Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. május 17., csütörtök S. Bulgária Lapunk megjelenésének időpontjában a baráti Bulgáriában tartózkodik a magyar kormány elnöke, Lázár György. Ez a látogatás, a hagyományos magyar—bolgár barátság és ezen belül is Heves megye és a bulgáriai Targoviste megye lassan már több éves kapcsolata is indokolja, hogy a baráti látogatáson rovatunkban részletesebben is beszámoljunk a testvéri szocialista Bulgária mai életéről, összeállításunkat Gyurkó Géza szerkesztette. II bolgár—olvasó nép A bolgárok szeretik a könyveket. "Mindenhol olvasnak — vonaton, villamoson, parkban, tengerparton. .. Az olvasási kedvet nem kevesebb mint 10 500 nyilvános könyvtár, mintegy százmillió kötet szolgálja. Ezeknek évente csaknem egyharmadát adják ki olvasásra. Bulgáriában emelett számos magán- könyvtár is működik. A szocialista forradalom győzelme (1944) óta Bulgáriában a könyvtárak száma megnégyszereződött, a kölcsönzésre váró könyvek szá- má pedig 40-szeresére nőtt. A leglátogatottabbak az olvasókörök könyvtárai. A könyvtáraknak Bulgáriában történelmi hagyományai vannak. Az évszázados oszmán rabság legsötétebb éveiben, nehéz feltételek között a bolgár nép megszervezte „csitaliste”-it, olvasóköreit — a művelődés és az olvasás első központjait. És ez a szép hagyomány a bolgár emberek könyvhöz való viszonyát is feltárja. A könyvek a szellemi felemelkedés okmányaivá válnak, amikor kézről kézre járnak. Erről tanúskodik ma is a nyilvános társadalmi könyvtárak könyvállományának állandó forgása. Ugyanez a jelenség tapasztalható a nagyszámú, jó összeállítású magánkönyvtárakban is, amelyekben főleg szépirodalmi műveket találunk. Az országban évente körülbelül 4000 könyvet adnak ki. A bolgár szocialista könyvkiadás szakemberei állandó kapcsolatban állnak a könyvtárakkal, és az olvasókörökkel, amelyek az olvasók igényeiről tájékoztatják a kiadókat. A könyvtárakban az olvasók kartonjai értékes információkat adnak. Milyen könyveket keresnek a bolgárok? A szép, tartalmas könyveket részesítik előnyben, olyanokat, amelyek reálisan tükrözik a valóságot, elképzelést nyújtanak a jövőről, a bonyolult társadalmi-történelmi folyamatokról. A bolgár olvasó nemcsak a szórakoztató, könnyű olvasmányt keresi, értékeli az igazi, tartalmas könyvet. Az állam minden segítséget megad, hogy kielégítse az olvasók igényét, kezdve a legkisebbek könyvtáraitól, az iskolai könyvtárakon keresztül (amelyeknek száma megegyezik az országban lévő iskolák számával) a köz- és magánkönyvtárak támogatásáig. A bolgár ember munkahelyén kézikönyveket és segédeszközöket használ, amelyek az adott területen elősegítik munkáját. Könyvekkel rendelkezik otthon is — saját, vagy kölcsönzött könyvekkel. Több mint tízezer nyilvános könyvtár (Fotó: SZÖFIAPRESSZ — KS) Városka a felföldön Bulgária északnyugati részén terül el a Ludogorje- felföld, amely valaha kopár, kietlen táj volt, ma azonban az ország egyik gazdagon termő vidéke, ahol számos ipari üzem is működik. A razgradi járásban 200 ezer ember él. Az egyik legnagyobb üzeme loznicai Ivan Haralanov agráripari kombinát. Loznica Bulgária felszabadulása előtt jelentéktelen kis falu volt. Ma a felföldön a legkisebb város, mindössze 5 ezer lakosa van. Sok a négy-ötemeletes modern lakóház, a tetszetős városközpontban pedig új intézmények egész sora épült fel az elmúlt években. Van kórház, kultúrotthon, új autóbuszpályaudvar, műszaki főiskola, s nemrég kezdték meg a szálloda építését. A virágzó városka fejlődését a korszerű mezőgazda- sági termelés alapozta meg. Az Ivan Haralanov kombinát a környező 16 falu lakosságának is megélhetést nyújt. A gépesített nagyüzem a gabona mellett gyümölcs- kertjeiből, szőlőhegyeiről is gazdag termést takarít be. Termékeit saját konzervgyárában dolgozza föl. Márkás borait, gyümölcskonzer- veit külföldön is keresik. A kombinát vezetősége gondol a jövőre is: lakást, 0,2 hektárnyi háztáji földet, üdülési