Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1984. május 5., szombat Tarnaszentmiklóson A METALLOGLOBUS-nál így csinálják A vállalat e telephelye több kilométer­re esik a legközelebbi falutól is. Ezen a munkahelyen mindenki bejáró. Van, akit Pélyről, Tarnaszentmiklósról, másokat He­vesről, Hevesvezekényről hoznak a bu­szok. S ha vége a műszaknak visznek is el szerteszét. Sürgős a hazafelé mind a két­száz dolgozónak, hisz falusiak lévén, az állatokat is el kell látni, a háztájit is megművelni. Hát kérem. Lehet-e ilyen feltételek mellett közösségi életet teremteni, ifjúsá­gi mozgalmat szervezni? A tarnaszentmiklósi METALLOGLO- BUS-nál bebizonyították, hogy igen. A hogyanról beszélgettünk nemrég a KISZ- vezetőség tagjaival. Nem sokkal azután, hogy átvették legújabb kitüntetésüket. A tényekre támaszkodva — Jó a sportéletünk... Sok a harminc éven aluli... Segítenek a vállalat veze­tői. .. Először tétován próbál­koznak a lényeg megfogal­mazásával. Aztán egyre frap­pánsabbá válik az elemzés. Nagy Istvánnak, a titkárnak szavaiból rövidesen kiderül a dolgok nyitja. — Szóval, tudomásul kel­lett vennünk — magyaráz­za —, hogy nemcsak min­denki bejáró, de tagságunk nagyobb része ifjú házas, családos. Az építkezéshez, egyáltalán az induláshoz rengeteg pénz kell, s ennek megszerzésére csak munka­idő után van lehetőség. Ér­telmes célok érdekében sza­bad és lehet hát csak őket mozgósítani. És persze az sem mindegy, hogyan... — Két évvel ezelőtt öt- löttünk ki egy olyan rend­szert — veszi át a szót Kó- czián Tibor „ágit. propos” — miszerint külön csoportba tömörülnek azok, akiket az agitációs munka érdekel, kü­lön azok, akik szívesen szer­veznek sport-, illetve szabad­idős rendezvényeket, s me­gint külön a gazdasági fel­adatokban jártasok. Magunk is meglepődtünk a sikeren. Élénkülő vitaszellem Ez persze nemcsak any- nyit jelentett, hogy példá­ul spontán módon alakul­tak meg ezek az egységek. És nemcsak annyit, hogy lelkesebbé váltak a fiatalok. Hisz amikor kitalálták az új megoldást, erre számítot­Nagy István tak. De még egy érdekes eredmény született. Érezhe­tően demokratikusabbá vált a légkör. Szívesebben nyil­vánítanak ma már véle­ményt a KISZ-tagok, több a jó ötlet. Gazdájává válha­tott mindenki egy jól átlát­ható, konkrét területnek. Egymás munkáját is köny- nyebben megfigyelhetik, ér­tékelhetik. Megváltozott még a politikai vitakörök han­gulata is, nyoma sincs ma már a korábbi „értelmes hallgatásnak" egy-egy ese­ményen. Ez volt tehát a módszer, de mik a célok? A feleletet Pap László, a kultúros adja: — Két dolgot csinálnak szívesen a mieink. Egyrészt könnyű őket társadalmi munkára mozgósítani, más­részt mindenki szívesen sportol is. Nemrég például a Nemzeti Színházért szer­Pap László veztünk egy „műszakot” és felhívást intéztünk a volt járás fiataljaihoz: kövessék példánkat. Előtte felújítot­tuk és bővítettük a KISZ- klubot. De szívesen jönnek akkor is, hogyha valamelyik környező községet kell va­lamiben segíteni. Na és hát a sport... Ez utóbbiról a krónikás is tud mesélni, hisz a saját szemével győződhetett meg arról, milyen nagy tömege­ket vonz egy-egy jól meg­rendezett METALLOGLO- BUS-os sportnap. Sikerek és gondok Nem véletlen hát, hogy a KISZ-eseknek van tekinté­lyük a vállalati vezetőség előtt. Kikérik véleményüket a jutalmazásokban, s más fontos ügyekben. Ennyi jó után végül néz­zük a problémákat is! Kóczián Tibor (Fotó: Perl Márton) Együtt ingatják a fejüket. — Nem nagyon van. Az­az... Mint ahogy Kóczián Tibor Nagy István kiegészítésével elmondja, még csak a KISZ- korúak felét sikerült bevon­ni a mozgalomba. — Az új munkavállalókkal mindig elbeszélgetünk — magyarázzák. — S talán nem eredménytelenül, mert sokan itt lépnek be először a KISZ-be. Az sem lehet vé­letlen, hogy telepünk több tisztségviselőt „adott” már a környező falvaknak. Sok energiát fordítunk a fiata­lok meggyőzésére, de nem akarjuk, hogy bármi áron elérjük a száz százalékot. Egy példa. — Sajnos, olyan is elő­fordult, hogy egy volt ve­zetőségi tagnak új sütetű férje tiltotta meg a „KISZ- ezést”. Mi erre azt mondtuk, hogy ha meg lehetett tilta­ni neki, akkor bizony nem sírunk utána... Szóval, így csinálják a METALLOGLOBUS-nál Tar­naszentmiklóson. És feltett szándékuk, hogy megpályáz­zák a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját. Eséllyel bizonyára... Németi Zsuzsa Figyelmeztető tények, tanulságok A kulturált közlekedés megteremtéséért Egyik kollégám jogosítvá­nyán éppenhogy megszárad­hatott a tinta, amikor hosz- szú időre Közép-Amerikába szólította a szolgálat. Mexi­kóban egyszerűen lehetet­lenné vált autó nélkül. Nem lehetett mit tennie, bement egy autókölcsönzőbe, s re­megő térdekkel bár, de bér­be vett egy járművet. So­káig barátkozott a járgány­nyal a szalon előtt, amíg végre rászánta magát az in­dulásra. Irány a világvárosi forgatag. Elmondása szerint megtehetett már vagy jó húsz kilométert, amikor a görcs oldódni kezdett. Ek­kor jött rá arra, hogy se­gítenek neki. Amikor észre­vették bizonytalanságát, nem fenyegették, nem ordibál- tak rá „latin” módra. Las­sítottak, engedték egyik sáv­ból a másikba besorolni, az előzéseknél lehúzódtak az út szélére, vagy ha éppen a helyzet úgy kívánta, hát le­mondtak elsőbbségi jogukról, így aztán számára a sors úgy hozta, hogy több ezer kilométerre hazájától ta­nult meg autót vezetni. Ami­kor viszont hazaért, hiába kereste az udvarias, segítő szándékú közlekedő part­nereket. Mint arról lapunkban nemrégiben beszámoltunk, a közelmúltban tartotta tes­tületi ülését az egri Közle­kedésbiztonsági Tanács. Az a társadalmi szervezet, amelynek tagjai hosszú évek óta azon fáradoznak, hogy a megyeszékhelyünk és kör­nyékének útjairól mind rö- videbb fekete krónika ke­rüljön lapunk hasábjaira. Mielőtt az elmúlt évi balese­ti helyzet elemzésére sor került volna, egy szomorú, s elgondolkodtató statisz­tikai adat hangzott el. Ha­zánk országútjain minden huszadik percben történik egy baleset, s minden hato­dik órában meghal valaki. Bár a tavasz még csak hellyel-közzel mutatta meg valódi arcát, a közutakon máris „kitavaszodott”. Külö­nösen a hétvégeken egyre nagyobb a forgalom. S ez elsősorban Egerben, vala­mint a megyeszékhely kör­nyékén érezhető. Helybéliek a hegyek, a város környé­kén húzódó kiskertek felé veszik útjukat, míg az ide­genek a történelmi múltat kutatják. Eger ugyanakkor az Északról hazánkba áram­ló idegenforgalom egyik fo­gadó területének is számít. A zsúfoltság még annak el­lenére sem szűnt meg, hogy az utóbbi években számos parkolóhelyet alakítottak ki. S mint ahogy erre a KBT ülésén is rávilágítot­tak — bár ez nem törvény- szerű —, a forgalom növe­kedésével nő a balesetek száma. Az elmúlt évben 221 baleset történt Egerben, s környékén. Ez negyvennégy- gyel több, mint az azt meg­előző évben. Ebből 18 volt halálos, Az okokat vizsgálva pe­dig az állapítható meg, hogy minden egyes esetben ma­gatartásbeli hiányosságok fordultak elő. Helytelenül választjuk meg a sebességet, vezetési stílusunkra pedig az agresszivitás a legjellemzőbb. Nem adunk elsőbbséget, s még az életünket is sokszor kockára tesszük a vasúti át­járókban. De nemcsak ezek miatt a súlyos vétségek miatt kerül­tünk bajba az elmúlt év so­rán. A lezser, figyelmetlen vezetés, a szabálytalan ka­nyarodás is több vészhely­zet előidézője volt. A gya­logosok felelőtlensége pedig oda vezetett, hogy huszon­egy esetben kellett a men­tők segítségét kérni. Min­den propagandamunka, s a rendőrök szigora ellenére sem csökken az ittas veze­tők száma. Tavaly is 117 vétségi eljárást kellett in­dítani ellenük. Ezért, vagy hasonlóan súlyos, kirívó sza­bálytalanságért közel két­száz jogosítványt vontak be, hosszabb, rövidébb időre az egri rendőrök. Az idei idegenforgalmi szezon — mint azt már megszokhattuk — szintén számtalan érdekességgel csá­bít Egerbe, s környékére. Szilvásváradon rendezik töb­bek között a fogathaj tó-vi­lágbajnokságot, újra éled a Játékszín, változatos prog­ramokat Ígér az Agria ’84. A nyár a pihenés, a szóra­kozás, a gondtalan örömök évszaka. Figyelmes, kultúrált közlekedésünkkel vigyázzunk arra,hogy valóban az is ma­radjon. Kis Szabó Ervin Kedvezmények fiataloknak Áruvásárlási hitelfeltételek Az idén április 24-ével kismértékben változtak az általános áruvásárlási hitel- feltételek, a fiatalok pedig több Jcedvezményt Skapnak a részletvásárlásnál. Az ál­talános áruvásárlási köl- csönakció keretében a fe­kete-fehér televíziók vásár­lásának feltételéi változtak meg. Eddig 30 százalékos saját rész befizetése mellett 5 000 forintosnál olcsóbb te­levízióknál 12, ennél drá­gábbaknál 18 hónapra adott kölcsönt az OTP. Az új rendelkezések szerint az elő­leg 40 százalék, s minden esetben 18 hónap lehet a hitel lejárati ideje. Rádiókészülékekkel és fe­kete-fehér televíziókkal bő­vült azoknak a cikkeknek a listája, amelyeket kedvez­ményes hitelfeltételekkel — a szokásosnál hosszabb tör­lesztési idővel — vásárol­hatnak az ifjúsági takarék- betéttel rendelkezők, illetve a 35 éven aluli fiatal háza­sok. A kedvezményes áru- vásárlási kölcsönt kiter­jesztették a gyermeküket egyedül nevelő 35 évem alu­li szülőkre is. A felvehető kölcsön összege számukra házasokhoz hasonlóan 10 000 —30 000 forint, kaimata évi 8 százalék, lejárati ideje legfeljebb három év. A köl­csön igénybevételekor az áruvásárláshoz szintén nem kell előtörlesztést fizetniök. (MTI) Export­fővállalkozások AMIÓTA A GAZDASÁGI EGYENSÜLY megszilárdítá­sa, s vei« együtt a verseny- képes kivitel fokozása az első helyre került, sokat emlegetik az export-fővállal­kozásokat. Mint csodaszert vélik alkalmazni jó néhány cégnél, amely önmagában garantálja az üzleti sikert Igaz. egy nagyobb gyár, kór-1 ház, úthálózat, vagy éppen metróépítés dollárban, mért milliós költségeiből szép ha­szon maradhat az egész épí­tést összefogó fővállalkozó zsebében, ha ... Ha a mun­ka minden fázisában tartja magát a szerződés előírásai­hoz, s a legjobbat, a legol­csóbban szállítja, Régóta köztudott, hogy a magyar cégek számára első­sorban az afrikai fejlődő or­szágok kínálhatnak lehetősé­get nagyobb szállításra. Dél- Ameri’kában a rendkívül nagy távolság, s ennek meg­felelően borsos fuvarköltsé­gek miatt egyelőre kevés ma­gyar vállalat exportja gaz­daságos. Az európai piaco­kon pedig a japán és az amerikai versenytársak je­lentenek igen nagy konkur­enciát. Igaz, nem az áru, a szolgáltatás minőségével van sokszor probléma; a nem­zetközi konszernek a nagy­bankokra támaszkodva hoz­zák tető alá üzleteiket, s rendkívül kedvező pénzügyi feltételeket, hosszú lejáratú céghiteleket kínálnak az el­ső osztályú áru mellé. A magyar cégeknek erre egye­lőre nincs lehetőségük, így Európában többnyire meg kell elégedniük a kisebb üz­letekkel. A fejlődő országokban né­mileg más a helyzet, a si­vatagi ötven-hatvan fokos melegben végzett szerelést kevesen vállalják, így a ma­gyar cégek is több eséllyel versenyeznek egy-egy be­ruházásra kiírt — szakszó­val mondva — tenderen. Persze a követelmények nem sokkal maradnak alatta aá európai átlagnak, a gyors és pontos szállítást, az al­vállalkozók munkájának megszervezését és összehan­golását mindenhol megköve­telik. S mind többször kér­nek a vevők a tárgyalások során 10—15 esztendős hi­telt, vagyis az üzlet haszna csak hosszú idő alatt térül meg. AZ EDDIG ELMONDOTT NEHÉZSÉGEK csak a jól előkészített üzletek termé­szetes velejárói. Az a bizo­nyos sokat emlegetett koc­kázat .ami nélkül manapság már nincs haszon. De saj­nos a magyar export-fővál­lalkozások tavalyi tapaszta­latai egyéb, már csak a ma­gyar partnereken múló té­nyező fontosságára is fel­hívták a figyelmet. Két nagy vesztes fővállal­kozó vállalatunk, a Chemi- mas és az Émexport sorsa valószínűleg nyomatékosab­bá teszi majd a figyelmezte­tést, hiszen mindkét cég pénzügyi helyzete megren­dült a rossz vállalkozások nyomán. Egy üzlet előkészítésénél rendkívül fontos a helyi földrajzi, természeti, gazda­sági és társadalmi sajátos­ságok pontos és alapos fel­mérése. Számos arab ország­ban csak helybeli ügynökö­kön keresztül lehet üzletet kötni, így személyén sok­szor megfordult az üzlet si­kere. Az sem mindegy, hogy van-e szakképzett munkaerő az adott országban, vagy időt és pénzt kell fordítani a kép­zésre. Általában a közigaz­gatás bonyolult hierarchiáját sem árt pontosan tanulmá­nyozni. Különben az enge­délyezés hosszú labirintusá­ban véglegesen elcsúszik az átadás határideje. Am NEMCSAK KÜLHON­BAN találják szemben mar gukat nagy akadályokkal a fővállalkozók. Évek óta pa­naszolják a hazai cégek, hogy sokszor nem kapnak megfelelő ajánlatot beszállí­tóiktól, s néhány filléres al­katrész miatt fullad kudarc­ba egy kezdetben jónak ígérkező üzlet. A fővállalko­zónak tehát az előkészítés szakaszában kell megkeres­nie a honi leendő partnerét, hogy megismerjék egymás lehetőségeit, s közösen ké­szüljenek a majdani szállí­tásokra. S mindezt néhány hó, nap netán hét le- hét leforgása alatt kell tető alá hozni. Talán, ez a legne­hezebben megoldható prob­léma, hiszen a szállításokat már legalább egy évre előre le kell kötni, s még akkor sem biztos, hogy az áru megérkezik. Jó módszer, mondják a szakemberek, ha az exportőr a nyereség egy részét átadja a belföldi part­nerének, de egyelőre az ilyesfajta jó értelemben vett osztozkodást csak kevés szer­ződés rögzíti. így nem cso­da, ha minden cég elsősor­ban a saját exportját tekin­ti elsődleges céljának, s csak utána szállít a honi megren­delőknek. A felsoroltakon kívül va­lószínűleg még számos előre nem látható probléma aka­dályozhatja a fővállalkozó munkáját. Mégis, akadnak Olyan cégek, akik sikerrel Oldották meg azokat, s évek óta jól jövedelmező. export- fővállalkozás növeli hírüket a világban. A NIKEX Kül­kereskedelmi Vállalat, az OKGT-vel, vagyis az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel közösen kezdet­ben hőforrások után kutatott a görög szigeteken. A honi tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak az alföldi és a dunántúli kőolajipari vál­lalatok szakembereinek, és olyan eredményesen dolgoz­tak, hogy most már európai megrendelések között válo­gathatnak .De említhetnénk a HALDEX sztoriját is. A meddőhányóból nyernek vissza szenet és különböző érceket, oly sikerrel, hogy még a takarékosságukról híres nyugatnémet, ameri­kai vállalatok is megbízzák a magyar szakembereket kü­lönböző munkákkal. A SIKERES FOVALLAL- KOZASOK RECEPTJE egy­szerű: kellő piaci ismerettel, a hazai háttér megszervezé­sével és kiváló szakismeret­tel láttak a munkákhoz. És a hasznuk nem maradt el... L. M. A divattextíliák piacán ismét a természetes, nemes anyagok iránt nőtt meg a kereslet. Ennek megfelelően alakítja termékeinek körét a Magyar Selyemipar Vál­lalat is. Kelméit természe­tesen továbra sem hernyó- selyemből szövi, de új ki­készítési módszereivel pél­dául a poliészterből szőtt anyagnak is olyan tulaj­donságokat, fogást, fényt, / nedvszívóképességet ad, amely megtévesztésig ha­sonlít a selyem tulajdonsá­gaihoz. Az évi 52 millió négyzetméter kelmét előállí­tó vállalat Japánból olyan gépet vásárolt, amellyel akár 20 százaléknyival zsugorít­hatják az anyagot. Az így kezelt kelme sűrű szövésű, telt felületű, s ugyanakkor lágy fogású lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom