[ kommentórunk )~ Tét nélkül? AZ ELMÜLT NAPOKBAN „NAGYÜZEM” VOLT az amerikai elnökjelöltségért folyó harcban: előbb Texasban és Louisianaban, majd kedden még négy államban, ORiában, Indianában, Észak-Karolinában ■ és Mary land ban voltak előválasztások. A demokratáknál — legalább i!s nóvleg — még zajlik a csata Mondale, Carter egykori alelnöke, Hart szenátor és a fekete bőrű Jackson között. iNos, a legutóbbi megméretésék kétségkívül ismét Mondale-nak kedvezték. Hart, akit az első élőválasztások meglepő sikerei után a demokraták üstökösének kiáltottak ki, épp csak megkapaszkodni tudott — meglehet, az utolsó iszalmaszálban. Sokan mondják hót némi joggal, -hogy a meccs már lefutott, Hart nem nyerhet, tehát a San-Fran- cisco-i konvencióig a hátralevő előválasztások jóformán tét nélküliek. Csakhogy ez politikailag nem egészen úgy néz ki, mint áhogy a számok mutatják. A párt persze szeretné ázt a jelöltet kiállítani Rea- gannel szemben, akinek a legtöbb az esélye, s bizony előfordulhat, hogy egy versengő megszerzi a küldöttek többségének támogatását már hónapokkal a konvenció előtt, aztán nyárra, vagy őszre kitűnik, hogy népszerűsége igencsak megcsappant. így jártak a demokraták legutóbb Carterral, s ezért döntöttek a négy év előtti konvención úgy, hogy a küldöttekét jogilag nem kényszeríti az előválasztást elkötelezettség. Téhát a pillanatnyi matematikai helyzet nem minden. MONDALE EGYÉBKÉNT NYILVÁNVALÓAN ANNAK. KÖSZÖNHETI a ritka rossz indulás utáni sikeréit, hogy a párt vezetése és apparátusa, és a hagyományosan legbefolyásosabb demokrata választási erő, a szakszervezeték szövetsége is jó előre ő mögé állt. A küldötteknek pedig nem túl érdemes a helyi és országos demokrata vezetőkkel nyíltan ujjat húzniuk, hacsak nem úgy néz ki júliusban, hogy Hartnak mégis jobb esélyei lennének Reagan ellené- ben. A coloradói szenátor éppen eztt szeretné bizonyítani a hátralevő előválasztásokon, főleg a legnagyobb államban, Kaliforniában. Ha sikerülne esetleg a hajrában még jól szerepelnie, akkor ha elnökjelölt nem is, de alelnökjelölt könnyen lehet belőle. Annál is inkább, mert a Mondale—Hart kettőst a közvélemény-lkutatök ma a Reagan—'Bush párosnál népszerűbbnek tartják. AVAR KÁROLY Bővülő kapcsolatok Baráti ország a Balkán-félszigeten A Balkán-félsziget délkeleti részén, 111 ezer négyzetkilométeren fekvő, csaknem kétharmadrészt hegyvidékkel borított Bulgáriának. 9 millió lakosa van. A szocializmust építő testvéri országban a politikai, a társadalmi élet vezető ereje a Bolgár Kommunista Párt. A Hazafias Frontban együttműködik vele a Bolgár Népi Földműves Szövetség és sok társadalmi szervezet. Bulgária társadalmi-gazdasági és politikai fejlődése a nyolcvanas években is dinamikus. A belső helyzet kiegyensúlyozott, a néphatalom szilárd. A BKP 1981. tavaszán megtartott XII. kongresszusán a legfontosabb feladatok közé sorolta a fejlett szocialista társadalom építését, anyagi-műszaki bázisának megteremtését. A Bolgár Kommunista Párt társadalmi vezető szerepe érvényesül, tömegkapcsolata széles körű. A XII. kongresszus óta tagjainak száma 892 ezerre nőtt: 53 százalékuk közvetlen termelőmunkát végez. A BKP 1984. március 22— 23-i országos értekezletén a munka minőségének javítását az élet minden területén a további fejlődés alapvető feltételének nevezték. A minőség javítása érdekében tökéletesítik, és a jövőben az élet minden területén következetesen érvényesítik az 1979. óta fokozatosan bevezetett, új gazdasági szemléletet és mechanizmust. Folytatják a termelési szerkezet átalakítását, meggyorsítják a műszaki-tudományos haladás eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A beruházási eszközök 70—75 százalékát a működő termelési kapacitások korszerűsítésére és felújítására fordítják. Nagyobb teret adnak a viszonylag kis beruházást igénylő, de a legmagasabb műszaki szinten dolgozó kis- és középvállalatok tevékenységének, hogy ily módon gazdaságosabbá és folyamatosabbá tegyék a nagyobb termelési egységek munkáját, javítsák a lakosság áruellátását. Növelik a dolgozók és a kollektívák anyagi és erkölcsi érdekeltségét, a munka és a termékek minősége alapján differenciált bérezésre törekszenek. A Bolgár Népköztársaság nemzetközi tevékenységében, minden fő kérdésben következetesen képviseli a szocialista közösség országainak egyeztetett irányvonalát. A Varsói Szerződés és a KGST tagjaként hozzájárul a tagállamok sokoldalú együttműködésének elmélyítéséhez. Bulgária érthetően megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít balkáni szomszédaihoz fűződő kapcsolatainak. Todor Zsivkov, 1981. októberében javaslatot tett a Balkán-félsziget atomfegyvermentes övezetté alakítására. Bulgária aktívan részt vesz a balkáni államok egyes szakterületeken megvalósuló sokoldalú együttműködésében. A magyar—bolgár kapcsolatok minden területen kiegyensúlyozottan. eredményesen fejlődnek teljes összhangban az MSZMP és a BKP politikájával, a közös érdekekkel és célokkal. Az utóbbi években kölcsönösen megnőtt az érdeklődés egymás eredményei és a szocialista építésben szerzett tapasztalatai iránt, mindenekelőtt a gazdaságirányításban. A két ország közötti kapcsolatok sorából kiemelkedik Kádár János, 1979. évi szófiai, illetve Todor Zsivkov. tavalyi budapesti látogatása. Államközi kapcsolataink széles körűek. A kormányfői találkozók is rendszeresek. A bolgár miniszterelnök hivatalos látogatást legutóbb, 1982. november 1—3. között tett hazánkban, viszonozva Lázár György 1981. februári, bulgáriai látogatását. 1983-ban a bolgár párt- és állami küldöttség budapesti tárgyalásai során kormányfőink írták alá az együttműködésünk továbbfejlesztését célzó és annak fő irányait meghatározó dokumentumot. A parlamentek kapcsolata rendszeres. Az országgyűlés elnöke. Apró Antal vezette küldöttségünk 1980. évi bulgáriai látogatását 1984. május 3—10. között viszonozta a bolgár nemzetgyűlés Sztan- kó Todorov elnök vezette küldöttsége. 1983-ban 7 miniszteri és négy államtitkári szintű találkozóra került sor. Gazdasági kapcsolataink dinamikusan fejlődnek, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság legutóbbi, 19. ülésszakát a múlt héten tartották meg Budapesten. Az 1986—1990-es időszakra szóló tervkoordinációs munkálatok során a központi tervező szervek elnökei befejezték a tervegyeztetés első szakaszát. Gazdasági kapcsolatainkban az árucsere-forgalom meghatározó jelentőségű. Az 1981—85. évi. időszak előirányzata 1,45 milliárd rubel. A jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében a forgalom jelentősen bővült, 1983-ban 20,5 százalékkal haladta meg az előző évit, és 410 millió rubelt tett ki. A kölcsönös áruszállítások, mintegy 35 százalékát — főleg gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termékek teszik ki. A gépipari és elektronikai termékek továbbra is meghatározó helyet foglalnak el. az összforgalom, több mint 60 százalékát képezik. Nagy volumenű megállapodásokat kötöttünk belső anyagmozgató gépek, járművek, számítástechnikai, híradástechnikai berendelések és alkatrészek kölcsönös szállítására. A belkereskedelmi választékcsere kielégítően fejlődik, az idei terv, 35,4 millió rubel értékű áru szállítását irányozza elő. ami 26 százalékkal több, mint a tavalyi forgalom. Népeink barátságának ápolásában, egymás jobb megismerésében fontos küldetést teljesít az a 11—11 testvérmegye, és 6—6 testvérváros, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Kulturális kapcsolataink eredményesen fejlődnek. A kulturális, oktatási és tudományos együttműködésünk fő céljait és elveit az 1979- ben külügyminiszteri szinten aláírt, 10 évre szóló államközi egyezmény szabja meg. Megvalósítására konkrét feladatokat tartalmazó ötéves munkatervet dolgoztunk ki. Kapcsolatainkat a kulturális és tudományos együttműködési vegyes bizottság jól koordinálja: 10.. jubileumi ülésszakát tavaly Szófiában tartották meg. Nagy népszerűségnek örvendenek a két fővárosban működő kulturális központok rendezvényei. Tavaly tanúi lehettünk a bolgár főváros budapesti bemutatkozásának, évente százezrek látogatnak el egymás hazájába