lehetőséget biztosít. Most kezdték meg egy lakóház építését az új agronó- musok részére, akiknek a képzését és továbbképzését is támogatja a kombinát. Évente 2—3 szakembert kü- denek tapasztalatcserére magyar, szovjet és NDK-beli mezőgazdasági nagyüzemekbe. Jelenleg 8 társadalmi ösztöndíjas főiskolásuk van. Emellett a kombinát a városkában gyermekintézményeket is működtet dolgozóinak családjai részére. A kolostort rengeteg hazai és külföldi turista keresi fel Az aranykincsek az időszámítás előtti IV. évezredből Kolostor az Aranyhomokon Várna megye egyik legérdekesebb történelmi nevezetessége az Aladzsa kolostor. Az „aladzsa” török szó, azt jelenti, hogy tarka. Valószínű a színpompás falfestményeikre céloz, amelyekből napjainkig, sajnos, igen kevés maradt meg. A kolostor a XII—XIII. szá- ' zadban létesült, amikor a feudális Bulgária súlyos gazdasági helyzete következtében megszületett az „isihazam” (hallgatásba merülés és elvonulás) vallási áramlat, amelynek sok-sok követője itt talált hajlékra. Az első emeleten van a templomocska az oltárral és egy-lkét szerzetes-cella, a másodikon pedig a kápolna, ahol a szerzetesek éjjel, nappal ájtatosan imádkoztak. A templom és a kápolna freskói vallási tárgyúak. Már 1927-íben műemléknek nyilvánították az Aladzsa kolostort. Napjainkban ez az értékes történelmi emlék az Aranyhomok tengerparti üdülőtelep elválaszthatatlan részét képezi. A szép parkkal körülvett kolostort rengeteg hazai és külföldi turista keresi fel. A kolostor melletti múzeumiban őrzik a Várnában feltárt rézkorszaki település (i. e. IV. évezred) ásatásai során előkerült aranyleletet, valamint itt található a középkori vallási tárgyú nyomtatott szentképek és grafikák leggazdagabb bolgár gyűjteménye. Bolgár tervezők, építők külföldön A BULGARCONSULT viszonylag új, de már világszerte ismert bolgár tervező és építő társaság, amely megbízható partner különböző külföldi megbízatások teljesítésére, legyen szó ipari vagy kommunális tervezésről, gyárak, sportcsarno- . kok, utak, hidak építéséről. A társaság kilenc tudományos kutatóintézet és az építészeti. épületgépészeti főiskola mérnökeit egyesíti. A cég országhatárokon túli presztízsét jól bizonyítják az újabb és újabb megbízatások. Az ő terveik alapján készül Addisz Abeba kulturális palotája, a lagosi kerskedelmi központ. Most kezdték meg öntözőrendszerek létesítését Líbiában, sportkombinát építését Bi- zertában, üdülőközpontok kialakítását Alexandriában, s új városok telepítését Marokkóban. A fejlődő országokban annyira szívesen látják a vállalat szakembereit, hogy már sorra nyílnak meg a BULGAROCONSULT irodái Nigériában, Marokkóban, Kuvaitban, Jordániában és Tanzániában. Nők a mezőgazdaságban Bulgáriában a mezőgazdasági dolgozók 49 százaléka nő: gépkezelők, agronó- musok, közgazdászok, állatorvosok, brigádvezetők. Növekszik a női középvezetők száma, s ma már nem ritkaság a női gazdasági igazgató, vagy szövetkezeti elnök sem. A magas vezetői tisztségek betöltésére a szakképzettségük is feljogosítja őket. Jelenleg a mezőgazdaságban foglalkoztatott lányok, asszonyok 40 százaléka rendelkezik közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel. Ma minden harmadik bolgár agronómus: nő. 1 Az ágazatban dolgozó nők munkáját anyagilag és erkölcsileg is megbecsülik. Tanúskodnak erről a bérek, jutalmak és magas kitüntetések. A bolgár parasztasszonyok — a munkájuk mellett — aktív tagjai a politikai és társadalmi szervezeteknek is. Vásárfia Oresakból Bulgária északi részén, az egykori trojani járásban a XVIII. század kezdete óta jeles mesteremberek helyben készítik el mindazt, amire egy falusi otthonban szükség lehet. A régi hagyományokat folytatva a népművészeiről nevezetes Oresak faluban évről évre kiállítást rendeznek a mesterek remekeiből, legjobb munkáiból. Látható itt művészi díszítésű szekér és bricska, fafaragásokkal ékes parasztbútor, hímzett női és férfiruházat. megannyi cserépedény, s