Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 124. szám ARA: 1984. május 29., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEV?S MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aki megmondja Az igazgatónő el van ra­gadtatva beosztottjától. Dicshimnuszokat zeng róla az értekezleteken, s ahány­szor kikérik javaslatát, a ju- talmazottak listáján az elsők között szerepel „kedvence” neve. Mert a munkatársak maguk között csak így ne­vezik, s emlegetvén őt, gu- nyoros hangsúlyukkal idé­zőjelbe is zárják a jelzőt. Hát igen: a főnökasszony liblingje — enyhén szólva — nem népszerű ember. Túlságosan sokat nyüzsög — tartják róla egyesek. Képes bentmaradni munka­időn túl is, csakhogy ma­gára hívja a figyelmet. Nem bánja, ha pénzt se kap érte, bent „teszi-veszi” magát, folyton kitalál va­lami feladatot. Egyszerűen strébel az ilyen — toldják meg mások. Jó akar lenni a főnöknőnél, s kész. Vajon miért vannak eny- nyire ellene? Visszahúzó, vagy talán ártó ezen a mun­kahelyen a jelenléte? No, az éppen nem, csakhát a modora. . . Alig van ked­ves szava valakihez, akibe tud, beleköt. Hol ez nem tetszik neki, hol az. Érthe­tetlen, miért van úgy oda érte a felettese, mikor ne­ki is nyíltan odamondja, mi az, ami nem jó, miben kellene változtatni. Tüskés embert nem lehet szeretni, — intézik el egy kézlegyintéssel a kartársai, s ha kiteszi a lábát a szo­bából, máris készek a meg­jegyzésekkel. Azt már ke­vesebben tudják róla, hogy a „tüskés ember” a többiek háta mögött nem mond rosszat, épp hogy inkább védeni próbálja a hibázót. Nem kenyere a pletyka, a csevegés, jobban szeret cse­lekedni, segíteni.. Mégse lesz közkedvelt. Tekervényes világunkban, közösségeinkben ugyanis nagyobb ereje van a nyá­jasságnak, a szembe-dicsér- getéseknek, a puszipajtásko- dásnak, mint annak, ha va­laki azt vállalja, megmondja az igazat. Az ilyenfajta kü­löncöknek számolniuk kell a meg nem értéssel, a töb­biek ellenszenvével, sőt olykor a nyílt kiközösítés­sel. Az emberi értékek meg­ítélésében sok helyütt még mindig az az első szem­pont: széles mosollyal, ba­ráti vállveregetéssel, elis­merő szóval közeledik-e hozzánk valaki. Hogy a há­tunk mögött aztán össze­kacsint egy másikkal? Hát istenem, emberek vagyunk, velünk is így van ez, egy­szerűen tudomásul kell ven­ni. Sokkal nehezebb le­nyelni a békát, ha kerek­perec szemünkbe mondják hibáinkat, mintsem vissza­hallani: X azt mondta ró­lad, hogy ... Persze, mert így elringathatjuk magun­kat azzal, egyszerűen rossz­indulatú a másik, meg kü­lönben is, biztos nincs iga­za. Az, hogy a mendemon­da megint csak rossz vért szül? Ó, hát hol nincs ilyen j egy munkahelyen? A „tüskés emberek” pe­dig viselik tovább kereszt­jüket, és bárhogy is pró­bálnak jót tenni, sosem lesznek népszerűek. Mikes Márta A békemozgalom kitüntetettjei Ünnepség a megyei népfrontnál A kitérőgyári ifjúkommunisták kitüntetését Tari Antal veszi át (Fotó: Szántó György) Tapasztalt népfrontosokat, gyakorló pedagógusokat, if­júsági és üzemi kollektívák képviselőit invitálta a meg­hívó tegnap délelőttre Eger­be, a Hazafias Népfront He­ves megyei Bizottságának székházába. Az ünnepi ese­ményen Mészáros Albert megyei titkár köszöntötte a résztvevőket, majd röviden szólt arról a tevékenységről, amelyet a magyar békemoz­galom kifejt a háború. az agresszív politika ellen. Mint hangsúlyozta, népünk az enyhülésért, a békés egymás mellett élésért, a vi­lág békéjéért harcol, s arra törekszik. hogy