mindaz, ami nemcsak falun. hanem a városban is dísze a modern lakásnak. Az oresaki népművészeti kiállítást ettől az évtől kezdve vásárral is egybekötik. Az ízléses népművészeti használati tárgyakat, edényeket, konyhaeszközöket bárki megveheti. A másik újdonság, hogy ezentúl külföldi kiállítók is jelentkezhetnek és bemutatkozhatnak Oresakban. Mivel a négy nagy kiállítási csarnok lassan-lassan szűknek bizonyul, gondolnak a bővítésre is. A távlati terv azonban az, hogy Oresakban lerakják egy falumúzeum alapjait. Gépgyártás és elektronika: automatizálás A gépgyártás és az elektronika adja a Bolgár Nép- köztársaság ipari termelésének egyhanmadát. s e két ágazat termékeiből származik az ország nemzeti jövedelmének 52 százaléka. A bolgár gépipari és elektronikai termékeket a világ 90 országa vásárolja. A tervek szerint ez a két ágazat biztosítja 1985 végére a bolgár export 60 százalékát. A gépexport és -import aránya 1,5:1 lesz a bolgár export javára. A két iparág fejlődése 1956-ban kezdődött meg. Két és fél évtized alatt a gépipar és az elektronika termelése a 35-szőrösére, exportjuk pedig több mint a 60-szorosára növekedett. Űj alágazatok hódítottak tért: így a háztartási elektronika, a hidraulika, a robot- és a targoncagyártás. Ma Bulgária az egyik vezető helyet foglalja el az egy főre jutó számítástechnikai berendezések és targoncák gyártásában, továbbá exportjában. A hajógyártásban és a tengerhajózásban évszázadokra visszanyúló tapasztalatokkal rendelkező országok egész sora bolgár gyártmányú fehérhajókat vásárol. Mivel a bolgár gépgyártás és elektronika további ex- tenzív fejlesztésére már nincs lehetőség, előtérbe ’ került az automatizálás kérdése. Jelenleg a gépipari és az elektronikai üzemekben csaknem 4 ezer nagy termelékenységű gég — köztük 2 ezer számjegyvezérlésű — és több mint 3 ezer robot készül. Ezeket 1985 végéig üzembe helyezik. A közeljövőben több olyan gyárat hoznak létre, ahol az automatizálás a termelési folyamat 60—80 százalékára terjed ki. Kiemelten fejlesztik az új mikroprocesszoros rendszerek, a memóriacsaládok. speciális integrált áramköri elemek és más korszerű alkatrészek gyártását. A két iparág termékeinek mintegy a 22 százaléka évente megújul. A digitális rádiórelék, átviteltechnikái berendezések és az automatizált elektronikus telefonközpontok gyártására való átállással fejlettebbé válik a távközlés. Targoncák, tehergépkocsik, autóbuszok és pótkocsis szerelvények új választékát hozzák létre a szállítógép-gyártásban. A közlekedésben sikeresen folyik a trolibuszok gyártásának meghonosítása. Nagy figyelmet fordítanak a nehézgépgyártásra is. Ruszéban és Radomirban két nehézgépgyá rtó kombinát épül, ahol — egyebek közt — komplett, kulcsrakész üzemeket gyártanak majd. A jövőben bányagépek és -berendezések, kohászati, energetikai és élelmiszer- ipari gyártósorok is készülnek itt. Dél-Bulgáriában, Sztara Zagora megyében, Gránit község mellett található a bolgár föld legöregebb tölgyfája: immár 1637 éves. Húsz gyerek alig tudja átölelni. Törzsének átmérője 12 méter, gyönyörű a koronája, a fa magassága meghaladja a 23 métert. Minden évben 5 centiméteres évgyűrűvel vastagodik. Kétévenként hoz termést. A tölgyfa több mint 16 évszázada tanúja az idő folyásának ezen a földön. Koronája alatt gyakran találkoztak szerelmesek, gyülekeztek |a felkelők, itt szokták tartani a Dimitrov-napi falusi búcsút és az esőt váró szertartásokat. Az utóbbi években merült fel a gondolat, hogy az öreg tölgy ne csak természetvédelmi. hanem nemzeti hely is legyen, amely a bolgár nép életének dicső és tragikus napjaira emlékeztet. így került sor környezetének megszépítésére, a parkosításra és a kőszobrok felállítására. Az elmúlt év őszén az évszázados fa terebélyes koronája alatt összegyűlt az egész falu lakossága, hogy felújítsák a valamikori nép- ünepélyek hagyományait, és újabbakat indítsanak el szép útjára. A graniti tölgyfa ünepét minden évben megtartják.