minden olyan kezdeményezést, ja­vaslatot sikerre vigyen, amely előbbre viszi az em­beriség közös ügyét. A me­gyénkben folyó népfront, munkában számos kollek­tíva, közösség, valamiint ak­tíva bizonyította, hogy ki­emelkedő politikai tevékeny­sége, szervezőkészsége, em­beri és nemzetközi kapcso­latteremtése fontos része az országos békemozgalmi munkának. További felada­taink közé tartozik — emel­te ki —, hogy mindenki álljon helyt a maga poszt­ján, s munkájával, közéleti tevékenységével politizáljon a béke mellett. Az ünnepség további ré­szében kitüntetések átadá­sára került sor. A HNF megyei titkára az Országos Béketanács Emlékplakettjét nyújtotta át a MÁV Gyön­gyösi Kitérőgyártó Üzeme KISZ-bizottságának, a ki­tüntetést a testület nevé­ben Tari Antal szervezőtit­kár vette át. Az Országos Béketanács Kitüntető Jelvé­nyét érdemelte ki munká­jával, közéleti tevékenysé­gével Fiala Tivadarné, az Egri Dohánygyár csoportve­zetője, országgyűlési képvi­selő, a megyei népfrontbi­zottság alelnöke. valamint Dalos Andor, a HNF me­gyei bizottságának munka­társa. Az Országos Béketanács Emléklapját adományozták Balogh Józsefnek, a péter- vásári Mezőgazdasági Szak­munkásképző és Muskásto- vábbképző Intézet tanárá­nak. Nagyné Antal Máriá­nak, az EK1SZ füzesabonyi csoportvezetőjének. Bodor Mariannának, a gyöngyösi városi KISZ-lbizottság mun­katársának, Eged György­nek, a gyöngyösi 7. számú Általános Iskola igazgatójá­nak, Bányai Gézának, a gyöngyöshalászi tsz üzem­gazdászának, a hatvani Baj­za József Gimnázium és Egészségügyi Szakiskola kol­lektívájának — a kitünte­tést Bényei Tamásné neve­lési igazgatóhelyettes vette át —, Vass Istvánnak. a MÁV hatvani műszaki elő­adójának. Ugyancsak e ki­tüntetésben részesült a MÁV hatvani Körzeti Üzemfőnöksége — az elis­merést Kiss Pál főtanácsos tolmácsolja majd a 2400 fős kollektívának —, továbbá Koós László, a füzesabonyi ÁG mérnöke, Balogh Lász­ló egri nyugdíjas. Király Vilmos, az egri VII. számú népfrontkörzet titkára. Lóczi Endréné, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ügyviteli vezetője, Varga Lászlóné, az egri VI. számú Általános Iskola ta­nára, Bakó Ferenc, a heve­si ÁG igazgatója és Vass Tibor, az egri Finomszerel- vénygyár hevesi gyáregysé­gének vezetője. A gratuláló — s az eddigi munkát értékelő — szavak után a kitüntetettek nevé­ben Fiala Tivadárné mon­dott köszönetét. Gazdaságirányítás, tervezés Dr. Hoós János államtitkár tájékoztatója Mi teszi szükségessé és időszerűvé a gazdaságirányítás to­vábbfejlesztését? Milyen teendők várnak a tervezés, a szabá­lyozás és az intézményi rendszer tökéletesítésére? Erről adott tájékoztatást hétfőn délelőtt Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában dr. Hoós János, az Or­szágos Tervhivatal államtitkára. Elmondta, hogy népgazda­ságunk a jelenlegi külső és belső feltételeket figyelem­be véve olyan állomásához érkezett, amikor új növe­kedési pályára kell áttérnie. Ennek jellemzője a minősé­gi jegyek fejlesztése, a meg­lévő erőforrások eredménye­sebb hasznosításával. Cél a világpiaci igényekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a kiegyensúlyozott belső el­látás és a lehetőségek alap­ján az életszínvonal eme­lése ! Ezek megvalósítása megköveteli a gazdaságirá­nyítási ' rendszer továbbfej­lesztését. Hangsúlyozta, hogy az 1968 január 1-én bevezetett reform az elmúlt másfél év­tizedben kiállta a próbát, rugalmasabbá vált a terve­zés, az irányítás. 1973-ig na­gyobb arányú fellendülést tett lehetővé a magyar gaz­daságban, mivel sikerült ki­használnunk az akkor ked­vezőnek kínálkozó külgaz­dasági lehetőségeket, a kor­szerű technikai, technológiai változtatásokat. 1973 után a világgazdasági válság ha­tására bekövetkezett tartós cserearányromlás jelentős károkat okozott népgazda­ságunknak. Mindez mégin- kább arra irányította a fi­gyelmet, hogy a reformot tovább folytassák, a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével. Erre ho­zott határozatot az MSZMP Központi Bizottsága idei áp­rilisi ülésén. Azóta megkez­dődtek az előkészületek az új növekedési pálya kijelö­lésére. Dr. Hoós János emlékez­tetett arra, hogy a gazdaság- politika és az irányítási rendszer' szorosan kapcso­lódik egymáshoz. Tehát a népgazdasági tervezésben továbbra is megmarad az állam szerepe, amely irá­nyítja a főbb gazdasági és társadalmi folyamatokat. A közgazdasági szabályozás két pontján, a bér- és az eszközszabályozásban lé­nyeges változások várhatók. Az árrendszer további javí­tásával és az eszközgazdál­kodás ésszerűbb megterem­tésével célszerűbbé válik a munkaerőgazdálkodás, a gé­pek, a berendezések és a szakértelem, kihasználása. Emellett tovább növelik a vállalatok önállóságát, az optimális méretek kialakí­tására törekedve. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztése több lépcső­ben valósul meg, már 1985- ben lesznek változások és előreláthatólag a VII. öt­éves tervidőszakban kerül teljes bevezetésre. Segítsé­gével lehetőség nyílik arra, hogy a külpiacokon bekö­vetkezett cserearány romlás okozta károkat fokozatosan kigazdálkodjuk és hosszabb távon a magyar gazdaság nagyobb fejlődést érjen ef. Lapunk munkatársának, Méntusz Károlynak kérdé­sére a tervhivatal államtit­kára elmondta, hogy a he­lyi demokrácia és a helyi kollektívák beleszólási jo­gának növelésére a terme­lő egységeknél létrehozzák a vállalati tanácsot, mely­nek tisztségviselőit válasz­tás útján iktatják be. Az új szabályozó rendszer pedig arra kényszeríti a vállalato­kat, hogy tovább csökkent­sék költségeiket és gazda­ságosabban termeljenek, vállalva az ésszerű kocká­zatot, a verseny érdekében. Losonczi Pál Mongóliába utazott Losonczi Pál Delgerdalajn Zsambazsancantól, Mongólia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjétől bú­csúzik (MTI fotó. Tormai Andor felvétele — Népújság telefotó — KS) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. Az Elnöki Tanács elnökének kí­séretében van Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes és Herkner Ottó külkereskedel­mi miniszterhelyettes. A búcsúztatáson a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az Elnöki Tanács több más tag­ja, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, va­lamint társadalmi és politi­kai életünk több vezető sze­mélyisége. Jelen volt Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövete és Delgerdalajn Zsambazsan- can, a Mongol Népköztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Szakmai nap a BNV-n Hétfőn a BNV-n folyta­tódtak a szakmai rendezvé­nyek. Ezúttal is telt ház volt a konferencia-központban, ahol sorra tartják a szimpo- zionokat, gyártmányismerte­tőket. A BNV-n ezúttal Belorusz- szia napját rendezték meg. A tavaszi vásáron, a szovjet kiállítás területén első ízben mutatkozik be önállóan Be­lorusszia. A kiállításon Va- gyim Kricij, a köztársaság miniszterelnök-helyettese Be­lorusszia iparát bemutatva elmondta: több mint ezerfé­le terméket gyártanak, és ér­tékesítenek a. világ száz or­szágában. Magyarországra traktorokat, silótaikarmány- komlbájnokat, szerszámgépe­ket és például hűtőszekré­nyeket szállítanak. A Belo­rusz Tudományos Akadémia kilenc intézete 12 témában együttműködik a magyar tu­dományos intézményekkel. A miniszterelnök-helyettes kö­zölte: hogy mielőbb bővíte­ni szeretnék a magyar és a belorusz vállalatok közötti együttműködést, és ezzel kap­csolatban tárgyalásokat foly­tatott Kapolyi László ipxari miniszterrel. Hétfőn felkereste a vásár­várost Horst Solle, az NDK külkereskedelmi minisztere, aki vásári körsétáján különö­sen nagy érdeklődéssel szem­lélte a magyar kiállítók mik­roelektronikai termékválasz­tékát. Az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a két ország vállalatainak a jövőben fo­kozott mértékben kell együtt­működnie, mindenekelőtt az elektronikai iparban. Elmon­dotta: hogy a magyar—NDK árucsereforgalom az idén el­éri az 1,7 milliárd rubelt. A kölcsönös szállítások évről évre bővülnek, ám az eddi­gieknél is gyorsabban bővül­hetne az együttműködés a nemzetközi munkamegosz­tás fokozásával. Ezt tartották szem előtt az NDK kiállítói is, amikor az idén jelentősen bővítették vásári részvételü­ket. Törekvéseiket — úgy tű­nik — siker koronázta. Szá­mos szerződést írtak alá hí­radástechnikai berendezések, szerszámgépek, távközlés­technikái eszközök exportjá­ra, illetve importjára. Beje­lentette, megkezdték a tár­gyalásokat a jövő évi áru­szállítások előkészítésére is. Az NDK arra számít, hogy a magyar vállalatokkal to­vább bővül a tudományos- műszaki együttműködés, ezért az idén először külön részleget állítottak fel a vá­sáron, ahol Magyarországon eddig ismeretlen licenceket és know—how-ot kínálnak el­adásra. A nap folyamán számos hazai és külföldi vállalat tartott sajtótájékoztatót. Energia, melléktermék, hatásfok Tudományos tanácskozás a szén jövőjéről Az Ipari Minisztérium rendezésében hétfőn három­napos tudományos tanács­kozás kezdődött Budapesten a TOT Oktatási Központjá­ban a szén jövőjéről, a vi­lág még több száz évre ele­gendő szénkincsének gazda­ságos hasznosításáról. A tu­dományos találkozón tíz or­szág világszerte ismert szak­értői vesznek részt. Kapolyi László ipari mi­niszter nyitotta meg a ta­nácskozást. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ener­giafogyasztásának mintegy 50 százaléka importból ered, ezért fontos feladat a nem­zetközi munkamegosztás fejlesztése, ám nemcsak az importbeszerzések, hanem a legújabb tudományos és műszaki eredmények hasz­nosításának érdekében is. Rámutatott arra, hogy az utóbbi időben különösen előtérbe került a szén komplex hasznosítása. Bő­vül azoknak a műszaki eljá­rásoknak a köre, amelyek lehetővé teszik, hogy jó ha­tásfokkal állítsanak elő szénből gázenergiát, csepp­folyós fűtőanyagokat, üzem­anyagokat, vegyipari alap­anyagokat, s egyúttal a mel­léktermékeket és a hulladé­kot is felhasználják. így a környezetet is megkímélhe­tik a káros szennyeződések­től, s például a szén kén­tartalma, amely korábban csak tehertétel volt, a vegy­iparnak szolgálhat értékes alapanyaggal, a pernyét pe­dig az építőanyagipar hasz­nosíthatja mind nagyobb arányban a cementgyártás­ban. Hasonlóképpen előtérbe került azoknak a kazánok­nak, tüzelőberendezéseknek a fejlesztése, amelyek nem­csak a szenet égetik el jő ha­tásfokkal, hanem egyúttal a hulladékenergiát is többféle célra hasznosítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom